Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-38. szám), Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 39-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
Gépesítik megyénk téglagyárait Az olcsóbb és jobb minőségű termelés egyik eszköze a gépesítés. A gép az ember legkészségesebb segítőtársa, mert felmenti a nehéz testi munka alól, amellett növeli a termelékenységet. A Báes megyei Téglagyárak Vállalata is ilyentén gondolkodik, ezért gépesítette már korábban a Kecskeméti II. Téglagyárat. Hogy mennyivel halad gyorsabban a téglagyártás géppel, mint kézi erővel, erre jó ipéldát ad ez a téglagyár. Itt tavaly állítottak munkába egy 300-as présgépet. Azelőtt két ember naponta 1000 téglát készített. De amikor beállították a présgépet, egyszerre megnövekedett a termelés. Az első időkben természetesen lassabban. Amikor még a munkásoknak nem volt kellő tapasztalata a géppel való termelésben. elég volt, ha naponta 7—8000 tégla készült. De amikor eltelt néhány hónap, mindig többet termeltek. Végül már cíyan nap is volt, amelyiken 22 000-re emelkedett a napi, géppel végzett téglatermelés. A vállalat vezetősége felismerte hogy milyen kiadós így a téglagyártás. Nyakába vette hát az országot és megvásárolta azokat a gépeket, amelyek az egyes téglagyárakban feleslegesen álltak. A vállalat megjavította ókét, alkatrészeket szerzett hozzájuk és így újabb három téglagyárat sikerül gépesíteniük még ebben az évben. A terv szerint a Katymári, a Bácsalmási, meg a Keceli Téglagyár kap présgépet. Ugyanebben az időszakban a Hajósi Téglagyárnak is küldenek egy 300-as présgépet, mégpedig azt, amely jelenleg a Kecskemét II. Téglagyárban üzemel. Helyébe pedig hatalmasabb teljesítőképességű, 450-es új prést állítanak be. A Katymári, a Bácsalmási és a Keceli Téglagyárba felszerelt gépek majd villanyerővel dolgoznak, tehát a prések beállításával egyidejűleg villamosítják is az említett gyárakat. Ezek alapján már csak két téglagyár dolgozik kézi erővel, az egyik a csávolyi, a másik a hercegszántói. Habár ezek sem teljesen kézi erővel dolgoznak, miután van a vállalatnak még egy 300-as présgépe. Ez majd mindkét helyen segít. Időnként Csávolyról átvontatják Herceg- szántóra, onnan pedig vissza Csávolyra. A vontatást kiöregedett, de erre a célra még alkalmas traktorral végzik. így tehát nem lesz akadálya az éves terv teljesítésének, illetve annak, hogy a vállalat túlteljesítse esztendős kötelezettségét. A gépek munkája révén sokat javul majd a tégla minősége is. A Kecskeméti II., meg a Lakiteleki Téglagyár, amely már a műit évben is gépekkel dolgozott, 25—30 százalékkal termelt jobb minőségű téglát, mint azok a gyárak, amelyikek kézi- termelésre voltak berendezkedve. ? mezőgazdasági tanácsadó A komposzt-trágyák készítése Állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben és az egyéni gazdaságokban az idei terméshozam 3 százalékkal való növelésére készülnek. Nem egy termelőszövetkezetben és állami gazdaságban jelentős munkát fordítanak a termőtalaj feljavítására és nagymennyiségű istái lótrágya, műtrágya kerül felhasználásra. Az istállótrágya és a műtrágya felhasználása mellett minden gazdaságban megvan a lehetőség az úgynevezett kcmposzt-trágya készítésére is. A komposzt-trágya különböző szerves és szervetlen anyagoknak, növényi és állati hulladékoknak, tőzegnek, fahamunak, íalombnak stb. felhasználásával állítható elő. A komposztot érlelni kell, csak így állítható elő értékes szervestrágya. Készítése nálunk még mindig elhanyagolt kérdés, pedig rendkívül nagy mennyiségű humuszképzésre alkalmas anyag hever még kihasználatlanul. A Szovjetunióban a komposzt (»helyi trágyák«) termelése külön feladat és a különböző anyagok érlelésére már kitűnő eljárásokat vezettek be. A kamesovi járás Lenin Ha- p-atéka-kolhozban például az istállótrágyából és tőzegből készített tőzegkomposztot úgy állítják elő, hogy 3 rész tőzeghez egy rész istállótrágyát kevernek. Az így előállított anyagot 3—3.5 méter széles, 15—2U méter hosz- szú, 2—2.5 m. magas szarvasokba rakják össze. A szarvasok aljára 20—25 cm vastagságban tőzegkorpát terítenek. Erre jön egy réteg istállótrágya, majd tovább új tőzegréteg. Ezt a rétegezést az előírt magasságig folytatják. Ügyelnek arra, hogy a tőzeg ne legyen nagyon száraz, mert elvonja az Istállótrágya nedvességét és akadályozza a trágya érégét. A tőzegkomposzt-trágyában a tőzeg nehezen oldódó tápanyagai átalakulnak ós humus; an, nitrogénben gazdag szervestrágyát nyerünk. Ezzel az értékes gzervestrágyával főképpen a bur- gonyatermesztésnél értek el nagy eredményeket. A komposzt-trágyák másik fajtája a trágyalé-komposzt. A ti ágyaié kutakban Összegyűjtőn híg ürüléknek legjobb felhasználási módja. A trágyalé különösen a téli istállózás ideje alatt gyűlik össze a kutakban. Ezt az értékes anyagot közvetlen trágyázásra felhasználni nem tudjuk Ezért a gazdaság hulladék pelyváiból, törek-, szalmamaradvá- r.yaiból, tőzegkorpából rétegekben építjük fel a komposzttelepet, a rétegeket trágyalével bőségesen meglocsoljuk. Ily módon kitűnő szervestrágyát készíthetünk. A fekál-komposzt az emberi ürüléknek tőzegkorpával való keverése útján készül. Lényegesen több benne a nitrogén és foszfor, mint bármelyik szervestrágyában, emiatt értéke 2—2,5- szerese az istállótrágyáénak. Egy köbméter fekáliához 200 kg tőzegre van szükség. 8 párt és a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata utat mulat a terméshozam 3 százalékkal való növelésére Az elmúlt héten, január 27-én a bácsalmási járás mezőgazda- sági szakembereinek részvételével megbeszélést tartottunk a Központi Vezetőségnek a terméshozam 3 százalékkal való növelésére hozott határozatával kapcsolatosan. A megbeszélésen először az állattenyésztés kérdéseivel foglalkoztak az értekezlet részvevői: agronómusok, termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők. Babity elvtárs, a Bácsalmási Állami Gazdaság fóagronómusa előadásában főleg az átteleltetés 'problémájával és a szarvasmarha-tenyésztésnél megmutatkozó hiányosságokkal foglalkozott. A megbeszélésen feltártuk azokat az okokat, amelyek akadályai voltak a tejhozam növekedésének is. Sok helyen például nem biztosítottak megfelelő takarmányt a szarvasmarha-állomány átteleltetésére. Babity elvtárs elmondotta, hogy gazdaságukban jelenleg 8—9 liter között ingadozik a naponkénti íejési átlag, ezt azonban a takarmányadagok helyes összeállításával emelni akarják. Sok betegség előidézője volt a szarvasmarhák vitamin- hiánya is. Ezen most úgy segítenek, hogy már ebben az évbei 100 holdon termesztenek sárgarépát az állami gazdaságban és ezzel megakadályozhatják a szarvasmarhák vitaminhiányából előforduló betegségek elterjedését. Havas elvtárs, a csikériai Uj Barázda Termelőszövetkezet ag- ronómusa elmondotta, hogy termelőszövetkezetükben sem biztosítottak elegendő takarmányt á szarvasmarha-állomány élteiéi tetésére s különösen a szénafélék hiányoznak. Nagy hiba veit, hogy a nyár folyamán minden állatnak adtak zöldlucernát és még aljazásra is felhasználták. Ennek a pazarlásnak most véget vetnek. Nem volt megfelelő a növendék állatok gondozása sem, emiatt elválasztásuk után leromlottak. Nem fordítottak kellő gondot a vemhes állatok takarmányozására sem és előfordult, hogy egyik tehenük borjazás után a helytelen takarmányozás miatt nem adott tejet. A termelőszövetkezetben a fe- jési átlag még az 5 litert sem éri el. Még rosszabb a helyzet járási viszonylatban: a járás fejési átlaga mindössze 2 liter és vannak olyan termelőszövetkezetek Leplezzék le a kisbiiufélegyliázi kulákok aknamunkáját Kiskunfélegyházán a pártvezetőségek újjáválasztásának vitáin felszínre került az osztályellenség aknamunkájának sok új taktikája, formája is. Több taggyűlésen is elmondották az elvtársak: még mindig előfordul, hogy az osztályellenség beépül a termelőszövetkezetbe. Ez történt például a Vörös Október TSZ-nél is. Itt nemcsak Kürti nevű volt csendőr furako- dott a tsz-be, hanem Hirmann Ferenc 40 holdas kulák is. Kürti azelőtt 7 kordéllyal is üzletelt, Hirmann pedig kisparasztnak álcázta magát és mint ilyen, igyekezett a pártba is bejutni. Tagjelölt lett. Mindkettőnek az volt a célja, hogy kézbekaparintsa a tsz vezetését. Miután Hirmannt a Vörös Október TSZ-ben leleplezték é3 kizárták, most távolabbi tsz-nél, a fülöpjakabi Alkotmánynál próbál szerencsét. A Táncsics TSZ több tagja hajlamos arra, hogy alaposan a borospohár fenekére nézzen. Ezt a hajlamot a kulákok ügyesen kihasználják. Itatják ezeket a tsz-tagokat; — Persze, arról aztán nem feledkeznek meg, hogy a környéken mindenütt azt hangoztassák: íme, részegesek a tsz-tagok! Csak nem léptek be ilyen társaságba. Radeczki Ferenc elnök pedig alig tesz valamit, hogy visszaverje a kulákok aknamunkáját. A kiskunfélegyházi kulákok azonban nemcsak az egyénileg dolgozó parasztokat igyekeznek szembeállítani a szövetkezeti parasztokkal, hanem a tsz-tagságot a vezetőkkel is. A Dózsa TSZ elnöke, Bódog elvtárs kubikos volt, úgy0 rtlj italt, a tudás italát késtolqatják* fi. ste hat óra van. A falut lassan körülveszi a csend, az emberek nagyrésze meleg szobára vágyva otthonába húzódik. A falu egyik részén azonban a súlyos csizmák alatt szaporábban csikorog a hú — arrafelé, ahol az ezüstkalászos tanfolyam előadásait rendezik meg hétről-hétre nem egyszer, hanem kétszer is. Már megérkezett az előadó is: Budavári Attila, a község agronó- musa. Még alig sétált túl az óramutató a 12-es számon, de már kivétel nélkül együtt van a tanfolyam huszonkét hallgatója. Kivételes nap ez a mai. — Már a tekintetekből is leolvashatja az ember, no meg abból, hogy a padok mellett aprócska “butykosokba« húzódik meg a tiszakécskel határ mindenfajta borát képviselő »minta«. Budavári elvtárs a borkezeUsi eljárásokról tart előadást. Ismerteti a bőrbetegségeket, gyógyítási módjukat — s az elméletet hasznos és vidám gyakorlati »tanulmányozással« kötik egybe. Mire arra kerül a sor, hogy a hallgatók a magukkal . hozott »mintákat« kölcsönösen végigkóstolják, már meg tudják mondani harnatörésre hajlamos bor-e, vagy valami más betegség rejlik a gyöngyöző cseppek mögött. Van többfajta bor is, aminek semmi hibáját nem találják, — de azért ezekről is van mit beszélni. Elmondják jó tulajdonságait —- és persze azt is, hogyan kezelte a tulajdonosa. — Mert‘Olyat i ám a bor is. mint egy kis lehetetlen, aprócska gyerek. Dédelgetni, aj- nározni kell, mire olyan lesz, amilyennek az em bér szeretné — mondja Budavári elvtárs. »A gyakorlati tanulás« mellett néhány- percnyi idő még arra is jut, hogy megismerkedjünk a tanfolyam hallgatóival, érdeklődjünk arról, mit tanultak eddig, s hogyan hasznosítják a tanultakat. n smét az agronóu mus referál elsőnek: — Ne haragudjanak, hogy ismét én beszélek, csak egy kedves dolgot szeretnék elmesélni. A napokban a lanácsházán véletlenül összebotlottam Anka Vincével, az egyik fiatal tanfolyamhallgatóval. Épp az előző foglalkozáson tanultuk a talujvizsgálási eljárásokat, a talajvizsgálat titkát, módját. Vincéék- nek két hold. szőlőjük van, s már régebben panaszkodott, hogy valami baj van a gyümölcsfákkal. Most azután maga látott hozzá, — így mesélte el nekem, — hogy megvizsgálja a gyümölcsfák talaját. A. vizsgálat után megállapította, hogy a talajban kevés a kálium és így hiánybetegség lépett fel. Elmondta, hogy most úgy alakítja a gazdálkodást, hogy ezt a káliumhiányt megfelelően pótolja. Hát nem nagy öröm az, hogyha ilyet hall az ember? —• fordul a többiek felé sugárzó arccal a fiatal agronómus. Az elbeszélés után Nagy Béla, Sós József, meg Pékár István tekintete is élénkebbé válik, azután szapora szóval számolnak be ők is élményeikről, hogyan sikerült otthon a talajvizsgálat, milyen eredményre jutottak. Azután egy másik hallgató azt beszéli el, milyen eredményes volt a múltkori foglalkozások egyikén megrendezett metszési gyakorlat, amit ugyancsak egyik hallgatótársuk, Kosík Sándor gyümölcsösében végeztek. Sokai tanullak belőle, nemcsak az agronúmuttól, hanem egymástól is. %u ÍV csak elsőu™ éves a tanfolyam, még jóformán csak egy parányi részét sajátították el hallgatói annak a hatalmas tudománynak, amely c szőlő- és gyiimölcster- inelés legújabb, legjobb módszereivel ismerteti meg őket. De máris sokkal többet tudnak és örömmel, érdeklődéssel várják mindig a következő előadást. S bár a vizsga még messze van, a tiszakécskel ezüstkalászos tanfolyam hallgatói már részben letették a vizsgát. Esténként, amikor a népkörbe egy kis időtöltésre be-bsnáznek, körülveszik őket a többi egyéni gazdák és gyakran egész estén át hallgatják kíváncsian, érdeklődve, amit a tanfolyamon tanultakról mesélnek. Van köztük nem egy hallgató, aki hiba nélkül adja vissza az előadás anyagát a tőle kérdezősködőknek. Az új italt, a tudás italát kóstolgatok így hintik tovább a tudás magját és az elhintett mag gyümölcse, majd! fél a. határban lévő mintegy 2050 holdnyi szőlős- kertben iermókenyül, hasznosul. szintén a Vörös Csillag elnöke, Pesir István is. Róluk azt hangoztatják: mit ért a kubikos 8 földműveléshez? Közben persze elhallgatják, hogy például Pesir István mint jó szakember a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja volt. A félegyházi kulákok természetesen nyílt sisakkal ritkán mernek a porondra lépni. Taktikát változtattak. Most azt hangoztatják, hogy »ceruzával nagyobbat lehet ütni«. Ezalatt azt értik, hogy beférkőznek valamelyik vállalathoz, mint nélkülözhetetlen »szakemberek«. Az egyik kecskeméti anyagellátó vállalatnál síneket utaltak ki építkezésre a félegyházi Vörös Csillagnak. A vállalat főkönyvelője, — akit azelőtt a megyei tanácstól azonnali hatállyal elbocsátottak , csak hosszú huza-vona után adta ki az i anyagot. Mikor pedig kiadta, az 1 egész szállítmányt számlázta, annak ellenére, hogy 21 sínt nem küldött el. így ütött a »ceruzával«. Az egyik félegyházi vállalat pedig 186 zsákot követel a Vörös Csillagtól, pedig a tsz-nek a visszaadott zsákokról nyugtája van. A kulákok aknamunkájának egyik következménye, hogy Kiskunfélegyházán viszonylag lassan fejlődik a tsz- mozgalom. 1955. március óta, a Központi Vezetőség határozata óta mintegy 100 tag lépett n szövetkezetekbe. Jelenleg 12 tsz működik ugyan a városban, de az 560C parasztcsaládból mindössze mintegy 1000 tagja csak a szövetkezetnek, vagyis a parasztcsaládoknak csak egyötöde. A földterületnél valamivel kedvezőbb a helyzet. A 3 0 000 hold tsz-terület már a határnak körülbelül 22 százaléka. Üj taktikával támadnak a kulákok a félegyházi roppant tanyavilágban. A város vezetői még keveset tettek aknamunkájuknak leleplezésére. Ennek következtében két éven át szinte egy helyben topogott a tsz- mozgalom Kiskunfélegyházán. Az ősz óta jobb felvilágosító munka folyik Kiskunfélegyházán. Ennek eredménye máris mutatkozik: januárban csaknem annyi család lépett a szövetkezetekbe, mint az egész elmúlt évben. Ebből következik, hogy minél jobban leleplezik a kulákok aknamunkáját, elszigetelik tevékenységüket, unná) jobban fejlődik a szövetkezeti mozgalom Kiskunfélegyházán is t is, ahol a fejési átlag a rossz takarmányozás miatt az 1 litert sem éri el. A megyei párt-végrehajtóbí- zottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának a megye mezőgazdasági termelésének 3 százalékos növelésére hozott határozata most utat mutat munkánkban és elhatároztuk, hogy a határozat megvitatására február 7-én újabb értekezletet hívunk össze. Az értekezleten a növénytermesztéssel kapcsolatos kérdéseket akarjuk megvitatni, hogy megteremthessük a terméshozam növelésének feltételeit s ugyanakkor megvessük a takarmánybázis alapját. A február hó 7-én megtartandó értekezletre meghívjuk a járás termelőszövetkezeteinek elnökeit, állami gazdaságok szakembereit, községi pártszervezetek titkárait, brigádvezetőket, hogy megbeszélhessük feladatainkat a határozat sikeres végrehajtása érdekében. Pártái István, a Bácsalmási Járási Tanács mezőgazd. oszt. vez.