Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-07 / 57. szám

VHAG PROLETÁRJAI EGY £ S Ü LJ ET EK ! U MBP BACS KISKUN MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYE! TANACS LAPJA XI, ÉVFOLYAM, 57. SZÄM Ara 50 fillér 1956. MÁRCIUS 7. SZERDA Terüielőszöictlíczeti mo/igH 1 ni unkrol Egyre több hír érkezik me­gyénk különböző részeiből arról, hogy új termelőszövetkezetek alakulnak, vagy hogy a termelő- szövetkezetek taglétszáma gya­rapszik. Megyénkben ez év ja­nuár 1-től február 25-ig 1388 taggal erősödtek a termelőszö­vetkezetek, jelenleg 10 előké­szítő bizottság is . működik 158 ''taggal. Különösen azóta van nagy ér­deklődés, mióta a zárszámadás eredményei közismertekké vál­tak. Termelőszövetkezeteink zö­mében magasabb volt, vagy leg­alábbis elérte, a tagság jöve­delme a falubeli középparaszto­két. A termelőszövetkezetek jó eredményeinek láttán egyre több egyénileg dolgozó paraszt­ban érett meg a gondolat a be­lépésre. Sajnos, sok' helyen a községi és a járási vezetők úgy gondolják, hogy a termelőszö­vetkezetek eredményei önma- guktól agitálnak, arra számíta­nak, hogy előbb-utóbb mind­egyik dolgozó paraszt rájön, hogy jobb a termelőszövetkezet­ben. Sajnos, így gondolkodnak ■ ubb termelőszövetkezetben a 1 agok is. Ahol ilyen Szemlélet van, ott a termés és a magas jövedelem ellenére kevés új be­lépővel erősödtek a ternielőszö- vetkezetek. Sokkal több lenne például a tiszaújfalusi Tisza és az Alkotmány Termelőszövetke­zetben a jelentkezők száma, ha a termelőszövetkezet tagsága maga is jobban agitálna, megis­mertetné paraszttársaival a ter­melőszövetkezeti életet, hiszen Tiszaújfalun is minden dolgozó paraszt már elismeri a nagy­üzemi gazdálkodás íölénjáit, csak azért bizalmatlan, mert még nem ismeri eléggé, milyen feltételek mellett dolgozhat a termelőszö­vetkezetben. Tiszaújfalun ' és máshol sem idegenkednének a középparasz­tok á termelőszövetkezetbe való belépéstől, ha a szövetkezet tag­jai közelebb kerülnének hozzá­juk, gyakrabban elbeszélgetné­nek velük, Sajnos, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése iránt több helyen közömbösség tapasztal­ható. Erre jellemző, hogy pél­dául a megyei tanács Mezőgaz­dasági igazgatóságán senki sem 1 adja pontosan megmondani, .hogy hány termelőszövetkezeti -.-söpört van a megyében. Van ugyan egy szám, amelyet felfelé Jelentenek, de ezért senki sem vállal felelősséget, mert mint maguk a tsz-osztály dolgozói mondják: »á járáspk hasjelen­téseket küldenek«. A járási me­zőgazdasági osztályok ugyanis sehol sem vizsgálták felül ala­posan, hogy melyik termelőszö­vetkezeti csoport fogadta el az új alapszabályt és melyük gaz­dálkodik már aszerint. Bálmo­nostorán például még tavaly Május 1 néven alakult egy ter­melőszövetkezeti csoport. Azóta is többször sürgették a tagok a. működési engedélyt. A járás már el is feledkezett róla, ezt bizo­nyítja, hogy mikor Kiss Ferenc, a megyei termelőszövetkezeti osztály tsz-szervezője megkér­dezte a járási mezőgazdasági osz­tályon, hogy van ezzel a csoport­tal, azt a választ kapta, hogy már nem is létezik. Mikor érdek­lődött, kiderült, hogy a csoport­ban azóta már megalakították a pártszervezetet is és közösen dolgoztak már az ősszel és a ta­vaszi munkákat is alapszabály szerint, közösen végeznék, de addig nem tudnak a gépállo­mással szerződést kötni, míg nem kapják meg a működési enge­délyt, Sokkal több figyelmet kell fordítani a megyei és a járási vezetőknek a termelőszövetke­zetekre. Több termelőszövetke­zetben azért nem lépnek be a kívülállók, mert rossz példát látnak. Pl. a bajai Kossuth Ter­melőszövetkezetben több alap­szabályellenes dolgot követtek el, részeges volt a vezetőség egy része. Az egyik taggyűlésen ma­guk a tagok mondták, hogy »ki lép be a részeges Kossuthba?« Az ilyen termelőszövetkezetek­ben rendet kell teremteni, mert csak így- lesz vonzó a kívülállók számára a nagyüzemi gazdálko­dás. Helytelen volt, hogy a vá­rosi pártbizottság és a tanács hosszabb ideig eltűrte az alap­szabály különböző megsértését a szövetkezetben, amiben maguk a vezetők jártak élen. Most még a nagyobb mező­gazdasági munkák nem kezdőd­nek . meg, .több idő -van arra) hogy a termelőszövetkezeti tagok felkeressék az egyéni gazdákat és egyéni gazdák látogassanak el a termelőszövetkezetekbe. Egy jólsikerült látogatás után, amint a tapasztalatok bizonyítják, szá­mos dolgozó paraszt határozza el magát, hogy belép a termelő- szövetkezetbe. Ilyen látogatás még eddig kevés volt a megyé­ben és az sem mindig jól sike­rült. Például a báesbokodi Szal- vai Mihály Termelőszövetkezet­ben az elnök elvtárs nem ké­szült fel alaposan a vendégek fogadására és az ottlévő egyéni parasztok nem kaptak alapos, kimerítő tájékoztatást a szövet­kezeti életről, mert elég gyenge beszámolót hallottak. Sokkal több dolgozó paraszt erősítette volna a termelőszövet­kezeti mozgalmat, ha mindezek a hibák nem fordulnának elő. A szövetkezeti tagok meggyőző sza­vai mindenütt szükségesek. Já­noshalmán, Császártöltésen és Fajszon a termelőszövetkezeti ta­gok agitációja nyomán szinte na­ponta vannak belépők. Termé­szetesen a szövetkezeti tagok szavainak csak akkor van igazi foganatja, ha a termelőszövet­kezetek jól gazdálkodnak, jó pél­dát mutatnak. Tehát a szövet­kezetek számszerű erősítése és a szövetkezeti gazdaság erősítése egymással összefüggő feladat. A pártszervezeteknek, a tanácsok­nak és a gépállomásoknak nagy szerepük van e fontos feladat végrehajtásában. Sokat tehetnek annak érdekében, hogy jó poli­tikai hangulat alakuljon ki a tenu elősző ve tkeze ti gazdálkod ás mellett. Meg kell szüntetni a né­hány helyen tapasztalható kö­zömbösséget és elsősorban a ter­melőszövetkezetek tagjai okas, türelmes, meggyőző szóval tobo­rozzanak ú j tagokat. A Délalföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intéseiben a szikes tala­jok megjavítására eljárást dol­goznak ki. A képen: a szikes és réti talajok tanulmányozására Pálfi Lajosáé vegyésztechnikus a tcnycszedcnyekbc vetett rizst vegyszerekkel kezeli. 3 százalékkal magasabb terméshozamért Védnökség 1000 hold négyzetesen vetett kukorica felett A bajai járás fiataljai — kü­lönösen a szocialista szektorok­ban dolgozó DISZ-tagok — lel­kes vállalásokat tettek a ter­méshozamok emelésére, az ál­lattenyésztés fejlesztésére. A DlSZ-álapszervezetek titkáraimk részvételével kibővített bizottsá­gi ülésen tárgyalták meg a fel­adatokat. A vízlevezető csatornák tiszto­gatását minden községben a fia­talok kezdeményezik s már hoz­zá is láttak. A kukoricatermesztés sikere érdekében mindenki elfogadta azt a javaslatot, hogy a DISZ- szervezetek 1000 hold négyzete­sen vetett kukorica felett vállal­janak védnökséget. Takács éle­tűi s, a Garai Állami Gazdaság DISZ-tilkára javasolta: as állami Nagybaracska teljesítene első negyedéves scrtcsbegyőjtésí tervét Nagybarafeska elsőnek esat- : lakozott Vaskút begyűjtési ; versenyfelhívásához. A köz- ; ség dolgozó parasztjai vállul- : Iák, hogy első negyedévre i előírt sertésbeadási kötelezett. ; ségüknek február 28-ig eleget : tesznek. Szavukat állták: a tervet 107,7 százalékra teljesítették ; s emellett baromfiból is ren- ; dezíék az első negyedévi tar­tozást. Sokan — mint "Vörös Péter, Gombár Ferenc, So- : inogyi Ferenc — egész évi I sertés-, tojás- és baromíibe- ; adási kötelezettségüknek cle- : get tettek. gazdaságok diszistái ezenfelül te­gyenek vállalást s egyben kö­zölte, hogy náluk 400 hold ku­koricát gondoznak majd a fia­talok. A tsz-ek fiataljai szívesen vállalják ezt a munkát. A csátaljai Budai Nagy Antal TSZ- ben például 52 hold kukoricave- tést és ápolást vállaltak. Erre a munkára 20 tagú ifjúsági mun­kacsapatot alakítottak, amely részt vesz az ifjúsági kukorica- termelő munkacsapatok orszá­gos versenyében. Az aratásra-csépiésrc is válla­lásokkal készülnek a fiatalok. A kombájnokra jól képzett DISZ- ta.gokat ültetnek s .18 gépállomá­si, valamint 6 állami gazdasági cséplöcsapalot szerveznek, ame­lyek bekapcsolódnak az orszá­ga versenybe. A gyűlés részvevői, javasolták, ! hogy OlSZ-megbizatáskúnt har- j mine fiatalt küldjünk az ál­i laltenyésztésbe dolgozni, — el­sősorban a báesbokodi Szalvai, a csátaljai Budai Nagy Antal és a bájai Micsurin tsz-ekben léte­sítendő minta-tehenészetekbe. A fejesben minél nagyobb számban lányok és fiatal asszonyok ve­gyenek részt. Késmárki Györgyné, a Sükösdi Viziszámyastelep brigádvezetője elmondta: milyen lelkiismerete­sen dolgoznak a lányok a telei állományának fejlesztéséért. Ló­gó Teréz 113,7, Fábián M árit 134,7, —- az egész telep 133,-3 szá zalékra teljesítette a tojásterme lés februári tervét. Így akarna! dolgozni egész éven át. Szóbakcrült a szőlő- és gyű mölcslermelés is. Tettinger Án tat bácsboltodi titkár javasolta hogy a dvszisták kezdeményezésé re az udvarokban, kertekben e utcákon ültessenek gyümölcsfá­kat. Göndör József, DISZ JVB-titkár, Baja Dicséret A Gépállomások Fűigazgatósá­gának vezetője a téli gépjavítás jo megszervezéséért, a gépjavítás határidő előtt való teljesítéséért a következő gépállomások igaz­gatóját és főmérnökét részesí­tette dicséretben: a Bajai Gép­állomáson Végső Sándort és El­mer Józsefet, a Dusnoki Gép­állomáson Szilágyi Mártont és Bayer Istvánt, a Kecskeméti Gépállomáson Fazekas Meny­hértet és M rázik Zoltánt. WWMWWWMOWWWWMMatHWMWWWUWW» Mg : mészkéníéfőző bemutotó Szalkszentmárfonban Községünket exportra történő gyümölcstermelésre jelölték; Ennek érdekében fontos feladatunk a gyümölcstermelés mennyi­ségének és minőségének javítása. . Pajzstetű elleni védekezésre a tassi növényvédelmi állomás­ról mészkéníéfőző üstöt és magasnyomású gépeket kapunk. Ellen­őriztük a földművesszövetkezetben a védekezőszer készletet. Hét tagból álló permetező-brigádot is szerveztünk, amelynek két ló­fogat segít à permetezőié szállításában. Ma, március 7-én a növényvédelmi állomás és földművesszö­vetkezet mészkéníéfőző bemutatót tart, amelyre meghívjuk a dolgozó parasztokat. Ezt követően hamarosan motoros permetező- t bemutatót tartunk, amelyen a gépi permetezést népszerűsítjük. (Kincses István VB-elnökh. leveléből.) hwvvvvvvvvvwvvwvvvvvvy 100 napost ihat és 300 csirkét rendelt a Dusnoki Víziszárnyastelepről a szakmári Kossuth Termelőszö­vetkezet. A vásárolt csirkeállo­mányt saját keltetésből is sza­porítják, hogy benépesítsék a hamarosan felépítendő 500 férő­helyes baromfiólat. Egyéb terve is van a tagság­nak az állattenyésztés fellendí­tésére. Az elkoresosodott sertés- törzset 10 Cornwall anyával ki­cserélik s mangalica-kannal ke­resztezik. Ez évben 66 darab hí­zott sertést szándékoznak szabad­piacra vinni. Jórészt az állatte­nyésztés jövedelméből akarják biztosítani a munkaegységen­ként tervezett 38,80 forintos ré­szesedést az idén. Árvízvédelmi készenlét a bajai Duna-szakaszon A Bajai Vízügyi Igazgatóság minden • intézkedést megtett . az árvízvédelemre. Az igazgatóság területéhez tartozó Duna-szaka- szon az acélos jégpáncél 25—30 centiméterről 20 centiméterre olvadt. Egyes szakaszokon,a jég kásásodása is észlelhető. Nem számottevő, enyhe áradás mutat­kozik. A Duna a bajai szakaszon az elmúlt 24 óra alatt 22 centi­méter v részint emelkedést ért cl. Az elmúlt evek tapasztalatai alapján megkezdték a nyálgátak megerősítését és további 60 cen­timéterrel való megemelését Dünaszekcsővel szemben a Mar­gittá szakaszon 5 km hosszban, Érsekcsapádon, Fajszon és Úszó­don mintegy (i kilométeres hosz- izúíágbarj. Minden gátőrháznál életbelé­pett a figyelmes jelentőszolgálat. A jégviszonyokról és a vízállás­ról kétóránként érkeznek a je­lentések, A Duna-vonal három szakaszán egy mérnök vezetésé­vel négy technikus is a helyszí­nen tartózkodik. A gátőrházak­nál az esetleges gyors intézkedés megtételére megfelelő munkaerő is rendelkezésre áll. Az erősen felázott és sáros ta­laj lehetetlenné tette a gáttető­kön a gépjárművekkel való köz­lekedést. Ezért mindenüvé iga­fogatokat állítottak. Nyolc teher­gépkocsiból álló gépesített árvíz­védelmi készültséget is szervez­tek. Az igazgatóság állandó érte­dUéseket nyer a jégtorlaszck út. járói, a képződő .dugókról, a Duna áradásáról. Az így nyert értesülések alapján teszi meg további intézkedéseit. Közvetlen kapcsolatot tc't fenn a jugo­szláv vízügyi Hatóságokkal, hogy egymás értesüléseinek kicserélé­sével közösen szervezzék meg s Duna déli szakaszának, biztonsá­gát es a Duna jegének minél gyorsabb elvonulását. A belvízvédelmi intézkedések is megtörténtek. Nagy és jelen­tős szerep hárul ezen a téren a bajai járás községeinek helyi tanácsaira, a lakosság közremű­ködésére. A védekezésre, a bel­vízkárok elhárítására az igazga- . lóság az érdekelt községekben felvilágosító előadásokat tartott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom