Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

VfLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK !

NÊPÛJSÂG

U MSP BACS-KISKBI MEGYEI BIZÖTISfiGfi ES fi MEGYEI TAMACS LAPJA

XT. ÉVFOLYAM, 50, SZÁM

Ara 30 fillér

1956. FEBRUAR 28. HI DD

Tavaszra készülnek a bajai járásban

Uflvarszemlék Dávoüon

Dávodon a tanács vezetői a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság tagjaival megtárgyalták, a tavaszi felkészülés tennivalóit. Most a téli .időszakot kihasználják a trágyaliordásra. A tanács vezetői, a mezőgazdasági állandó bizottság, valamint a termelési bizottság tagjaival közösen udvarszcmléket tartanak, ezzel kapcsolatban ellenőrzik azt is, hogy a dolgozó parasztok kijavították-e kisgépeiket, ami a tavaszi felkészülés egyik feltétele. A tanács minden intézkedést megtett az olvadás okozta belvizek azonnali, gyors levezetésére. A Bajai Vízügyi Igazgatóság is segítséget ad az árkok tisztításában.

Növelik a szőlőterületet Nagybaracskán

A nagybaracskai határban tavasszal ÍO holdon új szőlő telepítéséhez fognak. A Vörös Szikra Termelőszövetkezet 4 holdon a szőlőtelepítéshez már minden intézkedést megtett. A községben bemutatót tartanak a szakszerű szőlőkezelés ismertetésére.

A gyümölcsösöket is szaporítják. A földművesszövetkezet

máris gondoskodott megfelelő mennyiségű védekezőszerekről a riigyíakadás előtti permetezésekhez. Varga István egyénileg dolgozó paraszt gyümölcsösében a gyümölcsfák kezelésének ismertetése érdekében tapasztalatcserét rendeznek,

A mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság rendszeresen megbeszélik a tennivalókat

Bácsborsódon a nagy hótömegek a földekre vezető utak egyrészét járhatatlanná tették. A járható utakon azonban folyik a trágyahordás. A tanács a tavaszi munkák elvégzésére intézkedési tervet dolgozott ki, melyet kisgyűv léseken ismertet. A mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság kéthetenként értekezletet tart, ahol megbeszélik a tennivalókat. A vetőmagvak

előcsíráztatásál sok helyen már elvégezték.

Február 28-án tartják a gepszetnlét a Bajai Állami Gazdaságban

Négy nappal a határidő előtt, február 21-re végeztek a Bajai Állami Gazdaságban a téli gépjavítással. A téli hideg napok sem. okoztak fennakadást a munkában. A szerelőket és traktorosokat kétóránként meleg teáj val látták el és gyakran váltot- i ták a szerelőműhelyben dolgozóí kát a külső munkát végző szerej lökkel és traktorosokkal. A gaz- 1 daság a2 elmúlt év tapasztalaj tain okulva, időben gondoskoj dott tartalékalkatrészekről. A gépszemlét február 28-án tartják.

Szcmbeszállva faggyal, jeges széllel, építik a dolgozók Sztálinvárosban a kettes számú nagykohót.

legyénk állami gazdaságainak szakemberei megvitatták az idei termésbetakarítás komplex-gépesítését

Nzgy crdekiödéssel-. oífcast&m a

Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán elhangzott beszédek, hozzászólások mező" gazdasági vonatkozású részeit. Mint kutató szőlész szakembert az a tény ragadott meg eJteősorb in, hogy egyes szovjet vezetők milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a tudomány és a sífakót lat, a mezőgazdasági kutatómunka és a termelés szorosabb kapcsolatának,

Nyilvánvaló, hogy a tudományos intézmények központi, a termelés színhelyétől távoli elhelyezése nem szolgálja az elmélyültebb kapcsolatok kiépítését a gyakorlati élettel, mert a kutató szakemberek jobbára csak mint vendégek jelennek- meg a gyakorlati termelés helyén és nem élnek benne a mindennapi élet színes, küzdelmes, de .mindig él" píénygazdag és problcmatcltáró eseményeiben. A túlzott központosításnak számos példáját lát hatjuk idehaza is. De ugyanakkor kedvező irányú fejlődést is tapasztalhattuk. A közelmúltban létrejött tájkutató intézetek amellett igen szerencsésnek találom például saját intezetem- Kek, a Szőlészeti Kutatóintézetnek szervezetét. A fővárosban (székelő központi inézet irányítja lés összefogja az egyes termesztő tájakon működő kísérleti telepeit, amelyeknek kutatói gyorson reagálnak a gyakorlati élet »linden megnyilvánulására.

Mi, akik a Szőlészeti Kutató Intézet homoki kísérleti telepén, s Kecskemét melletti Miklóslelepen végezzük kutatómunkánkat, osztozunk a homoki szőlőkultúra minden bújában-bajáhfin, örömében. Igyekszünk mindenütt olt lenni, ahol tanítószóra, szakértői véleményre, elvi állásfoglalásra kerül sor. Bár tudományos dolgozóink létszáma Igen csekély, az elmúlt esztendőben mégis 18 szakcikket és dolgozatot közöl tünk. a szál;- és napilapokban, 19 önálló szakelőadást tartottunk’ a termelő fe.j dolgozó parasztsága részére, négy hosszabb-rövidebb szakásrafolyamot szerveztünk és ve -íéttűnk le, beírni tál ókat rendeztünk, látogatásokat fogadtunk.

Hogy e sokrétű gyakorlati munkának milyen nagy a jelentősége kutatási eredményeink át' adásában, azt egy kísérlet kap-! esán ismertetem.

Ismeretes, hogy homoktalajaink táperejének visszapótlása, főleg humuszban való gazdagítása ma a homoki termelés egyik kulcskérdése. Különösen sok gondot okoz a sovány, futóhomokra telepített szólok sorsa, amelyeknek szervestrágya ellátását a mezőgazdaság egyéb ágai még nem tudják biztosítani.

A helyzet mérlegelése után különféle szerves pótanyagokkal: tőzeg, lignit, szalma, venyige, stb. kezdtünk kísérleteket. Igen jónak találtuk a nyers tőzegkorpát, amely megfelelő menynyiségű műtrágyával keverve jól bomlik, előnyösen javítja a homokot és a szőlőnövényt is jól táplálja. Ráadásul Bács megye tőzeglelöhelyekben igen gazdag.

A kutatói munka után következett a dolog nehezebbje, az eljárás megismertetése és a tőzegtrágyázás bevezetése. Kezdtük a cikkezést, jártuk a megyét, előadásokat, bemutatókat tartottunk, kilincseltünk az illetékes párt- és tanácsi vezetőknél. Eredmény a következő: dolgozó parasztságunk felfigyelt a tőzegtrágyázásra, megyei, párt és tanácsi szerveink pedig biztosították, hogy ebben az évben már ‘íéOU vagon műtrágyákkal dúsított tőzegkorpa kerüljön megfizethető áron szőlőink talajába.

Való tehát az, hogy minden tudományos eredmény annyitér, amennyit abból a. gyakorlati termelés hasznosít. Ezért nekünk, magyar mezőgazdasági kutatóknak is meg kell szívlelni a szovjet államférfiak ezzel kapcsolatos megállapításait és még nagyobb odaadással keli dolgoznunk a tudományos és a gyakorlati élet kapcsolatának szorosabbá tételéért.

Bognár Károly, j Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa,

K eogkemét-Miklőstelep;

A. megye allamx gazdasagainak vezető agronőmusai, üzemegységvezetői, vezetomémökei, egész napos unkéton vitatták meg Banán az idei termésbetakarítás meggyorsítását elősegítő komplex-1 gépesítés problémáit. Az ankét j célja.ar, voit* a hasznos, te-i pusztaiatok és gyakorlati eredmények ’’ megismerésével már most, tehát időben felkészüljenek a termények gyors betakarítására.

A felszólalók egyöntetűen hangoztatták: a gyakorlati eredmények bizonyítják, hogy a gabonabetakarítást legjobban, leggyorsabban kombájnnal lehet elvegezni. Egy hold gabona, kézi aratása, a marukszedés, kötözés

és keresztrakás 3,8 munkanapot vesz igénybe. Az aratógépekkel végzett termésbetakarílásnál már csak alig több, mint fél munkanapra van szükség, míg kombájnnal a nap minden órájában agy hold aratása és cséplése végezhető el..

Különböző megoldásokról folyt a vita, a szalmagyűjtés gyors elvégzéséről, hogy érmék nyomán a tarlóhántást azonnal el tudják majd végezni. A Bácsalmási Állami Gazdaságban egy gyors szalmarakodó tervezésén dolgoználc, amellyel teljes egészében meg tudják szüntetni a kézi munkaerő igénybevételét. Nikolils Pál, a Solti Állami Gazdaság vezető agronómusa annak a nézetének adott kifejezést, hogy nem elégséges az aratás gyors elvégzéséhez a jó kombájn, ahhoz jó gépltezelő is szükséges* Sok függ a segédmunkaeröktöi is, Javasolta, bízzák a jövőben a segédmunkaerők kiválasztását a Itombájnosokra,

Az ankéton sokan szólaltak fef és nagyon értékes tapasztalatokat adtak át egymásnak a szakemberek a kenyérgabona terméshozamának komplex gépesítésével kapcsolatban. Valamenynyien megállapították, hogy mar most fel kell készülni arra, hogy a folyamatos termésbetaharításra minden eszköz ' rendelkezésre álljon.

Egyre gyarapodik a szövetkezetiek tábora Fajszon

Egy jó termelőszövetkezeti könyvelő feje olyan, mint a rubrikázott eleven kimutatás. Álmából felkeltve is elsorolja, irományaiból pillanatok alatt kikeresi a szövetkezet állapotára 'vonatkozó tudnivalókat s ezeknek az adatoknak pontosságára mérget lehet venni. Ha pedig ez így van, akkor Fogarasi Lajos nem jó könyvelő. Nem bizony, hiába dicséri őt a -'járás legjobb könyvelőjének« felírást viselő bársony zászlócska. Mert _ Fogarasi elvtárs az utóbbi időben arra az egyszerű kérdésre sem tud pontos választ adni. hogy mennyi a szövetkezet taglétszáma. Reggel például mond egy számot. Ha valaki délután érdeklődik, meghökkenve hall egy újabb adatot, ami már legalább négy-öttel nagyobb, mint a korábbi szám. S aki másnap a biztonság kedvéért mostmár Lapp elvtársiéi, a szövetkezet elnökétől kérdezi meg, végképpen elhül, mert válaszul ismét más számot kap.

Nos, a látszat ellenére se vádoljuk Fogarasi elvtársat tájékozatlansággal. Nincs baj az 8 emlékezőtehetségével. Dehát gondolatolvasást egy ilyen derék könyvelőtől sem lehet kívánni. A fajszi Vörös Csillag TSZ-ben pedig most olyan idők járjál:, hegy nemcsak a könyvelő, de senki nem tudja'megjósolni: órák múlva, félnap múlva hány új belépési nyilatkozattal kopogtatnak az ajtón?

Zárszámadáskor még 24-1 tagot számlált a tsz. Február 24-én már 288 volt a "hivatalos« létszám s mellette 15 új nyilatkozat gazdája várja a döntést a vasárnapi közgyűléstől. Nagyszerűen szervezett, lelkes harc folyik ebben a faluban már ősz vége óta a még kívülálló gazdák eszének, szívének meghódításáért. Munkacsapatonként két-kát népnevelő járta zárszámadás táján a házakat, beszélte, bizonyította teli kamrával, padlással; vastagra tömött pénztárcával a szövetkezeti elet jóságát 3 a tények a íegmakacsabbul bezárt szemhéjakon is átvilágítanak. Agitál Szó nélkül is a tsz-tag gyereke, aki legjobban öltözött az iskolában, az üzlet, ahol a tsz-tag válogat a drágább, finomabb holmikban (az új textilbolt havi 200—220 000 forintos forgalmat bonyolított le) a nagyobb jólétnek, megelégedettségnek ezernyi 'jele, ami szemet szúr s amit a Vörös Csillag tagjai'nem is rejtenek véka alá.

A pártvezetőség újjáválasztása óta rendezték és kibővítették a népnevelő hálózatot az újonnan belépettekkel is. Jelenleg 53 párttag és 32 pártonkívüli népnevelő dolgozik a taglétszám növeléséért. S olyanok, mint Csere • Károlync, aki hat, vagy mint idős Fekete Frigyesné, aki három új tagot szervezett be. Sendula József belépése Orosz-pusztán mozgatta meg az embereket. Sendula elvtárs kihelyezett agronómusként dolgozott a szövetkezetben, de 10 hold földjét egyénileg művelte. Szemébe mondták, de maga is érezte: furcsán néznek az olyan emberre, aki vizet prédikál és bort iszik. Ma már 18 éves fiával együtt tagja a szövetkezetnek.

S ahogyan a forrásban lévő víz mind több és több gyöngy öcskét bocsát a felszínre, úgy forr most Fájsz. Ott él ez az új születését jellemző forrongás a falu látszólag csendes levegőjében, s beszélgetésekben, amelyek végülis ugyanarra kanyarodnak: a szövetkezésre. Ki így, ki amúgy foglal ma még állást. Van. aki óvatoson őszt emleget, van, aki a szomszédjára vár: kezdje az. Gátak, a megszokoltság korlátái keresnek még kifogást a döntés elől. De a falu ma már nem egyetlen tömör gát. Minden belépési nyilatkozat egy-egy rés rajta s a szövetkezetiek szaporodó tábora ostromolja. Ma még csak közelíti száron a háromszázat, holnapra felülhaladja s nemsokára az egész falu népét egyesíti.

De addig még sok munka van. népnevelő élvtárjak. Ne lankadjatok, » >

A mezőgazdasági kutatómunka :

és » gyakorlati élet szorosabb kapcsolatáért