Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-14 / 38. szám

TANÁCSAINK MUNKÁJÁRÓL *+***♦♦ M»tf ♦♦♦*•♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦ >*m**W+f*+**+*‘>+*++f**++*+*1t+94*4tt+4+*+*+*+*+*4*f+1+f*1*++W**tt++**++***4++***'* A szövetkezeti tagsággal összefogva a szövetkezeti mozgalom sikeréért Dolgozók kértek — a tanács elintézte A Központi Vezetőség márciusi és júniusi határozatá­nak végrehajtása során a bajai járásban is fejlődött az elmúlt évben a tsz-mozgalom. A tagok száma 864-gyel, a földterület 3475 holddal növekedett. A já­­:ás termelőszövetkezetei múlt évben 2,3 mázsával több búzát, 1,9 mázsával több rozsot termel­lek holdanként, mint az egyéni dolgozó parasztok. Fejlődött az állattenyésztés is, főleg a ser­téstenyésztés. Az eredmények alapján emelkedett az egy mun­kaegységre jutó jövedelem. A múlt évben az átlagos munka­egységrészesedés 36,40 forint volt, az 1954. évivel szemben 16 forint az emelkedés. Míg 1954- nen 21 szövetkezet mérlege zá­­uit veszteségesen, addig az el­múlt évben a járás valamennyi szövetkezete aktívan zárta gaz­dasági évét. Növekedett a közös vagyon is. 1054. évhez viszonyít­va másfél millió forinttal. En­nek következtében ez év január­jában 100 új taggal erősödtek termelőszövetkezeteink. Eredményeinket a már­ciusi határozatnak köszönhet­jük, mely megmutatta számunk­ra: járási és községi vezetők számára az utat, melyen halad­nunk kell. Növekedett a biza­lom, a vezetők munkakedve, a dolgozók munkalendülete, Az idén a szövetkezeti mozga­tom erősítését meglévő termelő­­szövetkezeteinkre, tagságára és a gépállomásokra építjük. A szer­vezés központja a szövetkezeti székház és nem a tanácsháza kell, hogy legyen. A község A Kecskeméti Finommechani­kai Vállalat a tanács helyi vál­lalata. Dolgozói a város lakossá­gának közszükségleti cikkeit ja­vítják meg. Erejükből azonban jut olyan villamossági cikkek előállítására is, melyet nemcsak à megyében, hanem az ország­ban is kedvelnek. Ezek közétar­tozik a hőkandalló, a rezsóbetét, csillárcsövek, stb. Januárban mérlegeket is javítottak, motor­­ekercselcst is végeztek, író­gépeket is javítottak, 50 darab huna-tepsit, 5 darab 200 literes víztartályt adtak át a kereske­delemnek. Most a bádogosrész­­'■eg 200 darab 2—3 literes pet­eó leumkannának és 100 darab 200 literes víztartálynak időelőtti el­készítésén munkálkodik. Különösen élénk munka folyik a rádiósok műhelyében. Ahány rádió, annyi típus, annyifélekép­pen kell megjavítani. Az ide be­szállított beteg rádiók egyik or­vosa Hegedűs Béla csoportveze­tő. Hegedűs Béla havonta átlag ötven rí,diót javít meg, ad vissza használ­ható állapotban boldog tulajdono­saiknak. Hasonló lelkes munka folyik a villamossági cikkeket összesze­relő helyiségben is. Itt több gé­mi látunk, Közvetlenül az ajtó­népnevelői is a szövetkezetek tagjaival közösen végeznek fel­világosító munkát. Tovább szer­vezzük a jól bevált termelőszö­vetkezeti látogatásokat is. A termelőszövetkezetek fejlő­dését, taglétszámuk növekedé­sét legtöbb helyen a káros elzár­kózás, a szektánsság gátolja. Sok a probléma például a korábban kilépett, de becsületes dolgozók visszavételénél is. Még az olyan jó szövetkezetben is, mint a bácsbokodi Szalvai Mihály (volt Vörös Csillag), egyik-másik ve­zető és tag nem jó szemmel nézi, ha volt tag kéri felvételét. De így van ez máshol is. Herceg­­szántón az Uj Élet és a Felsza­badulás TSZ-ben azt hangoztat­ják »jól megnézzük, kik akar­nak közénk jönni«. A bácsbo- 1 . Uj Otthonban pedig az a jelszó: csak középparaszlokat veszünk fel. Máshol, mint a nagybaracskai Vörös Szikrában viszont azt hangoztatják: ne­künk csak férfiak kellenek, s az asszonyokat nem szívesen ve­szik fel, Ezek elleu a hangok és né­zetek ellen eredményesen küz­dünk, fő módszerünk a politikai meggyőzés, a felvilágosítás. A vezetőknél kezdjük és aztán ve­lük együtt à tagság nézeteit te­reljük a helyes irányba. Ahol a szövetkezeti tagság vi­szonya jó az. egyéni dolgozókkal, ott maguktól a szövetkezeti ta­goktól hallhatják az egyéniek, mennyivel jobb életforma a szö­vetkezet. Az ilyen helyen meg is mutatkozik az eredmény. Így volt ez Csátalján is, amely szö­vetkezeti községgé alakult át. nál egy új esztergagép terpesz­kedik. Egy éve vásárolták 17 000 forintért. A gép forog, miközben Faddi Lajos egy dalt dudorász. Egy-két perc, s egy-cgy kész al­katrész kerül közvetlenül a gép mellé. Az alkatrészeket a hat­vanféle villamossági cikk össze­szereléséhez használják fel. Kü­lönösen sok rezsóbetétet, vil­­lanyrezsót készítenek. A rezsóbelétck összeszerelésénél Alika Lászlóné végzi a legjobb munkát. Átlagteljesítménye 120 szá­zalék. Még hét javítórészlegről és egy készárut előállító műhelyrészről kellene írni, hisz itt is jó munkát végeznek. Űk is hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat, mint ta­nácsi vállalat, terven felül 100 ezer forint nyereséget fizessen b_> az állam kasszájába, és ismét ie,kerüljön az üzem homlokza­tára a büszke élüzemi csillag. A tanács tehát a helyiipari vállalat által is a lakosság igé­nyeinek kielégítését igyekszik minél hathatósabban megoldani. A helyiipari vállalatok jó mun­kája, a tanács jó munkájától is függ. Dicséret illeti ezért a Budai Nagy Antal TSZ vezetőit, tag­ságát. Az ő példájuk azt mutat­ja, ott fejlődik a termelőszövet­kezeti mozgalom, ahol a tagság a saját ügyének 'tekinti szövet­kezetének számszerű növekedé­sét. Fel kell számolni azt a gya­korlatot, hogy a szövetkezetek vezetői és tagjai helyett a taná­csi és földművesszövetkezeti al­kalmazottak érvelnek a nagy­üzemi gazdálkodás, a szövetke­zetek mellett. Annak érdekében, hogy a tanácsok munkájában a szö­vetkezeti mozgalom megfelelő szerephez jusson, félévenként a járás és község tanácsülési be­számolóin szerepelni log majd a szövetkezeti mozgalom fejlődése érdekében végzett munka ered­ménye. Emellett egy-egy negyed­évén belül, ha annak szüksége mutatkozik, a végrehajtó bizott­ságok többször is foglalkoznak a szövetkezeti mozgalom felada­taival. Szükségesnek mutatko­zik, hogy a járási és községi végrehajtó bizottságok tagjai minél többször részt vegyenek a szövetkezetek közgyűlésein és egyéb összejöveteleiken. A já­rási tanácstagok is többször lá­togassanak el a szövetkezetekbe, hogy példamutatásukkal, felvi­lágosító munkájukkal maguk is segítséget tudjanak nyújtani a szövetkezetek erősödéséhez, gya­rapodásához. A tanács szakosztályai felada­tul kapták: negyedéves munka­tervükbe iktassák be, mit fognák tenni a szövetkezeti mozgalom fellendülése érdekében. Sokat tud tenni a tanács végrehajtó bizottságának minden osztálya, csoportja is a maga vonalán. Ehhez azonban meg kell javítani az osztályok közötti együttmű­ködést, főleg és elsősorban a mezőgazdasági osztállyal. Most egyik fontos fel­adat az egész évre szóló terv he­lyes elkészítése. A tervkészítés­ben az oroszlánrész a mezőgaz­dasági osztálynak és a gépállo­másnak jut. A tervkészítés so­rán törekedni kell arra, hogy a szántóterület 15—16 százalékát a szövetkezeteink szálastakar­mánnyal vessék be. A szálasta­­karmánytól függ állattenyészté­sünk további fejlődése. Az ál­lattenyésztés fejlesztésének ter­vezésénél törekedni kell az új módszerek alkalmazására, mint az itatásos borjúnevelcs, egyedi takarmányozás. A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban tartott tapasztalatcsere első eredménye, hogy a bácsbokodi Szalvai Mihály (volt Vörös Csil­lag) és a bácsborsódi Uj Elet el­határozták az itatásos borjúne­velés bevezetését. Az új módsze­rek elterjesztésében támaszkod­ni. fogunk a nemrég megalakult Micsurin Agrártudományi Egye­sület helyi csoportjának szak­csoportjaira. A tervkészítés mellett igen komoly feladat az őszi ve­tések tavaszi ápolása. Szövetke­zeteink időben gondoskodtak kellő mennyiségű műtrágyáról. Február hónapban elő kell ké­szíteni a tavaszi vetőmagvakat, mi pedig a vadvizek levezetésé­vel gondoskodunk a talajelőké­szítés akadályainak elhárításá­ról. Különös gondot fordítunk a most alakult szövetkezete­inkre. Hisszük, hogy a párt vezetésé­vel szövetkezeteink tagságára támaszkodva és velük összefog­va nagyobb lépést tehetünk előre az elmúlt évinél a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Varga Antal, a Bajai Járási Tanács V13-eluöke Sándor Lászlóné kecskeméti tanácstag II. félévi beszámoló­ján a választók arra kérték ta­nácstagjukat, járjon közbe, hogy a II. kerületben, a Máriaváros­­ban fiók TÜZÉP-telepet állítsa­nak fel. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága a lakosság kérésé­nek teljesítésére intézkedett. A kért TÜZEP-telepet a Téglagyár utca 1. sz. alatt megnyitották. • Ágasegyházán igen sok szó esett j az elmúlt évben a tanácsháza felé \czeto út járhatatlanságárót. A ta­nács VB a lakosság bevonásával tár­sadalmi munkát szervezett a ledül és a tanácsbáza közötti kb. 500 méteres útszakasz megjavítására. A munkában részvevők 115 munka­napot dolgoztak és mintegy 900 négy­zetméter kiterjedésű utat járhatóvá i lettek. E muukákkal egyidejűleg, a községben társadalmi munkával új tahidat is építettek, valamint két hi­dat kijavítottak. A bácsalmási járási tanács ál­landó bizottságai közül legjob­ban a kereskedelmi állandó bi­zottság működik Ez év első hó­napjában tartott ülésükön az ál­landó bizottság tagjai elkészítet­ték I. negyedéves munkatervü­ket. Többek között feladatul jelölték meg, hogy négy esetben végeznek ellenőrzést az üzletek­ben; ellenőrzik továbbá Bácsal­más község területén működő darálómalmokat is. * Január végén tartotta első ülé­sét a Kecskemét járási tanács egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottsága. Az állandó bizottság meghallgatta Tóth De­zsőire elnök beszámolóját az 1955. évben végzett munkáról. Ezt követően megtárgyalták az 1&56. évi I. negyedévi munkater­vet. A munkaterv tárgyalása során Kecskeméten két napon át tar­tó konferenciát tartottak a me­gyei népművelési dolgozók. A konferencián a népművelési ott­hon vezetők, a járási tanácsi népművelési előadók, a tömeg­szervezetek népművelési mun­kával foglalkozó munkatársai és a különböző kulturális intézmé­nyek vezetői számára előadáso­kat tartottak. Ezen a párt ide­vonatkozó határozatainak szel­lemében tisztázták a népműve­lési munka fő irányelveit, a mű­vészeti tömegmozgalom tovább­fejlesztésének lehetőségeit, fel­adatait és módszereit. Az előadó -Lakiteleken nemrég fejezték be a lakosság által kért villanyhá­lózat bővítését. A munkálatok során 600 méterrel hosszabbítot­ták meg a község belterületének villanyhálózatát. * . Tiszalvécske kerekclombi területén társadalmi munka segítségével egs kilométer hosszúságban végeztek vil­lanyhálózat-bővítést. * Az elmúlt évben sok bosszúsá­got okozott a bácsalmási járót dolgozó parasztságának az Ál­lami Biztosító kirendeltségének rossz munkája. /I járási tanács végrehajtó bi­zottsága kötelezte a kirendeltsé­get, hogy a községben panasz­­napokat tartsanak és utána a felmerült panaszok elintézéséről számoljanak be a VB-nak. A lakosság nagy megelégedéssel fo­gadta a járási tanács intézkedé­sét, az állandó bizottság tagjai íöbt hasznos javaslatot tettek. Elha tározták, hogy mozgalmat indí­tanak fákkal, parkokkal, virá­gokkal teli tiszta községek léte­sítésére. Javasolta az állandó bi­zottság, hogy a végrehajtó bi­zottság tegyen intézkedést annak érdekében, hogy a termelőszövet­kezeteket látogassák a körzet orvosok, tartsanak egészségügy előadásokat és ismertessék azo­kat a tudnivalókat, melyek & betegségek megelőzésére szolgál­nak, * Jól dolgozik a tataházi oktatá­si állandó bizottság. Figyelemmé] kísérik cs segítik, hogy a pa­raszt fiatalság bekapcsolódjon s kulturális életbe. Célul tűzte ki az állandó bizottság, hogy & község kulturális életének formá­lói, irányítói a parasztfiatalok le­gyenek, sokat több csoportban részletesen megbeszélték. A megye népmű-> vetés vezetői sok hasznos gya­­korlati útmutatást adtak a rész. vevőknek munkájuk továbblökő-* zásához. A konferencia során kitüntették a megye legjobb népművelési otthonait, amelyek az elmúlt időkben legeredmé­nyesebben teljesítették felada­tukat a lakosság kulturális ne­velésében. 500—50Ü forinttal ju­talmaztak a bajai és a kiskun­félegyházi járási népművelési otthonokat és kitüntető elisme­rést kapott a kiskunhalas! va. ' a ku!tárház is. Valószínű, ismét telkeiül az éliizemi csillag az épület homlokzatára Az áüaadő bizottságok híradója A tiszaújfalni II. számú zsilip keresi gazdáját Tiszaújfalu és Alpár községeknek minden évben nagy pro­blémát okoz a Tisza vizének tavaszi áradása, amely a megron­gált védőgáton és zsilipeken át a két község legjobb termőföld­jeit veszélyezteti. Az 1955. évben a Tisza áradása idején 250 ember három napi megfeszített munkájával sikerült csak megakadá­lyozni azt, hogy a már bevetett területeket a víz el ne árassza Az árvízveszély elmúltával Alpár község az ideiglenesen emelt védőgátakat és zsilipet kijavította úgy, hogy a községet nem fenyegeti veszély, és a helyreállított zsilipen keresztül a talajvíz levezethető a Tiszába. Nem így áll a helyzet a Tiszaújfalu község határában lévő II. számú zsilipnél. Ez a zsilip a karbantartás elhanyagolása miatt belebukott a Tiszába. A szabaddá vált 'zsilipcsatornát 1955,? nyarán bekövetkezett áradáskor gáttal zárták el. A belvíz leve­zetése végett később a gátat átvágták. Jelenleg ezen átvágáson keresztül ismét elárasztással fenyegeti a megáradó Tisza mind­két község legjobb földterületeit; Szükséges még elmondani azt, hogy a régi zsilip-csatorna mellett ott fekszenek már a készítendő új zsiliphez szükséges betoncsövek, anyagok. Csupán az a szerv hiányzik, aki a mun kákát elkezdesse és irányítsa. Tiszaújfalu dolgozói ezúton Is kere­sik a zsilip gazdáját, mert. annak rendbehozása nemzetgazdasági­lag is igen fontos lenne. Bizonyítja egyébként az, hogy köze] 250 hold jó búzatermő föld adna több kenyeret országunk dolgozói­nak, a község lakosságának. yvvwvwwvvwvtflAVVVvvvvy' Népművelési dolgosok konferenciája Kecskeméten

Next

/
Oldalképek
Tartalom