Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-08 / 58. szám

HÍRŐS- CrCK/OC0-000000000000 CKKKKXKKKXK) CKX>00<>0<>0000<KXK>0-ÖO<>CKX> VAROS > 0 QVOO-tí-üü-OOQ 00-0000OOOOOOOOOOOOOO 0000000<KK>00000'X>0000<5 < «ÍU1MKHKK) yis igaz ember Kecskeméten Vend éviink volt Mares* je v elvi sirs Azok, akik látták, hal­lották egyszerű szavait, soha nem fogják elfelej­teni. Ott állt egyenesen, egyszerű barna ruhájának hajtókáján a legnagyobb kitüntetésen racg-racgcsil- lant a villanykörték fénye. A kedves, már nem fiatal áréból barna szempár né­zett barátságosan a zsúfolt •nézőtérre, egy-egy mozdu­latára homlokát beárnyé­kolta gesztenyebarna, ra- kcncátlan baja. Elctvidám- bug, derű, a szovjet embe­rek nagy hite öntötte el ‘egész lényét és mindenki, aki vele szemközt ült, úgy éi cztc, hogy csak neki me­sél, csak neki ad tanácsot a Szovjetunió Hőse, az Igaz ember. Vendégünk volt kedden délután Alckszej Petrovics Mareszjev. A hazánkba érkezett szovjet küldöttség, egész r^pe testvéri üdvöz­letét bozta. A helyőrségi Tiszti Klubban hallgatták szavait a tisztek, tiszthe­lyettesek, harcosok. Velük beszélgetett, nékik mesélt .r szovjet emberek igaz hazaszeretetéről, nékik idott tanácsot a hősiesség, bátorság, szívós akarat, a legszebb emberi tulajdon­ságok megszerzésére. Szerény, nagyon szerény ember Mareszjev elvtárs. Úgy is kezdte a beszélge­tést, hogy: „Nem tettem semmi különöset. Az én helyemben minden szov­jet ember így cselekedett volna. Tizenkét ellenséges géppel szemben négy szov­jet vadászgép. Nem kirívó arány. Zajccv, a Szov­jetunió kétszeres Hőse egymaga nyolc ellenséges géppé! vette fel a harcot, hetet le is lőtt. Alijcv re­pülő 8 ellenséges gépet semmisített meg egyetlen légiharcban. Már hazafelé tartott, mikor ú jabb három gép támadta meg, ebből is kettőt megsemmisített, ele közben ú is több sebből vérzett már. Haza« vezette gépét, szerencsé­sen földet ért, de már nem hagyhatta cl élve a vadászgépet. Tizenhárom golyóból négy halálosan sebezte testét. Nehéz me­sélni háborús élményei­met, önök tán jobban ismerik, mint jómagam... Úgy volt, ahogy PolevoJ megírta., És a történetnek, a 18 gyötrelme» napnak szinte részese lett minden hall­gató. Sebesülve, húsz ki­lométer kúszva, gurulva, étien, szomjan egy hatal­mas, ellenségtől, vadaktól megszállt erdőben. Honnan volt annyi élctakarata? Miből táplálkozott e szí­vós kitartás? És mi adott erőt a lábnélküH repülő­nek ahhoz, hogy előbb mankóval, majd bottal, ké­sőbb anélkül megtanulja a járást, hogy táncolni tanuljon, és újra gépbe ül­jön, és irányítsa azt? A li léidét Mareszjev elvtárs mondataiban is meghallot­ta a találkozó minden részvevője. „Annak az embernek, aki a közérdeket személyi érdeke elé helyezi, aki embertársai érdekében cselekszik, annak sikerül olyan tulajdonságokat ki­fejlesztenie, amelyek erős­sé teszik. A mindennapi élet, a munka formálja e tulajdonságokat.“ Ezt az igazságot nem fe­lejtik soha azok, akik sze­mélyesen látták itt Ma­reszjev elvtársat. De talán nem felejti el kedves vendégünk sem kecskeméti ismerőseit. Az úttörő kül­döttség kis pajtásait, az orosz nyelven elmondott kedves üdvözletét, és a piros szekfűcsokrot átnyújtó pirosnyakkendös úttörő kislányt. Nem fogja elfelejteni soha új bará­tait, akiknek példaképe lett az ő bátorsága, hősies­sége és nagy hazaszerete­te. Nem, nem fogja el­felejteni, mert a kecs­keméti barackpálinkával megtöltött csikóbőrös ku­lacs, az alföldi juhászt áb­rázoló szép porcellán- szobor emlékeztetni fogja öt hazájában is erre az útjára. A nagy taps, a forró ün­neplés ott, a Tiszti Klub­ban nemcsak Mareszjev elvtársnak, a Szovjetunió Hősének szólt, hanem az egész szovjet népnek. Két testvéri nép ölelte egymást a teremben... És ebben a testvériségben nagy erő lakozik.. i i Köszöntik az asszonyokat Már a nemzetközi nőnap előestéjén, március 7-én sok­felé hangzottak el nőket köszöntő szavak. A munkapadok gyorskezű munkásnőit, a hivatalok ügyes asszonyait, a ter­melőszövetkezetek szorgos tagjait köszöntötte, ünnepelte a gyár, a hivatal, a termelőszövetkezet. Kedves kis ajándékok­kal «tették sokfelé emlékezetessé ezt a napot. Az MNDSZ-szervezetek ünnepi nőnapjainak sora ma folytatódik. Több helyen, így a tiszti asszonyok is, a TEFU dolgozói éppen ezen a napon alakítják zaeg az MNDSZ- szervezetet. Ezeken a bensőséges összejöveteleken az ered­ményele mellett komoly szavak hangzanak el az asszonyok előtt álló feladatokról is. A megyei tanács népművelési termében a délelőtt 9 óra­kor megrendezendő ünnepi nőgyűlésre nemcsak Kecskemét, de a megyei termelőszövetkezetek jól dolgozó asszonyai is kaptak meghívót. A kétszáz vendég között szinte minden fog­lalkozású dolgozó nő megtalálható. Az asszonyi munka mél­tatására ezúttal Bank Gyula, a megyei tanács főagronómusa vállalkozott. Ö számol be az asszonyok elmúlt évi eredmé­nyeiről ós ő sorolja el az ez évben rájuk véró feladatokat. Díszebéddel ér véget a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak ős az MNDSZ megyei elnökségének ez ünnepi nőgyülése. Az MNDSZ városi elnöksége délután 4 órára hívta meg a kecskeméti asszonyokat a Városi Moziban tartandó ün­nepi nőgyűlésre. Az előadó Németi Józsefné, az MDP Köz­ponti Vezetőségének munkatársa. Körülbelül 30 sokgyerme­kes édesanya is itt veszi át kitüntetését. Kultúrműsor, doku­mentumfilmvetítés követi az ünnepi gyűlést. .1 várospolitikai tervet tárgyalja a végrehujtóbizottság mai ülésén Gondos munka, igazságos mérlegelés előzte meg a várospoli­tikai terv javaslatának megszületését. A tavaly beérkezett, de még meg nem valósult nagyon sok terv, az azóta elhangzott javas­latok egy része az idei, gondosan összeállított várospolitikai terv végrehajtása során ölt valóságot. A tanácstagok, az állandó bizottságok tagjai segítségével el­készült a javaslat. — Nincs olyan kerület, amelyet ne tenne ott­honosabbá, egészségesebbé, kényelmesebbé a javaslat egy-egy odavonatkozg pontja. A külterületi utak javítása, új kutak, a vil­lanyhálózat kibővítése, a nagyarányú fásítás, a várostól távol- eső puszták lakóinak életébe hoz változást, míg a város szívében az ejektoros kutak, a házi vízvezetékhálózat kibővítése, a járdák javítása okoz majd minden ittlakúnak igazi örömet, Az ^lkészült javaslatot ma tárgyalja meg a végrehajtó bizottság, hogy utána á tanácstagok tárgyaljanak róla választóikkal. Még e hónapban, március 3Ö-án, nyilvános tanácsülés dönt a várospolitikai tervről. Fontos lesz ennek a végrehajtó bizottsági ülésnek másik két napirendi pontja is. Ugyanis a végrehajtó bizottság második ne­gyedévi tervének megvitatása és. a város háztartásának, uz 1955-ös év zárómérlegének megállapítására is sor kerül a csütör­töki ülésen, » MIIT LEVÉL far has József elvtársnak a teároni tat ideg vb. elnöhtneli Kedves Farkas elvtárs! Rendkívül fontos ma, hogy a tanács megfelelően reagáljon a dolgozók észrevételeire, kívánságára. Ez teszi lehetővé, hogy előrelendítse a nép, a város ügyét, hiszen olyan országot épí­tünk, amelyben a nép fiai állnak a kormánykeréknél. Épí­tésünk annál eredményesebb lesz, minél több helyi erőforrási ft kutatunk fel és szervezünk meg a lakosság javára. Egy ilyen helyi erőforrásra szeretném felhívni tanács­elnök elvtárs figyelmét. A kecskeméti piacra hetek óta sokkal több sertést hajtanak fel, mint amennyi elkel. A keddi piaci napokon átlagosan 40, a péntekin 50—60 hízott sertést kínál­nak a dolgozó parasztok. Ezeknek legtöbbször csak harmada, esetleg fele talál vevőt. A többit visszaszállítják, vagy gazdája házról-házra járva kínálja. Ez a tény azt jelenti, hogy városunkban jelenleg bőven van hizottsertés. Azt tartja a közmondás: az ügyes gazda meg- ■ szerzi, az okos megőrzi a javakat. Nem volna tehát célszerű a I feleslegeket most megszerezni és későbbi napokra biztosítani? Célszerű volna! Annál is inkább, mert ezzel városunkban ' senki nem foglallcozik. Mintha hallanám az ÁUatforgalmi Vál­lalat ellenérvét, árpolitikai kifogásait, stb. Talán a tanácson belül a szakemberek is mást gondolnak. Ebben az esetben azonban — úgy vélem — a piacra járó asszonyok látják he­lyesen a problémát. Nem egy kockáztatta meg a kijelentést: a városi tanács olyan ház, — amelyben nincs előrelátó gazda, mert különben már biztosították volna későbbi napokra eze­ket a helyi húsfeleslegeket. A tanács egyik fontos feladata, hogy oltalmazza a dolgo- ' zók jogait és ellenőrizze a helyi jellegű termelést és gazdál­kodást. Ide tartozik a sertéshús tartalékolása is. Arról van szó, hogy az elnök elvtárs törődjön ilyen látszólag apró kérdéssel is. Ne fogadja el azokat az esetleges kifogásokat, amelyek az árpolitika, vagy egyéb bürokratikus sáncok mögé bújnak. Ne csak felülről nézzük ezt a problémát, hanem alul­ról is, a vásárló asszonyok szemszögéből, és akkor a városi tanács olyan gazda lesz, amely nemcsak megszerzi, hanem a későbbi napokra is biztosítja a sertéshúst! Fóti József. A TTTT hírei Pánch Pál nagysikerű irodalmi előadása Nem várt eredménnyel végződött a eipészck első tanulmányútja A Cipész KTSZ rendelt rész­legének két dolgozója: Oláh Ist­ván cs Kiss Sándor e hét elején szálltak fel a Pestre igyekvő vo­natra, Nem vittek magukkal mást, csak egy-egy jegyzetfüze­tet. Ügy tervezték, hogy a bel­városi üzletekben, műhelyekben, a körúti cipőkirakatokban lát­ható legszebb, legdivatosabb ci­pőket rögzítik félig emlékeze­tükben, félig a jegyzetfüzetben, hogy Itt Kecskeméten is új és új fazonú cipőket rendelhessenek a nők és férfiak. ^Délelőtt szálltak le a vonatról és délutánig meg sem álltak. Fáradtan, de nagyon boldogan ültek a hazainduló vo­natra, a jegyzetfüzetekbe öt szép férficipő, hat női félcipő és ugyanennyi szandál hevenyé­szett rajzait őrizték, A legszebb űs,legújabb modelleket most már csak ki kell válogatni és meg kell csinálni. Mert úgy tervezik, hogy 'mintacipőkét készítenek belőlük és ezek alapján bárki mérethet magának hasonlót. Egy kis önbizalmat is adott ez a kirándulás. Tárgyilagosan, ala­posan megnézték a cipők kidol­gozását és úgy vélik, hogy ők semmivel sem maradnak az első­rendű eippk készítői mögött. Az első tanulmányutat még e hó­nap vegén követi a második. Így mindig változatos, új és új divatú cipőket rendelhet bárki a Cipész KTSZ Komszomol téri részlegé­nél. Március 6-án, kedden este 6 órakor Pándi Pál egyetemi ad­junktus tartott előadást a TTJT klubhelyiségében a rhai magyar költészetről. A körülbelül 130 főnyi hallgatóság nagy érdeklő­déssel várta ezt az előadást, hi­szen enneK időszerűségét a párt- határozat és az azt követő viták váltották ki. Pándi elvtárs hangoztatta, hogy nem lezárt ítéleteket akar mondani, hanem a mai magyar líra problémáiról fejti ki elgon­dolásait, feltételezve, hogy azok nem mindenben találnak egyet­értésre. A hallgatóságot elsősorban a probléma felvetésének ez a bá­torsága ragadta meg. Pándi elv­társ abból indult ki, hogy a ma­gyar líra körülbelül két évszá­zad óta leggazdagabban és leg­termékenyebben fejezte ki a ma­gyar nép történelmi útját. Nem kivétel ez alól a felszubudulást követő első évek időszaka sem. Ha akadozva is, de megszólalt az új élet hangja 1945 utáni líránk­ban. Nem is lehet azt mondani, hogy nemzedékváltás történt eb­ben az időben, különböző nem­zedékekhez tartozó költők, írók kerültek egy oldalra, aszerint, hogy állástíoglaltak-e és milyen .4 földia ű vessző veik ezt-1 felkészült a tavaszra ■ Ilyenkor, a tavaszi mezőgazda­sági munkák megkezdése előtt minden gazdaságban megvizsgál­ják, hogy milyen új szerszámok­ra, felszerelésekre, munkagépekre van szükség. Egyre több dolgo­zó paraszt indul a városba, hogy ezeket a sezrszámokat beszerez­ze magának és akadálytalanul megkezdhesse a tavaszi munkát­A kecskeméti földműves szövet­kezed boltokban új munkagépek és szerszámok várják az egyéni gazdákat és a . termelőszövetke­zeteket. Már kapható bármilyen szerszám, melazöolló. ág fűrész, fakupuró és drótkefe n gyü­mölcsfák ápolásához. Ugyancsak megfelelő mennyiségű bácskai Icapa és csákánykapa van az üz­letek raktárában. A Kecskeméti Földműves­szövetkezel gondoskodott arról is, hogy az egyes gazdaságik új munkagépigény élt klelégithcs­sék s így elegendő eke, vetőgép, borona és permetezőgép áll ren­delkezésre. A gyümölcsösökben végzendő permetezési munkák­hoz is annyi mészkánlé áll ren­delkezésre, hogy az egész me­gyét zavartalanul elláthatják és minden, gazdaság beszerezheti a szükséges mennyiséget. mértékben az új világ mellett; Mivel magyarázható akkor hogy több költő azok közül, akik éveken keresztül zászlóvivői vol­tak a szocializmusnak, most kon­fliktusba kerültek a párt politi­kájával? Pándi elvtárs erre t kérdésre azzal válaszolt, hogy a Ura természetszerűleg a legszub- jektívebb, a legdinamikusabb műfaj. Él sem lehet képzelni, hogy felszabadulásunk után 11 évvel az állam minden polgára egyformán híve a marxizmus— leninizmusnak. Társadalmunk mozgásban van és ezt a mozgást az irodalom, sőt maga az írótár­sadalom is visszatükrözi. Az előbb említett költőknél és Írók­nál az a baj, hogy az 1953. jú­niusi fontos párthatározatok után úgy érezték, hogy eddigi jó­szándékú kiáltásuk a párt poli­tikája mellett (időnként a hibák mellett is) nem vezetett ered­ményre. Ezért elsők akartak len­ni a bajok feltárásában. Eköz­ben lecsúsztak a helyes útról, főleg azért, mert a párt helyes célkitűzésű júniusi politikáját egy közismert jobboldali irány­zat eltorzította és ezt a költők, írók nem vették észre. Pesszi­mista költészet alakult ki, mely ellen szót kellett emelni. Nem az a baj, hogy a költők írnak a bajokról is, hisz nincs -•-tilos téma«. De a bajok feltárá­sa csak szilárd eszmei alapról lehet célravezető. Az eltévelyedett költőket és írókat erre a szilárd eszmei alapra kell visszavezetnünk, nem taszítanunk kell őket, hanem ma­gunkkal ragadni. Hogy ez lehet­séges, annak fényes bizonyíté­kát adja az SZKP NX. kongresz- szusa. A körülbelül egyórás előadási több mint egyórás vita követte, melynek során Illyés, Juhász Ferenc és egyes ma a nyilvános­ság előtt nem szereplő írók kér­dései, a folyóiratok ügye, az élei sokoldalú ábrázolásának kérdé­se, a szerelmi líra és a költői ki­fejezésmód került megtárgya­lásra. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom