Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-29 / 51. szám

Párt- és párlépílés a dunevecsei járás újjáválasztott párivezetőségeinek munkája Járásunk pártszervezeteinek vezetőségeibe a választás során sok új tag került. Ez jórészt an­nak köszönhető, hogy csekély létszámú pártszer­vezeteink tagsága az elmúlt két év alatt egészsé­gesen növekedett. Ez a mostani vezetőségválasz­tásokon néhány helyen szükségessé tette a veze­tőség kibővítését: A vezetőség-újjáválasztó taggyűléseken a párttagok a legjobb kommunistákat választották a vezetőségbe. Sok új elvtársnak azonban nincs még megfelelő jártassága a vezetésben. Ezért já­rási pártbizottságunk párt- és tömegszervezetek osztálya az alapszervi titkárok részére (külön­­külön üzemi, hivatali és területi) értekezleteket hívott össze. Ezeken megtárgyaltuk a feladatok elvégzésére szükséges tennivalókat. A titkár elv­­társak elmondták terveiket, ismertették azokat a módszereket, amelyekkel eddig dolgoztak, közöl­ték észrevételeiket, tapasztalataikat, problémái­kat. Ezen az értekezleten a régi tapasztalt titká­rok sok hasznos úmutatást mondtak el az újak­nak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új vezetőségek tevékenysége egyre eredménye­sebb. A hartal községi pártalapszervezet vezető­sége például megkezdte a 3 százalékos termésho­zam növelésére a politikai munka megjavítását. A vezetőség munkatervéből kitűnik, hogy az ed­diginél sokkal nagyobb mértékben mozgósítja po­litikai munkára a tömegszervezeteket is. Itt nem feledkeznek meg a tsz-ek fejlesztéséről sem. A Hazafias Népfront például azt a feladatot kapta: szervezze meg a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok baráti találkozóját és közös látogatást a Lenin TSZ-ben. Nagymértékben növekedett a párttagok kez­deményező készsége is. A szabadszállási Vörös Traktor TSZ pártszervezetének vezetősége — a tagság kezdeményezésére — célul tűzte, hogy a tsz a 3 százalékos terméshozamnövelést túltelje­síti és szemesterményekből 5 százalékkal, szálas­takarmányokból 8 százalékkal termelnek többet. A pártszervezet küldötte a községi pártértekez­leten felszólalásában ezt a vállalást megerősí­tette. Kunszentmiklóson a női párttagokkal meg­beszélték a nők között végzendő politikai munka jelentőségét és megbízták őket, hogy az MNDSZ- ben fejtsenek ki tevékenységet. Pártszervezeteink új vezetőségének még sok tennivalójuk van. A kollektív vezetés, a párton belüli demokrácia, a bírálat és önbírálat fejlesz­tése, a pártcsoportok megszervezése és helyes irányítása, a tag- és tagjelöltfelvétellel való fog­lalkozás rendszeressé télele, a káderek nevelése, a tanácsokban meglévő MDP-csoportok munká­jának megjavítása mind olyan feladat, melyre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Ezeknek megvalósulásáért, végrehajtásáért keményebben kell harcolni. Ha újjáválasztott pártvezetőségeink az eddigi lendülettel végzik tovább megkezdett munkáju­kat, s a vezetőségválasztó taggyűlések határoza­tait a felső pártszervek határozataival együtt kö­vetkezetesen végrehajtják, akkor a pártélet egész­ségesen fejlődik, s minden területen jelentős eredményeket érnek el. C'sik János. a dunavecsei járási pártbizottság PTO vezetője Vendégek a hácsbokodi Szalvai Mihály TSZ-ben Bácsborsódi, csávolyi, felsőszentíváni vendégei voltak a napok­ban a hácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezetnek. Egyéni gazdák és termelőszövetkezeti tagok 122 tagú csoportja látogatta meg a bajai járás ez egyik élenjáró tsz-ének gazdaságát. A II, számú tanyán különösen a jóhirű szarvasmarha- és ser­téstenyésztés kötötte le a vendégek figyelmét. Érdeklődéssel hall­gatták a szarvasmarhaállomány fejlesztésének tervét, a mestersé­ges megtermékenyítés s az itatásos borjúnevelés bevezetését. A nemrég létesített víziszárnyas telepről pedig az volt a véleményük, hogy ilyen és hasonló melléküzemágak létesítésére csak a nagy­üzemi gazdálkodás nyújthat lehetőséget. A vendégek ellátogattak a község másik termelőszövetkezetébe: az Uj Otthonba is. Igen tetszett nekik a tehénistállóban az elíés­­előkészítő s sok dicséretet kapott a gondos, szakszerű bikanevelés. A látottakat és tapasztaltakat megvitatták. Pestallty Márton, a Szalvai, Pápai József, az Uj Otthon TSZ elnöke ismertette szövet­kezetük fejlődését, az elért eredményeket. Agócs Imre, a Szatvay TSZ agronómusa megmagyarázta à takarmánykezelést és a takar­mányozás időszerű kérdéseit. Az ismertetéseket számos hozzászólás követte. Csibri Péter, « felsőszentíváni Béke TSZ tagja párhuzamot vont a két termelő­szövetkezetben látottak között. Mindkettő azt bizonyítja, hogy a dolgozó parasztság helye a termelőszövetkezetben van. Fekete Tibor hácsbokodi egyéni gazda úgy látta: a paraszti élet lehetősé­gei csak a nagyüzemi gazdálkodásban tárulhatnak szélesre. A csávolyi Szokola József szerint olyan élménnyel távoznak a láto­gatók, amely nemcsak maradandó lesz, de út at is mutat sokuknak. Szurcsik József azoknak a nevében szólalt fel, akik már dön­töttek, hogy szövetkezeti tagok lesznek. Rájöttek, hogy a további késlekedéssel csak maguknak okoznak kárt. < A látottak újból meggyőzték őt és társait is. A házigazdák és vendégeik a fehér asztal mellett folytatták a beszélgetést. sKutiadacson okultak az elmúlt év hibáin Községpoiítikai feladataink A községpoiítikai tervjavasla­taink az elmúlt évben nem vol­tak reálisak. Sok olyan tétel is szerepelt, amelynek már eredeti­leg lehetetlen volt ' a megvaló­sítása. Ebben az évben a község­politikai tervjavaslataink elké­szítésénél ígénybevettük a párt­ós tömegszervezetek segítségét, a parasztságot pedig mozgósítottuk társadalmi munka végzésére és « helyi erőforrások felkutatására. Ennek alapján az idén állatorvo­si rendelőt építünk, borbélymű-A kecskeméti Kossuth Ter­melőszövetkezet tehenészetében a takarmányozás megjavításá­nak eredményeként hónapról-ho­­napra emelkedik a lej hozam. Az elmúlt hónapban például az 1955. évi átlaghoz viszonyítva, 2,5 százalékkal, 8.6 literre emel­kedett a napi fejési átlag. A te­henészek gondos munkájukkal elérték, hogy ebben a hónapban a nagy hideg ellenére sem csök­kent a tejhozam és az elért át­lagot megtartották. Most a tej jggiXtagtalíamnak növelésére is helyt létesítünk, javítjuk az uta­kat, hidakat. Otthonossá és széppé tesszük a népművelési ott­hont. Társadalmi munkával fel­töltjük a tanácsháza és a föld­­müvesszövetkezeti italbolt előtti részt, az utakat salakozzuk. A központi iskola udvarában lévő rozoga épületet lebontjuk. A gye­rekek részére az iskolaudvarban hintát készítünk és fákat ülte­tünk. Pőcze Jánosné, Kunadacs. komoly gondot fordítanak és az egyedi takarmányozás alkalma­zásával tovább emelik a napi fe­jési átlagot. — A Híradó Filmgyár az idén 292, legnagyobb részben híradó filmek készítését megkezdte. 124 sport, világ, megyei és egyéb híradó készül. Ezenfelül 30—40 műszaki, 59 oktató, 12—12 do­kumentum és népszerű tudomá­nyos filmet gyártanak. Ebben az évben hozzákezdenek a messfil­­mek forgatásához is» A 3 százalékkal magasabb terméshozamép t A megyei párt-vcgrcliajlóbi­­zotlság és a megyei tanács vég­­rehajtóbizoltsága a mezőgazda­sági terméshozam 3 százalékos emeléséről szóló határozatát a keceli dolgozó parasztok gazda­­gyűlésen megvitatták. Az intéz­kedési terveket a termelési bi­zottsággal, a kommunista aktí­vákkal, a párt és tanács végre­hajtó bizottságával és a nepfront­­bizottsággal együtt dolgozták ki s részletesen megbeszélték a fel­adatokat. A legutóbbi tanácsülé­sen olyan határozatot hoztak, hogy versenyre hívják a járás községeit, párosversenyre pedig Soltvadkertet. Az elmúlt évben is Soltvadkert volt a kecelick versenytársa. Az évi értékelés alapján Kecel a járás első köz­sége volt a mezőgazdasági mun­kák elvégzésében. Ez ad bátor­ságot és biztatást az idei ver­senyhez is. A tanácsülésen a felszólalók elmondották, hogy az eddig el­ért eredményeket a versenyszel­lem kialakulása segíteílc. Ezért elhatározták, hogy dűlő a dűlő­vel, tanácslag a tanácstaggal, a választókerület a választókerü­lettel lép versenybe. Az intézke­dési tervet minden tanácstag megkapja és a tanácstagi beszá­molón ismerteti a körzet dolgozó parasztságával. Március 31-ig az intézkedési terv minden lényeges pontját megismerik a község dol­gozói. Mezőgazdasági dolgozók negyedévi adófizetése Megyénk adófizetőinek több­sége negyedévről negyedévre pontosan eleget tesz adófizetési kötelezettségének. A pontos adó­fizetők nagy száma az elmúlt év végén részesült 2 százalékos ka­mattérítésben. Kormányzatunk meghallgatta a mezőgazdasági lakosság kéré­sét és lehetővé tette, hogy adó­jukat negyedévenként fizethes­sék. A negyedévi adó a negyed­év első napján válik esedékessé és a negyedév középső hónapjá­nak 15-ig fizethető kamatmen­tesen. így az első negyedévi adó január 1-én esedékes február hó 15-ig, a második negyedévi áp­rilis 1-tői május 15-ig, a harma­dik negyedévi július 1-től au­gusztus 15-ig, a negyedik ne­gyedévi pedig október J-től no­vember 15-ig fizethető kamat­mentesem Pártunk és kormányunk első­rendű feladatként szabja meg az alulról jövő kezdeményezések felkarolását, a dolgozók széles tömegeinek bekapcsolását min­den olyan ügyben, amely dolgo­zó népünk életszínvonalának emlését, a szociális és kulturális igényeinek maximális kielégíté­sét célozza. Az 1955. évi községfejlesztési tervek elkészítése ennek meg­valósítását tűzte ki célul. A köz­ségfejlesztési tervek elkészítése során dolgozóink bebizonyítot­ták, hogy azt mennyire tekintik saját ügyüknek. Kilencszáz kis­­gyűlésen 4500 elhangzott javas­lat bizonyítja a tömegek széles­körű érdeklődését ez iránt. Me­gyénk dolgozói az elmúlt évben meggyőződhettek arról, hogy a közreműködésükkel készült köz­ségfejlesztési terv nagymérték­ben megvalósult. A lakosság sa­ját erejével is segítette mintegy kétmillió forint értékű társadal­mi munkával: Megyénk mezőgazdasági fej­lesztésére az elmúlt évben több mint 50 milliót, az oktatás fej­lesztésére csaknem 10 milliót és ipari üzemeink fejlesztésére mintegy 5 millió forintot ruház­tunk be. A községek fejleszté­sére fordított összeg meghaladja a 100 milliót. Ebből új utak, ku­tak, járdák, iskolai tantermek, bölcsődék, stb. létesültek. Ezek közvetlenül elősegítik a lakosság igényeinek kielégítését, boldogu­lását és életüknek szebbé és könnyebbé tételét, Az eredmények azonban nem takarhatják előlünk azt a tényt, hogy e téren mind a megyei, mind a járási és községi taná­csaink munkája nem volt kielé­gítő. A községfejlesztési terv tel­jesítését reszor ti el adatnak tekin­tették és ez kihatással volt az eredményekre is. A küzségfej­­lesztési tervek sok esetben ir­reálisak és megalapozatlanok voltak. Olyan célkitűzések is szerepeltek a tervekben, ame­lyek meghaladták a községek anyagi erejét. Egy-egy tételnél csupán pénzügyi fedezet állt ren­delkezésre és nem vették figye­lembe azt, hogy annak megvaló­sításához importanyagra is van szükség, vagy központi anyag­keret biztosítására. Ezt megyénk­nek nem állt módjában adni. Hátráltatta még a munkákat az a tény is, hogy a megyei és à já­rási tanácsok adminisztratív esz­közökkel próbálták a feladatokat megvalósítani. Községi tanácsaink nem hasz­nálták fel a lakosság kezdemé­nyező készségét. Azokban a köz­ségekben, ahol megfelelő gond­dal és lelkiismeretességgel nyúl- I tak a terv megvalósításához, je­lentős eredményeket értek el. Szalkszentmártonban például az utak rendbehozására 160 000 fo­rint értékű »társadalmi munkát végezlek, Dunapatajon pedig 16 ezer forint értékű közös munká­val segítették a járdák javítását és bővítését. Szép eredményt ért el c téren Alpár is, ahol a sport­pálya bekerítése és mintegy 30 ezer facsemete elültetése társa­dalmi úton történt. Ebben a köz- j ségben is meghaladja a 30 000 fo- 1 1847-ben — az akkori kezdetle­ges fotótechnikával — készült az egyetlen ránkmaradt fénykép Petőfi Sándorról. A kis ezüst­lapocskát, amely Petőfi egyet­len hiteles arcmását őrzi, évti­zedek alatt oxid- és ezüstszulfát­­réteg lepte be. Emiatt már alig lehetett kivenni a nagy költő vonásaik Az eddigi sikertelen restaurációs kísérletek után a Megyénkben számos rizstelep működik. A rizstermesztés nem egy termelőszövetkezetünk nek hozott jó jövedelmet. Ebben az évben a Bajai- Vízügyi Igazga­tósáé még 300 holdon létesít rintot a közös munka értéke. A község lakossága készpénzhoz­zájárulással is segítette a terv megvalósítását. A községfejlesz­tési terv megvalósításában a kis­kunfélegyházi járás végzett jó munkát. Több községünk és járásunk ezzel szemben nem végzett ki­elégítő munkát. A kalocsai já­rásban a felvilágosító munka hiánya jelentősen hátráltatta az e téren megkövetelt eredmények elérését. Tompán a rendelkezés­re álló községfejlesztési alapot mintegy 30, Kaskantyún 25, Kis­kőrösön pedig csak 50 százalék­ban használták fel. A mulasztá­sok .során a lakosságot érintő igen sok fontos feladat nem va­lósult meg, mert tanácsain!« megfeledkeztek arról: a lakosság felajánlott hozzájárulásait nem azért fizette be, hogy az a köz­ségnél felhasználatlanul hever­jen, hanem azért, hogy a kitű­zött feladatok megvalósuljanak; Több községünkben a dolgo­zók zöme befizette a községfej­lesztési hozzájárulást, azonban ez nem általános. A törvényes kötelezettségüket becsületesen teljesítő dolgozók joggal megkö­vetelik, hogy a hátralékosokkal szemben tanácsaink a törvény szigorú alkalmazásával éljenek: Hiszen közös a cél, amit kitűz­tek, közös tehát a vállalt köte­lezettség is. Az elmúlt év tapasztalatai megfelelő alapot nyújtanak ar­ra, hogy az 1956-os községfej­lesztési terveink sokkal jobbak, reálisabbak legyenek. Az ez évi községfejlesztési tervek elkészí­tése most folyik. Az eddigiektől eltérően magasabb fokú az e té­ren végzett szervezési munka. A járásokban és a községekben ál­landó patronálok vannak, akik­nek kötelessége elősegíteni ß munkák végzését az indulástól egészen a befejezésig. Községe­ink és járásaink tehát bátran vegyék igénybe a kijelölt elvtár­sak segitségét. Ügyeljenek arra, hogy a községfejlesztési tervbe olyan célkitűzéseket vegyenek be, amelyek mind pénz, mind pedig anyag tekintetében már biztosan megalapozottak. Kormányunk — a lehetősége­inken belül — eltérően a múlt évtől, gondoskodott anyagfede­zet biztosításáról. Meg kel! azonban mondani, hogy ezzel nem tudjuk biztosítani a foko­zódó szükségletet. Tanácsaink­nak elsőrendű feladata, hogy mindenekelőtt a helyi anyagfor­rások feltárására alapozzák ter­vüket. A községfejlesztési terv elkészítéséhez vonják be a párt, a népfront-bizottság, a DISZ és a többi tömegszervezetek veze­tőit is. Megyénk dolgozói vegyenek részt e tervek elkészítésében. Bátor és kezdeményező javasla­tukkal támogassák ezt a célki­tűzést, mert ezzel életük szebbé és könnyebbé tételére végeznek közös munkát. Tanácsaink pedig tekintsék szívügyüknek dolgo­zóink legszélesebb rétegeit érintő feladatok pontos végrehajtását. Marcnecz József, a megyei tanács tervosztá­lyának vezetője Petőfi-múzeum megbízásából Escher Károly fényképész tisz­tította meg a lemezt a rárakó­dott rétegektől. Tisztán előtűnt a kép: Petőfi gazdag, emberi ér­zelmeket tükröző, fiatal, szép arca. A helyreállított hiteles Pe­­tőfi-kép most a kiskőrösi Petőfi szülőházban, a többi ránkmaradt Petőfi-ereklyékkel együtt lát­ható. rizstelepeket a termelőszövetke­zetekben és bővíti a rizstermelő szakcsoportok területét. A rizs­telepek létesítésén kívül 60 hol­don újabb halastavakat hoznak létra» Emelkedik a te jhozam a Kossuth TSZ-ben Petőfi hiteles fényképe Kiskőrösön Háromszáz holdon új rizstelepek létesülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom