Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-08 / 58. szám
HÍRŐS- CrCK/OC0-000000000000 CKKKKXKKKXK) CKX>00<>0<>0000<KXK>0-ÖO<>CKX> VAROS > 0 QVOO-tí-üü-OOQ 00-0000OOOOOOOOOOOOOO 0000000<KK>00000'X>0000<5 < «ÍU1MKHKK) yis igaz ember Kecskeméten Vend éviink volt Mares* je v elvi sirs Azok, akik látták, hallották egyszerű szavait, soha nem fogják elfelejteni. Ott állt egyenesen, egyszerű barna ruhájának hajtókáján a legnagyobb kitüntetésen racg-racgcsil- lant a villanykörték fénye. A kedves, már nem fiatal áréból barna szempár nézett barátságosan a zsúfolt •nézőtérre, egy-egy mozdulatára homlokát beárnyékolta gesztenyebarna, ra- kcncátlan baja. Elctvidám- bug, derű, a szovjet emberek nagy hite öntötte el ‘egész lényét és mindenki, aki vele szemközt ült, úgy éi cztc, hogy csak neki mesél, csak neki ad tanácsot a Szovjetunió Hőse, az Igaz ember. Vendégünk volt kedden délután Alckszej Petrovics Mareszjev. A hazánkba érkezett szovjet küldöttség, egész r^pe testvéri üdvözletét bozta. A helyőrségi Tiszti Klubban hallgatták szavait a tisztek, tiszthelyettesek, harcosok. Velük beszélgetett, nékik mesélt .r szovjet emberek igaz hazaszeretetéről, nékik idott tanácsot a hősiesség, bátorság, szívós akarat, a legszebb emberi tulajdonságok megszerzésére. Szerény, nagyon szerény ember Mareszjev elvtárs. Úgy is kezdte a beszélgetést, hogy: „Nem tettem semmi különöset. Az én helyemben minden szovjet ember így cselekedett volna. Tizenkét ellenséges géppel szemben négy szovjet vadászgép. Nem kirívó arány. Zajccv, a Szovjetunió kétszeres Hőse egymaga nyolc ellenséges géppé! vette fel a harcot, hetet le is lőtt. Alijcv repülő 8 ellenséges gépet semmisített meg egyetlen légiharcban. Már hazafelé tartott, mikor ú jabb három gép támadta meg, ebből is kettőt megsemmisített, ele közben ú is több sebből vérzett már. Haza« vezette gépét, szerencsésen földet ért, de már nem hagyhatta cl élve a vadászgépet. Tizenhárom golyóból négy halálosan sebezte testét. Nehéz mesélni háborús élményeimet, önök tán jobban ismerik, mint jómagam... Úgy volt, ahogy PolevoJ megírta., És a történetnek, a 18 gyötrelme» napnak szinte részese lett minden hallgató. Sebesülve, húsz kilométer kúszva, gurulva, étien, szomjan egy hatalmas, ellenségtől, vadaktól megszállt erdőben. Honnan volt annyi élctakarata? Miből táplálkozott e szívós kitartás? És mi adott erőt a lábnélküH repülőnek ahhoz, hogy előbb mankóval, majd bottal, később anélkül megtanulja a járást, hogy táncolni tanuljon, és újra gépbe üljön, és irányítsa azt? A li léidét Mareszjev elvtárs mondataiban is meghallotta a találkozó minden részvevője. „Annak az embernek, aki a közérdeket személyi érdeke elé helyezi, aki embertársai érdekében cselekszik, annak sikerül olyan tulajdonságokat kifejlesztenie, amelyek erőssé teszik. A mindennapi élet, a munka formálja e tulajdonságokat.“ Ezt az igazságot nem felejtik soha azok, akik személyesen látták itt Mareszjev elvtársat. De talán nem felejti el kedves vendégünk sem kecskeméti ismerőseit. Az úttörő küldöttség kis pajtásait, az orosz nyelven elmondott kedves üdvözletét, és a piros szekfűcsokrot átnyújtó pirosnyakkendös úttörő kislányt. Nem fogja elfelejteni soha új barátait, akiknek példaképe lett az ő bátorsága, hősiessége és nagy hazaszeretete. Nem, nem fogja elfelejteni, mert a kecskeméti barackpálinkával megtöltött csikóbőrös kulacs, az alföldi juhászt ábrázoló szép porcellán- szobor emlékeztetni fogja öt hazájában is erre az útjára. A nagy taps, a forró ünneplés ott, a Tiszti Klubban nemcsak Mareszjev elvtársnak, a Szovjetunió Hősének szólt, hanem az egész szovjet népnek. Két testvéri nép ölelte egymást a teremben... És ebben a testvériségben nagy erő lakozik.. i i Köszöntik az asszonyokat Már a nemzetközi nőnap előestéjén, március 7-én sokfelé hangzottak el nőket köszöntő szavak. A munkapadok gyorskezű munkásnőit, a hivatalok ügyes asszonyait, a termelőszövetkezetek szorgos tagjait köszöntötte, ünnepelte a gyár, a hivatal, a termelőszövetkezet. Kedves kis ajándékokkal «tették sokfelé emlékezetessé ezt a napot. Az MNDSZ-szervezetek ünnepi nőnapjainak sora ma folytatódik. Több helyen, így a tiszti asszonyok is, a TEFU dolgozói éppen ezen a napon alakítják zaeg az MNDSZ- szervezetet. Ezeken a bensőséges összejöveteleken az eredményele mellett komoly szavak hangzanak el az asszonyok előtt álló feladatokról is. A megyei tanács népművelési termében a délelőtt 9 órakor megrendezendő ünnepi nőgyűlésre nemcsak Kecskemét, de a megyei termelőszövetkezetek jól dolgozó asszonyai is kaptak meghívót. A kétszáz vendég között szinte minden foglalkozású dolgozó nő megtalálható. Az asszonyi munka méltatására ezúttal Bank Gyula, a megyei tanács főagronómusa vállalkozott. Ö számol be az asszonyok elmúlt évi eredményeiről ós ő sorolja el az ez évben rájuk véró feladatokat. Díszebéddel ér véget a megyei tanács végrehajtó bizottságának ős az MNDSZ megyei elnökségének ez ünnepi nőgyülése. Az MNDSZ városi elnöksége délután 4 órára hívta meg a kecskeméti asszonyokat a Városi Moziban tartandó ünnepi nőgyűlésre. Az előadó Németi Józsefné, az MDP Központi Vezetőségének munkatársa. Körülbelül 30 sokgyermekes édesanya is itt veszi át kitüntetését. Kultúrműsor, dokumentumfilmvetítés követi az ünnepi gyűlést. .1 várospolitikai tervet tárgyalja a végrehujtóbizottság mai ülésén Gondos munka, igazságos mérlegelés előzte meg a várospolitikai terv javaslatának megszületését. A tavaly beérkezett, de még meg nem valósult nagyon sok terv, az azóta elhangzott javaslatok egy része az idei, gondosan összeállított várospolitikai terv végrehajtása során ölt valóságot. A tanácstagok, az állandó bizottságok tagjai segítségével elkészült a javaslat. — Nincs olyan kerület, amelyet ne tenne otthonosabbá, egészségesebbé, kényelmesebbé a javaslat egy-egy odavonatkozg pontja. A külterületi utak javítása, új kutak, a villanyhálózat kibővítése, a nagyarányú fásítás, a várostól távol- eső puszták lakóinak életébe hoz változást, míg a város szívében az ejektoros kutak, a házi vízvezetékhálózat kibővítése, a járdák javítása okoz majd minden ittlakúnak igazi örömet, Az ^lkészült javaslatot ma tárgyalja meg a végrehajtó bizottság, hogy utána á tanácstagok tárgyaljanak róla választóikkal. Még e hónapban, március 3Ö-án, nyilvános tanácsülés dönt a várospolitikai tervről. Fontos lesz ennek a végrehajtó bizottsági ülésnek másik két napirendi pontja is. Ugyanis a végrehajtó bizottság második negyedévi tervének megvitatása és. a város háztartásának, uz 1955-ös év zárómérlegének megállapítására is sor kerül a csütörtöki ülésen, » MIIT LEVÉL far has József elvtársnak a teároni tat ideg vb. elnöhtneli Kedves Farkas elvtárs! Rendkívül fontos ma, hogy a tanács megfelelően reagáljon a dolgozók észrevételeire, kívánságára. Ez teszi lehetővé, hogy előrelendítse a nép, a város ügyét, hiszen olyan országot építünk, amelyben a nép fiai állnak a kormánykeréknél. Építésünk annál eredményesebb lesz, minél több helyi erőforrási ft kutatunk fel és szervezünk meg a lakosság javára. Egy ilyen helyi erőforrásra szeretném felhívni tanácselnök elvtárs figyelmét. A kecskeméti piacra hetek óta sokkal több sertést hajtanak fel, mint amennyi elkel. A keddi piaci napokon átlagosan 40, a péntekin 50—60 hízott sertést kínálnak a dolgozó parasztok. Ezeknek legtöbbször csak harmada, esetleg fele talál vevőt. A többit visszaszállítják, vagy gazdája házról-házra járva kínálja. Ez a tény azt jelenti, hogy városunkban jelenleg bőven van hizottsertés. Azt tartja a közmondás: az ügyes gazda meg- ■ szerzi, az okos megőrzi a javakat. Nem volna tehát célszerű a I feleslegeket most megszerezni és későbbi napokra biztosítani? Célszerű volna! Annál is inkább, mert ezzel városunkban ' senki nem foglallcozik. Mintha hallanám az ÁUatforgalmi Vállalat ellenérvét, árpolitikai kifogásait, stb. Talán a tanácson belül a szakemberek is mást gondolnak. Ebben az esetben azonban — úgy vélem — a piacra járó asszonyok látják helyesen a problémát. Nem egy kockáztatta meg a kijelentést: a városi tanács olyan ház, — amelyben nincs előrelátó gazda, mert különben már biztosították volna későbbi napokra ezeket a helyi húsfeleslegeket. A tanács egyik fontos feladata, hogy oltalmazza a dolgo- ' zók jogait és ellenőrizze a helyi jellegű termelést és gazdálkodást. Ide tartozik a sertéshús tartalékolása is. Arról van szó, hogy az elnök elvtárs törődjön ilyen látszólag apró kérdéssel is. Ne fogadja el azokat az esetleges kifogásokat, amelyek az árpolitika, vagy egyéb bürokratikus sáncok mögé bújnak. Ne csak felülről nézzük ezt a problémát, hanem alulról is, a vásárló asszonyok szemszögéből, és akkor a városi tanács olyan gazda lesz, amely nemcsak megszerzi, hanem a későbbi napokra is biztosítja a sertéshúst! Fóti József. A TTTT hírei Pánch Pál nagysikerű irodalmi előadása Nem várt eredménnyel végződött a eipészck első tanulmányútja A Cipész KTSZ rendelt részlegének két dolgozója: Oláh István cs Kiss Sándor e hét elején szálltak fel a Pestre igyekvő vonatra, Nem vittek magukkal mást, csak egy-egy jegyzetfüzetet. Ügy tervezték, hogy a belvárosi üzletekben, műhelyekben, a körúti cipőkirakatokban látható legszebb, legdivatosabb cipőket rögzítik félig emlékezetükben, félig a jegyzetfüzetben, hogy Itt Kecskeméten is új és új fazonú cipőket rendelhessenek a nők és férfiak. ^Délelőtt szálltak le a vonatról és délutánig meg sem álltak. Fáradtan, de nagyon boldogan ültek a hazainduló vonatra, a jegyzetfüzetekbe öt szép férficipő, hat női félcipő és ugyanennyi szandál hevenyészett rajzait őrizték, A legszebb űs,legújabb modelleket most már csak ki kell válogatni és meg kell csinálni. Mert úgy tervezik, hogy 'mintacipőkét készítenek belőlük és ezek alapján bárki mérethet magának hasonlót. Egy kis önbizalmat is adott ez a kirándulás. Tárgyilagosan, alaposan megnézték a cipők kidolgozását és úgy vélik, hogy ők semmivel sem maradnak az elsőrendű eippk készítői mögött. Az első tanulmányutat még e hónap vegén követi a második. Így mindig változatos, új és új divatú cipőket rendelhet bárki a Cipész KTSZ Komszomol téri részlegénél. Március 6-án, kedden este 6 órakor Pándi Pál egyetemi adjunktus tartott előadást a TTJT klubhelyiségében a rhai magyar költészetről. A körülbelül 130 főnyi hallgatóság nagy érdeklődéssel várta ezt az előadást, hiszen enneK időszerűségét a párt- határozat és az azt követő viták váltották ki. Pándi elvtárs hangoztatta, hogy nem lezárt ítéleteket akar mondani, hanem a mai magyar líra problémáiról fejti ki elgondolásait, feltételezve, hogy azok nem mindenben találnak egyetértésre. A hallgatóságot elsősorban a probléma felvetésének ez a bátorsága ragadta meg. Pándi elvtárs abból indult ki, hogy a magyar líra körülbelül két évszázad óta leggazdagabban és legtermékenyebben fejezte ki a magyar nép történelmi útját. Nem kivétel ez alól a felszubudulást követő első évek időszaka sem. Ha akadozva is, de megszólalt az új élet hangja 1945 utáni líránkban. Nem is lehet azt mondani, hogy nemzedékváltás történt ebben az időben, különböző nemzedékekhez tartozó költők, írók kerültek egy oldalra, aszerint, hogy állástíoglaltak-e és milyen .4 földia ű vessző veik ezt-1 felkészült a tavaszra ■ Ilyenkor, a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt minden gazdaságban megvizsgálják, hogy milyen új szerszámokra, felszerelésekre, munkagépekre van szükség. Egyre több dolgozó paraszt indul a városba, hogy ezeket a sezrszámokat beszerezze magának és akadálytalanul megkezdhesse a tavaszi munkátA kecskeméti földműves szövetkezed boltokban új munkagépek és szerszámok várják az egyéni gazdákat és a . termelőszövetkezeteket. Már kapható bármilyen szerszám, melazöolló. ág fűrész, fakupuró és drótkefe n gyümölcsfák ápolásához. Ugyancsak megfelelő mennyiségű bácskai Icapa és csákánykapa van az üzletek raktárában. A Kecskeméti Földművesszövetkezel gondoskodott arról is, hogy az egyes gazdaságik új munkagépigény élt klelégithcssék s így elegendő eke, vetőgép, borona és permetezőgép áll rendelkezésre. A gyümölcsösökben végzendő permetezési munkákhoz is annyi mészkánlé áll rendelkezésre, hogy az egész megyét zavartalanul elláthatják és minden, gazdaság beszerezheti a szükséges mennyiséget. mértékben az új világ mellett; Mivel magyarázható akkor hogy több költő azok közül, akik éveken keresztül zászlóvivői voltak a szocializmusnak, most konfliktusba kerültek a párt politikájával? Pándi elvtárs erre t kérdésre azzal válaszolt, hogy a Ura természetszerűleg a legszub- jektívebb, a legdinamikusabb műfaj. Él sem lehet képzelni, hogy felszabadulásunk után 11 évvel az állam minden polgára egyformán híve a marxizmus— leninizmusnak. Társadalmunk mozgásban van és ezt a mozgást az irodalom, sőt maga az írótársadalom is visszatükrözi. Az előbb említett költőknél és Íróknál az a baj, hogy az 1953. júniusi fontos párthatározatok után úgy érezték, hogy eddigi jószándékú kiáltásuk a párt politikája mellett (időnként a hibák mellett is) nem vezetett eredményre. Ezért elsők akartak lenni a bajok feltárásában. Eközben lecsúsztak a helyes útról, főleg azért, mert a párt helyes célkitűzésű júniusi politikáját egy közismert jobboldali irányzat eltorzította és ezt a költők, írók nem vették észre. Pesszimista költészet alakult ki, mely ellen szót kellett emelni. Nem az a baj, hogy a költők írnak a bajokról is, hisz nincs -•-tilos téma«. De a bajok feltárása csak szilárd eszmei alapról lehet célravezető. Az eltévelyedett költőket és írókat erre a szilárd eszmei alapra kell visszavezetnünk, nem taszítanunk kell őket, hanem magunkkal ragadni. Hogy ez lehetséges, annak fényes bizonyítékát adja az SZKP NX. kongresz- szusa. A körülbelül egyórás előadási több mint egyórás vita követte, melynek során Illyés, Juhász Ferenc és egyes ma a nyilvánosság előtt nem szereplő írók kérdései, a folyóiratok ügye, az élei sokoldalú ábrázolásának kérdése, a szerelmi líra és a költői kifejezésmód került megtárgyalásra. ■
