Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

» Az ismeretterjesztés Dusnokon cÁkLZ&íitf&kn dk A PART IRODÁBAN kellemes meleg van, de odakint ugyan­csak szorít az idő. A titkár, Vtszmeg elvtárs, két emberrel beszélget a kályha mellett. Az ablakon át odalátszik a József Attila népművelési otthon. Ahogy e beszélgetésből később kiderül, rém is annyira népművelési ott­hon az, mint inkább mozi. Emiatt sokszor a másféle megmozdulá­sokat, rendezvényeket a vele szemben lévő iskolában szokták tartani. így az ismeretterjesztő előadásokat is. Ezekről egyéb­ként többet tud mondani Erdős ? rancislca, az otthon igazgatója, » helyi általános iskola igazgató­­helyettese. KÖNNYEN RÁTALÁLUNK, csak egy házhosszat kell menni. Amikor belépünk az igazgatói «odúba, már látjuk is, néhány nevelővel beszélget, fiatal taná­rokkal, akik alig két éve sze­reztek tanári képesítést. ARRÖL BESZÉLGETNEK, aogy milyen nagysikerű volt az sv elején a »Bujócska« című előadás, most meg a »Pettyes«-t akarnak előadni, de nem tudják, ! milyen lesz a siker. A tanárok j szerint jobban érdekli a dusno­­kiakat a színdarab, mint az is­meretterjesztő előadás. Ezért ebben az évben még csak három ismeretterjesztő előadást rendez­­'ek, azt is az iskolában. De bi­zony alig haladta meg egy-egy esti létszám a huszot. A nevelő­­testületnek az az általános véle­ménye, hogy a dusnokiak nem érdeklődnek az ismeretek után. ENNEK AZ ÁLLÍTÁSNAK az igazságát nem szükséges kétség­be vonni, ha kinyitjuk azt a füzetet, amelyikbe Erdős Fran­ziska feljegyzi, hogy milyen témákról is esett szó ez évben. Kovalcsik Antal, az egyik tanár, most a tél folyamán arról tar­tott előadást, hogy milyen sze­repe van a víznek a természet­ben és gazdasági életben. Két­ségtelen, hogy az előadás témá­ja érdekes, Kovalcsik elvtárs is érdekesen beszélt róla, de a dol­gozó parasztokat talán más fog­lalkoztatja jobban. Például a beadás, meg az, hogy milyen lesz a jövőévi termés, mennyi marad a csűrben, ha teljesíti beadási kötelezettségét. Arra is gondol, hogy miként lehetne többet ter­melni, mint azelőtt, miután a dusnoki paraszt is hallott arról, hegy a megyei párt-végrehajtó­bizottsága, meg a megyei tanács együttes határozatot hozott arra, hogy 3 százalékkal többet keli termelni az idén, mint tavaly, mert ezt követeli a saját érdeke, az életszínvonal emelkedése. AZ ILYEN DOLOGHOZ kér­nének segítséget a dolgozó pa­rasztok, közelebbről ahhoz, hogy milyen módszerekkel is gazdál­kodjanak ők, hogy végre tud­ják hajtani a határozatot, mert nyilvánvaló, nekik is érdekük a többtermelés, nem közömbös szá­mukra az, hogy több kukorica van-e a góréban, vagy nagyobb hízó röfög-e az ólban, mint tavaly. ERDŐS ERANCISKÁÉKNAK itt kellene nagyon segíteni még most, a tél folyamán, amikor iáér a parasztember. Szó sincs arról, hogy ezután minden elő­adás csak a terméshozam emel­kedéséről beszéljen, de zömmel a 3 százalékos terméshozam növe­lés érdekében kell beszélni, még­pedig dusnokiaknak, tehát dusnoki problémákról. Több elő­adást tartani, mint eddig, a falu , minden népszerű mezőgazdasági j emberét bevonni és beszélgetések Ï formájában népszerűsíteni, is-j mertetni az új, a Dusnokon még ! ismeretlen agro-zootechnikai módszereket, eljárásokat. A PARASZTEMBER józan ítélőképességű, ha. látja, hogy hasznos ismeretekkel rakhatja meg a tarisznyáját,• akkor szíve­sen meghallgat minden olyan előadást, amelyik a javát szol­gálja. AZ ELŐADÁSOK szervezésé­ben seg-thetnek a község kom­munistái is, olyan formán, hogy vendégeket hívnak az előadások­ra, ezzel is segítik a termésho­zam emelése érdekében hozott határozat sikerét. Mindehhez még az kell, hogy a.község ve­zetői, meg a község kommunis­tái segítsék a népművelési ott­hon igazgatóját, mondják el a falubelieknek, hogy egy-egy elő­adásra miért érdemes elmenni, mennyit tanulhat ott az ember. lovai keil gyorsítani a Isii gépjavítás ütemét A Megyei Mezőgazdasági Igaz­gatóság gépállomást igazgatósá­gának műszaki csoportja érté­kelte a gépjavítáíi verseny leg­utóbbi dekádjának eredményeit. Február 10-ig bezáróan megyénk 86,5 százalékra teljesítette gép­javítási tervét. Ugyanezen időig gépállomásaink kijavítottak 704 erőgépet, 733 ekét, 443 tárcsát, 325 kultivátort, 24P traktorvon­­tatású vetőgépet, 35 kombájnt, 76 aratógépet, 412 cséplőgépet. A megye gépállomásainak javítási munkáját összegében véve 100 százalékos tervszerűség jellemzi, így az ütemtervet is mintegy 5,6 százalékkal tudtuk túlteljesíteni. A gépjavításban továbbra is tartja a megyei első helyet a Kiskunmajsai Gépállomás 127 százalékos tervteijesítésévcl. Má­sodik a Kecskeméti Gépállomás 112, harmadik a Kunszcntmiklósi Gépállomás 105, negyedik a Ke­rekegyházi Gépállomás 104 és ötödik a Dusnoki Gépállomás í00,6 százalékos tervteljesitésscl. j A javításban továbbra is az utol- j sók között van a Kalocsai, Solti, : Szabadszállási, Csátaljai cs Ba­jai Gépállomás. Eí utóbbi csak 60,9 százalékra teljesítette téli gépjavítási terv-ét. Most már eze­ken a gépállomásokon is legfon­tosabb feladat, hogy a munka jobb megszervezésével, jobb anyag és alkatrész biztosításával lássanak hozzá a. tervek teljesí­téséhez. Annal is inkább meg kell gyorsítaniuk a munkát, mert j az utóbbi dekádban az előzőhöz viszonyítva visszaesés volt a ja­vítás ütemében. Ahhoz, hogy a gépjavítást a megyei igazgató- j ság által kitűzőt': február 25-i j határidőre egész megyénk telje- j síthesse, főként ezeknek a gép- j állomásoknak kell jobb munkát, nagyobb erőfeszítést kifejteniük, : ugyanakkor meg kell gyorsítani j az öntözögépek javítását is, mert I ez is beleszámít megyénk javí- ! tási tervteljesítésébc. Termelők figyelem ! Minden termelő az esedékessé vált tojás- és baromfi­­beadási kötelezettségének időarányosan tegyen eleget. A beadási kötelezettségen felüli szabad tojást és ba­romfit a földművesszövetkezetnél értékesítsék mert utána kétszeres értékesitési visszatérítésben részesül­nek, 113 Földművesszövetkezetek. Kgy ellenőrzés tapasztalata! még elég nagy a »dzsungel«. Kü­lönösen a leírásoknál tapasztal­A kereskedelem feladata a fo­gyasztók jobb ellátása, a gazda­ságos működés, a költségek csök­kentése. Nézzük meg, hogy a kereskedelem dolgozói hogyan igyekeznek a pártnak ezt az út­mutatását megvalósítani? Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség cs a MÉSZÖV ellen­őrei január 18 és 28 között a Kiskunhalasi Járási Központ­hoz tartozó szövetkezetek egy részét ellenőrizték. Megvizsgál­ták, hogyan tartják be az ára­dat, milyen az áruellátás,-mikép­pen őrködnek a társadalmi tulaj­don felett. Az ellenőrzés igen hasznos volt, egyrészt azért, mert súlyos árdrágításokat fedeztek fel. 33 ellenőrzés során 20 vásárlásnál állapították meg, hogy 11 fil­lértől 33 forint 78 fillérig terje­dő árdrágítás történt. Több bolt­ján 10—20 árucikket a hivata­los árnál magasabban vettek lel­tárba. Nem kell külön hangsú­lyozni, hogy kereskedelmünkben nem ez a jellemző, de el kell 'télni az ilyen kereskedő rnaga­­•artását, aki nem a dolgozótár­sait segíti, hanem annak kárára ndokolatlan előnyöket teremt nagának. Éppen ezért tanulás ás okulás céljából néhány kon­­■crét példát közlünk. A harka­­íötünyi Italboltban Simon Mi­hály boltvezető 2X1 deciliter Dock rumot mérés nélkül szol­gált ki. \z ellenőrzésnél kitudó­­lott, hogy mindkét esetben hát­áét centi rum hiányzott. A vá­­íarló 3 foriui- 36 fillérrel káro­sult. Nemcsak itt, hanem más italboltoknál is előfordulnak ilyen esetek. A Kiskunhalasi Földműves­­szövetkezeti Tcxtilboltban Né­meth Erzsébet eladó nylon nad­rágtartót a leszállított 9 forintos ár helyett 17 forintért adott el. A boltvezető is hibás, mert nem javíttatta át a régi árat. A tc-x­­tilüzletekben általában az a ta­pasztalat — részben a jutalékos rendszer miatt —, hogy több boltvezető csak gyorsan eladható árut szerez be, erre fordít gon­dot. Éppen ezért egyes boltok­ban a téli időszakban nincs meg­felelő választék, például: szorti­mentben, freskó- és zefiringben, zefir alsónadrágban, férfi háló­­ingben, stb. Egész kirívó esetek­kel is találkozunk. A borotai 26-os számú bolt vezetője fél éve indokolatlanul csökkentette raktárkészletét. Ezért nem kap­ható üzletében petróleum, kocsi­kenőcs, cipőkrém, lámpabél, fal­­védő, szőnyegpapír, cérnafélék, s egyéb olyan cikkek, amit a vá­sárlók naponta keresnek. Jel­lemző a boltvezető hanyagságá­ra, hogy önállóan 1955. novem­ber 8-tól 1956. január 7-ig egy­általán nem adott le rendelést. Vajon meddig csinálhatja ezt? Ha a szövetkezetek ügyvezetői szigorúbban vizsgálnák meg az áruellátás problémáit, a boltve­zetők munkáját, a fogyasztók bi­zonyára megelégedettebben tá­voznának az üzletekből. Néhány szóval a társadalmi tulajdonról is. Sajnos, itt ma ható sok fonákság. A kiskunha­lasi 1-es számú bolt leltárában 2353 forint érték alatt 5 darab kompótos készlet, majd négy ki­logramm mártott csokoládé, majd 5 doboz desszert, 17 cso­mag Falu szóda hiányként sze­repelt. Ehhez nem kell különö­sebb kommentár. Nézzünk egy másik esetet. A tompái 3-as szá­mú boltban 213 üveg szalalkálét, 9 méter szúnyoghálót írtak be hiány címén. A borotai 26-os számú bolt 2718 forint értékű leírásában 8 pár selyemharisnya, 1562 darab gomb szerepelt. Sok kicsi sokra megy. Nem­csak az árdrágításnál, hanem a társadalmi tulajdon hűtlen ke­zelésénél. A gondatlan, hanyag munka kárt okoz közvetlenül a vásárlónak, a szövetkezetnek, népgazdaságunknak. Végezetül arra szeretnénk fel­hívni vásárlóink figyelmét, hogy használják a panaszkönyvet. — Sajnos, ma még súlyosabb . ese­tekben is tartózkodnak a vásár­lók jogos panaszaik bejegyzésé­től. A panasz nem teher a fel­sőbb szervek számára, hanem a munka megjavításának egy fon­tos módszere. Ezzel elősegítjük, hogy kevesebb legyen az árdrá­gítás, a szövetkezeti dolgozók udvariasabbak legyenek és job­ban vigyázzanak a reájuk bí­zott népi vagyonra. Sipos Jenő, Állami Kereskedelmi Felügyelőség --Q-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO&OO-C-öO Hírek egy járás életéről A bajai járási MNDSZ-szer­­vezet a járás 10 községében szervezett szabó-varró- és kézi­munka szakköröket, kézimunka­estéket. Az asszonyok szívesen látogatják ezeket a hasznos és szórakoztató köröket. A DISZ- fiatalokat és az iskolát végzett fiatal lányokat is sikerült be­vonni sokhelyütt a szakkörök hasznos munkájába. Jól működik a vaskúti gazd­­assz&nykör. Hatvanöt asszony és hetven lány jár hetenként négy estén gazdasszcmykörbe, hogy szabni-varrni tanuljon. Ezeken az estéken felolvasásokat is tar­tanak a nőket érdeklő kérdések­ről. így megismerkednek a fű­téssel, főzéssel, de a takarításról, a helyes és célszerű öltözködés­ről, a terítésről és egyéb háztar­tási problémákról is hallanak Meleg A hosszú téli estéken gyorsan halad a mackókötés. Az itt leírt méret 3—4 éves gyermekeknek jó, 50 deka kártolt gyapjú, vagy kettes-szálú zefir-fona! kell hozzá és 3-as kötőtű. Nadrágját 50 szemmel kezd­jük. 10 centimétert kötünk egy sima, egy fordított váltakozásá­val. Az ezt követő, sorban min­den 3 szemben 1 szemet szaporí­tunk. A mintás kötés első sora 2 sima és 2 fordított váltakozá­sából áli. A sort 2 simával fe­jezzük be, így a következő két sort egy simával kezdjük. (Ezál­tal a szemek eltolódnak egymás felett). Utána két fordított, egy sima váltakozik a soron végig. A 3. sor úgy készül, mjnt az 1. sor, stb. Ezzel a bordás kötés­sel dolgozunk tovább és min­den ■ 6. sor elején és végén 1—1 szemet szaporítunk, míg össze­sen 100 szemünk )lesz. Ezzel a bőséggel kötünk a kezdéstől mért 45 centiméterig. Utána 5 centi­méter patentkötést készítünk, majd befejezzük a nadrág egyik szárát. Másik szárát hasonlóan kötjük. A két szár összevarrásá­­lioz egy 10X10 centiméteres éket kötünk bővítésül. JÓ t A bácskai galuska gyorsan készül, olcsó és ízletes. 25 deka lisztből, 2 deci vízzel és egy kis sóval nagyon kemény galuska­tésztát keverünk össze és anél­kül, hogy kidolgoznánk, lobogó sós vízben ujjnyi darabokra szaggatva kifőzzük. Ezalatt hé­jában megfőzünk háromnegyed kiló burgonyát és egy kanál zsírból, egy fej apróra vágott vöröshagymából pörkölt levet készítünk, ennek a felét össze­keverjük a meghámozott, össze­vágott krumplival és galuská­val, a másik felét pedig két deci tejföllel elkeverve a tálra öntjük* Savanyúsággal tájaljuk.. előadásolcat. Ismeretterjesztő- ez természettudományi kérdésekről is tájékozódnak. Báesbobodon 30 asszony és le­ány vesz részt a szakköri munkában. A kultúrotthon igaz­gatója, Lébó József, nemcsak anyagilag támogatja a szakkör munkáját, do a szervezésben, az ismeretterjesztő előadások meg­rendezésében js segítséget nyújtj Szépen fejlődik a szakköri mun­ka Szercmlén, Bácsszentgyör­­gyön, Garán, Sükösdön, Bátmo­­nestoron cs Hercegszántón is. Több községben iskolákban, há­zaknál folynak a kézimunka-es­tek, a felolvasások és az isme­retterjesztő előadások. Ezideig a járásban 50 olvasókör működik az MNDSZ-szervezétek rend - Bében. (Varga Józsefnél. 'hó-öltözék A kabátka elejét 50—50, a ira­tát 80 szemmel kezdjük, 6 cen­timéter patentkötés után mintá­sán dolgozunk, 12 centiméter magasságig. Innen kezdve az előrészen a középvonal felé eső oldalon egyenesen kötünk to­vább, a karkivágás felé eső ol­dalon pedig befejezzünk egyszer­re 5 szemet, majd 2 és 3-szor egy szemet fogyasztunk. A karkivá­gás fogyasztásától mért 6 cen­timéter után a középvonal felett befejezünk a nyakkivágás részé­re 8 szemet, majd 1 szemenként fogyasztunk a vállig. 12 centi­­méteres karkivágás-magasságnál a váll szemeit 6 szemenként be­fejezzük. Hátrészén a karkivá­gás részére mindkét oldalon 5X1 szemet fogyasztunk, utána egye­nesen dolgozunk a vállig. A váll 25—25 szemét 6 'szemenként, a nyakkivágás részére hagyott kö­zépső 20 szemet egyszerre befe­jezzük. Ujjait 40 szemmel kezdjük. 8 centiméteres patentkötcs után az 1 mintás sorban minden 3 szem­be egy szemet szaporítunk és mintásán kötünk tovább. A szé­leken minden 4 sorban egy-egy szemmel továbbszaporítunk, míg tűnkön 66 szem lesz. Ezzel a bő­séggel kötünk a karkivágásig. Innen kezdve minden sor elején 1 szemet fogyasztunk, 10 centi­méter magasságig, majd a sze­meket egyszerre befejezzük. összeállítás után a kabát ele­jének fölszedett szemeire palent­­kötcssel elkészítjük a 3 centimé­ter széles gombolás-pántot, z nyak kivágás felszedett szemein pedig a 6 centiméter széles gal­lért. Sapkáját körülbelül 40 szem­mel kezdjük. 5 centiméter pu­­tentkötés után mintásán dolgo­zunk. Egyik oldalon minden 6 sorban egy szemet szaporítunk. Körülbelül 15 centiméter magas mintáskötés után a szaporítás helyett fogyasztunk ugyanazon az oldalon, újabb 15 centiméte­res darabon. Végül 5 centimétei patentkötéssel befejezzük a sapkát. Középen kettéhajtva, a szaporított oldalon összevarrjuk, az archoz kerülő szélére pedig 5 centiméter széles patentkötéses szegélyt készítünk. A sapka alsó patentkötcsének folytatásakép­pen 8 centiméter széles patenl­­kötéses sálat készítünk, mely a sapka kötését is szolgálja. u d n i A gyakori szellőztetés éppen olyan fontos, mint a fűtés. A bent tartózkodó emberek és ma­ga a fűtés is gyorsan elfogyaszt­ja, felemészti a levegő oxigén­­tartalmát. Az elhasznált levegő fejfájást, levertséget, rosszullé­­tet okoz. Legalább kétóránként 4—5 percre nyissuk ki az abla­kot és ajtót, hogy a léghuzam felfrissítse a levegőt. Ez a he­lyes szellőztetés módja. A me­leget nem a levegő, hanem a falak és a bútorok hőmérsék­lete biztosítja. Az ötperces szel­lőztetéssel ezek nem hülnek le csak a levegő cserélődik kij

Next

/
Oldalképek
Tartalom