Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-24 / 20. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése HÍREK (Folytatás az X. oldalról) vényápolási és betakarítási mun­kákban: közel 50 százalékkal több gépi kapálást, négyszerany- nyi gépi kaszálást végeztek és 22 százalékkal nagyobb területen takarították be a gabonaféléket, mint 1954-ben. A tervezett trak­tormunka mennyiségét azonban a gépállomások csak 98,6 száza­lékra teljesítették, a traktorokat kevésbé használták ki, mint 1954- ben. Az őszi idényben a gépállomá­sok több mélyszántást végeztek, mint az elmúlt év azonos idő­szakában, de a munka nagy ré­szét késve végezték el. Az állami erdőgazdaságok töb­bet erdősítettek és fásítottak, mint az előző években. Az év folyamán végrehajtott erdősíté­sek területe több mint három­szorosa az évi vágásterületnek. A mezőgazdasági termények (955. évi begyűjtése általában eredményesebb volt az előző évi­nél. A legtöbb cikkből a begyűj­tési tervet túlteljesítették és a begyűjtött mennyiség — a zab, a napraforgómag és a nyersrizs kivételével — meghaladta az 1954. évit. Az 1955. évi begyűjtési tervet kenyérgabonából 6,3 százalékkal, árpából 8,7 százalékkal, zabból 9,6 százalékkal túlteljesítettük. A begyűjtött kukorica mennyisége az 1954. évinél lényegesen több, a tervezettnél valamivel keve­sebb volt. A borbegyűjtés tervét 53 százalékkal teljesítették túl. Az 1955. évben valamennyi fontosabb vágóállatból és állati termékből többet gyűjtöttek be, mint az 1954. évben. Az évi be­gyűjtési tervet vágósertésből 9,5 százalékkal, tejből 8,9 százalék­kal túlteljesítették; vágóborjú­ból, baromfiból és tojásból keve­sebb volt a begyűjtés, mint amennyit a terv előírt, Közlekedés - Hírközlés A közlekedés 1955. évi áru- és s '.emélyszállítási tervét túltelje- s; tette. Vasúton 7 százalékkal, te aergépkocsin 6 százalékkal több árut szállítottak, mint 1954- ben. 1955-ben tovább fejlődött a köz­lekedés. Többek közt 35 új moz­donyt, 285 új vasúti teherkocsit, 1600 új tehergépkocsit, 262 új tá­volsági autóbuszt, egy Duna- tengerjáró hajót állítottak for­galomba. Áruforgalom A kiskereskedelem 1955. évi forgalma mintegy 5 százalékkal volt nagyobb, mint áz 1954. évi. 1955-ben a lakosság élelmisze­rekből mintegy 5 százalékkal többet vásárolt, mint az előző évben. Kenyérből 11 százalékkal, lisztből 16 százalékkal, tőkehús­ból 7 százalékkal, hentesárukból 13 százalékkal, tej- és tejter­mékből 4 százalékkal, cukorból ? százalékkal, csokoládéfélékből és nougatárukból 6 százalékkal, sörből 18 százalékkal, égetett szeszesitalokból 9 százalékkal, cigarettából 7 százalékkal adtak el többet, mint 1954-ben. A megnövekedett forgalom el­lenére a húsellátás az év első háromnegyedévében nem min­dig volt kielégítő. Az év utolsó hónapjaiban a húsellátás meg­javult. Az élelmiszerek piaci felhoza­tala (a megfigyelt városok pia­cain) némileg meghaladta az elő­ző évit és a cikkek ára együtte­sen mintegy 4 százalékkal csök­kent. Ezen belül a gyümölcsfé­lék ára 31 százalékkal, a száraz­hüvelyeseké 10 százalékkal csök­kent, a zöldségfélék ára átlago­san 4 százalékkal és a burgo­nyáé mintegy 22 százalékkal magasabb volt, mint 1954-ben. 1955-ben iparcikkekből szintén mintegy öt százalékkal nőtt a kiskereskedelmi eladás. Tűzhely­ből 102 000 darabbal, kerékpár­ból 25 000 darabbal vásároltak többet, edényáruból 91 millió fo­rinttal, bútorból 215 millió fo­rinttal, építőanyagból 300 millió forinttal volt több az eladási for­galom, mint 1954-ben. A ruházati cikkek eladása valamivel keve­sebb volt az előző .évinél. Az év folyamán jelentősen bővült az iparcikkek — többek között a háztartási gépek és eszközök, edényáruk — választéka. Egyes cikkekből a keresletet nem tel­jes mértékben tudták kielégíteni (kerékpár, egyes építőanyagok, bútor, egyes jobb minőségű szö­vetek, stb.) 1955-ben mintegy 500 bolttal és vendéglátóipari üzemmel növel­ték az állami és szövetkezeti kis­kereskedelem hálózatát. Falun sok szövetkezeti boltot szakosí­tottak. Növekedett az idegenfor­galom és valamelyest megnöve­kedett a szállodák befogadóké­pessége is. A külkereskedelmi forgalom 1955-ben 10 százalékkal megha­ladta az 1954. évit és számos olyan országra terjedt ki, ame­lyekkel az elűző években Ma­gyarországnak nem volt kereske­delmi kapcsolata. Az ipar ex­portkötelezettségeit egészében teljesítette ugyan, de több ex­porttermék szállításával elma­radt. A külkereskedelmi forga­lom aktív egyenleggel zárult, ennek mértéke azonban kisebb volt a tervben előírtnál; A lakossága számának, foglalkoztatottságá­nak és jövedelmének alakulása — Szociális és kulturális eredmények 1955-ben a népmozgalom to­vábbra is kedvezően alakult. Az élveszületések száma az elmúlt öt év átlagát 5 százalékkal meg­haladta. A halálozások száma 8 százalékkal volt kevesebb, mint 1954-ben; 1000 lakosra 10 halál­eset jutott, kevesebb, mint eddig bármikor Magyarországon. A lakosság száma 1955-ben 112 000- rel gyarapodott és az év végén meghaladta a 9 860 000 löt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, va­lamint a munkás és alkalmazott népesség (keresők és eltartottak) egy főre jutó reáljövedelme meghaladta az 1954. évi színvo­nalat. Az 1954. decemberi nyug­díjrendezés hatására az előző év­hez képest lényegesen megnőtt a nyugdíjasok jövedelme. A pa­rasztság jövedelmei a kedvező termés és az állami szabadfelvá­sárlás arányának növekedése következtében jelentősen emel­kedtek. A lakásépítkezésekre, az egész­ségügyi, kulturális, jóléti és Moszkvában január 20-án megkezdődött a szűz- és par­lagföldek hasznosításában ki­tűnt komszomolisták és fiatalok kétnapos értekezlete. Az érte­kezlet részvevői intenzíven részt vettek a tanácskozás munkájá­ban. A január 21-i záróülésen jelen volt a Szovjetunió Minisz­tertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártjának több ve­zetője. N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára beszédet mon­dott ezen az ülésen. Ebben han­goztatta, hogy lényegében meg­oldódott az a feladat, amelyet a párt és a kormány a szűzföldek hasznosítása végett kitűzött és nem 13 millió hektárt törtek fel, amiről a felhívás napjaiban be­széltek, hanem sokkal többet. Jelenleg a szűz- és a parlagföl­dek hasznosításának vidékein már 30 millió hektárt, az egész országban pedig 33 millió hek­tárt törtek fel. — Kelet-Szibériában, a Távol- Keleten nem fogjuk úgy erőltet­ni újabb szűzföldek feltörését — mondotta — bár igen sok van ott belőlük. Lehetővé kpll tenni most a régi, lakott vidékeken is a technikai felszerelés felújítá­sát, hogy növeljük a földek ter­méshozamát. kommunális létesítményekre for­dított összeg 1955-ben mintegy 2,2 milliárd forintot tett ki; 1955-ben összesen közel 30 000 lakás építését fejezték be. Az 1955. évben nagymérték­ben emelkedett a kommunális szolgáltatások színvonala is. Je­lentősebben fejlesztették Buda­pest, Kecskemét és Miskolc víz­ellátását. Javult a falusi lakos­ság vízellátása is, 1955-ben tovább javult a la­kosság egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma az év fo­lyamán 2900-zal emelkedett. Je­lentősen növekedett a csecsemő­gyermekgyógyászati osztályok ágy száma. A bölcsődei férőhelyek száma az 1955. év végén 2700-zal, 12 százalékkal volt magasabb, mint 1954-ben; 1955-ben tovább bővült az ok­tatási cs népművelési intézmé­nyek hálózata. 27 óvodát és nap­közi otthont 1600 férőhellyel, 114 általános iskolát 338 tanterem­mel, 9 középiskolát 45 tanterem­mel, több kultúrotthont, kultúr- házat adtak át rendeltetésének. Beruházások Az 1955. évben mintegy 8 szá­zalékkal több volt a beruházá­sokra fordított összeg, mint amennyit a terv előírt; 1955-ben fokozottabb gondot fordítottak a népgazdaság álló­alapjainak megóvására. Az el­múlt évben a vállalatok mint­egy 17 százalékkal több felújí­tást hajtottak végre, mint 1954- ben. A lakóházak tatarozására és karbantartására közel 500 millió forintot fordítottak. 1955-ben több fontosabb, előző években leállított beruházás munkálatait tovább folytatták. Többek között újra megindult Sztálinvárosban a kokszoló, az ércelőkészítő és a tömörítő, a rudabányai vasércdúsító, vala­mint a Klement Gottwald Vil­lamossági Gyár nágycsarnoká- nak építése. 1955-ben sem érvényesültek kellőképpen a beruházásoknál a gazdaságosság Szempontjai. A második ötéves terv sikeres előkészítése érdekében az 1955. év folyamán megkezdték, illető­leg meggyorsították számos lé­tesítmény, elsősorban a hazai műanyaggyártást megalapozó Tiszavidéki Vegyikombinát, a Tiszapalkonyai Erőmű, a Sztá- linvárosi Szalmacellulózegyár — tervezési és kivitelezési munká­latait. Az elvtársak felszólalásukban helyesen beszéltek arról — foly­tatta —, hogy a szovhozokban sokszor fordult elő túlmérete- zettség. Valóban, igen sok ember van nálunk, akinek a termelés­hez nincs köze, akik, mint mond­ják, nem vetnek és nem aratnak. Komszomolista elvtársak! Önök­ben buzog a vér, harcoljanak a bürokrácia ellen épp olyan el­szántan, mint ahogy a szűzföldek feltöréséért küzdöttek. Nem le­hetne keményebben bánni a bü­rokratákkal, hogy ezektől a gyo­moktól megtisztítsuk a szűzföl­deket, amelyet már beleptek? Hruscsov elvtárs felszólalásá­nak befejező részében felsorolt l£55-re vonatkozó néhány szá­mot. Az országban a betakarított gabona összmennyisége jelentős mértékben túlszárnyalta az 1954. évit, emellett 3,6-szer több kuko­ricát gyűjtöttek be. Megnöveke­dett az állattenyésztési termé­kek: a tej, a hús, a gyapjú és a tojás termelése is. Jelenleg az egész kérdés abban rejlik, hogy megjavítsak vezetési módszere­inket — fejezte be felszólalását Hruscsov elvtársi — A Művészeti Dolgozók Szak­szervezete ezentúl minden ked­den és pénteken fél 10-től 13 óráig hivatalos órát tart. (Kecs­kemét, Szakszervezeti Székház, földszint 3. számú ajtó). A viga­lom-rendezők forduljanak zene­karok kéréséért a Művészeti Dolgozók Szakszervezetéhez, mert a zenészek csak közvetítés útján dolgozhatnak. — Készülnek a DISZ-tag- könyvcserérc. A miskei fiatalok ez alkalomkor a »Csikós« há- romíelvonásos vígjátékot mutat­ják be. Az ünnepélyes tag- könyvcserére meghívják' a járás minden DISZ-titkárát, valamint a járási DISZ-bizottság és a tö- megszérvezetek vezetőit, — Régészeti előadás. »Baja város története a római és a népvándorlás korában« címmel tart előadást dr. Zalotay Elemér, a TTIT munkatársa január 25-én este 6 órakor a József Attila kultúrházban. — Kiállítás saját készítmény­ből. A Császártöltési Vegyes KTSZ a tavasz folyamán 10—15 újfazonú szandált készít. A szö­vetkezet saját készítményeiből márciusban kiállítást rendez, ahol bemutatják az. új fazonú szandálokat, bútorokat és más modelleket. A SZOT VIII. teljes ülésének második napi tanácskozásán Vin- cze József, a SZOT elnökségé­nek tagja, a SZOT Társadalom- biztosítási főosztályának vezető­je mondott beszámolót. Ebben a szakszervezetek társadalombiz­tosítási munkájával foglalkozott. Beszédének bevezető részében is­mertette a társadalombiztosítás fejlődését. Hangoztatta, hogy a népgazdaságunk fejlődésével emelkedtek a társadalombiztosí­tásra fordított költségek is. Míg 1950-ben a társadalombiztosítás­ra 2 milliárd 272,5 millió forin­tot fordítottunk, addig 1955-ben a társadalombiztosítási kiadások 5 milliárd 700 millió forintot tet­tek ki. Az előadó ismertette egészség- ügyi hálózatunk fejlődését., kör­zeti és üzemi orvosok munkáját, majd beszélt a pénzszolgáltatá­sok helyes felhasználásáról. — Megemlítette, hogy a nyugdíjra BERLIN. Mint az ADN hír- ügynökség és a hamburgi Die Welt című lap január 20-i szá­mában közölt adatokra hivat­kozva jelenti, évenként 60—70 ezer ember emigrál a Német Szövetségi Köztársaságból kü­lönböző országokba. Az emigrán­sok között számos magas szak- képzettségű munkás, orvos, mér­nök és diplomáciai mezőgazda- sági szakember található. LONDON. Az Observer Crank- shaw tollából cikket közölt a Szovjetunió hatodik ötéves terve irányelveinek tervezetéről. A cikkíró, aki általában szovjetel­lenes propagandájáról ismert, kénytelen elismerni a Szovjet­unió fejlődésének sikereit. »A hatodik ötéves terv terve­zete — írja Crankshaw — olyan okmány, amelytől eláll az ember lélegzete.« Crankshaw hozzáfűzte: „mi­nőségi terv ez, amelynek elfo­gadása új szakaszt jelent a Szovjetunió ipari fejlődésében.” (MTI) Az AFP jelenti, hogy Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára vasárnap hosszas meg­beszélést folytatott Abdel Kalek Hasszunával, az Arab Liga fő­titkárával. A megbeszélésen az izraeli—arab feszültség enyhíté­sének Hammarskjöld-íéle javas­latával, az ENSZ előtt álló, füg­gőben lévő arab problémákkal, az észak-afrikai helyzettel, va­lamint az Arab Liga és az Egye­sült Nemzetek Szervezete közötti együttműködés szorosabbra fű­zésével foglalkoztak. — A földrengés sújtotta la­kosság megsegítésére többen fel­keresik a tanácsot Baján. Az el­múlt napokban Valcsik János egyénileg dolgozó paraszt 1001' tégla árát fizette be. Rigler Já­nos kőműves és Veréb Antal cse­répfedő pedig a megrongált ha­zak kijavítására és rendbehoza­talára jelentkeztek. — A napokban megválasztot­ták a Vöröskereszt-csoport uj vezetőségét Bugacon. Lesták Sándorné évek óta egyedül vé­gezte a vöröskeresztes munkát; A csoport tevékenysége most megélénkült, ebben nagy segít­séget nyújtott dr. Kamarás Géza községi orvos. — Tervek az 1956»os évben. Fajszon az átjáró megépítésére 15 000, buszmegálló építésére pe­dig mintegy 20Ó0 forintot ter­veztek. A buszmegálló építésé­hez szükséges építőanyag már megvan. — Együtt működik Kunbaján a Vöröskereszt és az MNDSZ. A napokban szabás-varrás, kézi­munka, csuhéjfonás, játékkészí­tés elsajátítására tanfolyamot rendeznek. A tanfolyamon felol­vasást tartanak szépirodalmi könyvekből és megismerkednek az elsősegélynyújtással is. (Mills József né). fordított összeg évről évre emel­kedik. Az 1954. október l*én élet- belépett új nyugdíjtörvény, mely alapvető változásokat hozott az öreg és rokkant dolgozók ellátá­sában, megszűntette a régi ma­gasabb korhatárt és nőknél 55, férfiaknál 60 évben állapította azt meg. 1955-ben nyugdíjra több mint 2 milliárd forintot for­dítottunk. Vincze József a következők­ben az új szakszervezeti tagdíj­rendszer előnyeit méltatta. E; jelentős tagdíjcsökkentést jelem és egyben egyszerűsíti a tagdíj kezelést. A referátum után eleven vitt alakult ki a beszámoló felett. A? ülés részvevői ezután határoza­tot hoztak, majd Cseterki La­josnak, a SZOT titkárának a zárószavaival véget ért a SZOT Vili. teljes ülésének tanácsko­zása. PEKING. A belgrádi rádió közli, hogy Mao Ce-tung, a Kí­nai Népköztársaság elnöke fo­gadta Vladimír Popovicsot, Ju­goszlávia pekingi nagykövetét és a Kínában tartózkodó jugoszláv újságíróküldöttséget. BEIRUT. Az A1 Hajat címC lap Eden miniszterelnöknek a közel- és közép-keleti helyzetről tett nyilatkozatát kommentálva írja: »valahányszor egy nyugat: vezető a közép-keleti helyzetről ír, érezzük, hogy egyre nő és mélyül a szakadék köztünk és a Nyugat között. Mind jobban és jobban meggyőződünk arról, hogy a Nyugat előttünk érthe­tetlen nyelven beszél és máskép­pen fogja fel problémáinkat, mint mi. Itt van például Eden legutóbbi beszéde. Eden e beszé­dében egy új világháborúra fi­gyelmezteti a világot, amely ez­úttal a Nyugat és Kelet vetél­kedése következtében a Közép- Keleten törhet ki. Eden, amikor a háború kitörésének lehetősé­gére figyelmeztet, egy szót sem szól az esetleges háborús veszély igazi okairól. Eden tudatában van annak, hogy a közép-keleti zavargások oka nem a Szovjet­unió, hanem az az elnyomás és igazságtalanság, amelyet a Nyu­gat gyakorol e térségben. Itt az ideje, hogy a Nyugat elismerje a közép-keleti helyzet valódi ál­lását. Az igazság az, hogy a nyu­gati hatalmak kegyetlenül és igazságtalanul bánnak az ara­bokkal és ez a fő oka az e tér­ségben uralkodó feszült helyzet­nek,« (MTU A szűz- és parlagföldek hasznosításában kitűnt fiatalok értekezlete a Kremlben Hruscsov eívlárs is beszéli a tanácskozáson Ez történt a nagyvilágban A dolgosók egészségügyi ellátásának kérdéseiről tárgyaltak a SZOT VIII. teljes ülésének második napján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom