Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-26 / 49. szám
f'IMG PÉOiëTÂRJAt ÉGYESÖU ETtK ! NÉPÚJSÁG Kl MBP BÚS-KISKOR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS <1 MEGYEI UllflCS IflPJfl XL ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Ara SO fillér________1956. FEBR. 26. VASÄRNAP Ma délelőtt nagygyűlés a Városi Moziban A Magÿar Dolgozók Pártja Kecskemét Városi Végrehajtóbizottsága és a Kecskemét Városi Tanács Végrehajtóbizottsága február 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Városi Moziban nagygyűlést tart. A nagygyűlésen Erdei Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese ismerteti a mezőgazdasági termelés további emelésének 1956. évi feladatait. Az MDP városi bizottsága, valamint a városi tanács minden dolgozó parasztot meghív a nagygyűlésre, amelyen részt vesznek a kecskeméti termelőszövetkezeti tagok is és a város mezőgazdasági szakemberei is; i falura küldött kemmanlstáh tanácskozása A megyei párt-végrehajtóbieottság tegnap délelőtt tanácskoháera hívta össze a Bács-Kiskun megyébe, falusi munkára érkezett kommunistákat- Ezúttal máeodszor került sor megyénkben a falura került kommunisták megbeszélésére. Amint a megbeszélésen felszólalt elvtársak szavaiból is kitűnt, « fővárosból a falusi munkára került kommunisták túlnyomó többsége jól beilleszkedett már a termelőszövetkezet, gépállomás, állami gazdaság, község életébe és megszülettek munkájuk első eredményei is. Jellemző volt éhből a szempontból Csáki elvtársnak, a kiskunfélegyházi Dózsa TSZ pártszervezete titkárának felszólalása, aki többek kö- Kött elmondotta: szövetkezetük tehenészetében november elejétől kezdve 3,4 literről 9,1 literre emelkedett a fajési átlag. Újjászervezték a brigádokat, rendet»teremtettek az istállótrágya kihordásában ás kezelésében is. Vencel elvtárs, a bácsbokodi Szalvai Mihály TSZ pártszervezetének titkára arról beszélt, hogy miután hozzáfogtak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok felvilágosításához, 132- től 182-re emelkedett szövetkezetük taglétszáma, s újabb IS dolgozó paraszt felvételét fogják a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni. Kafka József elvtárs, a gátéri Vorosüov TSZ pártszervezetének titkára beszámolójában a többi között elmondotta, hogy a korábbi egyhelyben topogás után fejlődésnek indult pártszervezetük: az idén két új tagot és egy tagjelöltet is felvettek. Több j elvtárs beszámolt arról is, hogy pártszervezetük kommunistáinak segítségével sikerült megjavítani a pártoktatás munkáját, szilárdítani s. munkafegyelmet, stb. Az értekezleten felszólalt Dacső József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is. Hangsúlyozta: a falura érkezett kommunisták munkájának jó hatása máris konkrétan érezhető a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésében, a begyűjtés és adófizetés munltáinak javulásában, az osztályellenség elleni harcban, a pártélet színvonalának emelkedésében, a párt tömegbefolyásának növekedésében. A falura érkezett pártmunkások egyre inkább beváltják azokat a nagy reményeket, amelyeket nem csupán pártunk, hanem a falu dolgozó parasztsága is támaszt velük szemben, Ezért a megyei pártbizottság nevében elismerését fejezte ki Daczó elvtárs a falusi munkára küldött kommunistáknak. Ugyanakkor felhívta az elvtársak figyelmét arra is, hogy a feladatok zöme még hátra van. Nagy és nehéz munka vár még a falura küldött elvtársakra a mezőgazdaság szocialista átszervezésének bonyolult feladatai során. Munkájuk úgy lesz eredményes, ha a pártszervezetek, a kommunisták erőfeszítéseit az eddiginél is inkább a termelési feladatok megoldásúra irányítják. Ezután néhány napirenden lévő feladat végrehajtásának fogyatékosságára hívta fel a figyelmet. így például rámutatott, hogy a szegényparasztok meggyőzése és felvilágosítása mellett arra kell törekedni, hogy a középparasztok közül is nagyobb számban lépjenek be a termelőszövetkezetekbe. A továbbiakban a begyűjtési tervek felbontásában megmutatkozó lemaradásról beszélt. Ezen a területen sem nélkülözhető a páit irányító, ellenőrző szerepe — mondotta. Befejezésül nagyobb önállóságra és kezdeményezésre, az SZKP XX. kongresszusa anyagainak tanulmányozására és gyakorlati hasznosítására hívta fel az elvtársak figyelmét. Tizenhét ember iíj élete h XHRSzenlmifiiűsi Fölámuvesszővelkezet tsz-szervezö munkája Bicskei István elvtárs, a Kunízentrniklósi Földművesszövetkezet ügyvezető elnöke az elmúlt hónapban tsz-alapszabályisrnertető estet szervezett, ahol tt tagságot tájékoztatta a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeiről. Ezen az esten a szövetkezet vezetőségi tagjaiból többen komoly elhatározásra jutottak: előkészítő bizottságot alakították, melynek tagjai Bicskei István ügyvezető, Naszvagyl . Lajos íőldművesszüvetkezeti dolgozó, Márkus Balázs és Mészáros József fmsz-i tagok lettek. Az előkészítő bizottság — a párt és tanács támogatását élvezve — komoly szervező munkát végzett, melynek eredményeképpen 17 földművesszövetkezeti tag elhatározta, hogy kettes típusú termelőszövetkezeti csoportba tömörül. Elhatározásukat hamarosan tett is követte. Február 14-én a 17 tag kimondta az »Uj Élet« termelőszövetkezeti csoport megalakulását. Pctrik János FJK-elnök, Kúnszentmiklés i TŰS mini 1100 000 forint megtafierítási vállaltak a Kecskemét és Vidéke Bsrísrgaiiui Váhilot Éipzói Vállalatunk elmúlt évi eredményeihez dolgozóink lelkes versenye is hozzájárult. A tavalyi eredmények lelkesítőleg hatottak, s az idén is számos vállalás született a tervek túlteljesítésére, az -•nköltség csökkentésére stb. Soltvadkeiti pincénk dolgozói például kollektiven vállalták, hogy a gépek karbantartásával, javításával, a megengedett veszteségi százalék csökkentésével, észózerűsítések bevezetésével 23 000 forintos megtakarítást érnek el. Kláber-telepi pincénk dolgozói közül Farkas János és Bagó József borfejtők havi tervük 160 százalékos teljesítését vállalták. Ezenkívül vállalatunk Kláber-telepi célgazdaságának dolgozói május 1 tiszteletére 24 000 forintos megtakarítás mellett — amelyet társadalmi munkával nyernek — kultúrtermet építenek. Vállalatunk dolgozóinak ez évi vállalásait összegezve a megtakarítások összege forintértékben meghaladja az 1 200 000 forintot Körösi (jiyörgynú A Szovjetunió Kommunista Pártja \X, kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolója alapján (Lapunk tegnapi számában közöltük a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatának egy részét. Az alábbiakban közöljük a határozat további szövegét.) A* a tény, hogy a nemzetközi küzdőtéren mélyreható történelmi változások mentek végbe a szocializmus javára, új távlatokat nyit meg az országoknak a kapitalizmusból a szocializmusra való áttérését illetően. A Szovjetunió Kommunista Pártja abból a lenini tételből indul ki, hogy »^minden nemzet eljut a szocializmushoz, ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan válfajának, a társadalmi élet különféle területein végrehajtott szocialista átalakítások ilyen vagy olyan ütemének«. A szocializmus útján haladó valamennyi ország fejlődésének történelmi tapasztalatai teljes mértékben megerősítették ezt a lenini tételt. A társadalom szocialista átalakításának szovjet formája mellett ma itt van a népi demokratikus forma is. Ez tíz év alatt minden vonatkozásban kiállta a próbát és teljesen bevált. A népi demokratikus államokban az egyes országok körülményeinek megfelelően színién számos árnyalatot és különbséget találunk. Sok sajátszerűséget kölcsönöz a szocialista építés formáinak a Kínai Népköztársaság, amelynek gazdasági élete a forradalom győzelme előtt rendkívül elmaradott, félfeudális és félgyarmati jellegű volt. A népi demokratikus állam a döntő parancsnoki magaslatok kivívása alapján a magánipar cs a magánkereskedelem békés átalakításának cs a szocialista gazdasági élet szerves részévé való fokozatos átváltoztatásának politikáját folytatja. Egészen törvényszerű, hogy ezentúl mind változatosabbak lesznek a szocializmusra való áttérés formái az egyes országokban. Emellett a szocializmusra való áttérés formái megvalósítá sának nem minden körülmények között keli feltétlenül polgárháborúval összekapcsolódnia. A )euinizmus azt tanítja, hogy az uralkodó osztályok nem engedik át önként a hatalmat. De a szocializmusra való áttérésért vívott osztályharc élességének ki- j sebb vagy nagyobb foka, az erő- I szak alkalmazása vagy nem alkalmazása enné! az áttérésnél nemcsak a proletariátustól függ, hanem attól is, hogy milyen fokú ellenállást tanúsítanak a kizsákmányolok a dolgozók túlnyomó többségének akaratával szemben, alkalmas-e erőszakot maga a kizsákmányolok osztálya. Nem kétséges, hogy számos kapitalista országban, ahol a kapitalizmus még erős, ahol kezében óriási katonai és rendőri apparátus összpontosul, elkerülhetetlen az osztályharc komoly kiéleződése. ^Ugyanakkor a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus javáravégbement gyökeres változások eredményeképpen, továbbá annak eredményeképpen, hogy a szocializmus vonzóereje rendkívül megnőtt a munkások, a parasztok, a dolgozó értelmiség között, kedvezőbb feltételek jönnek létre a szocializmus győzelméhez. Számos kapitalista országban a munkásosztálynak, amelyet élenjáró része vezet, reális lehetősége van az adott körülmények között arra, hogy saját vezetése alatt egyesítse a nép túlnyomó többségét és biztosítsa az alapvető termelési eszközök átkerülését a nép kezébe. A jobboldali burzsoá pártok és kormányaik mind gyakrabban buknak meg. Ilyen körülmények között a munkásosztálynak, ha maga körül egyesíti a dolgozó parasztságot, az értelmiség széles köreit, minden hazafias erőt, és határozottan visszavág az opportunista elemeknek, amelyek nem képesek lemondani a kapitalistákkal és a földesurakkal való egyez! kedés politikájáról, — van lehetősége arra, hogy vereséget mérjen a reakciós, ncpcUenes erőkre, szilárd többséget vívjon ki a parlamentben és a parlamentet a burzsoá demokrácia szervéből az igazi népakarat eszközévé teeye. A kongresszus hangsúlyozza, hogy más országokban csak azért váltak lehetségessé kedvezőbb feltételek a szocializmus győzelméhez, mert a szocializmus győzött a Szovjetunióban és győzedelmeskedik a népi demokratikus országokban. E győzelem elengedhetetlen feltétele volt a marxizmus—leninizmus diadala, továbbá a következetés és erélyes harc a reformizmus és az opportunizmus ideológiája ellen. A kongresszus külpolitikai téren a következő feladatokat tűzi az SZKP Központi Bizottsága elé: Szakadatlanul folytassa az államok békés egymás mellett élésének lenini politikáját — függetlenül társadalmi rendszerüktől, — Harcoljon aktívan a népek békéjéért és biztonságáért, az államok közötti bizalom megteremtéséért, törekedjék arra, bogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülése tartós békévé fejlődjék. Minden eszközzel erősítse a testvéri kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal és minden népi demokratikus országgal, tudva, hogy minél összeforrottabbak ca hatalmasabbak lesznek a szocialista államok, annál biztosabb a béke ügye. Meg kell szilárdítani a barátságot és az együttműködést a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság testvéri népeivel. Erősíteni kell a baráti kapcsolatokat és az együttműködést az Indiai Köztársasággal, a Burma! Unival, Afganisztánnal, Egyiptommal, Szíriával, Indonéziával és más államokkal, amelyek a béke álláspontját vallják; táinomatni keli azokat az országokat, amelyek nem hagyják magukat bevonni agresszív tömbökbe; közeledni kell a béke megőrzésében érdekeli valamennyi erőhöz. Fejleszteni kell és meg kell szilárdítani a baráti kapcsolatokat Finnországgal, Ausztriával, Svédországgal és a többi semleges országgal. A kapcsolatok további javításának aktív politikáját kell foly tatni az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország Olaszország, Nyugat-Németország, Japán, valamint a szóm szédos államok: Irán, Törökőr szag és Pakisztán irányában, törekedve a kölcsönös bizalom megszilárdítására, a gazdaságkapcsolatok széleskörű kifejlesztésére, a kulturális cs a tudományos kapcsolatok, valamint a? együttműködés kibővítésére. Fejleszteni és erősíteni kell a szovjet nép testvéri kapcsolatait minden ország dolgozóival. Éberen ügyelni kell azoknak a köröknek a mesterkedéseire amelyek nem érdekeltek a nem zetközi feszültség enyhítésében, idejekorán le kell leplezni a béke ellenségeinek aknamunkáját. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket szocialista államunk védelmi képességének további erősítésére, védelmünket a kor szerű haditechnika és a tudomány színvonalán kell tartani biztosítani kell hazánk biztonságát. It Az SZKP XX. kongresszusa mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió belső helyzete tovább erősödött. Annak eredményeképpen, hogy az SZKP Központi Bizottsága következetesen megvalósította a párt irányvonalát, a beszámolási időszakban jelentősen fejlődött » társadalmi termelés minden ága, növekedett a nép anyagi jóléte és emelkedett kulturális színvonala, még inkább megerősödött a szov jet társadalom erkölcsi-politikai egysége, gyarapodott a szovjet állam hatalma, A párt és a nép kiemelkedő győzelme volt, hogy a Szovjetunió ipara teljesítette és túlteljesítette az ötödik ötéves tervei Az ipari termelés 1955-ben, 1950- hez viszonyítva, az ötéves tervben előirányzott 179 százalék helyett 185 százalék, ezen belül a termelési eszközök termelése a terv szerinti 180 százalék helyett 191 százalék volt, a közszükségleti cikkek termelése pedig a tervben előirányzott 165 százalék helyett 176 százalékra emelkedett. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy teljes állhatatossággal folytassák a harcot azért hogy a Szovjetunió fő gazdasági feladatát békés gazdasági verseny revén történelmileg rövid idő alatt oldják meg. Ez a feL j adat: a szocialista gazdasági j rendszer fölényére támaszkodva I atol kell érnünk és túl kell szárj nyalnunk a legfejlettebb kapita! tisla országokat az egy főre jutó I termelés tekintetében. A kommunista párt feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a jövőben is biztosítsák a nehézipar elsődleges fejlesztését, mindenekelőtt a vas- és színesfém-kohászat, a szén- és ásványolajipar, az energetika, a gépipar, a ve(Folytatás g 2( oldaton)
