Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-03 / 29. szám

UZ TÖRTUNT A MAOIYILACJBAM .*♦**«•*»*♦«■ IRKK. NEW YORK. Mint az United Press hírügynökség közli, Rio de Janeiróból, Kubitschek brazí­liai elnök eltörölte a sajtócenzú­rát, amit 1955. novemberében, az ostromállapot kihirdetésével egyidejűleg léptettek életbe. VARSÓ. Herbert Lindemann nyugatnémet tengerész szerdán a szczecini lengyel hatóságokhoz Conduit és menedékjogot kért Lengyelországban. Kérelmét áz­nál okolta meg, hogy nem akar a Nyugat-Németországban most megalakuló Wehrmachtban szol­gálni. Herbert Lindemann már a harmadik nyugatnémet tenge­rész, aki a legutóbbi két nap íolyamán Lengyelországban kért menedéket. PRAGA. A Prágában állomá­sozó diplomáciai missziók tagjai szerdán megtekintették azt a kiállítást, amelynek anyagai és dokumentumai bemutatják a »Szabad Európa« rádió terroris­ta tevékenységeit. A kiállítást 12 ország nagykövetségének és követségének diplomáciai sze­mélyzete kereste fel. BONN. Mint a nyugatnémet lapok jelentik, a saarvidéki par­lament jóváhagyta az úgyneve­zett »Hazafias Szövetség«-hez tartozó három párt nyilatkozatát a Saar-vidék általános politiká­járól. — Mint a nyilatkozatból kitűnik, a saarvidéki parlament leszögezte azt a szándékát, hogy »véget vet a Saar-vidék elszakí­­totlságának Németországtól« és bekapcsolja a Német Szövetségi Köztársaság vám- és pénzügyi rendszerébe. PÁRIZS. A párizsi lapok a francia—saarvidéki gazdaság) unióra nézve közvetlen veszély­nek tekintik a saarvidéki parla­mentnek azt a határozatát, hogy a Saar-vidék mai helyzetének felülvizsgálására fog törekedni. A saarvidéki parlament határo­zata erős nyugtalanságot keltett a francia politikai körökben. A Monde szerkesztőségi cikké­ben hangsúlyozza, hogy a saar­vidéki parlament »Franciaország számára elfogadhatatlan követe­léseket támaszt«. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Gergely Sándor írónak, 80. születésnapja alkalmából, löbbévtizedes irodalmi munkás­sága és a munkásmozgalomban kifejtett tevékenysége elismeré­séül a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést adomá­nyozta. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti népliad§eregéiiek megteremtése Január 18-án a Né­met Demokratikus Köz­társaság népi kamará­ja egyhangúlag elfo­gadta a nemzeti nép­hadsereg és a nemzeti honvédelmi miniszté­­c um létesítéséről szóló törvényt. A törvény értelmé­ben a Német Demokra­tikus Köztársaság nem­­zt ti néphadserege szá­razföldi, légi és tengeri fegyveres erőkből áll majd. A hadsereg lét­számát az szabja meg majd, hogy milyen fel­adatokat kell ellátnia az ország területének védelmében. A nép­hadsereget a honvédel­mi minisztérium irá­nyítja, mely tevékeny­ségében a népi kamara és a minisztertanács törvényei, utasításai és határozatai szerint jár el. Az NDK nemzeti néphadserege nem az altalános véderőkötelc­­zettségen alapszik, mi­vel jelenleg nincs ar­ra szükség, hogy a Né­niét Demokratikus Köztársaságban beve- 2t ssék az általános véderő kötelezettséget. A népi kamara amikor elfogadta a nemzeti néphadsereg és a nem­zeti honvédelmi mi­nisztérium létesítéséről szóló törvényt, akkor abból a szükségszerű­ségből indult ki, hogy biztosítani kell a Né­met Demokratikus Köz­társaság dolgozói vív­mányainak megvédé­sét, a történelem első békeszerető, demokra­tikus német állama függetlenségének meg­szilárdítását. A Német Demokra­tikus Köztársaság népi kamarája és kormá­nya következetesen békeszerető politikát folytat, amely teljes egészében megfelel a német nép létérdekei­nek, Az NDK kormá­nya a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, as NDK és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok normalizálásáért száll síkra. Mindezek ellenére a nyugatnémet agresszív körök makacsul vissza­utasítják a Német De­mokratikus Köztársa­ság kormányának Né­metország két részének közeledésére tett javas­latait. E körök fokoz­zék a katonai előké­születeket, szennyes propagandát folytatnak a Német Demokratikus Köztársaság ellen, Nyugat-Németország­ban újból feltámaszt­ják a militarizmust, amely a múltban any­­nyi fájdalmat és szen­vedést hozott a német népre és az európai né­pekre. A német nép akarata ellenére Nyu­­gst-Németországot be­vonták az agresszív Eszakatlanti Szövet­ségbe. Gyorsított ütem­ben állítják fel az 500 ezer főnyi nyugatnémet hadsereget és a Német Szövetségi Köztársaság területe a NATO hadi­támaszpontjává válik. így Nyugat-Német­országban nyíltan újjá­éled a militarizmus, ami állándó veszélyt jelent a német nép és Európa valamennyi né­pe számára. Ez a ve­szély állandóan fokozó­­ü:k azáltal, hegy a nyugatnémet militaris­ta körök nyíltan táma­dó háborút hirdetnek az NDK ellen, igyekez­nek soviniszta és re­­vansiszta érzelmeket kelteni. A különböző militarista szövetségek és a volt hitlerista frontharcosok egyesü­lései aktívan készítik eió az ideológiai talajt az új háborúhoz. Tag­jaikat más népek és a Német Demokratikus Köztársaság gyűlöleté­re nevelik. Ilyen körülmények között terjesztette elő tó; vény javaslatát a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, teljes mértékben át­érezve a köztársaság lakosságának sorsáért viselt nagy felelősségét. A nemzeti néphadse­reg létrehozása a Né­niét Demokratikus Köz­társaságban teljes egé­szében megfelel az eu­rópai kollektív bizton­ság elveinek és a Né­met Demokratikus Köz­társaság kötelezettség­vállalásainak, amelye­ket a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között lét­rejött szerződésben és a varsói szerződésben fektettek le. E hadse­reg megteremtése még tovább erősíti a dr.io­­kiácia és szocializmus táborát, növeli védel­mi képességét. — A kiskőrösi járásban hat kézimunka, és kilenc szabás­varrás tanfolyam működik. A tanfolyamokat hetenként két al­kalommal szorgalmasan látogat­ják a háziasszonyok. Gazdasz­­szony-kör működik Tázláron, Kecelen, Császártöltésen, Csen­gődön, Pirtón, Soltvadkerten, Akasztón, Kiskőrösön, Kaskar.­­tyún, Soltszentimrén egy új tan­­folyamot most • szerveznek. A szakkörökön kívül olvasókör minden községben van. (Szabó Ferencné.) — Baján a járási cs városi Vöröskereszt kezdeményezésére a I járás községeinek összevont TBC szűrővizsgálatára 30 tagú orvosbrigád alakult; A brigád Dávodon és Vaskúton már meg­tartotta a szűrővizsgálatot. Leg­közelebb Sükösdön lesz vizsgá­lat. A brigád kiszállási költsé­geinek egyrészét a Bajai Vas- és Fémipari KTSZ, a postás szak­szervezet kultúrcsoportja és a Liszt Ferenc állami zeneiskola fedezi; — Nem maradtak el a disznó­ölések a szokatlanul gyenge idő­járás ellenére sem. Tabdin a tél .folyamán csaknem 400 vágási engedélyt adtak ki. — A Gyógyszertár Vállalat dolgozói Kecskeméten most ké­szítik 'harmadízben a kollektív71 szerződés szövegét. Hogy a dol­gozók mennyire magukénak te­kintik a kollektív szerződést, ezt bizonyítja, hogy az első esetben 51, az elmúlt évben pedig 62 pontból állt a kollektív szerző­dés. Ebből mind a dolgozók, mind a vállalat 60 pontot teljesítettek. Most szövegezik a harmadik kol­lektív szerződést, jelenleg a 63. pontnál tartanak, de még távol­ról sem fejezték be. — Az elméit télen Baján megtartották a vasipari tapasz­talatcserét. Ez a munka megja­vítását és a választék bővítését eredményezte. Ennek nyomán ez év január első felében megren­dezték Kecskeméten a textil- és ruházatipari tapasztalatcserét, február 16-án pedig Kiskunfél­egyházán tartják a bőripari szak­emberek találkozóját; ahol meg­beszélik a szakma problémáit. E tapasztalatcseréktől sokat várhat a lakosság, bővül a választék és jobb lesz az ellátás. _ — A januári közgyűlésen 25 éi,j tagot vettek fel a ,tiszakéce­­kei termelőszövetkezetekbe. Baráti találkozó a Népújság szerkesztőségében 1856 február 1-én, a magyar sajtó napján a kecskeméti leve­lezők legjobbjai és a Népújság szerkesztőségének tagjai baráti találkozóra jöttek össze a szer­kesztőségben. Ezen a találkozón a levelezők sok értékes javasla­tot tettek, amely a továbbiakban e segíti a szerkesztőség munká­ját. A meleg baráti légkörben le­folyt találkozó ünnepi vacsorával ért véget. Az ország legnagyobb részén lióíakaró védi az őszi vetéseket' A szokatlan időjárásról, a hideg hatásáról az őszi vetések­re Kulin István, az Országos Meteorológiai Intézet agrome­teorológiai' osztályának vezetője a következőket mondotta; — Az utóbbi 15 évben a tél súlypontja decemberről január­ra, sőt februárra tolódott. Ez természetesen nem éghajlatvál­tozás, hanem olyan időjárás­hullámzás, amely elöbb-utobb a másik végletbe mehet át. Az ország szántóföldjének túl­nyomó részét kielégítő hótakaró borítja, amely a növényeknek kellő védelmet nyújt az erős hi­dog ellen. A Meteorológiai Inté­zet az utóbbi napokban mérése­ket végzett, s megállapította, hogy mínusz 16, 17 fokos hideg­ben már Körülbelül hat centis hótakaró alatt is mindössze mí­nusz 1—mínusz 4 fokos a hő­mérséklet, s ezt az enyhe idő­szakban megerősödött növényzet könnyen kibírja. — Az északi áramlat egyéb­ként állandóan tart, s így 8—10 napig kemény hidegre számít­hatunk. Utána enyhülés várha­tó, de hogy ez végleges lesz-e, arról egyértelmű vélemény nem alkotható, hiszen visszaesésre számítani kell. (MTI) S Szovjetunió halódik ötévss leniének irdnygiveibői A villamosítás nagyszerű távlatai s?­­» JHeytmliktziS' Tjötli DCálmátiml Nemcsak az idősebb nemze­dék, de sokan a fiatalok közül is ismerik Tóth Kálmán dalait: »Fütyül a szél, az idő már ősz­re jár...«, »Naptól virít.. »Sírjon-rijjon a hegedű .. «Hegedülnek, szépen muzsikál­nak ...«, »Minek is van szív s a szívben szerelem ..,« Ezek a da­lok csakhamar a nép ajkára ke­rültek, bejárták az országot, s valósággal népdallá válva, a népi. zenekarok közvetítésével köz­kedvelt hallgató nótákká lettek. Kétségtelenül sok van bennük a népköltészet alkotásainak sa­játos varázsából, Tóth Kálmán niagát csak amo­lyan »paraszt-költőnek« nevezte, s arra volt büszke, hogy egy-két dalát a nép felkapta s énekelte anélkül, hogy tudná, ki volt a nóta szerzője. Most, február 3-án lesz Tóth Kálmán halálának 75. évforduló­­lo. Megérdemli tehát, hogy róla, mint megyénk szülöttjéről is megemlékezzünk. Baján született 1831. március 50-án. Ott nevelkedett, s közép­iskolai tanulmányait is a hely­beli gimnáziumban kezdte. Gyer­meki szerelmében csalódva »elve ellen« szerzetes lesz egy évig Panonlialmán, majd Pécsett jo­got tanul. Itt ismerkedik meg Petőfi költészetével, annak hatá­sa alá kerül. A jobbágyság eltörlésének hí­rére ő is megírja a »szabad magyar jobbágy dalát«. Lelkesült Heiné-ért, Beranger-ért. Mint honvéd végigharcolta a szabadságharcot. Hadnagy volt Perczel Mór táborában. Az ön­kényuralom elején neki is buj­dosnia kellett. A honvédet a világ legvité­zebb katonájának tartotta: — »Kik voltak a honvédek?« c. versében így ír róluk: „—Midőn hazánkra törtek hét felöl. Okét ssülé a nemzetbecsület. Ha megnősz egglcer, édes gyermekem, S szivedben érzess büszke ürömöt: Hogy hazád neve messze ismerős. Fiam, a honvédnóvnek köszönöd! —“ Mennél inkább távolodott idő­ben a szabadságharctól, annál élénkebben újultak fel lelkében honvédemlékei: Bámulattal szól a honvédség megszületéséről: „Csodálatos ifjú sereg, Mely, nem tudni; hogyan támadt. Napok szüllek, s mégis mintha Üzvlte vulna három század." (Előre.) Ugyanezzel a verssel hódol a honvéd vitézségének: ,.A gárdának a jelszavát Egész világ hangoztatja: A francia gárda meghal. Hanem magát meg nem adja. Nekünk ís volt egy jelszavunk, Lázba jött a honvéd tőle: Nem volt abban a halálról, Nem volt abban megadásról. Egy szó volt csak, hogy: ELŐRE!" Munkásságának legterméke- : nyebb korszaka az önkényura- j lom éveire esett. Egy ideig a Hölgyfutárt szerkesztette. Ami- 1 kor úgy látszott, hogy az alkot­mányosság keretei visszaállitód­­nak, 1860-ban megalapítja a »Bolond Miska« c. humorisztikus lapot a magyarfaíó, idegen nem­zetiségű bürokraták ostorozására s a nemzeti tradíciókat sértő kormányzat eljárásának nevetsé­gessé tételére. A katonai tör­vényszék mint szerkesztőt két­szer be is börtonözte. Mindez azonban csak emelte népszerű­ségét. Színdarabokat is írt: Darabjai közül többet zajos tetszéssel ad­tak színházaink. Különösen két vígjátéka volt kedvelt a műso­ron: »A király házasodik« s »A nők az alkotmányban«. 1865-ben Baja városa ország­­gyűlési képviselőjévé választot­ta. Négyszer egymásután újra megválasztották. Egész ország­gyűlési szereplése alatt szülőföld­je javának előmozdításán mun­kálkodott. 1881. február 3-án halt meg. Dr. Szép Ernő, a TTIT tagiOr 1920. december 22-én ült össze ! a szovjetek VIII. kongresszusa. Ezen ismertette Lenin a párt és a kormány villamosítási tervét, a GOELRO-t. A terv fantasz­tikusnak tűnt. Arról volt szó, hogy az elkövetkezendő 10—15 év alatt 30 új villanyerőművet kell építeni Oroszországban. Az új erőmüvek teljesítőképessége meg kell, hogy haladja a másfél millió kilowattot. Eltelt a GOELRO 15 éve. 1935-ben a Szovjetunió erőmü­vei már csaknem háromszor annyi villamosenergiát termel­tek, mint amennyit a GOELRO- ban tervbe vettek. 1955-ben pedig egyetlen nap energiatermelése már felért egy évivel. Ez körülbelül megfelel Anglia, Franciaország és Nyu­­! gat-Németország termelésének Az elkövetkezendő másfél év­tized alatt 25—30 000 kilométer­nyi vasútvonalat villamosítanak a Szovjetunióban. Minthogy azonban egyedül erre a célt a évente mintegy 30 milliárd ki­lowattóra áramra lesz szükség, elengedhetetlen, hogy az eddigi­eknél sokkalta nagyobb vízierő­művek épüljenek. A villamosenergia fejlesztését a hatodik ötéves« terv során 320 millió megawattórára növelik. Ennek az adatnak nagysága ak­kor érthető, ha figyelembe vesz­­szük, hogy Magyarország 1954. évi energiatermelése 5 millió megawattóra. Az ötéves terv vé­gén tehát a Szovjetunió villa­­mosenergiatermelésc Magyaror­szág 1954. évi energiatermelésé­nek 64-szeresc lesz. Gondoskodik a tervjavaslat az energiatermelés fejlesztéséhez szükséges turbógenerátorokról is, amikor a különböző erővel haj­tott generátorok összteljesitöké­­pességét 11 000 megawattban irá­nyozza elő, Ennek nagyságrendi megértéséhez tudnunk kell, hogy a magyarországi és általában a középeurópai erőművek 100 me­gawatt nagyságrendűek. Az ötéves tervre vonatkozó javaslat az ipar nagyarányú fej­lesztése mellett nem feledkezik meg a mezőgazdaság és állatte­nyésztés villamosításának meg­felelő szintre való emeléséről sem. Ezzel az ötéves tervvel a kolhozok és szoyhozok teljes­mértékű villamosítása befejező­dik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom