Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-14 / 12. szám
BÀCSKISKUNMEGYEI AZ MDPB/rcSKISKUNMMGYEI PXRTBIZOTTSX&XNAK LAPJA I XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ara SO filler 1956. JANUAR 14. SZOMBAT Vezetőség határozatának végrehajtásáért Újfajta, hazai előállítású zománcanyag Újítóink a Központi Egyszerűbb vízátlásmutató berendezés A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat szerelő-részlegének két műszaki dolgozója, Kovács Dezső kommunista főépítésvezető és Horváth Gyula építésvezető egy igen egyszerű, könnyen beszerezhető, könnyen kezelhető vízállásmutató berendezést szerkesztettek. A vízállásmutatókat a gépállomásokon létrehozott víztornyoknál használják. A régebbi igen bonyolult és drága volt. A felszereléshez útmutatásul 11 darab rajzot készítettek a tervezők. Ez megfelel 5,4 méter fénymásoló papír hosszúságának. Az új vízállásmutató berendezésről három irányból olvasható le az, hogy a valóságnak meg- j felelően mennyi víz van a tartályban. Az újítást az Építésügyi Minisztérium műszaki osztálya elfogadta. Az új elgondolások j alapján megbízta a Pécsi Építőgépkarbantartó Vállalatot az új szerkezet elkészítésével. Való- j színű, a hó végére az első pél- | dány elkészül. Előállítása 2000 forinttal olcsóbb. Ha a gyakorlatban jól bevált, megkezdik a sorozatgyártását. Csupán a vállalatnál évi 20 000 forintos megtakarítást eredményezhet, Import fenyődeszka- megtakarítás Hosszas fejtörés után végleges formát öltött az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban Vi- rágh László üzemmérnök és Rózsa Sándor kereskedelmi osztályvezető közös munkája alapján a »kontainerek« ki- és berakására szolgáló emelőszerkezet nevű újításuk. Az újítást elfogadták. Igen sok előnye van. Először is sok dolgozót felment a nehéz fizikai munka alól, de tetemes az az anyagmennyiség is, amit meg tudnak az újítás alkalmazásával takarítani. A számítások szerint például az import fenyődeszkából 50 000 I forintnyi összeget tesz ki a megtakarított famennyiség. Az üvegcsomagoláshoz való göngyöleg is lényegesen kevesebb lesz, ugyanakkor a ládák csomagolására és pántolására sem lesz szükség. Ez évben várható megtakarítás megközelíti a 86 000 forintot. A Kecskeméti Gépgyár zománcozó laboratóriumában a késő éjszakai órákban két ember hajladozott az asztalon lévő tégelyek fölé. Az egyik Mezei Ferehc főművezető, a másik a munkatársa, Faragó László. Mezei elvtárs már régóta kísérletezik, hogy olyan zománcanyagot állítson elő, melynek alapanyagai hazánkban is fellelhetők. Ebbe a nagy munkába kapcsolta be Faragó Lászlót, aki igen otthonosan mozog már e munkában. Hosszas és fáradságos munkájukat siker koronázta. Az új recept szerint a zománcpúderhoz jóval kevesebb importanyagot adnak, mint eddig. A számítások szerint az évi megtakarítás 42 ' ezer forint. Ezenkívül ismeret- ! len még az ebből származó de- I viza-megtakarítás. A zománc- j púder minőségileg is jobb, mint a külföldi. Fehérebb, és ezért : tetszetősebb fürdőkádakat lehet vele zománcozni. Felhívás a megye valamennyi állami gazdasági vonlatősáUus Én, Bokor István, a Szakmári Állami Gazdaság vontatósa versenyre hívom a megye valamennyi állami gazdasági vontatósót. Versenyfeltételeim a következők: 1. Éves kilométer-tervemet, amely 28 000 kilométer, 175 százalékra teljesítem. 2. Üzemanyagfelhasználásomat ö százalékkal csökkentem. 8. További 5 százalékkal csökkentem az alkatrészfelhasználási és javítási költséget. 4. Segítséget nyújtok ahhoz, hogy a velem együtt dolgozó iukodó munkások 125 százalékra teljesíthessék tervüket. E versenyfelhívásommal örömhöz mérten akarok én is küzdeni második ötéves tervünk sikeres megvalósításáért és kérem a MEDOSZ megyei igazgatóságától, hogy a versenyt egész éven ót értékelje, s egyben felkérem az állami gazdaságok vontatósait, csatlakozzanak versenyfelhívásomhoz. Bokor István vontatás Az EXPORT PARADICSOM termelésének kérdéseiről tartanak tapasztalai- cserét a közeli napokban Január 19-én, csütörtökön délelőtt fél 10 órai kezdettel export paradicsomtermesztési tapasztalatcserét rendez a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága a kecskeméti Micsurin Agrártudományi Egyesület, a TTIT megyei szervezetének agrártudományi szakosztálya és a ZÖLDSZÜV. Az ankét megrendezésére a városi tanács nagytermében kerül sor. Részvevői pedig az ország tudományos intézeteinek szakemberei, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások élenjáró dolgozói, valamint a legjobb paradicsom 1er melók lesznek. Az előadást Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Tudományos Kutató Intézet igazgatója tartja. Előadásának fű témája az export paradicsomtermelés lesz. A január 19-én megtartandó ankét elősegíti az export paradicsom termelésének fejlesztését s megismerteti a részvevőket az Alföld legnagyobb paradicsom- termő vidékének jövőbeli célkitűzéseivel. Keudelet a kukorica, napraforgó és bor forgalmi korlátozásának megszüntetésért». A kukorica, burgonya, napraforgó és bor forgalmi korlátozása — egyes kivételektől eltekintve — az egész országban megszűnik. A megyei begyűjtési hivatalok vezetői — a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökével egyetértésben — kivételesen továbbra is fenntarthatják a forgalmi korlátozást azokban a községekben, amelyek kukorica-, burgonya-, napraforgó- es borbe gyűjtési tervük teljesítésében jelentősén elmaradtak. Kukoricából, valamint őrleményéből s napraforgómagból 5 •mázsát, illetve ennél nagyobb mennyiséget vasúton, hajón, tehergépkocsin és egyéb fuvareszközön továbbra is csak a szállítás helye szerint illetékes járási begyűjtési hivatal szállítási engedélyével szabad szállítani. A szabadpiaci értékesítési jogukat visszanyert községekből bármilyen mennyiségben szállítási engedély nélkül, szabadon lehet bort szállítani. ((MTI) Mi is csatlakozunk Mi, helvcciai és matkói úttörők is olvastuk a DISZ járási bizottságának felhívását és megfogadtuk, hogy csatlakozunk a felhíváshoz. Elhatároztuk, hogy harcot indítunk a terméshozam 3 százalékos növeléséért és ennek érdekében a következőket vállaljuk: 1. Húsz úttörő részvételével íigyelőörsöt szervezünk, akik jelezni fogjak majd az esetleges jégpáncélképződést, vagy a felfagyást. Jégképződés eseten 60 hold vetésen feltörjük a jeget. 2. Havazás eseten Hükecz István egyénileg dolgozó^ parasztnak 5 hold partos, szélhordta vetését szánnal megjáratjuk, hogy ezzel biztosítsuk a hófogást. Két hold vetésről vízleeresztő csatornát építünk, a matkói iskolában pedig 10 tagú brigádot szervezd nk. Ez a brigád a Szabadság Termelőszövetkezet gyenge vetésterületén 10 mázsa műtrágyát fog kiszórni. 3. Vállaljuk, hogy 130 úttörő részvételével 160 mázsa apró- trágyát gyűjtünk, 160 úttörő pedig 22 mázsa íahamut gyűjt majd s ezt az aprótrágyával ösz- szekeverve a hó elolvadása előtt felültrágyázásként a gyenge vetésterületeken kiszórjuk. A központi iskola három tagú úttörőküldöttséget küld a helyi sütöde dolgozóihoz és felkérik őket, hogy az úttörő csapat részére gödörbe gyűjtsék össze a felhasznált tüzelő hamuját. A DISZ járási bizottságának felhívását négy kisgyűlésen ismertetjük, ahol felhívjuk a figyelmet a gabonák téli és tavaszi kezelésére. így mozgósítunk minden erőt a felhívásban megjelölt feladatok végrehajtására. Sleinmcr Bella úttörő csapatvezető Bérezi Gyula tanító, DISZ-titkár Fazekas Mihály igazgató-tanító üdvösül lük a nagy kínai nép kültlötleit Mint lapunk tegnapi számában már közöltük, Csu Te marsallnak, Kína Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a Kína Kommunista i'ártja Központi Bizottsága titkárának, a Kínai Népköztársaság alelnökének vezetésével tegnap három tagú kormányküldöttség érkezett hazánkba. Örömmel és szeretettel köszöntjük kedves vendégeinket, a hazánkba ellátogató kormányküldöttséget, a 600 milliós kínai nép fiait. Forró szeretettel üdvözöljük Csu Te elvtársat, a Kína Kommunista Pártja sok év óta vezető tisztséget betöltő funkcionáriusát. Biztosak vagyunk abban, hogy hazánkban, fővárosunkban tett látogatásuk tovább erősíti a kínai és a magyar nép egyre izmosodó és szélesedő baráti kapcsolatait. A magyar nép nagy elismeréssel és figyelemmel kíséri azt a soha nem látott méretekben kibontakozó építőmunkát, amelyet a Kínai Népköztársaság népei kommunista pártjuk vezetésével folytatnak. Örömmel látjuk, hogy a szocialista forradalom eddig nem látott méretekben bontakoztatta ki a többezer éves dicső történelmi múltra visszatekintő nagy kínai nép alkotó képességeit. A pusztító folyamok megszabályozása, a szocialista ipar, elsősorban a nehézipar gyorsütemű fejlődése, a termelőszövetkezeti mozgalom lendületes térhódítása mind azt mutatja, hogy a kínai nép élni tud kivívott szabadságával és a szocialista tábor országainak segítségével biztosan halad a virágzás útján. Szinte elképzelhetetlen számunkra az az ütem, a szocialista fejlődésnek az az irama, amelyet a Kínai Népköztársaság második ötéves tervének számadatai tükröznek. »Terveink szerint 1956 végéig a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépő parasztok száma országosan meghaladja a 70—OOszá- j zaiékot« — mondotta Csu Te elvtárs a Román Munkáspárt második kongresszusán tartott h'’"“''lében. »Kína Kommunista Pártja tervének megfelelően körülbelül 1967-ig lényegileg szocialista ipari nagyhatalommá változtatja hazánkat. A gyakorlati munka eddigi sikerei arról tanúskodnak, hogy ezt a tervet határidő előtt is meg lehet valósítani.-« Ami nem kevésbé fontos, a gazdasági építő munka szédítő iramával együtt növekszik a Kínai Népköztársaság nemzetközi tekintélye és befolyása, különö- sen az ázsiai és az afrikai kontinensen. Nyilvánvaló ennek a magyarázata. A kínai nép példája minden szónál erősebben bizonyítja, hogy egyrészt le lehet rázni- a gyarmati uralom igáját, másrészt pedig a haladó erők a munkásosztály és pártja vezetésével viszonylag rövid idő alatt fel lehet számolni a gyarmati elmaradottságot is. Nem véletlen, hogy a Kínai Népköztársaság és India kormánya által elsőnek meghirdetett híres öt alapelv, a Pancsa Sila, azóta is számos ország külpolitikájának alapelve lett. A Kínai Népköz- társaság ma döntő befolyással bír és jótékony befolyással a nemzetközi béke ügyére. A koreai háború és az indokínai vérengzés megszüntetése a Szovjetunió következetes békeharca mellett elsősorban a kínai nép nevéhez fűződik. A gazdasági építőmunkában és a diplomáciában elért sikereivel méltán vívta ki a hatalmas kínai nép az egész emberiség elismerését, és csodálatát. Éppen ezzel magyarázható, hogy a nyugati imperialista hatalmak nem jó szemmel nézik egykori vadászterületük önálló fejlődését és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a Kínai Nép- köztársaságot továbbra is távol tarthassák ENSZ-beli jogos helyétől. Népünk és kormányunk — az egész világ haladó közvéleményével együtt — kiáll amellett, hogy a Taivan-szigeti báb helyébe mielőbb a kínai nép egyetlen jogos képviselője, a Ki» nai Népköztársaság küldött e kerüljön. Csu Te elv társ Csu- Te elvtárs, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a párt Központi Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság alelnöke, a jelenleg hazánkban tartózkodó kormányküldöttség vezetője, 1886-ban született. 1922 októberében —1 egy évvel megalakulása után — lépett be a Kínai Kommunista Pártba. Mint kiváló katona, egyre nagyobb feladatokat vállalt a kínai népnek a felszabadulásért, a gyarmatosítók ellen folytatott harcában. 1927-ben Csőn En-laj-jaí, Ho Lunggal, Je Tinggel és más elvtársakkal együtt megszervezte a híres augusztus elsejei felkelési. A harmincezer főt számláló fegyveres csapatot Nan Csangba, majd hosszas harcok után Dél-Hunan tartományba vezettek. Itt csapataikat egyesítették a Mao Cc-lung elvtárs vezetése" alatt álló egységekkel. Ezek a csapatok alkották a kínai munkás-paraszt vörös hadseregnek, a mai kínai népi felszabadító hadseregnek a csíráját. Csu Te elvtárs főparancsnoka volt a vörös hadseregnek. Állhatatosan küzdött a hadsereg harci szellemének javításáért, Az 1934. évi hosszú menetelés nagy erőfeszítéseket követelő időszakában személyes példamutatásával, Mao Ce-lung elvtárs irányelveinek pontos végrehajtásával sikerült kivonnia a hadsereget az ellenforradalmi támadások elől. A hosszú menetelés győzelme az egész világ előtt megmutatta, hogy a Kínai Kommunista Párt és vörös hadseregének ereje legyőzhetetlen. 1937-től kezdve Csu Te elvtárs a japán agresszió ellen küzdő nyolcadik hadsereg parancsnokaként folytatta a gyarmatosítók, az imperialista betolakodók elleni harcát. Japán fegyverletétele után. új ellenség, az amerikai imperialisták támadták meg Kínát, gyarmatukká akarták süllyeszteni a kínai nép hazáját. A nemzetáruló Csang Kaj-sek ellenforradalmi klikkjét támogatva 1946-ban háborút kezdtek a Kínai Kommunista Párt és a vörös hadsereg ellen. A kínai nép pártja vezetésével nemzeti felszabadító háborút kezdett. A népi felszabadító hadsereg főparancsnoka Csu Te elvtárs volt. Vezetésével csapást csapás után mértek Csang Kaj-sek ellenforradalmi csapataira és 1948 végére már egész Északkelet-Kína felszabadult. Nem sokkal ezután teljesen kiűzték a gyarmattartók csapatait a kínai szárazföldről, s 1950 október 1-én létrejött a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya. Az ország újjáépítésének és a szocializmus alapjai lerakásának munkájában szintén az. első sorokban találjuk Csu Te elvtársat. Mint a Kínai Népköztársaság marsall ja, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a párt Központi Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság alelnöke s a honvédelmi bizottság alelnöke dolgozik a kínai nép boldog jövőjéért. Csu Te I elvtársat, a kínai nép nagy fiát szeretettel köszönti Magyaror- I ságra érkezése alkalmából egész dolgozó népünk;