Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-01 / 1. szám

1 Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének újévi rádiószózata Kedves barátaim! Kedves elv­társak! — Most, amikor szerte az or­szágban összecsendülő poharak­kal köszöntik az új esztendőt, engedjék meg, hogy a rádión keresztül szívélyes jókívánsága­immal üdvözöljem önöket, sze­retett hazánk minden becsületes dolgozóját. Városon és falun, üzemi klu­bokban, termelőszövetkezeti kul- túrházakban, szórakozóhelyeken és családi otthonokban vidáman búcsúzik az egész ország dol­gozó népe az óesztendőtől. Jogos örömmel pillantunk vissza az el­múlt évre, hiszen erőfeszítése­ink, összhangban a világ vala­mennyi békeszeretö népeinek tö­rekvéseivel, eredményesek vol­tak: sikerült megőriznünk a bé­két. Ebben az évben tovább soka­sodtak a béke hívei s nemcsak az egyszerű emberek százmilliói, hanem hivatalos személyiségek is mind nagyobb számban áll­tak ki határozottan a béke ügye mellett. Jogos örömmel tölti el népünket, hogy világméretek­ben látja megvalósulni azokat a bcketörekvések#t, amelyeket fel­szabadulásunk óta magáénak vall és minden nemzetközi fóru­mon képvisel. Egyre inkább valóra válnak azok a célkitűzé­sek, amelyekéid tíz esztendő óta a Szovjetunió oldalán, a Szov­jetunió vezetésével a népek im­már több százmilliós táborában küzd. Vidáman és megelégedéssel búcsúzhatunk az óesztendőtől azért is, mert a jó gazda büsz­keségével nézhetünk végig saját portánkon. Az óesztendő ered­ményes esztendő volt s ezek az eredmények feljogosítanak arra, hogy magabiztosan lépjük át az új év küszöbét. Magabiztosan, mert tudjuk, hogy jó úton já­runk. Ebben az ünnepi pillanatban bátran állíthatom, hogy né­pünknek minden oka megvan a bizakodásra, hiszen a Szilveszter éjszakai jókívánság olyan esz­tendőt köszönt, amelyben vilá­gosan állnak egész népünk előtt pártunk és kormányunk lelke­sítő célkitűzései. A párt és a kormány biztos abban, hogy szo­cializmust építő dolgos népünk, hazánk minden becsületes pol­gára azzal az energiával, mely­ről az elmúlt tíz esztendő alatt oly sokszor bizonyságot tett, megvalósítja a második ötéves terv első évének feladatait Is. Az új esztendővel hazánk sza­bad életének második évtizedé­be lépünk. Ilyen pillanatokban szokásos a számvetés s ha az elmúlt évtized eredményeit tesz- szük a mérlegre, maradhat-e kétség afelől, hogy vállaljuk s el is végezzük azt a munkát, amely az 1956-os évben vár re­ánk? Tudjuk, hogy ez a munka nem lesz nehézségektől mentes, de szilárd egységben a párt és a kormány vezetésével, mint már annyiszor, népünk most is győ­zelmet arat. Ezekben a percekben, amikor milliók ürítik poharaikat az új év sikereire, azt kívánom ha­zánk minden becsületes polgárá­nak, legyen ez az újesztendő még nagyobb munkasikerek eszten­deje. Kívánom, legyen ez az év a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősödésének, a dolgozó nép, a párt és a kormány egy­sége további szilárdulásának éve. Legyen ez az új esztendő hazánk gazdasági ereje és vé­delmi képessége növekedésének, minden magyar dolgozó anyagi és kulturális jóléte emelkedésé­nek esztendeje. Legyen ez az esztendő a béke világtábora további erősödésé­nek esztendeje. Fejlődjék és erő­södjék tovább barátságunk a nagy Szovjetunióval, a béketá­bor országaival,,, a világ minden becsületes dolgozójával, a népek közötti tartós béke érdekében. Sikerekben, erőben és egész­ségben gazdag, boldog új évet kívánok. (MTI) Külföldi H N. A. Bulganyiüiiak, a Szovjeluiiió Minisztertanácsa elnökének nyilatkozató Cii. Shutt-nak, a lelenews Televíziós és Filmhíradótársaság Washingtoni Irodája vezetőjének ÍREK LONDON (TASZSZ) Mint az angol lapok szingapúri tudósí­tói közük, Baling városban (Észak-Malájföld) két napig folytak a tárgyalások egyrészt a kommunista párt és a nem­zeti felszabadító hadsereg kép­viselői, másrészt a kormány képviselői között a malájföldi hadműveletek megszüntetésé­ről. A felek elvben megállapod­tak abban, hogy a nemzetiségi felszabadító erők megszüntetik a fegyveres harcot, mihelyt a maláj államszövetség megvá­lasztott kormánya kezébe veszi a belső biztonság és a maláj­földi helyi fegyveres erők fö­lötti teljes ellenőrzést. (A rend­őrséget és a malájföldi fegyve­res erőket jelenleg az angol gyarmati hatóságok tartják ke­zükben. Csin Peng, a kommu­nista párt és a népi felszabadí­tó hadsereg küldöttségének kép­viselője kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító erők csu­pán abban az esetben szüntetik meg a harcot, ha nem üldözik a nemzeti felszabadító mozga­lom részvevőit. A Malájföldi Kommunista Pártnak — mon­dotta Csin Peng — más pártok­kal azonos politikai jogokat kell élveznie. A tárgyalások egyelőre meg­szakadtak. (MTI) Angol lapvéleményeit Az angol burzsoá lapok inge­rült és rosszindulatú hangnem­ben kommentálják N. A. Bulga- nyin beszámolóját és N. Sz. Hruscsov beszédét. Egyetlen nagy fővárosi burzsoá lap sem ismertette részletesen és tárgyi­lagosan a beszédeket. A Times a szovjet vezetőknek ázsiai útjuk során elmondott beszédei visszhangját elemezve ezt írja: »A nyugati országok nem hagyhatják figyelmen kí­vül, milyen hatással voltak ezek a beszédek azokra az emberek­re, akikhez legfőképpen szóltak... vitán felül áll, hogy a gyarmat­ellenes jelszó, továbbá az a ki­jelentés, hogy a Szovjetunió a gyarmati népek egyetlen meg­bízható erős barátja, helyeslés­sel találkozik Ázsiában.« A Daily Telegraph amiatt elé­gedetlen, hogy N. Sz. Hruscsov beszédében ismertette a legújabb szovjet hidrogénbombával vég­zett kísérletek eredményeit. Sertcsvágásra TÖRÖTTPAPRIKÁT és SAV AN YŰKÁPOSZTAT hasábbal, Konzerv Mintabolt­ból vásároljon. Kecskemét, Rákóczi út 6. szám. 773 MOSZKVA (TASZSZ) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke vála­szolt Ch. Shutt-nak, a Telenews Televíziós és Filmhíradótársaság washingtoni irodája vezetőjének kérdéseire. Több kérdés után arra a kér­désre: milyenek az Ön vélemé­nye szerint az új évben a béke perspektívái? N. A. Bulganyin a következőket válaszolta: Az elmúlt évet azoknak az erőknek a komoly sikerei jelle­mezték, amelyek következetesen és tevékenyen küzdöttek a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, a béke és a népek közötti barát­ság megerősítéséért. Sokan azok közül, akik korábban kételked­tek ebben, most világosan lát­ják, hogy korunkban a nemzet­közi együttműködés és bizalom teljesen megvalósítható cél. Nem kétséges, hogy ha a vi­lág kormányai és elsősorban a nagyhatalmak kormányai a né­pek leküzdhetetlen békevágyá­val törődve tettekkel fognak a nemzetközi feszültség tovább A enyhítésére és az államok kő- zötti bizalom megerősítésére tö­rekedni, akkor 1953 a »hideghá­ború« megszüntetéséért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséértj az államok közötti bizalom meg­teremtéséért vívott harc új sike­reinek tanúja lesz. Arra a kérdésre: kíván-e a világ népeihez, főleg az ameri-' kai néphez valamilyen üzenetet intézni? — N. A. Bulganyin ezt válaszolta: Szeretném felhasználni ezt az alkalmat, hogy az amerikai nép­hez eljuttassam szívélyes üd­vözletemet és újévi jókívánsá­gaimat. A történelmi tapaszta­latok azt mutatják, hogy orszá­gaink népei békében és barát­ságban élhetnek. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet­unió közötti baráti kölcsönös megértés fejlődése és megerősö­dése az általános béke megszi­lárdításának ügyét sokkal előre vinné. (MTI) N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov beszédének világvisszliangja NEW YORK Az amerikai hírügynökségek és az amerikai rádióállomások részletes ismertetést adtak a be­szédekről, a pénteki esti lapok nagybetűs címek alatt közöltek részleteket a beszédekből. Az United Press hírügynökség washingtoni tudósítója szerint »hivatalos amerikai körök« el­utasítják N. A. Bulganyinnak a rakéta- és atomfegyverek eltil­tására vonatkozó felhívását. A tudósító megjegyzi, hogy »a vé­delmi hivatal képviselői nagy érdeklődéssel fogadták Bulga­nyinnak azt a kijelentését, hogy a rakéták az interkontinentális fegyverek jellegét öltötték«. A New York Herald Tribune szerkesztőségi cikkében a követ­kezőket írja: »Bulganyin utalt az oroszok sikereire az interkon­tinentális lövedékek területén, s azt nem lehet könnyelműen fi­gyelmen kívül hagyni. Mint az United Press hírügy­nökség moszkvai tudósítója nyu­gati diplomatákra hivatkozva beismeri, N. A. Bulganyin be­(Lukc cAmbriu esete a széliét // dolog ott kezdődött, hogy CáC Cseke Cseke Ambrus a terme­lőszövetkezet dolgában a falu­ban járt. Megesett ez máskor is, mert öt veszik elő leginkább, ha szekerezni kell. Ez alkalommal a beadásra szánt disznókat fu­varozta a faluba. Át is adta a hízókat annak rendje s módja szerint, aztán elindult a falu­ban nézgelődni egy kicsit. A termelőszövetkezet kinn van a tanyavilágban s ritkán van al­kalma az embernek arra, hogy szemlélődjék a faluban. Dolog végeztével megengedheti magá­nak az ember, hogy ismerkedjék a világgal egy kicsit. Szemlélő­dés, a világgal való ismerkedés közben fedezte fel Cseke Amb­rus a nagy, színes plakátot. Vi­dám szilveszterezésre csalogatta az embereket ez a plakát s volt ezen pirosra sült malac, meg borral teli pohár. Csábító volt nagyon ez a plakát, olyannyira, hogy Cseke Ambrus nem tudta megállani nyeldeklés nélkül. — Kutya legyek, ha el nem megyek — dünnyögte. Cseke Ambrusról egyébként is tudni kell azt is, hogy nőtlen ember cs túl van mar a •har­mincöt esztendőn is. Nem tartó­ink ő számadással senkinek, mindazonáltal nem bánná már, ha valami helyre leány a háló- iába kerítené valamiképpen. Szciencséjét a vidám Szilvesz- ler-sten vélte megtalálni te ezért határozott úgy, hogy ott lesz ö is mindenképpen. Hiszen lesz ott széplány annyi, mint a pelyva. Ebben bizakodva indult vissza a termelőszövetkezet köz­pontjába. Várta hát a napot na­gyon, amikor mulathat is ked­vére, meg aztán élete párját is megtalálja tán. Amikor decem­ber utolsó napját mutatta a nap­tár s leszállt az este, elindult Cseke Ambrus a faluba. Vett magához pénzt is elegendőt. Ebben nincs hiány, hiszen szé­pen keresett a termelőszövetke­zet ben. ^/^mikor beért a faluba, a (-JE kultúrházban már javá­ban folyt a műsor. Mivel nem volt már egyetlen ülőhely sem, megállt ott hátul, az utolsó szék­sornál. Figyelmesen nézte az előadást, közben szemeivel át­pásztázta a széksorokat is. Hát, széplányok voltak a teremben bőven. Csakhogy mindegyik mellett ült már egy-egy legény is. — Tán a táncnál akad majd valaki — gondolta Cseke Amb­rus. Vége lett a műsornak is, kez­dődött a bál. Mivel ital volt bő­ven, Cseke Ambrus leeresztett a torkán hárem féldecit, hogy bátorsága legyen a további ah­hoz. Mert nagy dolog ám na­gyon odamenni egy leányhoz és táncra kérni. Különösen az olyan embernek, aki nőtlen maradt azért, mert nem sokat beszélt a lányokkal azelőtt. Szólt a zene, kavargóit a nép. Ropták a táncot s Cseke Amb­rus ismét megivott három fél­decit. Dolgozott benne a szesz, kurjongatni szeretett volna, de odamenni egy leányhoz, hogy táncra kérje, nem volt bátorsá­ga. Pedig de jó lenne megháza­sodni, hiszen van mire. — Tarts velünk, Ambrus — csalogatták ismerősei, leginkább termelőszövetkezetbeliek. Mit tehetett egyebet? Velük tartott. Leültek, ittak és nótáztak. Nem gondolt itt arra senki, hogy Cseke Ambrus nősülni szeretne. Kicsit elkeseredett ezen, aztán csak ivott tovább és nótázott a többiekkel... Valami motoszkált a fejében, hogy nem baj, hát majd ezután másképpen csinál­ja majd. Nem megy ez csak úgy, hogy adj uramisten, de mind­járt. Éjfélre meg is nyugodott. Elfelejtette minden búját-baját. ehetett az időn úgy haj­nali három óra s bizeny kóválygott már a teje a sok mindenféle italtól. Egy alkalmas pillanatban ín]állt az asztaltól és hazaindult. Jó két óra kell, hogy hazaérjen. Néhány házban még világos volt s az utcán is dülöngélt egy-egy legény. Esté­ről hajnalra megváltozott az idd, mert szél is kerekedett. Megállt, hogy cigarettára gyújtson. Gyúj­tott egy s/ál gyufát, hiába. Újra gyújtott, ezt is hiába. Megfor­dult hál, háttal a szélnek s rá is gyújtott szerencséién. Szívta Jí a füstöt, mert jól esik ilyenkor. Indult tovább. Nem nézett sem jobbra, sem balra. Egyre csak azon járt az esze, hogy majd ta­vasszal meghézasodik. Jó is lesz, mert kell már nagyon az asz- szony a háznál. Elszívta az egyik cigarettát s kis idő múlva má­sikra gyújtott. Megelégedéssel tapasztalta, hogy íme, nincs már baja a széllel, mert az első szál gyufával sikerült meggyújtania a cigarettát. Cseke Ambrus kiért már a fa­luból s nekivágott a tanyavilág­nak. Még nótázott is. Néha el­tűnődött azon, hogy milyen hosszú is az ut hazáig'. Már jó­maga sem tudta, mennyi ideje gyalogolhat, míg végre világo­sodni kezdett. Messziről már lát­ni vélte a tanyát is, ahol lakik. Csak amikor odaért, akkor ál­lapította meg, hogy egyik tanya olyan, mint a másik. Elhagyta hát a tanyát, aztán kiért a sze­gedi útra. Itt támadt az az ér­zése, hogy valami nincs rend­ben. Már teljesen kivilágoso- dott és a mámor is elszállt már a fejéből. Akkor lekapta fejétől a kalapját és a földhöz verte nagy haragjában, aztán megin­dult vissza azon az úton, ame­lyiken jött. Az történt ugyanis, hogy C/l amikor a szélben meg­fordult, hogy rágyújtson, elfe­lejtett visszafordulni. Mint aho­gyan fiatalabb éveiben elfelej­tett feleséget szerezni magának, így járt Cseke Ambrus a szél­lel, meg az asszonyszerzéssel. Fonyó János számolója és N. Sz. Hruscsov beszéde »világosan megmutatta,, hogy a Szovjetunió megbízható szövetségesekre talált Ázsia nem-kommunista hatalmai kö­zött. legalábbis olyan nagyfon­tosságú kérdésekben, mint a gyarmati probléma, a nukleáris fegyver kivonása és a kommu­nista Kína elismerése«. PÁRIZS A párizsi lapok bőven foglal­koznak N. A. Bulganyinnak es N. Sz. Hrusesovnak, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa üléssza­kán mondott beszámolójával, il­letve beszédével. A lapok java­részt a címekben foglalnak ál­lást, a kommentároktól tartóz­kodnak. A párizsi lapok közül csupán néhány közölt rövid kom­mentárt erről a kérdésre. A párizsi polgári lapok kom­mentárjai azt mutatják, hogy leginkább a gyarmati rendszer elítélése kellett bennük inge­rültséget. A Combat hangsúlyoz­za »a szovjet vezetők beszédei­nek gyarmatellenes irányvona­lát«. Kijelenti, hogy ebből »le »kell vonni a következtetéseket«, Imajd javasolja nyugat-ázsiai és »afrikai politikájának »teljes fe- I kivizsgálását«. Í A Figaro a következő cím alatt adott részletes ismertetést N. A. Bulganyin beszámolójá­éról: »Bulganyin marsall: 195ö ta nemzetközi feszültség enyhü- » lésének éve. Végezni kell a gyár- Imati rendszerrel. Az egymás ! mellett élés öt elvének szélesebb ^elterjesztésére törekszünk.« Amint az Humanité rámutat, N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov beszédei a Szovjetunió bé-- keszerető politikáját tükrözik. A lap a továbbiakban bírálja s francia kormányt, amely Nyugat-Németország felfegyver­zésére vonatkozó párizsi egyez­ményeket előnyben részesítette az európai biztonsági rendszer rel szemben. A láp ezt a politikát »vétkes­nek és rövidlátónak« nevezi. BONN A General Anzeiger jelenté­sében rámutat arra, hogy N. A Bulganyin és N. Sz. Hruscsc »élesebb bírálatban részesítet Nyugat politikáját, mint ahog várták«. »Újból hangsúlyozták azonban — írja a lap — a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és Genf szellemének szükségességét,« A Neue Rhein-Zeitung alcímé­ben hangsúlyozza, hogy N. A Bulganyin és N. Sz. Hruscsov »Genf szelleme« mellett foglal állást. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom