Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-29 / 76. szám

BK hírős VAROS "Ckhkh>ockkkk>ooo^oooooooooooooooí>&oíxhj mmmmsmmm *-'*>0000000000 ooooooooooooooooooo oooo-ooooooooooo x>oooooo /•i/wwhAH> Pénteken 6 órakor lép színpadra a Moldvai Népi Együttes Szeretettel, izgalommal várja a város március 30-át. Ezen a napon a Katona József Színház színpadán a kecskeméti közön­ség előtt mutatják be művésze­tüket az Európa-hírü Moldvai Népi Együttes tagjai. A kezdés ideje megváltozott. Nyolc óra helyett 6 órakor gör­dül fel a függöny a felejthetet­len élményt nyújtó előadás előtt. A népi művészet tolmácsolóit a város vezetői üdvözlik, az egész város nevében mondanak köszönetét vendégszereplésükért. Ankét a TTÍT klubjában a XX. kongresszus néhány kérdéséről Kedden este a TTIT klubjá- oan Romsics Ferenc eivtars, az MDP Megyei Bizottságának po­litikai munkatársa vezetésével ankétot tartottak az SZK.P XX. kongresszusa anyagának néhány kérdéséről. Rcmsies elvtárs be­vezető előadásában két kérdést emelt ki: a szocializmusra való áttérés formainak és a háború elhárításának kérdését. A XX. kongresszus — mon­dotta Romsics 'elvtárs — Lenin tanításaihoz való hűség jegyé­ben zajlott le. A szocializmusra való áttérés formáinak kérdésé­ben is Lenin tanításaiból indult ki a kongresszus. Lenin azt ta­nította, hogy az átmenetnek kü­lönböző formái lehetségesek, de abban, hogy a hatalomnak a munkásosztály kezében kell lent nie, valamennyi formának meg kell egyeznie. A történelem ed­dig a szovjet és a népi demokra­tikus formát hozta létre. — Romsics elvtárs részletesen is­mertette a két forma közötti kü­lönbségeket, rámutatva arra, hogy ezzel a variánsok lehetősé­ge még korántsem merült ki. Már Marx rámutatott arra, hogy a szocializmusra való áttérésnél számolni kell az egyes országok sajátosságaival, szokásaival, ha­gyományaival és a mindenkori erőviszonyokkal. A XX. kon­gresszus állásfoglalása a szocia­lizmusra való áttérés parlamenti útjáról nem engedmény a revi- zionizmussal szemben, hanem a marxizmus—leninizmus tételei­nek a mai viszonyokra való al ­kalmazása. Ugyanez áll a háború elhárí­tásának kérdésére is. A jelenlegi erőviszonyok, a szocializmus vi­lágrendszerének ténye, a nem­zetközi békeövezet létrejötte, a béketábor gazdasági és katonai ereje, a szervezett békemozga­lom olyan tényezők, amelyek új tormában vetik fel a háború és béke kérdését is. Ma már meg­vannak és működnek azok az - lök, amelyek meg tudják aka­dályozni a háborút, és ezzel az imperialistáknak is számolniok keil. A vita során több érdekes kérdés merült fel,, főleg a Kínai Népköztársaság belső helyzeté- ' vei, az imperialisták egymás közti ellentéteivel, a gyarmati rendszer felbomlásával kapcso­latban. Irodalmi esi Goethe-ről Pénteken 6 órakor tartják a megyei könyvtár olvasótermé­ben "A világirodalom nagy lírikusai« című előadássorozat negye­dik előadását, Goethe életéről, költészetéről dr. Orosz László ta­nár beszél az egybegyűlteknek. A nagy német költő verseit a Katona József Színház művészei tolmácsolják. Száz szép kosztüm és tavaszi kabát Aki netán még most is azt hi­szi, hogy a verseny-munka nem lehet tökéletes, azt meghívjuk a Ruházati KTSZ Luther-udvari női rendelt-részlegéhez egy rö­vid látogatásra. Nézze meg sorra bíráló szemmel a készülő és el­készült kabátokat, kosztümöket, ruhákat — nagyító üveget is en­gedélyezünk —, de hiába a se­gédeszköz is, úgysem talál hibát. Pedig a sok divatos, csinos ru­hadarab versenyben készül. Április 4-1 munkaversenyben dolgozik a szabóság mind a 14 dolgozója. Azóta mintha jobban menne a munka. A kabát időre ott lóg a papírbabán, a próbára jövő vendég nem távozik csa­lódva. A próbát is izgalommal ügyelik azok, akiknek kezemun- káját viseli a készülő darab, hogyne, hisz a minőség nem utol­só követelmény. És mindez gyor­sabb munkatempóval párosul. A versenynek köszönhető, hogy e hónapban a sok ruha mellett száz kabát, kosztüm — több, mint bármikor — hagyja el műhelyüket, hogy a napsü­téses napokon igaz örömet sze­rezzen viselőjének. És az alko­tók? Azoknak m jut az öröm­ből? Azt mondjak, sok! Mert nincs nagyobb öröm, mint vala­kin újralátni az áltáluk készí­tett szép ruhát. De ezen az örö­mön kívül a verseny legjobbjait még jutalom is megilleti, — amit április 3-án, a nagy ünnep előestéjén nyújt majd at a ktsz vezetősége. ÁtOOOOOOIXK K ü Uiöltliúzgyűl est tart a Pedagógus Szakszervezet Megyei Területi Bizottsága már­cius 31-én. A napirenden Szabó László elvtárs beszámolója sze­repel. Az utca, a tér mindnyájunké — vigyázzunk tisztaságára — Tavaszi séfa a városban —• Mindnyájunk ürömére elérkezett végre a tavasz, szerdán már tiszta, felhőtlen volt az ég. A tavaszi napsugár élesztgeti a várost s a parkokban felszerelték a padokat is. Sokan kiültek már a te­rekre s megjelentek a babakocsik is. A sok felhős, esős, havas as szeles napok után jól esik végre egy kis sütkérezés. A nap most már egyre melegebb sugarakat ont majd a városra és zöldbe, vi- rágbaborulnak a parkok. Szép a tavasz nagyon. Sétára indulunk a városban ezen a szép, verőfényes tavaszi napon. A Széchenyi- városban járunk és elszomorodunk. Nem messze a város központ­jától, a Zimay László utcában járunk es az egyik ház előtt vagy szennyvíztől származó tócsát láthatunkA 6, számú hüz lakói az utcát használják szennyvíz-csatornának. Ugyanezt látjuk a Lo­soncéi utca végén is, da van itt még szalmatörek, csirketoll, törött tányér cs üvegcserép is bőven. A Losoncéi utca 9. számú ház előtt felderülünk kissé, itt ugyanis kis kertet építettek a ház előtti járdaszélen. Talán még virágot is ültetnek majd. Napjainkban sok levél érkezik szerkesztőségünkbe és sokan panaszkodnak arról, hogy városunkban még mindig sok a sze­mét, szennyesek, szemetesek az utcák. Sajnos, sok igazság van ezekben a levelekben. Aki nem hiszi, sétáljon csak el a Munkácsy utcába. A 45. számú ház előtt sáros az utca az oda öntött szenny­víztől, a Máriavárosban pedig, a Nyíri utca valóságos szamlétlera- kóhely. Még szomorúbb, hogy a városi tanácstól alig néhány mé­ternyire, a Berényi Pál utca elején hatalmas szemétdomb áll. Va­jon mikor szállítják el innen ezt a rengeteg szemetet? A meleg tavaszi nap egyre több gyermeket csábít ki a sza­badba, de biztonságban vannak-e az utcán? Ha ezt- a rengeteg sze­metet látjuk, úgy véljük, hogy nincsenek biztonságban. Feltétle­nül szükség van hát arra, hogy nagytakarítást tartsunk a városban és tüntessük el a szemetet. Még nem jártunk mindenütt, de tavaszi sétánkat tovább foly­tatjuk és reméljük, hogy addigra már lesz javulás. Mert úgy szép a tavasz, ha tiszta környezetben köszöni ránk. Az utca, a. tér. 1 egész város mindnyájunké, vigyázzunk hát a tisztaságára. •A/ywwvvvwvwvv¥VWVV^vvvvvvvvvwvvvvvvwv^vwyvvwwwA^^rv\^Ai>^v Tcrmeloszővdliciclcinlibei» megkezdték a tavaszi munkát Martok* em lék verseny Szegeden Öfen szereztek elismerést Kecskemét városnak (Tudósítónktól.) A Kecskeméti Állami Zeneiskola növendékei közül 21, lelkes izgalommal gyü­lekezett vasárnap reggel az is­kola előtt álló nagy autóbusznál. A zeneiskola igazgatója, tanárok, szülök és a megyei tanács nép­művelési osztályának kiküldötte kísérték a gyermekeket Szeged re, Bartók Béla 75. születésnapja alkalmából a Zeneművészeti Szakiskolában rendezett emlék versenyre. Kétórás, daloskedvű utazás után érkeztek meg a ver■ seny színhelyére. A helybeli ta­nárok és a szülői munkaközösség figyelmessége és gondos rende­zése módot adott a verseny za­vartalan, hangulatos lebonyolí­tására. Megjelent a Népművelési Mi­nisztérium zenei főosztályának vezetője is, Kóbor elvtárs. Ö szó­lott a körzeti döntő részvevőihez, Békéscsaba, Gyula, Hódmező­vásárhely, Kecskemét, Szeged zeneiskoláinak tehetséges ifjú muzsikusaihoz. — Célunk — mondotta —, hogy a bartóki életmű egyre mé­lyebbre hatoljon a nép szívébe. A zenét tanuló ifjúság' kezében megvan a lehetőség arra, hogy a nagy magyar zeneszerző szel­lemében nevelődve, a leghelye­sebb irányban haladjon a zenei művelődés útján. Így válhatnak valóra Kodály szavai: »Bartók végleges, diadalmas hazatérésé­nek feltétele a zeneileg művelt ország«. A verseny izgalmas órái érté­kes eredményeket hoztak. A Kecskeméti Állami Zeneiskola növendékei szénen szerepeltek., .42 öt legkiválóbb helyezést ért el, ami dicsőséget jelent a sok ne­hézséggel küzdő pedagógusoknak is, Jó kezekbe tettük ifjúságunk zenei nevelését. (Varró Judit.) Fogadóórák llalanda István elvtérs, a 6. számú megyei választókerület tanácstagjának március 31-én, szombaton délután 6 órára hir­detett beszámolója elmarad. Be­számolóját április 7-én, délután 6 órakor tartja az alsószéktói MDP helyiségében. Kosa Istvánné, a 7. számú me­gyei választókerület tanácstagja fogadóóráját április 16-án, dél­után 6—8 óráig tartja a katona- telepi iskolánál. Színházunk válasza Móricz Virág: „Pillangó sirató" című cikkére Az »Irodalmi Újság« március 24-i számában Móricz Virág rendkívül szenvedélyes hangon, szatirikus humorral »elemzi« a kecskeméti Katona József Szín­ház »Pillangó« bemutatóját. — Nézzük meg, mit rejt Móricz Virág írása. Rágalmat, ferdítést, gyűlöletet, megtévesztést. Rá­galmat a kecskeméti színház, egy fiatal kezdő író, a kecske­méti közönség ellen. A kecskeméti - színház Móricz Zsígmond iránti mélységes tisz­telettel, sőt alázattal nyúlt a »Pillangó«hoz, a színészek, akik Móricz Virág feltételezése elle­nére nagyon is jól tudják mit játszanak, természetesen olvas­ták a regényt is. Mindannyian, a »Pillangóban nem játszók is egyetértettek abban, hogy adra- matizálás lényegében a regényt tükrözi és bár nem tökéletes, a Móricz Zsigmond-i eszmét szol­gálja. Szeretettel és lelkesedés­sel fogtunk munkához, annak ellenére, hogy másfél évvel ez­előtt a »Pacsirtaszó« ugyanezen a színpadon, ugyanezekkel a színészekkel megbukott. Félreértés ne essék, ismétel­ten leszögezzük, nem hibamen­tes az átdolgozás és az előadás. (De vajon bővelkedik-e a világ­irodalom tökéletesen sikerült át­dolgozásokban?) A hibákon szí­vesen javítunk. Már eddig is nem egy jó tanácsot fogadtunk meg és szívesen tesszük ezt a jövőben is. Elismerjük, hogy Móricz Virág cikkének egyes ré­szei is tartalmaznak némi igaz­ságot. Például a Hitvesék ki­csiny házával, vagy a maszka­ruhával kapcsolatban írottak. (A Rébék anyjáról szóló részt azóta kihagytuk.) A cikk egésze azon­ban rosszindulatú ferdítés és rá­galom, a színház becsületét sérti. De nemcsak a színházról van szó, hanem a »bámészkodókról« és »tapsolókról« is. Igaz, a kecs­keméti közönség jórésze nem rendelkezik jó színházi hagyo­mányokkal, mégis színházat sze­rető, a kultúráért lelkesedő kö­zönség, még akkor is, ha egyes rétegei hajlamosak az igényte­lenségre. De ki appel ál ezekre, mi, vagy Móricz Virág. A be­mutatón a karzaton ülők közt egj/esek, akik csak nevetni jár­nak a színházba, akut még Cy­Hazánk felszabadulásának év­fordulója. április 4 tiszteletére a Kecskeméti Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet tagjai versenyrt hívták a város többi termelőszö­vetkezeteit. A verseny feltételéi: a terméshozam százalékos növe­lése, a tavaszi munkák határ­időre való elvégzése és az ön­költség csökkentése. A város terme lőszövetkezetei elfogadták a versenykihívást és a Szabad­ságharcos TSZ tagjai például vállalták, hogy a koratavaszi nö­vényeket határidőre elvetik, a termelőszövetkezet területén lé­vő trágyát kihordják és április 4-ig alászántják. Vállalták még, hogy az őszi vetés fejtrágyázá­sát április 4-ig elvégzik és ugyancsak április 4-ig minden­rano halálát is kinevették, a »Pillangódnál is igen jókedvűen viselkedtek az első felvonás alatt. Móricz Virág úgylátszik, csak ezt vette észre, de azt már nem, hogy a közönség többsége feszült figyelemmel, köhögés, suttogás, stb. nélkül kísérte vé­gig az előadást és ez a feszült­ség változott kirobbanó tapssá a felvonásvégeken. Eláruljuk Móricz Virágnak, kikből állt a közönség eme többsége: me­gyénk és városunk vezetőiből, tanárokból, orvosokból, Kecske­mét városának legműveltebb dolgozóiból. A cikk megjelenése napján már délelőtt elfogyott a város­ban az »Irodalmi Újság«, este peaig a közönség a harma­dik felvonás után ülve maradt és a megelőző napok nagy sike­reit is felülmúlóan, hosszan, feltűnően tapsolt. Vajon ez a tüntetés a darabot és az előadást illette, vagy az ottmaradók az állítólagos pornográfiát várták, amit három felvonáson keresz­tül nem kaptak meg. A^t hisz- szük, elsősorban Móricz Zsig- mondnak szolt a »tomboló« si­ker, amely ellen Móricz Virág már a bemutatón is hiába til­takozott. A cikkből kiderül, hogy még így, rosszízű humorral elferdít­ben eleget tesznek első negyed­évi beadási kötelezettségüknek. A versenykihívás után nagy lendülettel indult meg a munka a város termelőszövetkezeteiben. Az ősszel alakult Haladás TSZ- ben például a napokban már 12 holdon elvégezték a tavaszi szán­tást. A Szabad Nép TSZ-bcn 15 holdon végezték el eddig a szán­tást és 5 holdas kertészetükben 10 melegágyat már elkészítettek. A Rákóczi TSZ-ben 30 holdon már elvégezték az őszi vetés fej- trágyázását, 12 holdon elvégez­ték a tavaszi szántást és meg­kezdték a mák vetését. A Kos­suth Termelőszövetkezetben még ezen a héten 20' holdon elvetik az árpát. Ugyancsak ezen a hé­ten fejezik be 10 holdon a zab és a borsó vetését is. ve is a darab cselekménye a re­gény cselekményét követi. Mó­ricz Zsigmondot követi. A da­rabra szórt átok ezért akarva- akaratlanul az írónő halhatatlan édesapját sújtja. Hozzuk tisztá­ba már: Móricz Zsigmond nem kizárólagos joggal és nem első­sorban Móricz Virágé, hanem az egész magyar irodalomé, a ma­gyar népé. Tehát a kecskeméti közönségé is, amely végre egy színdarabon keresztül is talál­kozott — a szó nemes értelmé­ben — a nagy íróval. Ne törjön el tehát Gyökössy Zsolt tolla és ne törjön el egyet­len magyar író tolla sem, aki újat, szépet akar alkotni. De remegjen a toll mindazoknak a kezében, akik mocskolódásra, átkozódásra és rágalmazásra használják. Mert a rágalmazás félrevezet, megtéveszt, gyűlöle­tet szül, gonosz ellensége az em­bereknek. Rágalmak és átkok tüzében nem születhet meg a várvavárt új magyar drámairo­dalom. A kecskeméti Katona József Színház igazgatósága (A fenti nyilatkozatot a színház Igazgatósága ' válaszképpen Móricz Világ: ..Pillangó sirató“ című cikké­re elküldte az „Irodalmi Újság1’ szer­kesztőségébe, amely azonban a köz­zétételt megtagacltaj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom