Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-02 / 28. szám

3 százalékkal magasabft ieritiésho/.nmért A Duna—Tisza kozs Mcző^azdaság'i Kísérleti Intézet kutató munkájáról Kalocsai naplói $ Azért kerestük fel az intézetet, hogy megtudjuk, milyen 0 O tervek, elgondolások várnak megvalósításra ebben az évben. - !9 Mészöly Gyula elvtárs, az intézet igazgatója, maga is részt $ 2 vett annak a tervnek készítésében, amelyet a megyei párt- 9 o végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága $ § dolgozott ki a mezőgazdasági termelés 3 százalékos emelése $ o érdekében. E határozat végrehajtásában az intézet kutatói is X g részt vállalnak és most éppen erről beszélgetünk az igazgató 9 o elvtárssal, valamint az intézet többi kutatójával. 2 o X OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0000000000000000-000-0000(X mezősi cikkünk. Nagy probléma a Duna—Tisza közén a fajtale­­romlás, ezért egy-egy burgonya­­fajtát nem lehet két éven át egymás után termeszteni, mert a termés egy év alatt gyakran a felére csökkea Célunk olyan burgonyafajta előállítása, amely éveken át termeszthető fajtale­romlás nélkül, — hangoztatja Sárvári István, Az új agrotechnikai módszerek alkalmazása Mészöly elvtárs elmondja, hogy az intézet távlati tervében szerepel a Duna—Tisza közi ta­lajok vetésforgó, valamint talaj­erő problémaival való foglalko­zás. Az intézet kutatói eddig fő­ként szűkkörű szakmai problé­mákkal foglalkoztak, az intézet átszervezésével lehetővé vált a Duna—Tisza közi táj termesz­tési problémáinak széleskörű kutatása. Ide tartozik a homoktalajok megjavítása, valamint termés­hozamának növelése. Ezért sze­repel a határozatban, hogy 1956- ban a term .loszövetkezetek 160 holdon alkalmazzák az Egerszegi íéle altalajtrágyézást. Az intézet Szintén 21) katasztrális holdon ezzel a módszerrel javítja a ho­moktalajt az idén, a tavalyi hét hold mellett. Az Egerszegi-féle módszerrel mintegy 3 év alatt lehet tartósan megjavítani a ho­moktalajt azzal, hogy két-három évenként küiónböző mélységek­ben trágyáznak, végül egy hu­muszban gazdag, jó termőréte­get kapnak. A határozat külön fejezetben foglalkozik a kukoricatermesz­­fcéssel. Megjelöli, hogy a terme­lőszövetkezetekben 500 kataszt­rális holdon kell széles sortávon Kolbai-féle módszerrel vetni a kukoricát. Az intézet 10 kataszt­rális holdon kísérletképpen szin­tén alkalmazza ezt a módszert. — A Kolbai-féle kukoricavetcs­­nél az egész renyészidő alatt tel­­. jesen gépesíteni lehet a növény -polását, a gépi munka nyomán porhanyós, gyommentes talajt kapunk és aidr tárcsával is jó magágyat készíthetünk az őszi kalászosok alá — hangoztatja az intézet igazgatója. A kecskeméíi hetérózis rozsról A határozat foglalkozik .azzal, hogy az egész megye területén növelnünk kell a magas termés­hozamé hetcrózis rozs vetésterü­letét. Erről ad tájékoztatót Bauer Ferenc növénytermesztési osz­tályvezető. Elmondja, hogy ta­valy 13 holdon — elit magtáb­lán — 20 mazsa 36 kiló rozster­­rnést értek el katasztrális hol­danként. Á tavalyi átlagtermés heterózis rozsból 17 százalékkal volt magasabb, mint a FleiSeh­­mann-féle rozsból. Tavalyelőtt 460 holdon Vetettek különböző állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek és egyéni termelők ebből a rozsfajtából, tavaly ősz­szel pedig már 1770 holdon ke­rült földbe a magja. Érdekes, hogy a futóhomokon is különö­sen jó termést értek el. Ez annál is inkább nagyjelentőségű, mert a Duna—Tisza közén több ezer hold futóhöffiok van, melynek hasznosítása a heterózis rozs nagyarányú termesztésével ilyen módon is lehetővé válik. A ter­mesztés eddig kizárólag önkén­tes vetőmag-csere útján történt, a további feladat, minél több vetőmag előállítása. Sárvári István tudományos munkatárs, a burgonyatermesz­tés kiváló ismerője: — A termés­hozam emelése a burgonyára is vonatkozik, hiszen fontos élel-A zöldség- és ezen belül a pa­radicsomtermesztéssel is foglal­kozik a határozat. Az intézet hí­ressége azok a paradicsomfajták, amelyeket a kutatók maguk ál­lítottak elő hosszas kísérletezés­sel, fáradságos munka érán. Mé­szöly elvtárs elmondja, hogy hat előadást tartott eddig a paradi­­csomtermesztésről. Ezeken az előadásokon főként az intézet által előállított korai fajták ag­rotechnikájáról volt szó. A pa­radicsom korai termesztése iránt nagy az érdeklődés országszerte. Ezt bizonyítja, hogy az ország különböző részein tartott elő­adásokon mintegy 1600 ember vett részt, azóta naponta ti—10 levél érkezik a termelőktől, akik paradicsommagot kérnek az in­tézettől. Sajnos, éppen Kecskeméten, ez új fájták szülőhazájában nem kuítlváljak eléggé a korai para­­díeSomtermesztést. Ennek az is az oka, hogy a kecskeméti ter­melők között kevesen alkalmaz­zák á palánták* melegágyi neve­lését, inkább közvetlenül a ter­mesztési helyre ültetik kl a ma­got. Ebből következik, hogy nem tudnák korai fajtát termeszteni. Az intézet éppen a paradicsom-80 000 magonc Ennek érdekében lázas munka folyik az intézetben már évek óta. 80 000 burgonya magoncból — különböző fajtákból előállí­tott hibridekből — válogatják ki a legalkalmasabb fajtákat. — Ez még több év munkája, de az eddigi eredmények azzal biztatnak, hogy sikerül egy olyan fajtát előállítani, amely a Duna—TiBéa közi éghajlati adottságok és talajviszonyok kö­zött is tartus terméseredménye­ket hoz. AZ első keresztezések­nél még csak 2—2 és fél száza­lékos volt a leromlás ellen a fajta ellenállása, tavaly már 25 százalékos Volt. Az eddigi kísér­leteink szerint a Margit-fajta az, amely a Duna—Tisza közén leg­jobban termeszthető, fajtalerom­lás nélkül — állapítja meg Sár­vári István. termesztésről tartott szakelőadá­sokkal igyekszik tudatosítani a termelők között a korai paradi­­csomtermcsztés jelentőségét. Szólni kell még arról, hogy ta­valy az intézet annyi paradi­csommagot állított elő, mely az ország szükségletének felét fe­dezi, az idén még több magot termesztenek. Az elmúlt évben például csak a Kecskeméti Tör­péből 5ÓpO holdra való vetőma­got adott az intézet, az idén ugyanennyit terveznek. Az intézet kutatói lázas mun­kát végeznek annak érdekében, hogy elősegítsék a párt határo­zata nyomán a terméseredmé­nyek növelését. Szoros kapcso­latban vannak a gyakorlati szak. emberekkel, állami gazdaságok­kal, termelőszövetkezetekkel és egyénileg dolgozó parasztokkal. Előadásokon ismertetik a kor­szerű agrotechnikai módszere­ket és bármikor, bárkinek szí­vesen segítséget adnak, ha szak­mai tanácsot kér. Éppen az egyik dolgozó paraszt jegyezte meg az egyik előadás alkalmá­val: —■ Úgy fordulunk az inté­zethez tanácsért, mintha a leg­közelebbi hozzátartozónktól kér­nénk útmutatást. A korai paradicsom hírnevének öregbítéséért AZ intézet kutatóinak munkáját nemcsak az országban, de az ország határain kívül is ismerik, bee:',ülik. Bízunk benne, hogy kutatási munkájuk az idén újabb eredmények­kel gazdagítja hazánk mezőgazdasági tudományát. Köze le b 1 i foktői tanácsháza hosz­szú folyosóján 10—12 dolgozó pa­raszt egy csoportban beszélget. Amikor megpillantanak, mint idegent, kissé megcsendesednek. Várakozói kíváncsi tekintettel néznek felém. . Szóval kíváncsiak voltak. De én is arra, hogy miért tanácsko­zik itt ennyi ember. Nyomban meg is kérdezem. A beadásról tárgyalnak — vá­laszol Nyárádi István, majd így folytatja: — meghallgatják az embert. Megkérdeznek bennün­ket, hogy miből tudjuk leg­könnyebben teljesíteni a be­adást. Ez mind szép dolog, de itt az a baj, hogy csak ilyenkor veszik elő a parasztot. Amint Nyárádi István ma­gyaráz, mindegyik hallgat, lesi a 'szót. Egyetértőén bólíntgatnak, némelyik pedig még egy-két szó­val meg is toldja. — Négy hold földein van és mégis a hetéé csoportba írtak. 42 újságból olvastam, hogy én az ötös, legfeljebb a hatos birtokcsoport ban szerepelhetek. Sokkal több így a beadásom. — Már régen betöltöttem a Ga b az emb évet és a szociális kedvezményt mégsem adják meg — folytatja Vastag Sándor, S holdas gazda, — December 10-ig kérte, hogy adjanak kedvezményt? — te­szem, fel a kérdést. Egy kicsit vár, aztán felhevülten válaszol: — ötvennégyben volt kedvez­ményem. Az isten tudta, hogy ezt is jeléntgetni, kérni kell. Elhallgat. Aztán Nyárádi Gá­bor panaszolja el baját: — öt és fél hold földem van. Ebből egy hold vízár, erdős terület. Szól­tam már, hogy vegyék le a szántóból, Azt mondták, nem le­het, mert november 30-ig be kellett voliia jelentenem a mű­velési ágváltozást. I Hi incgrct- az irodába. Elő­adom az észlelteket. Pár perc és rendezik az ügyeket. Nyárádi István földjét a hetesből a ha­tos bírtokcsoportba. tették, Vas­tag Sándor szociális kérését a tanács végrehajtó bizottsága tár­gyalja, Nyárádi Gábor egy hold vizát területét pedig leírják a szántóból. Amikor megkérdezem tőlük: miért nem mondták el a prob­­icmájukat a , népnevelőknek, erekhez miért nem kérték, hogy intéz- j sék el ügyes-bajos dóig alkat, \ Eerekai István válaszol. — Hozzánk nagyon ritkán jönnek a népnevelők. Velünk nem tudatosítanak semmiféle rendeletet, esetleg dobszóval. Személyesen csak akkor jönnek, ha valamit kérni akarnak. I Bizony a népnevelőknek, tanácstagoknak ismertetnie kel­lene rendszeresen a párt és a kormány határozatait, valamint a különböző Vendeleteket. Ebben igaza van Derekai Istvánnak. Abban azonban nincs igaza sem neki, sem Nyárádi Gábornak, meg a többieknek, hogy a ta­nács dolgozol mm intézik el u jogos kéréseket. Éppen a: iménti példa szolgál bizonyíté­kul. I 4 népnevelőkre hárul az a feladat, hogy felvilágosító szóval eloszlassa a lakosság ferde gondolatéit, helytelen ál­láspontját, megismertesse. jogait és kötelességeit. Foktőn, de máshol is, közelebb kell vinni az emberekhez a párt politiká­ját, a kormány rendeletéit. — Vízhányó. -e LÁTOGATÁS A KÖRHÄZBAN A látogató először a külső vál­tozásokat veszi észre. A rendelő­intézetben átalakítás folyik, hogy az új, korszerű, technikai felszerelést megfelelően el tud­ják helyezni, Ha elkészül, jobb lesz a betegellátás, gyorsabb, pontosabb lesz a diagnózis meg­állapítása. Sor kerül a tüdőgon­dozó intézet átalakítására is. Itt az a cél, hogy az óvodás- és iskolásgyermekeknek ne kelljen keresztülmenni a TBC-Veszélyes, poros udvaron. A külső átalakítások mellett belső változások is vannak. A kórházban nemrég termelési ér­tekezlet volt. A dolgozók egész­séges javaslatot tettek a munka megjavítására. Rámutattak azok­ra a hibákra, melyek gátolták a megfelelő higiéniát, s a betegek jobb ellátását. Tisztázódott, hogy a hibák forrása az volt, hogy ed­dig nem tartottak termelési ér­tekezletet és az alá- és föléren­deltség miatt nem fejlődött ki a bírálat, a dolgozók nem tehettek javaslatokat a hibák kijavításán ra. Ezért elhatározták, hogy « jövőben héthavonként megtart­ják a termelési értekezletet. A kórház kollektívája azonban eddig is sok szép eredményt tud felmutatni A halálozási arány­­szám jóval az országos átlag alatt van, mert az orvosok ci » kórház dolgozói mindent meg* tesznek á betegek érdekében, Orvoshiány miatt például Asza­lós df., mint főorvos, napi munkája mellett éjszakai ügye­letét is tart. A gyermekosztá­lyon a nővérek késő éjszakáig bennmaradnak a súlyos betegek mellett. Ezenkívül iutgy gondos fordítanak az orvosok és da ápolószemélyzet politikai és szakrhai továbbképzésére is. A kórház kollektívája tervbe­vette, hogy a betegségek meg­előzése érdekében a termelő­szövetkezeteket cs álldnii gazda­ságokat patronálni fogja. MEGALAKULT AZ ELSŐ DISZ-MUNKABRIGÁD A Paprikafeldolgozó Vállalatnál megalakultak az első DISZ- munkabrigádok. Á múlt évben a szállítószalag mellett dolgozók o tervüket csak 97—99 százalékra tudták teljesíteni. A DISZ-tagok megbeszélésre gyűltek össze, hogy miként lehetne ezen változtatni/ Elhatározták, hogy a szállítószalag mellé kérik munkabeosztásu­kat. A vállalat Igazgatója beleegyezett kérésükbe. Már másnap DISZ-brigád állt a szalag mellé, Szabó Erzsébet, Berta Somogyi Júlia és Csupor Júlia brigádvezető irányításával. Aznapi teljesít­ményük már 100 százalékon felül Volt. Az 1-es szalag brigádja versenyfelhívással fordult a többi szalag dolgozóihoz. A kihívás 100 százalékos minőségi munkát, az előirányzott tervek teljesítését, a munkafegyelem betartását éa a társadalmi tulajdon megvédését tartalmazza. A verseny meg­indulása óta a brigádok teljesítménye állandóan 129 százalék felett van. Az igazgatóság 1500 forintos jutalmat tűzött ki a ver­seny győztesének. JÓZSEF ATTILA OL VASÚMOZGALOM A DISZ Központi Vezetősége a múlt év novemberében indí­totta be a József Attila olvasó­mozgalmat. A járási könyvtár vezetője, Nyitrai elvtárs kidol­gozta a tervet az olvasómoz­galom ‘megszervezésére, kiszéle­sítésére. A járás különböző terü­letein, Bátyán, Miskén, Homok­­mégyen az iskolásokat leszámít­va 23—30 parasztfiatal neve­zett be eddig. Kalocsa területén azonban még egyetlen részvevő sem töltötte kl a nevezőlapot. Mi ennek az oka? Az, hogy i* DISZ-titkárok nem foglalkoznak az oivasómózgalonimal. Vonat­kozik ez az iskolái DlSZ-Szerve­­zetekre is. A járási könyvtárba már igen sok - fiatal beiratkozott. Ezek a József Attila olvasómozgalom kötelező irodalmát is olvassak. Csak arra lenne szükség, hogy a DfSZ-szervezetek a fiatalok­kal kitöltessék a nevezési lapo­kat és megszervezzék az a Ilká­tokat. EGYHETES TANFOLYAM AZ ÚJ TERMELŐSZÖVETKEZETI ELNÖKÖKNEK A Megyei Mezőgazdasági Igazgatósás szervezésében egy­hetes tanfolyam indult a megye új termelőszövetkezeti elnökei­nek részére. A tanfolyam a nagyüzemi gazdálkodás vezeté­sének legalapvetőbb módszereit ismertette. Elsősorban a helyes munkaszervezést beszélték meg és az eddigi tapasztalatokat. Ki­derült, hogy sok új termelőszö­vetkezetben helytelenül értelme­zik az alapszabályokat. Nincse­nek tisztában a szőve!kezeli de­mokráciával sem. A csáialjai Üj Tavasz Termelőszövetkezet­ben például a tagoktól bent vet­ték be a gazdasági felszerelése­ket. Ugyanakkor a szövetkezet­nek nincs pénze arra, hogy üj felszerelésekkel lássa el magát. HomokmcgyCn a tanfolyam napján alakult meg egy új ter­melőszövetkezet. Az elnöke Ja­­gicza Orbán már a következő nap bejött, hogy részt vegyen á tanfolyamon. Mint mondotta, azért tetté, bőgj* már az első lé­pések megalapozottak legyenek, A nagy üzemi gazdálkodás ve­zetésén kívül megtanulják, hogy kereskedelmi, valamint vasúti szállítások kid J kapcsolatban mit hogyan tegyenek. A tanfolyamon nagy gondot fordítottak még a gépállomásokkal való szerződés­kötések ismertetésére. SZÉLESÍTIK A KALOCSAI FŐUTCÁT A múlt hét, péntekén Bozsó Ferenc mérnök, a városgazdál­kodási osztály vezetője a járó­kelők számára kissé furcsa, rit­kán* látott munkát végzett á fő­utcán. Gamma szintező műsze­rébe sűrűn beletekintgotett és szorgalmasan jegyzett. Érdeklő­désünkre elmondta, hogy7 a Köz­lekedésügyi és Postaügyi Mi­nisztérium kecskeméti kirendelt­sége számába készít minta ke­­í esztszel vényeket a főutcáról, mert át akarják építeni az út­testet. Az eddig 0 méter széles burkolatot most 9 méterre bő­vítik. A kis kőburkolat aszfaltoz­va lesz, ami zajtalanná teszi a közlekedést, portalanná a főutca levegőjét. Ez egyelőre, miftí próbaszakasz fog elkészülni, még ebben az évben 4Ö0 méter hosz­­szúságban. , A járási tanácsnál kezdik az utat építeni és körül­belül a népművelés házáig jut­nak el vele. Az út kétoldalán lévő árkot sem hagyják szabadon, hanem befedik azt. Ha beválik u próba­­szakasz, akkor a város több út­vonalát is átépítik. Értekezletet tarlóit a lársadaMiztosítósí Tanács Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyárban összeülték a Tár­sadalombiztosítási Tanács akti­vistái, hogy megbeszéljék az ez évi üdültetési, beteglátogetásij segélyezési és egészségvédelmi feladatokat, A megbeszélés ve­zetője Hajnoha Árpádaé volt, aki egyébként ftz üzemi bizott­ság elnöke. Az aktivisták között helyet, foglaltak az újonnan meg­választott elvtársak is, számsze­rűit , 11-én és ott voltak a régi aktivisták is, kilencen

Next

/
Oldalképek
Tartalom