Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-07 / 32. szám
a mmsms XI. ÉVFOLYAM, 32. szAM Ära 50 fillér 1936. FEBRUAR 7. KEDD BACSKIS KUN MEGYEI fi tervíeibontásnk eddigi tapasztalatai A Kecskcinet1 Kinízs! Konzerv gyár sok helyen tárolja készitmé nyett. A raktárakba való ideodaszallstas jelentősen megdrágítja a konzerveket, ezenkívül megnehezíti az ellenőrzést is Most két cs félmillió forintos költséggel új, korszerű raktár épül. A raktárépület üz»mbehclyezésével felszabaduló területet termelés céljaira állítják be. Már most vessük meg az évi terv teljesítésének alapját A második ötéves terv első évének első termelési hónapja lezárult. Készül a számvetés, vajon teljesííették-e az üzemek vezetői és dolgozói a reájuk bízott feladatokat? Az első hónap eredményei azért is fontosak, mert most vetik meg az eves terv teljesítésének alapját. Nézzük meg, mit tettek az éves terv teljesítéséért egyes üzemek? Egyenletes utemn a termelés A Kecskeméti Cipőgyár januárban 100 százalékra teljesí tette mennyiségi tervét. A gyermekcipők minősége 0,5 százalékkal jobb a tervezettnél. Február első napjaiban annak ellenére, hogy tízen igazoltan hiányoznak az üzemből, teljesítik a tervet, sőt a gyermekcipők minősége is növekszik. E munka baj! dicséretet érdemelnek a DISZ-fiatalok. Példás szorgalmuk, lelkesedésük serkentőleg hat a többiekre is. Kovács Ferenc DISZ-titkár, lalp-áljító, a szakma - kiváló dolgozója, már nem egy esetben jobb munkát végez, mint mestere, Teljesítménye 136 százalék. Fekete Pálnak, az aljaüzemben 745 pár cipőt kell szegeznie. Naponta 900—930 párat szegez meg. Szórád Erzsi egy éves gyakorlati idejét tölti a gyárban. Szeptemberben még csak 40 százalékot teljesített. Januárban 107 százalékot ért elsütő Teréz a kikészítőben dolgozik. A norma szerint 540 pár gyermekcipőt kell megtisztítania. ö általában 850—900 párnál nem adja alább. Ma 18 000 liier leiből lesz kondenzált fef Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban a havi terv sikeres teljesítése után újult erővel indult meg a termelés. Február első napján még csak 92,6 százalékot jegyeztek a termelési naplóba. Ezt követően a napi terv 149,4 százalékos teljesítéséről olvashatunk. A kimutatásban az is szerepel, hogy barackfinomízből exportra 260 mázsával, szárított aímakarikából — mely Finnországnak készül — 14 máMegyeszerte megkezdődött az 1956. évi beadási kötelezettségek megtárgyalása. Január hó 28- íg több mint 11000 termelővel beszélték meg a begyűjtési .oigozók a kötelezettségek menynyjségét és a teljesítési határidőt. Az eddig lefolytatott tárgyalások tapasztalatai máris cööb olyan körülményre hívják .el a tervfelbontást irányító •izervek figyelmét, amelyek részben a tervfelbontás ütemére, ászben minőségére vannak kihatással. Á tárgyalások üteme nem ki* légítőő Január 28-ig több, mint iö OOö termelővel kellett volna "árgyalni ahhoz, hogy február 29- ig — határidőre — feltétlenül befejeződjék a tervfelbontás. A lervfelböntás időbeni befejezésének célja az, hogy minden termelő, még a tavaszi munkál: negkozdése elölt megismerje az egyes cikkekből fennálló kötelezettségét és ezt figyelembe :udja venni a vetésnél és az állatállomány beállításánál. Ahol ! ellát késlekednek a tervfelbonlással, veszélyeztetik a teljesítés alapjainak biztosítását. A tárgyalások gyors végrehajtónak egyik előfeltétele a negfelelő előkészületek biztosítása. Ehhez tartozik például a tcadás alapját képező földterületek tisztázása, — ami a földíyilvántartási apparátus feladata. Megyeszerte tapasztalható, hogy a termelőszövetkezetek területi problémáinak tisziázását nem elsők között végzik cl a földnyilvántartók, emiatt például a kecskeméti, kiskunfélegyházi járásokban még egy tsz kötelezettségét sem tárgyalták meg. Az eddigi tapasztalatok szeint a tárgyalások meggyorsítása általában nem a termelőkön múlik. A termelők majdnem mindegyike szívesen jelenik meg az értesítésben közölt időpontban a tárgyalásokon. Nagy segítséget jelent ehhez az is, hogy több községben, városban a tanácstagság vállalta a meg nem jelenők helyszínen való felkeresését. A tárgyalások során mind több és több termelő veszi igénybe azt « újabb begyűjtési kedvezményt, mely szerint a szabadválasztású húsbeadást félannyi ser'éssel lehet teljesíteni. Amely községben ezt a kedvezményt tulatosííják, a parasztság örömmel veszi, hiszen az esetleg vágóra adandó és beadásba nem szükséges vágómarháját ezáltal magas szabadáron tudja értékesíteni, és sertésből is csak 50 százalékot kell a szabadválasztású hús helyett beadni. Kiskunhalas károsban például a 3 holdon felüli termelők közül eddig 72-en vették igénybe ezt a kedvezményt, a tárgyaláson megjelentek több mint 50 százaléka. A tárgyalások során kelj tisztázni a beadási cikkek teljesítési határidejét is. Nem lehet megengedni például ízt, hogy egyes időszakra (például II. és III. negyedévre) ns ütemezzenek * be sertésbeadást. >■ húsellátás zavartalan biztosi- * zsával készítettek többet a tervezettnél. Emellett 9—10 ezer üveg export finomfőzelék is elkészült Főleg a baráti NDK-ba szállítják, de kedvelik a testvéri Csehszlovákia dolgozói is. Tegnap délben értesítést kapott a gyár, hogy folytathatja t kondenzált tej gyártását. Előreláthatólag ma 18 000 liter tejből készítenek tejsűrítményt, mely körülbelül 11 000 darab félliteres üveg kondenzált tejet jelent A fürdőkád gyártási«* nagy az elmaradás A Kecskeméti Gépgyár dói gozói 35 százalékos tervszerűség mellett 102,6 százalékra teljesítették január havi tervüket. /. tervszerűség be nem tartása következtében nem tudták teljesíteni exporttervüket sem. Épper ezért a pártszervezet a vállalatvezetőséggel egyetemben azor munkálkodik, hogy újabb kádasbrigádokat szervez a kádaknál mutatkozó elmaradás gyors pótlása érdekében. tása érdekében az év első felére sertésből a kötelezettségnek mintegy 50 százalékát kell betervezni. Ennek megfelelően végzi munkáját a kiskunfélegyházi, kiskunhalasi járás, de nem kielégítő a sertésbeadás ütemezése a bajai, dunavçcsei, kiskőrösi járásokban és Baja város • ban. A terményeikkel: felbontásában is járásonként a termelési adottságoknak megfelelő arányt kell biztosítani. A járási begyűjtési hivatalok és községek begyűjtési apparátusának feladata, hogy egyes termelők adottságait figyelembevéve biztosítsák a terményeikkel: megadott arányszerinti ütemezését. A bajai járás területén és Baja városban például, ahol köztudomásúlag kukoricatermelésnek megfelelő lehetőségei vannak, semmi sem indokolja a kukorica betervezés mellőzését. Nagy jelentősége van annak is, hogy a termelők zaklatása, valamint a begyűjtés költségei emelkedésének elkerülése céljából, az egészen kismennyiségű tételek helyett olyan cikkekből kell a beadást megállapítani,, amelyből a termelőnél: már egyébként is nagyobb mennyiséget kell beadni. Nincs értelme annak, hogy például 8—10 holdas termelőknek, akiknek egyébként is több mázsa kenyérgabona a beadásuk, 20—30 kiló búr- i gonyát ütemezzenek be, amit 7— 10 kiló kenyérgabonával teljesíthetnek. Ezt a rendelkezést is jobban meg kell szívlelniük a Községi begyűjtési dolgozóknak, mert például a kecskeméti, bajai járások községeiben több apró tétel beütemezésével találkoztunk. A tervtárgyalások során kiváló alkalom nyílik az esedékes kötelezettségek teljesítésének megtárgyalására, a teljesítésre való figyelmeztetésre. Amellett, hogy ezt a felbontást végző begyűjtési dolgozók is kötelesek megtenni, a tanácstagok, állandó bizottsági tagok, aktívák és VB vezetői részéről ehhez nagyobb aktivitást kell biztosítani. Igen helyes például a városföldi tanács intézkedése, ahol naponként felváltva egy-egy tanácstag beszélget a feldíszített teremben várakozó dolgozó parasztokkal és több olyan kérdést megvitat velük, amelyek a termelőket érdeklik. Egyébként is a tervfelbontás politikai tömegmunka is, és mint ilyen, a tanácsok elsőrendű feladata. Semmiképpen sem helyes az, hogy egyes tanácsok végrehajtó bizottsága (például Kecskemét város, Ladánybene stb.) még egyszer sem .vizsgáltál:, meg a tervfelbontást, de a termelők között sem érdeklődtek, tájékozódtak a tárgyalásokról. A tervi el bontás az egész évi begyűjtési munka alapja. Ahol ezt elhanyagolják, az egész évi begyűjtési munkát becsülik le, késleltetik. Magonj Imre, a Megyei Begyűjtési Ili - atal helyettes vezetője. Gépállomást páritltkárok érlekeulefe Szombaton a megyei parlbizottsagon a tszmozgalom fejlesztéséről, a három százalékos terméshozamnövekedés eléréséről, s a mezőgazdaság időszerű tennivalóiról tárgyaltak a megye gépállomásainak párttitkárai és a járási pártbizottságok gépáilomási titkárai. Az értekezlet beszámolóját I’utics József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartotta. Foglalkozott a terir.előszövekezetek egy évi fejlődésével, s több számadat tükrében jellemezte a fejlődés ütemét. Megemlítette például, hogy egyetlen év alatt (1954— 1955-ig) 24 forinttal nőtt termelőszövetkezeteinkben, az egy munkaegységre jutó termelési érték. A termelőszövetkezetek fejlődésében gépállomásainknak is része volt. A továbbiakban sokat foglalkozott gépállomásaink eredményeivel, további feladataival, mint például a munkafegyelem megszilárdításával, a tőrzsgárda kialakításával, új módszerek nagyobb arányú elterjesztétével és a versenymozgalom jelentőségével. A beszámolót élénk vita követte. Luczián elvtárs, a Gépállomások Igazgatóságának főagronómusa az időszerű tennivalókról beszélt. Bihari elvtárs, a Bajai Gépállomás párttitkára, az újítómozgalom és munkaverseny fellendítéséről számolt be. Elmondta, hogy gépállomásukon a legutóbbi párttaggyűlésen az importanyagokkal való takarékosságról és a Zetor-alkatrészek felújításáról tárgyaltak, valamint megbeszélték a munkaverseny irányításának, felélénkítésének j módját. A hozzászólások között figyelmet érdemel még Karicsár elvtársnak, a Bácsalmási Gépállomás párttitkárának hozzászólása. A munkafegyelem megszilárdításának szükségességéről beszélt, arról, hogy annak be nem tartása milyen károkat okozott eddig gépállomásukon. Elmondta azt is, hogy pártszervezetük milyen intézkedéseket tett a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. A vita során felszólalt Daczó József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. A gépállomások legfontosabb feladatairól beszélt, amelyek megvalósításával hozzájárulhatnak a 3 százalékos í tenr.éshozajr.r.övekedéshez. ünnepi tanácskozás A MÉSZÖV választmánya és igazgatósága a földművesszövetkezeti mozgalom tízéves évfordulója alkalmából ünnepi tanácskozást íartotl február 4-én Kecskeméten, a ZÖLDSZÖV kultúrtermében. A meghívottak között voltak a MÉSZÖV választmányának és felügyelőbizottságánai tagjai, a párt, tanács és tömegszervezetek képvi selői, valamint a földművesszövetkezeti mozgalom élenjáró dolgozói és a választott szervek régi, ki próbált harcosai. Az ünnepi beszédet — Kralovánsz.ky .1 őrsei igazgatósági elnök megnyitó szavai után — Ifkovics József, a megy ei választmány elnöke tartoíla Beszámolójában ismertette az elmúlt tíz év ered menyeit és hiányosságait, különös tekintettel as értékesítési cs tömegpolitikai munkát illetően. A beszámolót számos hozzászólás követte Horváth Gyula, a MÉSZÖV íelügyelőbizottsfgának tagja elmondta, hogy náluk, Fülöpszálláson a vezetőségi tagok mindannyian beléptek a megalakult termelőszövetkezetekbe. Hangsúlyozta hogy a községben lévő hat tsz létrejöttét a pán irányítása mellett a földművesszövetkezet is ele mozdította. A jó kapcsolatot igazolja a szövet kezet által létrehozott bizományi bolt is, ahol » tsz-ek tcrmclvénycit értékesítik. Juhász Péter, a bácsalmási FJK elnöke a mozgalom szervezeti eredményeiről, majd a lev dennunka kérdéseiről szólt hozzá. Nagyobb megbecsülést kért a szorgalmas, áldozatkész földművesszövetkezeti dolgozók számára a helyi tanácsoktól. Javaslatot tett a szakmai továbbképzés eredményesebb megvalósítására, Kralovánszky József MÉSZÖV elnök össze foglalójában megszabta az 1956. év legfontosabb feladatait, az értékesítési és tömegpolítikai munka kiszélesítésének módszereit. Utána bejelentette hogy a megye területén heten részesültek maga? kormánykitüntetésben, majd 19 »kiváló foltünüvesszövetkezeti dolgozó« jelvényt és 68 elismerő oklevelet osztott ki a szövetkezeti mozgalom élen járó harcosainak. Az ünnepi tanácskozás után a Frlenievok közös ebéden vettek rsszk
