Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-07 / 6. szám

\ % ezetŐMégMijJáválasztó ía^wíílfN a Bajai íffezőgazclasági képjavítóban A Bajai Mezőgazdasági Gép­javító kultúrterme zászlódíszbe öltözött a vezetőség újjáváíasz- tására. Az özem kommunistái vala­mennyien megjelentek, hogy a beszámoló meghallgatása után, élve a párttagság segítő­készségével, bírálatával megfon­tolt döntést hozzanak, kikre bíz­zák üzemük pártszervezetének további irányítását, vezetését. Nagy János elvtárs ismertette az üzemi pártszervezet beszá­molóját az eddig végzett munka eredményeiről és a még megmu­tatkozó hibákról. Beszámolójá­ban őszinte szavakkal tárta fel az eredmények mellett a még megmutatkozó és a termelő munkát fékező olyan hibákat, melyek a szervezetlenségből, a vállalatvezetés, az üzemi párt­szervezet és szakszervezet közös erőfeszítéseinek elmulasztásából adódtak. Az üzem kommunistái és pártonkívüli dolgozói az el­telt két esztendő alatt nem egy­szer bebizonyították, a legnehe­zebb feladatok megoldására is képesek. Az elmúlt évek során a téli gépjavítások idején pél­dául Bátyák János szerelő egy­maga több gép kijavításával végzett, mint az elmúlt hó­napban az üzem egész kol­lektívája. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a vállalatvezetés a téli gépjavítás idején olyan munkát vállalt, melynek munkaidejét 50 órában szabta meg, míg aztán a munka kivitelezésekor derült ki, hogy annak elvégzése 150 munkaórát vesz igénybe. így 4000 munkaóra esett ki deecmbcr hónapban a téli gépjavítás idejéből, Ez zavart és kapkodást idézett elő, elsorvasztotta az üzemrész­legek verseny mozgalmát, Felelősség terheli ezen a té­ren az üzemi pártszervezetet is. Elmulasztotta a készülő tervek ellenőrzését. Az 1954. év ered­ményeit, amikor a téli gépjaví­tás mellett az üzem dolgozói 336 répalazítót készítettek, 1955. el­ső félévét, amikor 230 répalazító készült és 80 darab nedvescsá- vázóval segítették a mezőgazda­ságot, egyenlőtlen és hullámzó ter­melési eredmények követték. A vállalatvezetés az elmúlt ne­gyedik lervnegyedben figyelmen kívül hagyta az üzemi pártszer­vezet és szakszervezet erejét, ja­vaslatait és olyan terv végrehaj­tását tűzte feladatul, mely felül­múlta az üzem kapacitását, az üzem dolgozóinak erejét. A beszámoló részletesen fog­lalkozott a pártélettel, a kom­munisták oktatásának kérdésé­vel is. Az újjáválasztott vezető­ségre ezen a téren is sürgősen megoldandó feladatok várnak, Több gondot és figyelmet kell fordítani az üzem élen­járó dolgozóira, újítóira, a fiatalokra, akiknek lelkesedése, egyre nö­vekvő termelési eredményei csak erősíteni tudnák a párt erejét, a növekvő aktivitást. Elismerő szavakkal szólt a beszámoló a DISZ-fiatalok igyekezetéről, szakmai továbbképzésükről, melynek eredménye volt, hogy az elmúlt évben a DISZ-brigád teljesen önállóan öt erőgépet ja­vított ki. Az üzemi pártszervezet eltelt munkásságáról szóló beszámoló bátran és nyíltan feltárta a vá­rosi pártbizottság segítőkészsé­gének hiányát is, melyben for­dulat csak az elmúlt év utolsó negyedében történt. Mégis azt kell mondani, hogy a beszámoló, ha helyesen is mutatott rá a hi­bákra, megmutatva az újjává­lasztandó vezetőség számára az utat azok kijavítására, elsiklott a megmutatkozó eredmények felett. Nem véletlen pedig, hogy az el­múlt év november 30-i értéke­lés szerint a gépjavítók országos verseidében a Bajai Mezőgaz­dasági Gépjavító jutott az első helyre. A beszámolót a pártszerű bí­rálat és önbírálat hangján foly­tatott vita követte. Minden ve­zetőségnek nagy segítséget nyújt a dolgozók részéről észlelt fo­gyatékosságok feltárása. így mu­tatott rá Paksi Ferenc a kollek­tív szellem kialakításának szük­ségességére, Bakó Sándor pedig az üzemi háromszög munkájá­nak fogyatékosságaira. Ebből fa­kad a munkafegyelem lazulása, a munkaverseny lendületének visszaesése. Az üzemi pártszervezet ké­sőn ismerte fel a hibákat, A KULTÜRA FEGYVERÉVEL /È József Attila Kultúrádé ezt tartja szem előtt ismeretter­jesztő előadásainak sokrétűségével. A kultúrház vezetősége igyekszik hallgatóinak egyre növekvő érdeklődését kielégíteni. E havi programja is ezt szolgálja. A politikai előadások soro­zatából is kiemelkedik a »Két világháború között« sorozat hato­dik előadása: »Kommunisták harca a dolgozó népért«, Szabó Agnes, a Munkásmozgalmi Intézet tudományos munkatársának előadása és Kerek István, a járási pártbizottság első titkárának élmény beszámolója a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. A város őskori történetéről dr. Zalotay Elemér régész tárt elő­adást. Szülőknek a nevelésről Arató Béláné tart ismertetést. A magyar sport fejlődéséről, az olimpiai győzelmek sorozatáról Horváth Béla, a TTIT tagja tart beszámolót. Kosztolányi Dezső irodalmi munkásságát Tóth. Pál Zoltán ismerteti. A megfékezett atomenergia címmel Dániel József tart fizikai előadást. Bálint László ifjúsági irodalmi est keretében szól Verne Gyula irodal­mi munkásságáról. A zenekedvelők is megtalálják szórakozásu­kat, ismereteiknek további gyarapítását. Kodály és az ifjúság címmel Recska Ilona, a Liszt Ferenc zeneiskola igazgatója tart előadást. A Beethoven-sorozat V. előadásában zeneest kereté­ben ismerkedhetnek meg az V. szimfónia, az Egmont, Coriolan és Fidélio nyitányokkal. A zenei est előadását dr. Gondos László tartja. Klub-est, Ifjúsági Altadémia, a legfiatalabbak számára ren­dezett mesedélelőttök egészítik ki a József Attila Kultúrház ja­nuár luivi gazdag és változatos programját. A HAZAFIAS NÉPFRONT IDEI PROGRAMJA Gazdag és sokrétű. Munkájának legfőbb törekvése, liogy a vá- j ros ezévi építési pro­gramjának megva­lósításán fáradozzon j és munkálkodjon. A j l'TIT tagjainak be­vonásával pedig az oktatás, nevelés, is­meretterjesztés mind szélesebb körben való megvalósítására törek­szik. Az MNDSZ-bcn tovább folytatja már az elmúlt évben meg­kezdett „Szülőknek a nevelésről'’ előadás- sorozatot. A Tanítóképzőben a város orvosai által tartott egészségügyi előadások mutatnak rá az egyes betegsé­gek preventív elhárí. tására. Uj előadásso­rozat indul az MIS’DSZ- ben Nőalakok a ma­gyar történelemben’’ címmel és Kiscsávoly­ban az Y. körzet he­lyiségében egy neveié, sl és történelmi elő­adás sorozatot indít a paraszüakta körzet lakói ismereteinek ki- szélesítésére. A nép­front-bizottság segít­séget nyújt a járás­nak is, a népművelés és az ismeretterjesz­tő előadások minő szélesebb alapokon való megtartására. INTÉZKEDJEN A TANÁCS holott ha kezében tartotti volna a termelés mene­tének pártellenőrzését, a hibák hamarabb orvoslásra találtak volna. Barth Simon útravalóul az újjáválasztott pártvezetőség­nek felhívta figyelmét a dolgo­zók politikai nevelésének eme­lésére, Bácskai János pedig a korszerű technológia alkalmazá­sának sürgősségéről beszélt, ami feltétlenül szükséges ahhoz, ha második ötéves tervünket valóra akarjuk váltani. Éppen ezért felhívta az újjáválasztásra ke­rülő pártvezetőség figyelmét az újítások, a műszaki feltételeket megváltoztató ésszerűsítések al­kalmazására. Riskó Sándor azt hibáztatta, hogy keveset foglalkozott a párt- szervezet a fiatalokkal. A fiata­lokban is hiba van, de a nevelés, a Velük való foglalkozás csak eredményes lehet. Még többen hozzászóltak a beszámolóhoz, rámutatva, hogy a műszaki vezetés nem forrt még egybe a dolgozókkal, vége­zetül Kubalov Árpád a fiatalok szakmai továbbképzését sür­gette. Hasznos, eredményes és ter­mékeny voit a vita, mely az újjáválasztandó vezető­ségnek irányt mutatott, segítsé­get nyújtott elkövetkezendő munkájához. Úgy tartjuk azon­ban, hogy azt az egybeforrottsá- got, mely ezen a vezetöség-újjá- választó taggyűlésen megmutat­kozott a vezetőség és tagság kö­zött, tovább kell erősíteni, hogy a kommunisták igyekezete, lel­kesedése még inkább maguk mögé sorakoztassa az üzem pár- tonkívüli dolgozóit. Ez az útja a nehézségek felett való győzedel- meskedesnek, a második ötéves terv minél eredményesebb való- raváltásának. A vezetőség-újjáválasztó tag­gyűlés ünnepélyességét nagyban emelte az üzem dolgozói által patronált Rákóczi Ferenc általá­nos iskola úttörő pajtásainak kö­szöntése, melyet az üzem pár- tonkívüli dolgozóinak meleg kö­szöntő szavai követtek. Ezután megválasztották az üzem új pártvezetőségének tag­jait és a küldötteket a városi pártértekezletre. ! esetén a Szamuelly Tibor és i Batthyány, a Batthyány és Mé- ! szaros Lázár utcák keresztezé­sénél. Ezeknél az utcakereszte­ződéseknél ugyan van csatorna és vízlevezető, de ezek is mé- lyenfekvő részek és olyan erő­vel zúdul a víz a környező ma­gasabban fekvő részekről, bogi’ a csatorna és a vízlevezető nem tudja felfogni. Műszaki rende­zéssel kellene ezeknek a -víz­eséseknek« véget vetni. Szerény emberek nagy tervei ‘‘ Tervek ezernyi sokasága halmozódik a könyvelő asztalán, de nem is kell a szá­mokra tekinteni, csak hallgas­suk meg Pesti Gersont, a szö­vetkezet agronómusát, aki alig egy év alatt úgy odaszokott az ottani emberekhez, mintha köz­tük született volna. — Most nagy fába vágtuk a fejszét — mondja —, mert olyan szarvasmarha-állományt fogunk nevelni, amilyen még az egész megyében sincs. A Földművelés- ügyi Minisztériumtól a Város­földi Állami Gazdasággal együtt megkaptuk az engedélyt, meg persze a lehetőséget is, hogy a jersey bikákkal termékenyítsük meg teheneinket. Természetesen mesterségesen, mert ilyen bikák a környékünkben nincsenek. Ez azért előnyös, mert gyorsabban növelhetjük majd a íejhozamot és a zsírtartalom is jóval maga­sabb, legalább 5 százalék lesz majd, A z agronómus szerényen el­7 hallgatja, hogy jelenleg a megye második legjobb termelő­szövetkezetének számítanak tej­termelés szempontjából. A íejési átlaguk ugyanis 14 liter, míg az istállóátlag a 9 liter körül van. üiába, a kecskeméti Kossuth- belick már megtanulták, hogy a közös összefogás, a tanulás mi­lyen nagy hasznot hajt az egész tagság javára. Ezért az agvonó­> %/ mustól is szívesen tanulnak, aki éppen a napokban magyarázta, hogy miért fontos fejleszteni a szarvasmarha-állományt. Ha a jó tenyésztörzset már az idén si­kerül kialakítani, — és ennek a feltevésnek már biztos záloga van —, akkor az elmúlt évi 2085 literes tehenenkénti tejho­zammal szemben 3000 liter tejet tudnak kifejni az idén. — Ezt egyébként örömmel vállalták a tehenészet dolgozói is, de nem árt egy rövid számítást végezni, hogy mennyivel csökkenti az ön­költséget az, ha 915 literrel tud­ják növelni a tejhozamot. Jelen­leg 1 liter tej előállítási költsé­ge 2,50 forint. A 2005 literes te- hentmkénti tejhozam tehát 5112 forintos önköltséget képvisel. Ugyanazzal a munkával, ugyan­azzal a ráfordítással ezután 3000 liter tejet fejnek tehenenként, akkor az- 1 liter tej önköltsége csak 1,70 forint lesz. Ez viszont közelebbről azt jelenti, hogy minden tehén után évente 2400 forinttal több jövedelmük lesz a Kossuth Termelőszövetkezet tag­jainak. /à tejtermelés növelése azon- ban csak egyik oldala a szarvasmarha-tenyésztés haszná­nak. Mindenki tudja azonban — mondja Pesti elvtárs —, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejícsz­VALÖSÍTSUK MEG A NYARALÖVÄROS GONDOLATOT A város kiaknázatlan kincse, jövő fejlődésének elengedhe­tetlen feltétele. Évekkel ezelőtt már felvetődött a gondolat. A város vízbősége, határában a hömpölygő Duna, a város alatt húzúdó Kamarás Duna, a környék festői szépsége, erdei kirán­duló helyei szinte kínáltatják magukat. Vasút és Mávaut for­galma a megye, sőt az ország minden részéből könnyen megkö­zelíthetővé teszi. Évenként mind több és több nyaraló keresi fel a várost. A munka utáni megérdemelt pihenést, nyugalmat, fel­üdülést mindenki megtalálhatja. Maga a város gazdag park­jaival, sétányaival, széles utcáival, vízhez való közelségével, a viziszórakozásoklial — csónakázással, horgászással — mind több } idegen szivébe lopódzik be. A nyaralóváros jelentős idegenfor­galmat is tudna biztosítani. Az 1956. évben vessük meg a nyaralóváros gondolatának alapjait. Ne prédázzuk el és ne váltsuk aprópénzre azt a kin­cset, amit a természet jókedvében adott. Tegyük a várost a megye dolgozóinak pihenő, üdülőhelyévé. Tegyük a város te-r- mészeti adottságát, természeti szépségének gazdagságát köz­kinccsé, a várost nyaralóvárossá. t MÜSZAKI KÖR ALAKULT megsegítésével biztosíthassák a második ötéves terv első évé­nek minél sikeresebb megvalósí­tását, az egyes újítások széles körben való alkalmazását. A kör tagjai műszaki előadásokon fognak megismerkedni az egyes műszaki és technikai újítások gyakorlati eredményeivel és azok alkalmazásának lehetőségeivel. tese hármas nászon. Nemcsak több tejet, hanem több húst és több trágyát is jelent és az utób­bira pedig földjeinknek nagy szüksége van, mert tíz év óta a hanyag trágyázás következtében legyengült a talaj tápereje. ■— A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése mellett felkészültünk a talajerő-utánpótlásra is, még­hozzá úgy, hogy 1965-ig kidol­goztuk a vetésforgót. Itt a köz­pont körül lévő 250 holdas táblát öt részre osztottuk és kiszámítot­tuk, hogy a szarvasmarha-állo­mány fejlődése révén minden negyedik évben bőségesen meg tudjuk trágyázni az egész 250 holdas táblát, mert évenként mintegy 60 holdra elegendő trá­gyát termelnek teheneink. Négy év múlva tehát úgy számítjuk, hogy 50 százalékkal tudjuk nö­velni földjeink terméshozamát. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 10 mázsás búzatermésünkkel szem­ben négy év múlva 15—IS mú­zsát is betakaríthatunk holdan­ként. î I |me, hát ilyen tervei van­* nák a szerényen, csende­sen, de annál becsületesebben dolgozó Kossuth Termelőszövet­kezet tagságának. ÜZEMEINK JELENTIK.., GYAPJŰSZÖVETGYÁR; Az 1956. évet technikai és mű­szaki színvonalunk emelésével kezdtük. Az elmúlt évben a té- pőműhely valamennyi gépét porelszívóval láttuk el. A minőségi munka fokozására « kártológépekre félautomatikus berendezést szereltünk. A szövőgépeken gyorsult a munka az alkalmazott szálvisszakereső automatákkal. Míg 1954-ben 184, addig 1955-ben 237 újítást nyújtottak be dolgozóink, Az újítások 1954-ben 35C ezer forint megtakarítást eredményeztek. 1956-ban újításainknak várható megtakarítása 832 000 forint lesz. Az újítások 1954-ben 129 000, 1955 újításai 422 000 forint anyagmegtakarítóst eredmé­nyeztek. RUHAÜZEM: 1954-ben a gombozást még lábhajtásosi gé­pekkel végeztük. Az elmúlt évben 12 darab speciális gombozó géppel cseréltük fel. A 20 budapesti tizem versenyfelhívásához csatlakozásunk eredménye: 84 240 méter anyagmegtakarítás, 2 millió 504000 forint értékben. DÉLMAG Y ARORSZ AGI ÁR AMSZOLG ALTATÓ VÁLLA­LAT: Az elmúlt évben 105 újítást nyújtottak be dolgozóink. A 20 budapesti üzem versenyfelhívásához csatlakozva vállaltuk, 12.5 százalékkal több energiát. fogunk elosztani. Vállalásunkat >139 százalékra teljesítettük. Megalakult a műszaki kör. Tagjai az üzemek műszaki ve­zetői, irányítói. A műszaki kör célja: az üzemek műszaki felté­teleinek további emelése, a ta­pasztalatok kölcsönös kicserélé­sével, megvitatásával. A mű­szaki kör közelebb vonja egy­máshoz az egyes üzemek mű­szaki vezetőit, irányítóit, hogy együttes munkájukkal, egymás Még pedig sürgősen a Madách Imre utca és Szent László utca keresztezését esős időben el­árasztó víztömeg levezetéséről. Az ünnepek soi'án lezúduló csa­padék lehetetlenné tette az út­testen való áthaladást. A víz olyan tömegben zúdult, erre a mélyen fekvő részre, hogy csak egész háztömbök megkerülésé­vel lehetett a gyalogjáróknak közlekedniük. Hasonló víztömeg zárja el a közlekedést esős idő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom