Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-38. szám), Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 39-51. szám)

1956-02-01 / 27. szám

Gépesítik megyénk téglagyárait Az olcsóbb és jobb minőségű termelés egyik eszköze a gépe­sítés. A gép az ember legkészsé­gesebb segítőtársa, mert felmenti a nehéz testi munka alól, amel­lett növeli a termelékenységet. A Báes megyei Téglagyárak Vállalata is ilyentén gondol­kodik, ezért gépesítette már ko­rábban a Kecskeméti II. Tégla­gyárat. Hogy mennyivel halad gyorsabban a téglagyártás gép­pel, mint kézi erővel, erre jó ipéldát ad ez a téglagyár. Itt tavaly állítottak munkába egy 300-as présgépet. Azelőtt két ember naponta 1000 téglát készített. De amikor beállították a présgépet, egy­szerre megnövekedett a terme­lés. Az első időkben természete­sen lassabban. Amikor még a munkásoknak nem volt kellő ta­pasztalata a géppel való terme­lésben. elég volt, ha naponta 7—8000 tégla készült. De amikor eltelt néhány hónap, mindig többet termeltek. Végül már cíyan nap is volt, amelyiken 22 000-re emelkedett a napi, gép­pel végzett téglatermelés. A vállalat vezetősége felismerte hogy milyen kiadós így a tégla­gyártás. Nyakába vette hát az országot és megvásárolta azokat a gépeket, amelyek az egyes téglagyárakban feleslegesen áll­tak. A vállalat megjavította ókét, alkatrészeket szerzett hoz­zájuk és így újabb három tégla­gyárat sikerül gépesíteniük még ebben az évben. A terv szerint a Katymári, a Bácsalmási, meg a Keceli Téglagyár kap présgé­pet. Ugyanebben az időszakban a Hajósi Téglagyárnak is külde­nek egy 300-as présgépet, még­pedig azt, amely jelenleg a Kecskemét II. Téglagyárban üzemel. Helyébe pedig hatalma­sabb teljesítőképességű, 450-es új prést állítanak be. A Katy­mári, a Bácsalmási és a Keceli Téglagyárba felszerelt gépek majd villanyerővel dolgoznak, tehát a prések beállításával egy­idejűleg villamosítják is az em­lített gyárakat. Ezek alapján már csak két téglagyár dolgozik kézi erővel, az egyik a csávolyi, a másik a hercegszántói. Habár ezek sem teljesen kézi erővel dolgoznak, miután van a vállalatnak még egy 300-as présgépe. Ez majd mindkét helyen segít. Időnként Csávolyról átvontatják Herceg- szántóra, onnan pedig vissza Csávolyra. A vontatást kiörege­dett, de erre a célra még alkal­mas traktorral végzik. így tehát nem lesz akadálya az éves terv teljesítésének, illet­ve annak, hogy a vállalat túl­teljesítse esztendős kötelezettsé­gét. A gépek munkája révén so­kat javul majd a tégla minősé­ge is. A Kecskeméti II., meg a Lakiteleki Téglagyár, amely már a műit évben is gépekkel dolgozott, 25—30 százalékkal ter­melt jobb minőségű téglát, mint azok a gyárak, amelyikek kézi- termelésre voltak berendezked­ve. ? mezőgazdasági tanácsadó A komposzt-trágyák készítése Állami gazdaságainkban, ter­melőszövetkezeteinkben és az egyéni gazdaságokban az idei terméshozam 3 százalékkal való növelésére készülnek. Nem egy termelőszövetkezetben és állami gazdaságban jelentős munkát fordítanak a termőtalaj feljaví­tására és nagymennyiségű is­tái lótrágya, műtrágya kerül fel­használásra. Az istállótrágya és a műtrágya felhasználása mel­lett minden gazdaságban meg­van a lehetőség az úgynevezett kcmposzt-trágya készítésére is. A komposzt-trágya különböző szerves és szervetlen anyagok­nak, növényi és állati hulladé­koknak, tőzegnek, fahamunak, íalombnak stb. felhasználásával állítható elő. A komposztot érlelni kell, csak így állítható elő értékes szerves­trágya. Készítése nálunk még mindig elhanyagolt kérdés, pe­dig rendkívül nagy mennyiségű humuszképzésre alkalmas anyag hever még kihasználatlanul. A Szovjetunióban a komposzt (»he­lyi trágyák«) termelése kü­lön feladat és a különböző anya­gok érlelésére már kitűnő eljá­rásokat vezettek be. A kamesovi járás Lenin Ha- p-atéka-kolhozban például az istállótrágyából és tőzegből ké­szített tőzegkomposztot úgy ál­lítják elő, hogy 3 rész tőzeghez egy rész istállótrágyát kevernek. Az így előállított anyagot 3—3.5 méter széles, 15—2U méter hosz- szú, 2—2.5 m. magas szarvasok­ba rakják össze. A szarvasok al­jára 20—25 cm vastagságban tő­zegkorpát terítenek. Erre jön egy réteg istállótrágya, majd tovább új tőzegréteg. Ezt a rétegezést az előírt magasságig folytatják. Ügyelnek arra, hogy a tőzeg ne legyen nagyon száraz, mert el­vonja az Istállótrágya nedvessé­gét és akadályozza a trágya éré­gét. A tőzegkomposzt-trágyában a tőzeg nehezen oldódó tápanya­gai átalakulnak ós humus; an, nitrogénben gazdag szervestrá­gyát nyerünk. Ezzel az értékes gzervestrágyával főképpen a bur- gonyatermesztésnél értek el nagy eredményeket. A komposzt-trágyák másik fajtája a trágyalé-komposzt. A ti ágyaié kutakban Összegyűjtőn híg ürüléknek legjobb felhaszná­lási módja. A trágyalé különösen a téli istállózás ideje alatt gyűlik össze a kutakban. Ezt az érté­kes anyagot közvetlen trágyá­zásra felhasználni nem tudjuk Ezért a gazdaság hulladék pely­váiból, törek-, szalmamaradvá- r.yaiból, tőzegkorpából rétegek­ben építjük fel a komposzttele­pet, a rétegeket trágyalével bő­ségesen meglocsoljuk. Ily módon kitűnő szervestrágyát készíthe­tünk. A fekál-komposzt az emberi ürüléknek tőzegkorpával való keverése útján készül. Lényege­sen több benne a nitrogén és foszfor, mint bármelyik szerves­trágyában, emiatt értéke 2—2,5- szerese az istállótrágyáénak. Egy köbméter fekáliához 200 kg tő­zegre van szükség. 8 párt és a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata utat mulat a terméshozam 3 százalékkal való növelésére Az elmúlt héten, január 27-én a bácsalmási járás mezőgazda- sági szakembereinek részvételé­vel megbeszélést tartottunk a Központi Vezetőségnek a ter­méshozam 3 százalékkal való nö­velésére hozott határozatával kapcsolatosan. A megbeszélésen először az állattenyésztés kér­déseivel foglalkoztak az értekez­let részvevői: agronómusok, ter­melőszövetkezeti elnökök és bri­gádvezetők. Babity elvtárs, a Bácsalmási Állami Gazdaság fóagronómusa előadásában főleg az átteleltetés 'problémájával és a szarvasmar­ha-tenyésztésnél megmutatkozó hiányosságokkal foglalkozott. A megbeszélésen feltártuk azokat az okokat, amelyek akadályai voltak a tejhozam növekedésé­nek is. Sok helyen például nem biztosítottak megfelelő takar­mányt a szarvasmarha-állomány átteleltetésére. Babity elvtárs el­mondotta, hogy gazdaságukban jelenleg 8—9 liter között ingado­zik a naponkénti íejési átlag, ezt azonban a takarmányadagok helyes összeállításával emelni akarják. Sok betegség előidézője volt a szarvasmarhák vitamin- hiánya is. Ezen most úgy segí­tenek, hogy már ebben az évbei 100 holdon termesztenek sárga­répát az állami gazdaságban és ezzel megakadályozhatják a szarvasmarhák vitaminhiányá­ból előforduló betegségek elter­jedését. Havas elvtárs, a csikériai Uj Barázda Termelőszövetkezet ag- ronómusa elmondotta, hogy ter­melőszövetkezetükben sem biz­tosítottak elegendő takarmányt á szarvasmarha-állomány élte­iéi tetésére s különösen a széna­félék hiányoznak. Nagy hiba veit, hogy a nyár folyamán min­den állatnak adtak zöldlucernát és még aljazásra is felhasznál­ták. Ennek a pazarlásnak most véget vetnek. Nem volt megfe­lelő a növendék állatok gondo­zása sem, emiatt elválasztásuk után leromlottak. Nem fordítot­tak kellő gondot a vemhes álla­tok takarmányozására sem és előfordult, hogy egyik tehenük borjazás után a helytelen takar­mányozás miatt nem adott tejet. A termelőszövetkezetben a fe- jési átlag még az 5 litert sem éri el. Még rosszabb a helyzet já­rási viszonylatban: a járás fejési átlaga mindössze 2 liter és van­nak olyan termelőszövetkezetek Leplezzék le a kisbiiufélegyliázi kulákok aknamunkáját Kiskunfélegyházán a pártveze­tőségek újjáválasztásának vitáin felszínre került az osztályellenség aknamunkájának sok új takti­kája, formája is. Több taggyűlé­sen is elmondották az elvtársak: még mindig előfordul, hogy az osztályellenség beépül a termelőszövetkezetbe. Ez történt például a Vörös Októ­ber TSZ-nél is. Itt nemcsak Kürti nevű volt csendőr furako- dott a tsz-be, hanem Hirmann Ferenc 40 holdas kulák is. Kürti azelőtt 7 kordéllyal is üzletelt, Hirmann pedig kisparasztnak ál­cázta magát és mint ilyen, igye­kezett a pártba is bejutni. Tag­jelölt lett. Mindkettőnek az volt a célja, hogy kézbekaparintsa a tsz vezetését. Miután Hirmannt a Vörös Október TSZ-ben lelep­lezték é3 kizárták, most távolab­bi tsz-nél, a fülöpjakabi Alkot­mánynál próbál szerencsét. A Táncsics TSZ több tagja hajlamos arra, hogy alaposan a borospohár fenekére nézzen. Ezt a hajlamot a kulákok ügyesen kihasználják. Itatják ezeket a tsz-tagokat; — Persze, arról aztán nem feled­keznek meg, hogy a környéken mindenütt azt hangoztassák: íme, részegesek a tsz-tagok! Csak nem léptek be ilyen társaságba. Radeczki Ferenc elnök pedig alig tesz valamit, hogy visszaverje a kulákok aknamunkáját. A kiskunfélegyházi kulákok azonban nemcsak az egyénileg dol­gozó parasztokat igyekeznek szembeállítani a szövetkezeti parasztokkal, hanem a tsz-tagságot a vezetők­kel is. A Dózsa TSZ elnöke, Bó­dog elvtárs kubikos volt, úgy­0 rtlj italt, a tudás italát késtolqatják* fi. ste hat óra van. A falut lassan körülveszi a csend, az emberek nagyrésze me­leg szobára vágyva ott­honába húzódik. A falu egyik részén azonban a súlyos csizmák alatt szaporábban csikorog a hú — arrafelé, ahol az ezüstkalászos tanfolyam előadásait rendezik meg hétről-hétre nem egy­szer, hanem kétszer is. Már megérkezett az előadó is: Budavári At­tila, a község agronó- musa. Még alig sétált túl az óramutató a 12-es számon, de már kivétel nélkül együtt van a tanfolyam hu­szonkét hallgatója. Ki­vételes nap ez a mai. — Már a tekintetekből is leolvashatja az ember, no meg abból, hogy a padok mellett aprócska “butykosokba« húzódik meg a tiszakécskel ha­tár mindenfajta borát képviselő »minta«. Budavári elvtárs a borkezeUsi eljárásokról tart előadást. Ismerteti a bőrbetegségeket, gyó­gyítási módjukat — s az elméletet hasznos és vidám gyakorlati »ta­nulmányozással« kötik egybe. Mire arra kerül a sor, hogy a hallgatók a magukkal . hozott »mintákat« kölcsönösen végigkóstolják, már meg tudják mondani harna­törésre hajlamos bor-e, vagy valami más be­tegség rejlik a gyöngyö­ző cseppek mögött. Van többfajta bor is, aminek semmi hibáját nem ta­lálják, — de azért ezek­ről is van mit beszél­ni. Elmondják jó tu­lajdonságait —- és per­sze azt is, hogyan ke­zelte a tulajdonosa. — Mert‘Olyat i ám a bor is. mint egy kis lehetetlen, aprócska gyerek. Dédelgetni, aj- nározni kell, mire olyan lesz, amilyennek az em bér szeretné — mondja Budavári elvtárs. »A gyakorlati tanu­lás« mellett néhány- percnyi idő még arra is jut, hogy megismer­kedjünk a tanfolyam hallgatóival, érdeklőd­jünk arról, mit tanultak eddig, s hogyan haszno­sítják a tanultakat. n smét az agronó­u mus referál el­sőnek: — Ne haragud­janak, hogy ismét én beszélek, csak egy ked­ves dolgot szeretnék el­mesélni. A napokban a lanácsházán véletlenül összebotlottam Anka Vincével, az egyik fia­tal tanfolyamhallgató­val. Épp az előző fog­lalkozáson tanultuk a talujvizsgálási eljárá­sokat, a talajvizsgálat titkát, módját. Vincéék- nek két hold. szőlőjük van, s már régebben panaszkodott, hogy va­lami baj van a gyü­mölcsfákkal. Most az­után maga látott hoz­zá, — így mesélte el nekem, — hogy meg­vizsgálja a gyümölcs­fák talaját. A. vizsgálat után megállapította, hogy a talajban kevés a kálium és így hiány­betegség lépett fel. El­mondta, hogy most úgy alakítja a gazdálko­dást, hogy ezt a ká­liumhiányt megfelelően pótolja. Hát nem nagy öröm az, hogyha ilyet hall az ember? —• fordul a többiek felé sugárzó arccal a fiatal agronómus. Az elbeszé­lés után Nagy Béla, Sós József, meg Pékár István tekintete is élén­kebbé válik, azután szapora szóval számol­nak be ők is élmé­nyeikről, hogyan sike­rült otthon a talajvizs­gálat, milyen ered­ményre jutottak. Azután egy másik hallgató azt beszéli el, milyen eredményes volt a múltkori foglalkozá­sok egyikén megrende­zett metszési gyakorlat, amit ugyancsak egyik hallgatótársuk, Kosík Sándor gyümölcsösé­ben végeztek. Sokai tanullak belőle, nem­csak az agronúmuttól, hanem egymástól is. %u ÍV csak első­u™ éves a tanfo­lyam, még jóformán csak egy parányi ré­szét sajátították el hall­gatói annak a hatalmas tudománynak, amely c szőlő- és gyiimölcster- inelés legújabb, leg­jobb módszereivel is­merteti meg őket. De máris sokkal többet tudnak és örömmel, ér­deklődéssel várják min­dig a következő elő­adást. S bár a vizsga még messze van, a ti­szakécskel ezüstkalá­szos tanfolyam hallga­tói már részben letet­ték a vizsgát. Estén­ként, amikor a népkör­be egy kis időtöltésre be-bsnáznek, körülve­szik őket a többi egyéni gazdák és gyakran egész estén át hallgat­ják kíváncsian, érdek­lődve, amit a tanfolya­mon tanultakról mesél­nek. Van köztük nem egy hallgató, aki hiba nélkül adja vissza az előadás anyagát a tőle kérdezősködőknek. Az új italt, a tudás italát kóstolgatok így hintik tovább a tudás magját és az elhintett mag gyümölcse, majd! fél a. határban lévő mint­egy 2050 holdnyi szőlős- kertben iermókenyül, hasznosul. szintén a Vörös Csillag elnöke, Pesir István is. Róluk azt han­goztatják: mit ért a kubikos 8 földműveléshez? Közben persze elhallgatják, hogy például Pesir István mint jó szakember a Ter­melőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja volt. A félegyházi kulákok termé­szetesen nyílt sisakkal ritkán mernek a porondra lépni. Taktikát változtattak. Most azt hangoztatják, hogy »ceruzával nagyobbat lehet ütni«. Ezalatt azt értik, hogy beférkőznek valamelyik vál­lalathoz, mint nélkülözhetetlen »szakem­berek«. Az egyik kecskeméti anyagellátó vállalatnál síneket utaltak ki építkezésre a félegy­házi Vörös Csillagnak. A válla­lat főkönyvelője, — akit azelőtt a megyei tanácstól azonnali ha­tállyal elbocsátottak , csak hosszú huza-vona után adta ki az i anyagot. Mikor pedig kiadta, az 1 egész szállítmányt számlázta, an­nak ellenére, hogy 21 sínt nem küldött el. így ütött a »ceruzával«. Az egyik félegyházi vállalat pe­dig 186 zsákot követel a Vörös Csillagtól, pedig a tsz-nek a visszaadott zsákokról nyugtája van. A kulákok aknamunkájának egyik következménye, hogy Kiskunfélegyházán viszony­lag lassan fejlődik a tsz- mozgalom. 1955. március óta, a Központi Vezetőség határozata óta mint­egy 100 tag lépett n szövetkeze­tekbe. Jelenleg 12 tsz működik ugyan a városban, de az 560C parasztcsaládból mindössze mint­egy 1000 tagja csak a szövetke­zetnek, vagyis a parasztcsaládoknak csak egyötöde. A földterületnél valamivel ked­vezőbb a helyzet. A 3 0 000 hold tsz-terület már a határnak kö­rülbelül 22 százaléka. Üj taktikával támadnak a ku­lákok a félegyházi roppant ta­nyavilágban. A város vezetői még keveset tettek aknamunká­juknak leleplezésére. Ennek kö­vetkeztében két éven át szinte egy helyben topogott a tsz- mozgalom Kiskunfélegyházán. Az ősz óta jobb felvilágosító munka folyik Kiskunfélegyhá­zán. Ennek eredménye máris mutatkozik: januárban csaknem annyi család lépett a szövetke­zetekbe, mint az egész elmúlt évben. Ebből következik, hogy minél jobban leleplezik a kulákok aknamunkáját, elszige­telik tevékenységüket, unná) jobban fejlődik a szövetkezeti mozgalom Kiskunfélegyházán is t is, ahol a fejési átlag a rossz ta­karmányozás miatt az 1 litert sem éri el. A megyei párt-végrehajtóbí- zottság és a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának a megye mezőgazdasági ter­melésének 3 százalékos nö­velésére hozott határozata most utat mutat munkánk­ban és elhatároztuk, hogy a határo­zat megvitatására február 7-én újabb értekezletet hívunk össze. Az értekezleten a növényter­mesztéssel kapcsolatos kérdése­ket akarjuk megvitatni, hogy megteremthessük a termésho­zam növelésének feltételeit s ugyanakkor megvessük a takar­mánybázis alapját. A február hó 7-én megtartandó értekezletre meghívjuk a járás termelőszö­vetkezeteinek elnökeit, állami gazdaságok szakembereit, köz­ségi pártszervezetek titkárait, brigádvezetőket, hogy megbe­szélhessük feladatainkat a ha­tározat sikeres végrehajtása ér­dekében. Pártái István, a Bácsalmási Járási Tanács mezőgazd. oszt. vez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom