Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-25 / 98. szám

- §3 V/LÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG 0 0 SZ MDP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI IANACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Ara SO fillér 1956. ÁPRILIS 25. SZERDA Megéri a fáradságot Gyönyörűség rájuk nézni. A tágas, szép istállóban vidáman ropogtatják az abrakot. Ez a szépen gondozott tehénállo­mány egyre több jövedelmet jelent a tompái Szabadság Ter­melőszövetkezet tagjainak, a fejésí átlag lassan eléri a 13 li­tert az őszi 4—5 literrel szem­ben. Az eredmény titka: a ter­melőszövetkezet tagjai felismer­ték, hogy a jövedelmező állat­állomány magasabb életszínvo­nalat jelent a termelőszövetke­zet minden tagjának, ezcrl Bús Ádém párttag vezetésével ren­det teremtettek a tehenészetben. Pontosan etetnek, itatnak, meg­javították a takarmányozást. Nemcsak a tompái Szabadság Termelőszövetkezetben ismerték ezt fel. Az öregcsertői Békében 3 forint előleget osztottak az ál­lattenyésztés jövedelméből. Az egész évben hizlalnak. Ebben a hónapban is 17 hízót adnak le, a jövő hónapban megkezdik a juhok nyírását. A hízók és a gyapjú árából 8 forintot oszta­nak munkaegységenként május­ban. A mélykúti Termő Kalász Termelőszövetkezetben szintén a hizlalásból jövedelmeznek leg­többet, eddig 3486 forint kész- pénzelőleget osztottak. Ezek a példák bizonyítják, hogy csak az a termelőszövetke­zet halad előre, amely a nö­vénytermesztés mellett az ál­lattenyésztéssel is törődik. A ta­pasztalatok bizonyítják, — és ez természetes is — hogy nemcsak az évvégi osztás, a munkaegy­ségrészesedés sínyli meg az ál­lattenyésztés elhanyagolását, ha­nem a növénytermesztés is. Ahol gyenge az állattenyésztés, ott nincs elég istállótrágya, nem lehet növelni a terméseredmé­nyeket. Megyénk legjobb terme­lőszövetkezeteinek, például már az előbb említett öregcsertői Bé­kének a példája is bizonyítja, hogy fejlett állattenyésztés nél­kül nincs fejlett növénytermesz­tés. Ezt még sok termelőszövetke­zetben nem ismerték fel. Az az általános tapasztalat, hogy a közös gazdaságokban legtöbb helyen kevés a jószág, az ala­csony állományt is elhanyagol­ják, ezért a hozam sem kielé­gítő. A mi megyénkben például a tejhozam országos viszonylat­ban is elég alacsony. Ez mutat­ja, hogy termelőszövetkezete­inkben legelhanyagoltabb állat- tenyésztési ág a szarvasmarha­tenyésztés. Nem dicsekedhetünk I— a sertés kivételével — a töb­bi állattenyésztési ággal sem. Sok hiba van a jószágok elhe­lyezésénél, a gondozásnál, de legtöbb a takarmányozásnál. Termelőszövetkezeteink jó része takarmányhiánnyal küzd már évek óla. A termelőszövetkeze­tek vagy nem termelnek ele­gendő takarmányt, vagy a meg­lévőt is kiosztották, anélkül, hogy figyelembe vették volna az állatállomány szükségleteit. így történt ez a lajosmizsei Sallai Termelőszövetkezetben és má­sutt is. Most van mód arra, hogy se-, gítsünk ezen a helyzeten és a termelőszövetkezetek kettős ter­mesztéssel oldják meg az állat- állomány megfelelő takarmány­ellátását. Rájöttek erre a Sallai Termelőszövetkezetben is, mert őszi takarmánykeveréket vetet­tek, megvalósítják a zöld futó­szalagot és 40 hoidon másodve­tést terveznek az őszi árpa után. Kedvezőbbé teszi a takarmány­helyzetet, hogy az idén me­gyénk termelőszövetkezetei sok- iral nagyobb területen vetnek kukoricát, jórészt négyzetesen. A gépállomások négyzetbevető gépei már kint dolgoznak a ha­tárban, a kukoricavetések zöme géppel történik. Ezeket a tanulságokat von­hatjuk le mi is a megyében a Minisztertanács legutóbbi ülé­sén elhangzottakból. Ezen az ülésen foglalkoztak a termelő- szövetkezetek időszerű probléf máival, többek között a termelő­szövetkezeti mozgalom gazda­sági megszilárdításával, azzal, hogy a bevételek növelésének egyik nagyon fontos eszköze a közös állattenyésztés erőteljes fejlesztése és hozamainak jelen­tős növelése. Mindezt pedig a takarmány ellátás megjavításá­val lehet csak megoldani. A ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy csak azok a termelőszövetkeze­tek tudnak rendszeresen kész­pénzelőleget osztani, ahol fej­lett állattenyésztés van. A Mi­nisztertanács ajánlja a termelő- szövetkezeteknek a havi kész- pénzelőlegosztást. Ez azonban összefügg az állattenyésztés fej­lesztésével. Az áprilisi közgyű­léseken termelőszövetkezeteink megtárgyalják a közös állatállo­mány takarmányellátását és fel­mérik a lehetőségeket, miként lehetne azt megjavítani. Megéri a fáradságot az állat- állománnyal való törődés, — hangoztatják a kiváló termelő- szövetkezetek vezetői és tagjai. Tanuljanak az ő példájukból azok a termelőszövetkezetek, ahol még nem ismerték fel ezt az igazságot, A több kenyérért 1 Hogy több műtrágya jusson a mezőgazdaságnak, hogy gazda­gabb aratás legyen a földeken, s több legyen a mindennapi ke­nyerünk: ezért épült, ezt szol­gálja a Borsodvidéki Vegyikom- binát, amelyből a képen a mű­trágyagyár látható, — Mit csodálkoztok!? Termesszetek tübh takarmányt, akkor Ä is nagyobb súlyú hízót értékesíthettek, Tavaszi munka a Vaskúti Állami Gazdaságban A Vaskúti Állami Gazdaság megfogadta a Népújság bírálatát és meggyorsította a szőlőnyitást. Be is fejeztük ezt a munkát és jelenleg a metszés folyik. A ta­vaszi metszést nagy szakértelem­mel és még több körültekintés­sel kell végeznünk. Szőlőink buckás részein a téli viharok ki­takarták a vesszőket, a februári kemény fagyok kárt okoztak a termő rügyekben. A pártszerve­zet irányításával a gazdaságunk szakemberei, dolgozói együtte­sen vitatták meg a követendő eljárást. Kadar szőlőinkben több egy-kétszemes csapot hagyunk, arra törekedünk, hogy tőkénként 8—10 világos szemet biztosítunk. Szőlőgyökereztető iskolánkban az elmúlt- évben négy, az idén már 3 és fél millió símavesszőt ültettünk el. A négymillió vesz- szőnek mintegy 70 százaléka lett gyökeres vessző, amely gazdasá­Homokmégyen már csők a kukoricavefés van hátra Homokmégyen mind a négy nemrég alakult termelőszövet­kezetben serényen halad a munka. Valamennyi termelőszövetke­zetben elvetették az összes koratavaszi növényeket, mintegy 400 holdon. Jól halad a kukorica vetése is. A község egyénileg dolgozó parasztjai is szorgalmasan igye­keznek pótolni az időjárás által okozott időveszteséget. Már csak a kukorica vetése van hátra az egyéni gazdaságokban is. Sokat segített nekik a Dusnoki Gépállomás nyplc erőgépe, amelyek több száz hold tavaszi szántást végeztek az egyéni parasztoknak is. gunknak 3 és fél millió forint jövedelmet hozott. A szőlőutak mentén és a gyü­mölcsösünkben 13 500 besztercei szilvafa-csemetét ültettünk ki, megkezdtük 3 millió íűszerpap- rikapalánta ágyásainak öntözé­sét is. Lengyel András főkertcsz Többszáz holdon földben a kukorica Gépállomásaink több száz hol­don elvetették a kukoricát ter­melőszövetkezeteinkben. — A Bácsalmási Gépállomás körzeté­ben Csenger Lajos traktorve­zető 120 hold kukoricát vetett el négyzetesen, a műszaki ellenőre Szabó István, agronómusa Su- hajda Imre. A Tiszakécskei Gép­állomás körzetében Petrezselyem László és váltótársa Bagó László 50 hold kukoricát vetettek el négyzetesen. Ezek a számadatok az április 22-én estig elért eredményekre vonatkoznak. 00-OOÓ>00<K>OOOOOQOOOCKHtOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOO* OOPOŰÓOOOOOOOOOüOOOOPP <S?:alw rf)é(tr untét dolgozik __ ( Munluiköny véből est olvashatjuk: 1938-ban született, tűzikovács, elbocsátva: 1955. no­vember 8.) Amit a sze­mélyzeti osztályon tud­tunk. meg; A Kohó- es Gépipari Minisztérium kérésére a Kiskun­félegyházi Gépgyárba helyezte. Gyereknek nézné az ember, ha nem figyel­meztetné az a 8 kilós kalapács, mely a kezé­ben van és nagy erővel sújt le vele az alakta­lan vasdarabra. Nem szorítja össze száját, arca. is mozdulatlan, egykedvű. Zsolnai Sándor bá­csitól érdeklődők: — Péterről imánk, meg­emberelte magát? — Nehéz ennek a so­ra, rövid ideje van itt, de azért tudok egy-két dolgot mondani — majd az üzemrész belsejébe tessékel. — Mikor László fiam januárban az esztergá­ba került, akkor mond­ták: Sanyi bácsi új munkatársat kap, fia­talt. ' Másnap beállított Sza­bó Péter. Zsolnai Sán­dor bácsi, mint a bri­gád vezetője, kiváncsi volt, ki is ez a gyerek, honnan jött, miért jött? Első szava ez volt: — Hol dolgozott, mióta? — Pesten, az Első Magyar Gazdasági Gép­gyárban. Négy hónapja vagyok gyakorló szak­munkás — válaszolt a fiú. — Miért jött el? — Elbocsátottak, fe- gyelmileg. A fiú földnek szege­zi fejét s nem válaszol többet. Sanyi bácsi nem erőlteti, inkább aira kí­váncsi, hogy mi tud a gyerek. — Melegítse a gáz- fejlesztő készülék pe­remének anyagját... — Igen! — Péter azon nyomban odaug- rik a tűzhöz és dolgozni kezd, figyeli, hogyan izzik a vas. Forgatja, kiveszi, megnézi, újból visszateszi, majd ki­emeli. — Elfogadható — jegyzi meg Zsolnai elv­társ. Majd újabb útmu­tatást ad. — Segítsen a ráverésnél. Péter segít. Közben Gátló János, meg Sándor László, mint két régi szakem­ber szemügyre veszik a gyereket és a munká­ját. Érzi ezt Péter is. Tudja, hogy most vizs­gáznia kell. Az egy­másután kapott felada­tokat szorgalmasan vég­rehajtja. Mégis az az érzése, hogy hosszú volt az új munkahelyen az első nyolc óra. Már indult volna ha­zafelé — a munkaidő végeztekor — amikor Sanyi' bácsi szava meg­állította: — Szaktárs, jöjjön vissza egy pár percre. Péter visszafordult. Nem tudta, miért hív­ják. Pár pillanattal ké­sőbb, amikor Sanyi bá­csi töviről-hegyire el­mondta a másnapi ten­nivalóka t. megértette. Nem soklcal később szét­széledtek, mindannyian a fürdő felé vették az irányt. Később Szabó Péter hazafelé ballag­va elgondolkozott az eseményeken. Jól esett neki a rend, meg a fo­gadtatás. Teltek, múltai:, a na­pok s Péter megszokta, hogy minden d,élu*án részt vegyen a. másnapi feladatok megbeszélé­sén. Közben aztán szó esett a fiatalok viselke­déséről is. Sanyi bácsi tömören így fejezte ki a véleményét: egy fia­tal csak tanulhat az idősebbtől. Hallgasson a szavára, mert így jut­hat előre, — aztán min­den átmenet nélkül Pé­ter felé fordulva foly­tatta: — A szaktársat bevesszük a csoportba, a fizetése ennek alap­ján annyi lesz, mint a miénk. Péter elcsodálkozott. Nyolc nap után, őt, akit »kirúgtak« a másik gyárból, itt beveszik. Nem éreztetik ueie, hogy ő kisebb tudású. Valami megremegett henne. Szeretik öt ezek az idős emberek. A ta­nácsaik, és a gondosko­dásuk, de a szigoruk i, olyan, melyből csal: ezt érzi. Aztán már véréivé -ált a rendszeres munka. Hol Laci bácsival, hol Gállá elvtárssal, hol meg a brigádvezető vei dolgozott együtt. Sokat tanult. Ha. néha kicsit megmakacsolta, magát, vagy esetleg dir.iyji.H, mert ilyesmi is elő­fordult, Sándor bácsi mindig türelmes volt hozzá. — Hallgasson az okos szóra. Egyébként, ha iol tudom, nem így egyeztünk meg — szólt a:: ifjúhoz. S Péter tud­ta, miről van szó. Meg ó, látszott ez a. fizetési boritéken. Januárban 944, februárban I00. márciusban pedig 118C forintot keresett. Több, mint három hónap alatt Péter belop­ta magát idős munka­társainak szívébe. Sanyi bácsinak is az a vile- ménye, mint a többiek­nek: ha a fiú továbbra is ilyen szorgalmas ilyen odaadó, s becsüle­tes lesz a munkában, jé szakember válik belőle. Igaztalanok lennénk, ha elhallgatnánk azt, hogy Péter még nem egészen találta meg he­lyét a gyárban. A ÜISZ-be nem jár. pedig tagja. Politikai iskolán sem tanul. Néha kö­zömbös. Erről nemcsak ő tehet. A DISZ-fiaialok közül még nem talált egy igazi barátra, pe­dig most olyan szüksé­ge van erre, mint a szomjazó vándornak a vízre. Nem gyerek, se nem legény. Péter csak akkor lesz azzá, amivé a csoport nevelni akar­ja, — becsületes, mun­káját, gyárát szerető szakemberré, majd jc családapává, — ha a DISZ is segít ebben. Ve nesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom