Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-14 / 38. szám
Újabb segítség a sajátházépítőknek A sajátházépítés elősegítésére az Építésügyi Minisztérium az elmúlt években elkészítette számos különböző lakóház típusterveit és azokat a városi, községi tanácsok segítségével az építők rendelkezésére bocsátotta. Lakások építésénél gondot jelent a födém és a tetőszerkezethez szükséges anyagok beszerzése. Az itt használatos faanyagot helyettesíteni lehet előregyártott vasbeton elemekkel. Mi az első követelmény? A gazdaságos és időálló tetőszerkezetek felhasználásánál fontos: a sajátházépítők úgy építsék házaikat, hogy a falak egymástól való távolsága alkalmas legyen a gerendák és tetőszerkezetek elhelyezésére. Az alábbiakban közölt kép mutatja, ha a sajáthazépítők a falak távolságát 3,60 m, vagy 4,10 m-re tervezik, akkor módjuk van gazdaságos és jó szerkezetekkel építeni. Egyébként a sajátházépítők részére készülő új típustervek is már ilyen mérettel készülnek. Aï új típusterv alapján épített la- Kőház tetőfödém nélkül a gyakorlatban használatos típusterv raéreí cinek megjelölésével, Az épület falainak felhúzása alán történik a födémek elhelyezése. Ezt régebben faanyagból készítették. Ma a födémeket előregyártott vasbeton elemekkel pótolják. Megyénkben a TÜZÉP-telepek tavaly többezer folyóméter tetőfödém gerendát adtak el. Az idén L-tipusú közönséges vasalásé födémgerendábói az első negyedévre a megyei TÜZKP-telcp 2-100 folyómétert, azaz iO vagonnal rendelt, ügy hírlik, hogy ennek egyharmadrészét márciusban szállítják le. Ezek a gerendák átlag 40 kiló súlyúak, 2,90—5,30 méter hoszszúak. Az Építésügyi Minisztérium tájékoztatása alapján az eddiginél könnyebb súlyú vasbetongerendákat és egyszerű elemekből összeállítható tetőszerkezeteket gyártanak; Probléma még a vasbetonfödémek szállítása és szakszerű elhelyezése. Egy-egy gerenda nehéz, ezért az Építésügyi Minisztérium úgy határozott, hogy a megyei állami építőipari vállalatok a vasbeton födém gerendákat a helyszínre szállítják és ott szakszerűen elhelyezik. Toronydaru segítségével helyezik cl a:, előregyártóit födémgerendákat a típusterv szerint épített lakásokon. Nemcsak a födémeket, hanem a tetőszerkezetet is egyszerű elemekből összeállítható vasbetongerendákból gyártják. Ezek a szerkezetek a TÜZÉP-telepeken már az elmúlt években is a sajátházépítők rendelkezésére álltak. A könnyen összeállítható vasbeton tetőszerkezet cserép-, vagy palafedésű tető részére használható. A tetőszerkezeteket a megyei, állami építőipari vállalat könnyű emelőgépeivel és a TÜZEP-tclcp birtokában lévő 3 darab úttörő-daru segítségével lehet elhelyezni, felállítani, A XX. PÁRTKONGRESSZUS ELŐESTÉJÉN A szovjet ember számú r a A Szovjetunió 1956— 1960. évi hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének irányelvei a szovjet társadalom- anyagi jólétének és kulturális színvonalának további emelését irányozzák elő. A nagyszabású új építkezések, a legmodernebb technikával, automata futószalagoklcal felszerelt gyárak, a gigászi erőművek, amelyek a legnagyobb folyók mellett nőnek ki a földből, a szűz- és parlagföldek új életre keltett hektárjainak milliói, a sokmillió négyzetméter új lakóterület — ezt és még sok, sok egyebet nyújt a szovjet embernek a hatodik ötéves terv megvalósítása. A XX. pártkongresz- Szus irányelveinek tervezete, miközben a főfigyelmet a Szovjetunió népgazdaságának és mindenek előtt a nehéziparnak — a szocialista gazdaság a lap jónál': — újabb nagyarányú fellendítésére irányítja, a. tudomány és a kultúra fejlesztésének széles távlatait jelöli meg. A szovjet hatalom éveiben a. kulturális és művelődési intézmények hatalmas hálózata jött létre a Szovjetunióban. Ezeknek az intézményeknek a száma a hatodik ötéves terv folyamán is növekszik. U) színházak és mozik, televíziós központok és I ádióállomások, klubok és könyvtárak épülnek. Az ötéves terv végére az évente gyártott filmek száma 120-ra növekszik, kibővül a filmcsere a népi demokratikus országokkal és más államokkal. Az irányelvek tervezete előírja, hogy az ötéves terv alatt a vetítőberendezések hálózatát körülbelül harminc százalékkal kell kiszélesíteni, a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának rendszerében filmszínházakat kell építeni összesen ötszázezer fcröhclylyel, vagyis négyszerunnyit, mint az ötödik ötéves terv évei alatt! Mit jelent tulajdonképpen ez a szám: ötszázezer férőhely'! tla felbontjuk ezt a számot, ez azt jelenti, hogy csak a városokban és a munkás lakótelepeken körülbelül uyolcszúz új korszerű filmszínházat kell építeni, nem számítva a vetítőberendezések százait és ezreit, amelyeket a faival: kapnak. A hatodik ötéves tervben sok, új színházat, kultúrpalotát és klubot kell felépíteni. Már ebben az évben átadják rendeltetésüknek Szevasztopol és Tyernopol új színházait, s elkészülnek a színházak épületei Kalinyingrádban, Jakutszkban, Murmanszkban, Csernyigovban, Joskar-Olában, Vxlnyuszban, Ashabadban és más városokban. Tovább folyik a klubok építése a falvakban. Az utóbbi időben a gazdaságilag megerősödött kolhozok tevékenyen láttálc hozzá, hogy saját erejükből és eszközeikkel építsenek ftt kultúrházal-Mt, klubokat, könyvtárakul. A kulturális épí tómű,.ka kitűzött programjának valórav állása. komoly f eladatok elé állítja a szovjet építészeket, tervezőket és mérnököket. A szovjet építészek második országos kongresszusához intézeti üdvözletben a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa rámutatott, hogy »■az: építkezéseket a legjobb hazai és külföldi vívmányok számbavételével kidolgozottá lehető leggazdaságosabb típustervek, s nagyipari módszerek alapján kgll folytatni.« A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa különösen azt emelte ki, hogy kérlelhetetlenül harcolni kell a túlzások és a pazarlások ellen a tervezésben és az építkezésben. Olyan épületeket és létesítményeket kell alkotni, amelyek külseje szép és tetszetős, s megfelel a rendeltetésének. A főfaladat most az, hogy olyan olcsó, célszerű és gazdaságos típusterveket kell feszíteni a mozi-, színház- és klubépületek számára, amelyek megfelelnek a szovjet, emberek megnövekedett kulturális igényeinek. Az egész szovjet nép nagy megelégedéssel fogadta a XX. pártkongresszus irányelvei nck tervezetéi. A gya vakban cs az üzemekben, a kolhozokban ét a gépállomásokon megkezdték e nevezetes dokumentum széleskörű megvitatását. A szovjet kultúra dolgozóinál: az a kötelessége, hogy tevékenyen kivegyék részüket ebből, DlSZ-szervezeiek a bajai járás tsz-eiben A lakóépület, melynek tctüsz.erkcactét előregyártóit vasbeton elemekből állították össze. Az előregyártott vasbeton elemeket egyre több lakásépítő használja ici, mert tartós, s olcsó, Az utóbbi időben mind több termelőszövetkezetben alakul új ! UiSZ-szervezet. Nemrég a bácsbokodi Szalvai Mihály TSZ-ben és Felsőszentivánon két termelőszövetkezetben alakítottak DISZ- szervezetet. Amióta rendszeresen folyik a szervezeti élet, a taglétszám sok helyen megkétszereződött. Bácsbokodon az eleven munka hatására sok tsz-en kívülálló fiatal kérte felvételét' a szövetkezeti DISZ-bc. Az érsekcsanádi Vörös Csillag TSZ-ben 20 fiatallal többet írtak össze, mint amennyi a korábbi nyilvántartásban szerepeit. Ifjúsági szervezeteink egyre jobban betöltik hivatásukat. A DISZ-ben fiatalok tanulhatnak, művelődhetnek, szórakozhatnak. Ugyanakkor a DISZ a munkaszervezésben is hasznos segítséget ad. Felsőszentivánon a Vörös Október TSZ-ben 80 hold négyzetes kukorica vetése felett vállalt védnökséget a D1SZ- szervezet. A Vörös Csillag TSZ- ben a fiatalok 3 hold répamag teimesztésére tettek felajánlást. A Bátmonostori Vörös Csillagban, —. ahol a DISZ-szcrvezet ebben az évben alakult — ifjúsági munkacsapatot hozlak létre. Az ifik máris csatlakoztak a í elsőszentiváni ak kezdeményezéséhez: minden fiatalnak 300 munkaegységnél jobb eredménye lesz a zárszámadásnál. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy ifjúságunk egyre jobban helytáll, s DlSZ-szervezeteinkre lehet számítani. Göndör József, DISZ járási titkár; Irta : Fonyó János ír. aggot nézett Hódos Gyula, amikor kinyílt az ajtó és Tompa András lépett be az irodába. A hirtelen betóduló hideg levegőtől pislogni kezdett a petróleumlámpa és hatalmas árnyékok láncoltak a falon. — Jó estét —? köszönt rá az elnökre Tompa András. — Jó estét, András. Hát te? — Azért jöttem, te Gyula, hogy megmondjam, rászántuk magunlatt a belépésre — mondta Tompa András. Egy kicsit rekedt volt a hangja s krákogni kezdett. Az úton olyan szépen elgondolt mindent, mégis, mire ide ért, megfordult benne a szó. Még emlékezett az aszszonnyal folytatott vitákra, civódásokra, de megrázta őt az a gondolat is, hogy íme, most valami érdekes történik az életében. Valami új, amit, még nem ismer, ami még bizonytalan a számára és egyre erősebb lett benne az az érzés, hogy életében talán ez a pillanat jelenti a legtöbbet. Tán még a lakodalma sem volt ekkora lépés, már pedig a házasság nagy dolog az ember életében. —■ Már vártunk téged, komám — szólt csendesen Hódos Gyula. — Ülj csak le, András — kínálta hellyel a vendéget. Tompa András leült s alatta megreccsent a szék. Késő estig beszélgettek, majd Hódos Gyula elővett fiókjából egy belépési nyilatkozatot és Tompa András még azon az estén aláirt. Már fél tizenegyre járt, amikor hazaindult. Ezt hát elintézte végre. Nem mondhatja rá senki, hogy szószegő ember. Az asszonnyal is eligazodtak, megnyugodott ö is. Elégedett volt magával $ arra gondolt, hogy tán csak nem fog csalódni a közösben. Tizenegy óra volt éppen, amikor hazaért A házban még világosság volt és amikor belépett, meglepődött, hogy az asszony az asztalnál ülve várta őt. Ott ült az asztalnál Antal is, a fia. Csapzott hajjal s lehajtott fejjel. Mellette csendesen szipogott az asszony. Az ember rosszat sejtett. — Hát veletek meg mi van, hogy igy búnak ereszkedtetek? — kérdezte. Az asszony csak szipogott tovább s Antal sem felelt. — Beszéljetek már — sürgette a választ az ember. Antal felkapta a fejéi, kezével beletúrt csapzott hajába és szinte szúrta a szót: — Elintézett maga mindent: Mit beszéljünk még? — De a teremtésit. ■ ; — A teremtésit hát.. Jól elintézett engem édesapám. Mert az magának mindegy, hogy engem meg itt hagyott Uorika — tört ki az elkeseredés Antalból, aztán öklével az asztalra csapott. — Jaj, édes fiam rémüldözött az asszony. — Aztán én miattam hagyott itt téged a feleséged? — kérdezte az ember. Tán maga sem akarta, de magasra emelkedett a hangja, — Tán én adtam be a közösbe a földet? — Beadtam... beadtam! A magamét vittem én oda, nem a feleségedét. Akinek nem tetszik, fel is út, le is út — kiáltotta most már haragosan az ember. Erre aztán igazán nem számított. Hiszen igaz, hogy fenyegetőzött a menye. Mondogatta, hogy így, meg úgy, dehát ki hitte volna, hogy ezt komolyan mondja? — Most talán azt várjátok, hogy rohanjak vissza Hódoshoz és vonjam viszsza az aláírásomat. Hát nem! Azt már nem! Ebben a házban én vagyok a gazda és úgy lesz minden, ahogy én jónak látom. Hát mikor tettem én esküt arra, hogy a te Borikád után igazítsam az anyád éleiét, meg a magam életét? <— faliadt ki az emberből a keserűség. Hát soha nem jön meg már az emberek esze? Hát nem lehet már egyszer örökre leszámolni az önzéssel, a vagyonszerzéssel? Hát csak a vagyon tartja össze az embereket, a házastársakat? A többi ember semmi? Az, hogy asszonya életét, a maga életét beleölte ebbe a tizenhat hold földbe és nem akar már többé úgy élni, az mind semmi? agyon, nagyon keserű lett egy * szerre a szájaíze. Egy ideig állt olt, a szobában az asztalnál, aztán széles mozdulattal levetette kabátját, kalapját pedig az ágyra dobta. Aulai döbbenten hallgatott, csal: az asszony szipogott még csendesen. — Vesd meg az ágyat, anyja! Te meg, ha akarsz, kimehetsz a Gajdos-tanyára Borika után, aztán hazahozod. Mert az apjához szaladhatott, annyi bizonyos — mondta most már szelídebben az ember. Antal szótfogadott. Magára Imp ta bekecsét, kalapját, aztán indult ki az éjszakába. Az asszony meg ágyazni kezdett, lefeküdtek. Sokat forgolódott az ágyban álmatlanul ezen az éjszakán az ember. Nehéz, nagyon nehéz elindulni a holnap felé vezető úton. Legalább olyan fájdalmas, mint a szülés. Fáj! A keserves mindenségit. A szülés ne fájiui? Itt pedig küzdelemben s fájdalomban születik az új világ. A reggel ugyanúgy jött, mint máskor s nehéz szívvel ébredt Tompa András, meg az asszony. Dologhoz láttak. Számbavettók, mit adnak be a közösbe, mi marad itthon. Kit tehene van, az egyiket beadja, a másikat megtartja. Elég az maguknak. A két ló, meg a szelcér a közösé lesz. Az eke meg a borona is. Rendezgette, rakosgatta a szerszámokat Tomjra András, ajtón csikordult a kiskapu. Antal és Uorika érkeztek meg. Az öreg Gajdos, Borika apja még az éjszaka haza akarta küldeni a lányát, de leözben beállított Antal súgy egyezlek meg. hogy az éjszakát ott töltik. Amint világosodott, Gajdos Imre nem nyugodott, küldte már a fiatalokat — Otthon a helyetek. Te pedig An* tálhoz mentél férjhez, nem a földhöz, Ha az apósod úgy döntött, hogy a közösbe megy, akkor nektek is mennetek kell. Nálam ne húzzátok meg magatokat. Különben is úgy áll a dolog, hogy magam is belépek. Mert ami jó Tompa Andrásnak, nem lehet rossz Gajdos Imrének sem — mondta a fiataloknak Mit lehettek mást? tlazaindultak. faluban már széltében-hosszálran beszélték, hogy Tompa András belepett a közösbe. Volt, aki nem hitte. Törzsök Ambrus elhatározta, hogy elmegy Tompához s megkérdezi, mi az igazság a szóbeszédből. Nem nagy az út, hiszen Törzsöké!: a hatodik szomszédságban laknak. Indult is hamar. Meg kell ezt tudni biztosan. Tompa András egyidős vele, együtt jártak iskolába, együtt katonáskodtak és nem lehet, hogy az egyik ezt csinálja, a másik meg mást. — Te A.ndrás, igaz-e, hogy beléptél a közösbe? — kérdezte Tompától, amikor benyitott hozzá. — Igaz komám — felelte Tompa András. — Hát aklxor, ha te úgy, én is úgy, édes egy komám — csapott Tompa András tenyerébe Törzsök Ambrus, aztán már indult is. Az úton Tapödí Istvánnal találkozott s megálltak. — Csakugyan belépett Tompa?—kérdezte. — Be az, én meg utána — mondta Törzsök, aztán megpöccintette a. kalapját, hogy ő neki most dolga van. Tapadj meg csak nézett utána. — Hijnya, az, áldóját — dünnyögta maga elé, s azzal •sarkon} or dúlt és ment haza. Ezen a reggelen sokat beszéltek a közösről a faluban. Megmozdullak az emberek, megmozdult a falu , : «