Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-31 / 78. szám

Partéiéi—púrímnnUa A megyei pápfakíha ülése ják biztosítani, nem pedig pénz­ben. Ez az árutermelésre való törekvés hiányát tükrözi. Az ilyen hibák azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek kommu­nistái és egyes vezetők sem ér­vényesítik következetesen pár­tunk politikáját munkaterületü­kön. Ezt nem nézhetjük tétlenül és a XX. kongresszus útmuta­tásai nyomán még inkább meg kell követelni párttagságunktól, elsősorban a kommunista veze­tőktől, hogy bárhol is dolgozza­nak, maradéktalanul érvényesít­sék munkájukban pártunk poli­tikáját, biztosítsák a Központi Vezetőség határozatainak végre­hajtását. A kongresszus határozatai nagy erőt és önbizalmat kölcsö­nöztek megyénk dolgozóinak, mindenekelőtt a kommunisták­nak. Ez a lelkesedés és önbiza­lom kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy pártszervezeteink még lendületesebb, még eredmé­nyesebb munkára ösztönözzék dolgozóinkat, hogy mindazokat a célkitűzéseket, amelyeket pár­tunk Központi Vezetősége elénk tűzött, misdcíí tekintetben tel­jes egészében megvalósítsuk. A kongresszus határozatai — egyes jobboldali elemelv remény­kedése ellenére — teljes egészé­ben pártunk politikájának he­lyességét, a Központi Vezetőség 1953 márciusi és júniusi határo­zatainak helyességét igazolták. Ezek szellemében kell továbbra is harcolni mindenféle jobbol­dali, opportunista nézet ellen, amelyek gyengíteni próbálják nehéziparunk fejlődését, a me­zőgazdaság szocialista átépítését, az ideológiai és irodalmi fronton megmutatkozó jobboldali jelen­ségek elleni küzdelmet. Ugyan­akkor következetesen folytat­nunk kell a harcot mindenféle szüklátókörűség, merevség, bal­oldali szektáriánizmus ellen is, amely szintén még sokhelyütt gátolja a helyes politikánk vég­rehajtását. Mi, Bács megyében dolgozó kommunisták akkor tesszük ma­gunkévá legjobban a kongresz- szus szellemét, ha munkaterüle­tünkön a legkövetkezetesebben küzdünk pártunk politikájának érvényesítéséért. A XX. kon­gresszus tanulságait magunkévá téve, a Központi Vezetőség hatá­rozatának szellemében, még job­ban támaszkodva a tömegekre, szervezzük és vezessük a dolgo­zókat a szocialista építés felada­tainak valóraváltására. Ebben a harcban az aktíva minden rész­vevője és megyénk valamennyi kommunistája teljes egységben áll pártunk Központi Vezetősége mögött — fejezte be beszámoló­ját Daczó József elvtárs. Pártm@gbízatés a kukorica négyzetes vetése Hogyan szervezte meg ezt a munkát a Kunszentmiklósi Gépállomás pártszervezete AZ ELMÚLT ÉVBEN a négy­zetbe vetett, és keresztbe-hosszá- ba géppel kapált kukoricafölde­ken a termésátlagok ékesszólóan bizonyították a négyzetes vetés előnyét. A tassi Alkotmány TSZ- ben például a négyzetesen vetett kukorica 32 mázsával fizetett holdanként, a 25 mázsát adó nem négyzetesen vetett kukoricával «izemben. Ugyanakkor az Alkot­mány tagjai arról is megbizonyo­sodtak, hogy sokkal kevesebb és könnyebb munkát jelent, ha négyzetesen vetnek. Ma már nemcsak a tassi Al­kotmány TSZ-ben, hanem a Kunszentmiklósi Gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetek mindegyikében ismerik a négy­zetbe vetett kukorica előnyét. Tavaly ugyanis, ahol négyzete­sen vetették a kukoricát, nem volt 30 mázsán alul a holdan­ként! termés. Az igények megnövekedtek a gépállomással szemben. Míg az elmúlt évben 165 held kukorica négyzetes gépi vetésére szerződ­tek a termelőszövetkezetek, ad­dig az idén 330 holdat akarnak géppel vettetni. Vannak tsz-ek, mint például a tassi Petőfi, h kunszentmiklósi Vörös Csillag és Tanács, melyek kukoricavetésü­ket 100 százalékig négyzetes ve- íőgéppel akarják elvégeztetni. Nagy feladatot ró ez a gépál­lomásra. Jelenleg egy négyzetbe vető gép áll rendelkezésükre, melynek 120 kataszteri hold a terve. Még egy ilyen gép érke­zik, mire a kukoricavetés ideje megkezdődik. Ez azonban még mindig csak 240 holdra elég. — Ugyanakkor a négyzetes vetés igen gondos, lelkiismeretes mun­kát igényel. Ha a gépet hanya­gul kezelik, a mag nem kerül pontosan a kijelölt helyre. Ez pedig később, a növényápolás idején megbosszulja magát, mert nem lehet gépi kapálást végezni. A GÉPÁLLOMÁS pártszerve­zete ezért úgy határozott, hogy a kommunistákat bízza meg a kukorica négyzetes vetésének elvégzésével. A vetési munkában két traktoros, 4 szerelő és 4 ki­helyezett mezőgazdász vesz részt. Köztük egy szerelő és egy mező­gazdász pártonkívüli. Ezeknek azonban a párttagjelölté nevelé­sével már foglalkozik a párt» szervezet. Most munkájukkal is bebizonyíthatják, hogy érdeme­sek-e a párttagságra. A PARTSZERVEZET érint­kezésbe lépett a tsz-ek pártszer­vezeteivel. Megállapodtak - ab­ban, hogy a gépek mellé a mun­kacsapatokat, a tsz-ek legjobb tagjaiból, lehetőleg kommunis­táiból jelölik ki. Így is történt. A kunszentmiklósi Tanács TSZ- nél például a négy kijelölt tsz- tag közül 3 párttag. Ezekről a megállapodásokról jegyzőköny­vet is készítettek. A gondos előkészítésre jellem­ző még, hogy április 7-én a tass) Lenin TSZ-ben bemutatót ren­dez a gépállomás a kukorica négyzetes vetéséről. Ezen részt vesznek az összes négyzetbeve­tést végző traktorosok, szerelők, mezőgazdászok és tsz-tagok hogy ne csaló elméletben legye- nek tisztában feladatukkal, ha- nem gyakorlatban is lássák ten­nivalóikat. Rajtuk kívül ott lesz­nek a tsz-párttitkárok, tsz-elnö- kök és brigádvezetők is. A NÉGYZETES VETÉST vég. ző gépállomási dolgozókra nagy feladat vár azért is, mert a két gépnek nem 240 holdat kell el végezni, mivel 310 holdra var szerződés. Ez sem jelent azonban leküzdhetetlen akadályt. A kommunista traktorosok vállal­ták, hogy a 310 holdat is idejé­ben el fogják vetni. Tavalyról » van már tapasztalatuk. 105 hold volt a tervük, mégis 156 holdor végezték el a négyzetes vetést. A talajelőkészítést is régi, ki­próbált, a tsz-ek által kiválasz­tott traktorosok végzik. A tass Petőfiben Samu .Mihály elvtárs a Leninben Honti Imre elvtárs. az Alkotmányban Devecsai Ist­ván szántja a földet a kukorica ala. Helyesen tette a Kunszentmik­lósi Gépállomás pártszervezete, hogy a négyzetes kukoricavetés' ügyét pártüggyé avatta, elvégzé­sét a kommunistákra bízta. A kukorica négyzetes vetésével több termést várhatunk. Nincs szebb feladata gépállomásaink kommunista dolgozóinak, mint. az új módszereket győzelemre vinni, terjeszteni, nagyüzem módon termelni. DíSZ névadó ünnepség Baján (Folytatás az 1. oldalról) ebben az évben feltétlenül pótolnunk kell. Mindezek meg­követelik, hogy pártszerveze­teink, gazdasági és állami szer­veink, egész dolgozó népünk maximális erőfeszítéseket tegyen az 1956-os évi tervek teljesítése érdekében. Be kell pótolnunk azt a lemaradást, amely megyénk iparában is mutatkozik. Export­tá termelő üzemeink csak 80.8 százalékra teljesítették februári Tervüket. Ennek egyik oka a laza munkafegyelem. A Kecs­keméti Gépgyárban például ja­nuárban 916 munkanap 176 320 forint termelési értékkel, feb­ruár hónapban 1145 munkanap 221 821 forint termelési értékké? esett ki a hiányzások miatt. 1 'ártszervezeteink fordítsanak nagyobb gondot a gazdasági vezetés ellenőrzésére és köve­teljék meg a párt politikájá­nak maradéktalan érvényesíté­sét. Pártunk — amint ezt a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén is hangsúlyozta — teljes egészében magáénak vallja és követendő példának tekinti a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának azo­kat. az intézkedéseit, amelyek a dolgozó nép életszínvonalá­nak emelésére irányulnak. A Központi Vezetőség és a kormány nincs megelégedve a dolgozók jelenlegi anyagi és kulturális életszínvonalával, példáui a dol­gozók lakáshelyzetével. Ennek megfelelően pártunk központi vezetősége úgy határozott, hogy a második ötéves terv irány­elveibe vegyék be mindazokat a rendszabályokat, amelyek a dol­gozó nép életszínvonalának eme­léséi biztosítják. Ebben az évben mintegy 300 miihó forinttal fog növekedni a dolgozók jövedelme. A második ötéves terv során pártunk és államunk tovább foly­tatja az árleszállítások politiká­ját. Növekednek a szociális jutta­tások, fokozódik a lakásépítés üteme. A második ötéves terv folyamán , mi is megkezdjük a rövidebb munkaidőre való átté­rést. Természetesen ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása nagymértékben függ attól, ho­gyan tudjuk teljesíteni tervein­ket. Népünk életszínvonalának az emelésében igen jelentős szere­pet tölt be mezőgazdasági ter­melésünk. Megyénk ebből a szempontból igen jelentős, _ az ország kenyérgabona termésé­nek 10 százalékát adja. Szép terveink vannak arra, hogyan kívánjuk növelni a mezőgazda­sági termelést. A megyei párt és a. tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott ezzel kapcso­latban. Terveink azonban nagy­részt még mindig csak papíron vannak. A legnagyobb hiba ab­ban van, hogy párt- és tanács­szerveink nem fordítanak kellő figyelmet e tervek megvalósítá­sa során a dolgozó parasztok egészséges kezdeményezéseire s nem mozgósítják megfelelően a dolgozó tömegeket a termelésben való aktív részvételre. Különö­sen nagy felelősség hárul a me­zőgazdaságban dolgozó kommu­nistákra a jelen időszakban, amikor a késői kitavaszodás és az árvíz okozta károk következ­tében az a veszély fenyeget, hogy nem tudjuk terveinket ma­radéktalanul teljesíteni. Ezt semmiesetre sem engedhetjük meg. Biztosítanunk kell, hogy haladéktalanul, teljes erővel meginduljanak a tavaszi mun­kák a vetés, mindenekelőtt a kenyérgabona és a kukorica ve­téstervének teljesítéséért. A négyzetes vetésre kijelölt kuko­rica-területeket feltétlenül négy­zetesen kell bevetni, ehhez, a szükséges felszereléseket és a dolgozók kiképzését biztosíta­nunk kell. Külön felhívta a beszámoló az aktíva részvevőinek figyelmét, hogy a talajerő pótlására kitű­zött terveket feltétlenül, min­den vonatkozásban hajtsák vég­re. Felhívta a figyelmet a ho­mokos területek zöldtrágyázásá­nak, a kenyérgabonák műtrá­gyázásának és a vegyszeres gyomirtásnak a jelentőségére, Nem mondhatja el egyetlen pártszervezetünk sem, hogy jól dolgozik, mert megtartja az ak­tívaüléseket, taggyűléseket, rend­szeresen tart népnevelő-érte­kezleteket, — ha ugyanakkor nem teljesíti területén a terve­ket, nem végzik el időre és jó- minőségben a tavaszi munká­kat, ha nem fejlődik az állatál­lomány, nem alkalmazzák a gé­peket és a legfejlettebb terme­lési eljárásokat, ha szervezetlen a munka és nem emelkedik megfelelően a termelékenység s nem csökken az önköltség. Arra vonatkozóan, hegy mi­lyen komoly hibák vannak még nálunk a gazdálkodásban, a be­számoló az állami gazdaságokat említette példának. A Bácsal­mási és Hosszúhegyi Állami Gazdaságok lényegében azonos átlagtermést értek el, de amíg Hosszúhegyen 108 forintba, ad­dig Bácsalmáson 140 forintba került egy mázsa kenyérgabona. A Szakmáid Állami Gazdaság­ban 4,27 fillérbe, a Városföldi Állami Gazdaságban ellenben 2,70-be került egy liter tej elő­állítása. Ezek a példák is mu­tatják, hogy a jól dolgozó álla­mi gazdaságok mellett még több gazdaság drágán termel, s ez a körülmény fékezi a pártnak azt a törekvését, hogy csökkentse a fogyasztási cikkek árát. Bírálta a beszámoló az Állami Gazda­ságok Minisztériumát és a me­gyei igazgatóságát, továbbá az állami gazdaságokat, amiért a Központi Vezetőség határozata ellenére az elmúlt évi tényleges eredményhez viszonyítva nem csökkentették terveikben az ön­költséget, hanem magasabb költ­ségeket irányoztak elő. Hangsú­lyozta a beszámoló, hogy a ter­vek teljesítésének alapja az eredményes pártmunka, előfelté­tele: pártfunkcionáriusaink, párt­titkáraink és az állami, gaz­dasági vezetők jól ismerjék a termelés szakkérdéseit. _ A tervele teljesítéséhez tarto­zik az állampolgári fegyelem erősítése útján a begyűjtési és adófizetési tervek teljesítése. E tekintetben káros megnyugvás tapasztalható. A viszonylag ked­vező számok eltakarják a hibá­kat, amelyek az évvégi hajrá veszélyét hordják magukban. Ezután termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzetével és fel­adataival foglalkozott a beszá­moló. Megállapította, hogy a fej­lesztés nem halad kielégítően. Számos pártszervezetünk főleg a taglétszám növelését tartja fon­tosnak. Emiatt sok termelőszö­vetkezetünkben kevés az egy tagra jutó földterület, különösen kevés az új belépők által bevitt földterület. Elítélte azt a káros törekvést, hogy egyes pártszer­vezetek az állami tartalékterü­letek, vagy állami gazdaságok rovására igyekeznek megoldani a termelőszövetkezetek földkér­dését. A kiút, és a helyes mód­szer — mutatott rá a beszámoló —■ a középparasztság körében végzett agitációs, pólitikai, szer­vezőmunka javítása. Megalapo­zott, kitartó, szívós, napról napra végzett politikai meggyőző mun­kával érhetjük csak el, hogy az elkövetkezendő években me­gyénkben is túlsúlyra jusson a termelőszövetkezeti, kollektív gazdálkodás. A továbbiakban a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának a jobb megszervezéséről, a gazdál­kodás kultúrájának emeléséről szólt a beszámoló. Hangsúlyozta, hogy döntő kérdés a termelőszö­vetkezetek közös állatállomá­nyának gyarapítása. Több ter­melőszövetkezetünkben nem ki­elégítő az állatok takarmányo­zása, emiatt alacsonyak a hoza­mok és éppen ez a körülmény tartja vissza jelenleg a közép­parasztokat attól, hogy nagyobb számban lépjenek be termelő­szövetkezeteinkbe. Rámutatott a beszámoló arra is, hogy szövet­kezeteink gazdálkodását úgy kell irányítani, minél előbb áru­termelő nagygazdaságokká vál­janak. Éppen ezért elítélte, hogy egyes szövetkezetekben a mun­kaegységre kiosztandó jövedel­met főleg természetben kíván­Széleskörű versenymozgalora a kínai mezőgazdaságban az ötéves terv határidő előtti teljesítésére Kína három termelőszövetke­zetének felhívása az ötéves terv határidő előtti teljesítésére, szé­leskörű visszhangot keltett a falvakban. Sanszi tartományban például már több mint ezer ter­melőszövetkezet vállalta, hogy a hektáronkénti termést 1955-höz viszonyítva egyharrnadávai nö­veli. Hopej tartomány, Kína leg­nagyobb gyapottermő vidékének parasztjai már idén túl akarják teljesíteni ötéves tervüket. A gabonatermést például 12,5 mil­lió tonnára, a gyapottermést pe­dig 450 000 tonnára akarják nö­velni. Hopej tartományban már az összes parasztgazdaságok 93 százaléka tömörült termelőszö­vetkezetekben. Egy Honan-tartományban tar­tott mintagazda-értekezleten ha­tározatot hoztak, hogy a tarto­mány gabonatermését 1955-höz viszonyítva 2,2 millió tonnával növelik. A tartomány parasztjai már tavaly túlteljesítették az ötéves tervbeu előirányzott ga­bonatermelést. Most verseny­mozgalom indult, hogy az 1957. évi tervet teljesítsék. Hasonló vállalásokat tettek a heiling- kiangi, kuangszui és fukieni tar­tomány termelőszövetkezeti tae- jai is. Vasárnap délután meghitt, s később teával, valamint tánccal ösázekötött ünnepség volt a Ba­jai Ruhaüzem DlSZ-szervezeté- ben. Az üzem fiataljai Ságvári Endréről nevezték el alapszer- veze lüket. Az ünnepségen Szabó János, a városi DISZ-bizottság tagja tartott mégemlékezést Ság­vári Endre, a névadó életéről és munkásságáról. A megemlékezés után több fiatal felszólalt és fő­ként a minőségi munka javítá­A Párttörténeti Intézet új felyóiratának, a- Párttörténeti Közlemények-nek az első száma közli Kató Istvánnak Az 1918. évi magyar demokratikus forradalom előzményeinek és győzelmének néhány kérdése című tanulmá­nyát, amelyben a szerző több dokumentum felhasználásával mutatja be 1918 őszének forra­dalmi napjait és a tömegek har­cának fő jellemvonásait. Friss Istvánné cikke a magyar mun­kásosztály 1933—-35-ben vívott harcával foglalkozik, Kiss György a Magyar Kommunista Párt felszabadulás utáni ifjúsági po­litikájáról ír, Lackó Miklós De­sára tett felajánlást április 4 tiszteletére. Az üzem DISZ-fiataljai meg­hívták erre az ünnepségre a kis- csávolyi általános iskola Vili; osztályos tanulóit, s mert a nyol­cadikosokat nemrég vették fel a Dolgozó Ifjúsági Szövetség tagjai sorába, egy-egy Dísz­jelvénnyel ajándékozták' meg őket. Polgár István. városi DISZ-bizottság titkár» Baja dig a magyar párttörténet okta­tásának néhány tapasztalatáról számol be. Foglalkozik a folyó­irat Marx és Engels műveinek magyarországi kiadásaival és több dokumentumot közöl a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának évfordulója alkalmából) Az eddigieket a munkásmoz­galom-történeti kutatás helyzetét ismertető hírrovat, valamin! könyv-- és folyóiratszemle egé­szíti ki: itt többi között meg­jelent Kelen Jolánnak a »Ha­zádnak Rendületlenül« című tör­ténelmi albumról, Szűcs Andor­nak Major Ottó: Idők rostáján című regényéről írt bírálata liövidesen m eg jeleni U a PávUörtcneíi Közlemények első száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom