Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-03 / 54. szám

A Népújság szakszervezeti rovata Ki jogosult 75 százalékos táppénzre? Az a dolgozó, aki három hó­napnál nem hosszabb időre tag­díjhátralékban van, — egyéb feltételek fennállása esetén — akkor jogosult 75 százalékos táppénzre, ha a hátralékos hó­napot közvetlenül megelőzően legalább 12 havi folyamatos bé­lyegberagasztással igazolt szak- szervezeti tagsága van. Például a dolgozó 73 százalékos táppén­zért jelentkezik 1956. július hó 10-én. Szakszervezeti tagsága 1955. április 1-én kezdődött. A bélyegeket 1955. április 1-töl 1956. március 31-ig megvásárol­ta, tehát 75 százalékos táppénz­re jogosult, mert nincs három hónapot meghaladó tagdíjhátra« 'éka, A sportköri vezetők továbbképzése Az építők területi bizottságá­hoz tartozó sportköri vezetők to­vábbképzését az OTSB és a SZOT döntése alapján területi­leg oldják meg. A továbbképzés egységes tanterv alapján törté­nik, s a különböző sportegyesü- ietekét egyesít/ magában. Me­gyénkben a Kinizsi SE elnöké­nek vezetésével folyik majd a sportköri vezetők továbbkép­zése, Megvitatták a kollektív szerződés tervezetét Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár különböző üzemrészei­ben szerdán és csütörtökön dél­után vitatták meg az 1956/57. év­re szóló kollektív szerződést. — Ezeken az ismertető értekezlete­ken a dolgozók 95 százaléka 'észt vett, többen hozzászóltak, értékes javaslatot tettek. A szakszervezet kezdeménye­zésére pénteken délután dr. Sár­kány Imre előadását hallgatják meg, a tbc elleni küzdelemről, az üzem dolgozói. \ sztahanovista elnevezés helyett kiváló dolgozó elnevezést kell használni A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa El­nökségének 1015/1956 (II. 26.) sz. határozata a 13. pontban a kö­vetkezőket adja tudtuk-Jelen határozat megjelenése után a dolgozók egyéni versenyé­ben a »sztahanovista« elneve­zés helyett »kiváló dolgozó« el­nevezést kell használni. A cím elnyerésének feltételei és a ki­tüntetés fokozatai nem változ­nak. Ezen kérdésekben továbbra is az 1009/1954. (II. 3.) sz. MT. és SZOT Elnökség határozata az irányadó.« Kevés DlSZ-taj? jár a műszaki szabad egyetem előadásaira Az építőiparban dolgozó fia­talok számára is fontos szakmai képzettségük növelése, mert csak így képesek az új építési mód­szereket' elsajátítani, alkalmazni. A jobb módszerek elsajátítását szolgálja az építőiparbán folyó műszaki szabadegyetem. Ennek előadássorozatában a részvevők a szakma új és új módszereiről értesülnek. Sajnos, ezeken a ren­dezvényeken az építőipari DISZ- fiatalok közül igen kevesen vesz­nek részt. A Rács megyei Építő­ipari Vállalat és a Tatarozó Vál­lalat 70 gyakorló szakmunkást foglalkoztat. Ezek közül csak 10 vállalkozott az előadás meghall­gatására. Helyes lenne, ha azok, akik távoltartják magukat, be­kapcsolódnának ebbe a munká­ba, mert az, aki nem tanul, sa­ját magát károsítja meg. Milyen feltételek mellett lehet elnyerni az élüzem címet? 1. Termelési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése, a tervsze­rűség betartása, különös tekin­tettel az export- és kooperációs feladatok végrehajtására. 2. A havi termelési terv üte­mes teljesítése, a termelékeny­ségi terv túlteljesítése, a minő­ség előírt javítása, illetve a mi­nőségi tervek teljesítése, vala­mint túlteljesítése. 3. A vállalat műszaki fejlesz­tési tervének teljesítése, a vál­j lalati eredményterv teljesítése, I túlteljesítése, eredménynövelés, I veszteségcsökkentés. ! 4. Az önköltségcsökkentési ter­vek teljesítése, túlteljesítése, a termelési költségek csökkentése, meghatározott mértékű nyers­anyag, segédanyag és szerszám­megtakarítás. Az importanyag megtakarítást külön kell előírni. 5. A kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesíté­se a tárgyi negyedévre vonatko­zóan, valamint a dolgozókat vé­dő törvények és egyéb rendel­kezések betartása. a Helvéciái Állami GAZDASÁG BORBÁSI ÜZEMEGYSÉGE felvesz férfi és nö dolgo­zókat faiskolai munkára. A gazdaság Kecskeméttől 12 km-re van. A dolgozók elhelyezése részben mun­kásszálláson történik, rész­ben a kecskemétiek na­ponkénti ki- és beszállí­tásáról a gazdaság gondos­kodik. Jelentkezni lehet a helyszínen állandóan : Kecskemét, Eorbás 36. sz. Valamint kedden és pén­teken délelőtt 10 és 12 óra között Kecskeméten a vá­rosi autóbusz-váróterem előtt. 203 Kivesszük a dosziébó! a versenyvállalásokat Már » januári műszaki | konferencián foglalkoztunk az- ; zal, hogy mélyek azok a felada­tok, »amelyekre a versenyszerve­zést irányítani kell. Nem sokkal ezután bizalmi értekezleten és termelési értekezleten ismertet­tük dolgozóinkkal, miben kér­jük segítségüket. Dolgozóink nem is voltak szűkmarkúak és igen értékes vállalásokat tettek- Ismét felélénkült a brigádver­seny, a párosverseny, de az egyéni verseny is. Már a ver­senyszakasz indulásának elején szép eredmények születtek. A konyha három műszakja között fokozódott a vetélkedés. Vajon ki lesz az első? No, de a kész­áruraktárban sem tétlenkedtek. A nyolc DISZ-brigád olyan szor­galmasan dolgozott, hogy öröm | volt nézni. Ebben az időszakban j nehéz volt eldönteni, melyik bri- j gád kerüljön a versenyhíradóba, j melyik üzemrészt dicsérjük meg ! jó munkájáért. Hogy mindenki lássa «mi a ! tennivaló, üzemünk dekorációsa ! az üzemrészek vállalását egy nagy táblára rögzítette, melyet kifüggesztettünk minden üzem­részben. Jogosan úgy éreztük, hogy ebben a versenyszakaszbau mindenki vetélkedett. Nézzük meg, mi történt ez­után? Ez a lelkes uiiiuku úgy elaludt, mint az a tűz, amelyet nem táplálnak, A felajánlások bekerültek a dosziéba, szépen legépelve, gyönyörű kivitelben. A dosziékat azután jó mélyen I az íróasztal fiókjába rejtettük. ; Az egyébként jól megszervezett j versenymozgalom gazda hiánya- I ban nem segítette úgy a terme- ! lést, mint ahogy azt megelőzően j telte. Ennek oka az volt, hogy a ! szakszervezet csak ímmel-ámmal l látta el az értékelés és népszerű- i sítés tennivalóit. Sőt, az utóbbi ! időben ezt teljesen megszüntette. | Nemcsak a szakszervezet ha- I nyagolta el azonban a verseny- j munkát. A vállalat vezetője, j Nagy László elvtárs és a főmér- ! nöke, Szűcs István elvtárs meg- i ígérte, hogy megköveteli a mű- | szakvezetőktől a vállalások ér- ! tékelését, s azt, hogy segít a dől- I gozók tudomására hozni, de saj­nos, ez az ígéret csak ígéret ma­radt mind a mai napig. Nem cselt szú a termelési értekezle­ten a végzett munkáról, ki ho- j gyan teljesítette Ígéretét, miért I nem teljesítette, mit kell tenni, j hogy mindenki a legjobb mun- I kát végezze. Ig'j aztán nem is lehet csodálkozni, hogy az üzemré­szekben felállított versenytáblák vagy üresen ásítoznak, vagy pe­dig a múzeumba kívánkozó tel­jesítményekről adnak számot. Egyébként az üzem legnagyobb J dicsőségtábláját Habran László . elv társ, — aki térmester a vól­I lalatnál —, úgy körülbarikádozta ! téglákkal, hogy megközelíteni is lehetetlen. Ha most valaki megkérdezné az üzemünk akármelyik fizikai, vagy műszaki dolgozóját, mit teljesített vállalásából, vagy mit kell tennie azért, hogy az I. ne­gyedévben vállalt kötelezettsé­geket teljesítse, a válasz igen szomorú: nem tudom. Mit teszünk e lehetetlen álla­pot felszámolására? E z ii t á h rendszeresen ellenőrizzük, s hangoshíradón közöljük melyik brigád, hogyan teljesíti vállalását, ki miért ma­radt el, kinek mit kell tenni. Ezt úgy fogjuk megcsinálni, hogy az íróasztal mélyére süllyesztett dosziét, mely a verseny vállalá­sokat összefogja, állandóan ke­zünk ügyében tartjuk. Agitációs érveket adunk a bizalmiaknak, hogyan lehet olcsóbban termel­ni. Megtanítjuk őket arra, ho­gyan ellenőrizzék a válla! ások teljesítését. Ezzel egyidőben job­ban szorgalmazzuk a vállalat igazgatójánál, hogy a termelési értekezleten és egyéb megnyil­vánuláson szóljon a versenyről, bírálja azokat a művezetőket, akik nem értékelik a versenyt nem hozzák nyilvánosságra. A legjobbakat nemcsak a faliújságon és a hangoshiradur köszöntjük, hanem módját ejt­jük, hogy a mozi-, a színházlá­togató közönség, az • újság által pedig az egész megye megis­merje, büszive legyen rajuk. Itajnoha Árpádné í'B-clnöfc Alföldi Kecskeméti Konzervgyár 240 kilométer hosszú víztároló a Onyepr mentén A Szovjetunió hatodik ötéve terve keretében a Dnyepr part­ján épülő kremencsuki vízierő­in ű lehetővé fogja tenni a folyó rendkívül egyenetlen vízfolyá­sának szabályozását. A Kremen- csuknál épülő völgyzárógáttal 240 kilométer hosszú és helyen­ként 40 kilométer széles mester­séges tavat létesítenek. Egy má­sik hatalmas völgyzárógátat Dnyeprodzerzsinszknél tervez­nek. A két völgyzárógát, amely­nek építése már meg is indult lehetővé teszi, hogy nagyobb ha­jók is közlekedjenek a Kiev és Kerszon közti Dnyepr-szakaszon Ezenkívül a mesterséges tavak vizével nagy területeket öntöz­nek majd. írjanak a párttagok A kommunista sajtónak nemcsak abban van az ereje, hogy milliók olvassák, hanem ab­ban is, hogy a dolgozók széles rétegei rendszeres kapcsolatot tartanak vele. A Pravdának pél­dául már a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előtt is sok mimkáslevelezője volt. Minden politikai esemény alkalmával a Pravdának írtak leveleket, üd­vözleteket, vagy a terrorcselek­ményekre válaszolva tiltako­zásokat a cári önkényuralom el­len. Ugyanígy az illegális Sza­bad Nép is sok munkáslevelet kapott és közölt a felszabadulás előtt. A kommunisták és pártonkívüli dolgozók leveleinek azonban nemcsak a szocialista, forradalom előtt van nagy becsülete. Jelen­tőségük a szocialista építés ide­jén meg inkább fokozódik. 'Nél­külözhetetlen kapcsolatot jelen­tenek ezek a levelek a dolgosó tömegekkel. Érzékenyen reagál­nak az élet minden rezdülésére. Lapunk szerkesztőségébe is sok levél érkezik, örömteli jelentése­ket olvashatunk az elért ered­ményekről. Más levelek a hibák­ra figyelmeztetnek bennünket. Egyik levél a termelésről ir, a másik az üzem, termelőszövetke­zet életéről, van amelyik a párt­ós tömegszervezeteink munkájá­ról. Ezek a levelek nagymérték­ben hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy sajtónkat minél kö­zelebb az élethez, a szocializmin építésének, a dolgozó tömegek r.ek a szolgálatába állítsuk. Levelezőink száma, minden­nap növekszik. Közöttük egyre több az olyan kommunista, akt tollat ragadva, pártszervezetének munkájáról számol be. Van, aki az oktatásról ír, más azt írje meg, hogyan hajtják végre a ho­zott határozatokat, vagy milyen módszerekkel foglalkoznak a tag­jelölt-felvételekkel, azonkívül a pártmunka igen tág területén ta­pasztalt eseményeiről. Fok elvtárs nevét fel lehetne sorolni, akik már rendszeresen leveleznek iapunlíkal, a megyei pártbizottság sajtójával. Ilyenek például Vízin Gergely Sollvad kertről. Szabó Imre Kiskun­félegyházáról, Neményi József KisUunmajsáról, Dér László Dunapatajról. stb. Lapunk párt- rovata egyre rendszeresebben készít összeállításokat a levelek­ből és közli lapunk hasábjain A pártvezetők és az egyszerű párttagok leveleinek növekedő száma egyúttal azt is bizonyítja, hogy a pártéleiből is aktívabban veszik kl a részüket. Leveleik leközlése pedig sok hasznos ta­pasztalatot jelent a többi párt- szervezetek számára is. Mocsár Gábor: Egy párttitkár feljegyzései Az alábbiakban részletet közlünk Mocsár Gábor: Egy parttitkár feljegyzései című kisregényéből. A tör­ténet hőse egy falusi párt­munkára vállalkozó kom­munista, aki mint Kistari párttitkára nehéz és nagy feladatok elé kerül — ami­ket szívós munkával mégis elvégez. Méltó jutalma az, amikor már láthatja fára­dozása gyümölcsét, az első eredményeket. Erről szól a következő regényrészlet is. \ yílih us idő Égy hétig — csodálatoskép­pen — tiszta, esótlen idő járt. Az idő kinyílt, a tavasz tiszta fényes ruhában megérkezett. A nap is ki-kisütött, s örökké fújt a tavaszi szél. A vizeket felbor­zolta, száritgatta, a föld teteje megpirult —' omlós lett, mint a porhanyó® sütemény, A munka megszaporodott. Eddig se voltam szűkében, de most már rég arra se jut időm, hogy a nevezetes dolgokat íeljegyezgessem. Ez a friss, tavaszi idő átjárta a fa­lut, az emberek kint vannak, mindig a határban, vetnek, szántanak, hengerük az erősödő vetést, szedik össze a búzából a tavalyi csutkatöveket, én meg megyek, járok, tárgyalok, hogy este majd leesek a lábamról, a jóleső, kéjes fáradtságtól. Néha olyanok a csizmáim, mint egy- egy sárkolonc. Gyönyörű, fá­rasztó és tettekkel terhes tava­szi napok ezek. Ahg vagyok az irodában — járok a szövetkeze­tekben, s néha ilyen dolgokat hallok: — Olyan ez a Várkonyi, mint a böjti boszorkány... — viszi a szét erre is, arra is.. : S hallom a hírt a Móricz Ésig- mond-beli változásokról, ami el­ső pillanat ban nagyon mellbe­vágóit. Istenes Pali bácsi kiál­totta le. a teherautóról, ahogy ott állok a tanácsháza előtt: — Baj van, titkár elvtárs! — Mi baj. Istenes elvtársi — Döglik a disznó mifelénk, titkár elvtársi — Ejha! Valami tavaszi be­tegség? Hasmenés? Vérhas? — A fenét — azt mondja az öreg Istenes. —I Csakhát most már zsebben a magtárkulcs, pon­tosan vezetjük a rubrikákat... s nem jut a háztáji hízóknak... Kurcsán Jani egyszerre levágta mind a kettőt, mert elfogyott a dara, az árpa... zsebben a mag-; tárkulcs... Veregeti az öreg a zsebét, hogy ott van a raktárkulcs, azért dög­lik a Kurcsán Jani disznója — nincs többé lopott takarmány. .. — Hát az elnök? —- kérdeztem tőle. — Fogott rajta a kritika? Erre már lemászott a teher­autóról, s odajött, hogy ne hall­ja az utca, amit az elnökről, Bo­rosról mondani akar. — Mondhatom magának, Vár­konyi elvtárs, a kritikánál nincs jobb dolog a világon. Az elnök úgy megy mostanában, mintha mindig csipkednék... Jön, megy, hajtja a munkát.. i — Aha... — Na és a Füleivel tudja mit csinál? — Ki az a Fülei? — Az a regi könyvelő, akinek felmondott, amikor a Fóti ide­került. Mert, hogy a Fülel zené­szeket vitt a Farkas Piri ablaka alá... aki a Békénél könyvelő... — Emlékszem már... Ez a Fülei átment a Békébe. — Igen. De most az elnökünk maga ment el érte. Visszahívta. S tudja, most mit csinál vele? — Ellenőrzi... — Nem erről, van szó. Kérem, bezárkóznak, És a mi elnökünk vallatja Füleit... — Még ez a különös! — Vallatja, hogy a Békében mit hogyan csinálnak, mit látott, mit tapasztalt, hogy dolgozik, min töri a fejét a Pigniezky, mert azt mondja, ő egyszer úgy megmutatja annak a Pigniczky- nek, aki őt csak gúnyolta, ma- cerálta. ,. Majd egyszer ő fog annak a szemébe nevetni... Hát így állunk, Várkonyi elvtárs, A sofőr begyújtotta a motort, Istenes Pali bácsi már csak fut­tából kiáltotta vissza: — Érdemes volt megcsipked­ni. .. egy kicsit... ezt a mi elnö­künket. Ha egyszer Istenes Pali bácsi úgy mondja róla »a mi clnow künk« — akkor már csakugyan lehet bízni Boros jövőjében. Pártszervezeteink előtt jelen­tős politikai feladatok állnak most, a második ötéves terv kez­detén, Párttagjaink, idősebbek, vagy fiatalok, propagandisták, vagy szeminárium-hallgatók, egy­szerű párttagok, vagy vezetőségi tagok ne sajnálják a fáradtságot, írjanak. írjanak az eredmények■* ről, ha kell, a hibákról, A pórtélét is elevenebb, pezsgőbb lesz, ha a párttagok nemcsak részvevői, Iranern kritikus fi­gyelői. hű krónikásai lesznek a pártszervezeteken bellii folyó mimkânak. Hírek Csehszlovákiákéi Renoválják Rákóczi Ferenc házát Presovúban (Eperjes) rövid időn belül befejezik Rákóczi Fe­renc házának renoválását, amely egyúttal Kelet-SZlovákia leg­szebb renaissance építkezései közé tartozik. Az épület renová­lásán dolgozó szakemberek min­dent elkövetnek annak érdeké­ben, hogy a renoválás ne buntst meg uz épület eredeti stílusát. (Bratislava! Pravdából)

Next

/
Oldalképek
Tartalom