Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-30 / 307. szám

EGY ESZTENDŐ TAPASZTALATAI A BÂCSBORSÔDI ÚJ ÉLETBEN r FOLYIK A SZAKMAI OKTATÄS 247 ezer forintos aktívával zárta az esztendőt a bácsborsódi Uj Élet Termelőszövetkezet. A tagok elégedettek a részesedés­sel, mert a tavaly alig 20 forin­tos munkaegység értéke 47,70 forintra növekedett. Eredményü­ket észrevették a kívülálló egyé­nileg dolgozó parasztok is, s az idén 31-en kérték felvételüket a csoportba. A legutóbbi zárszá­madási közgyűlésen is hat új ta­got vettek fel. Szabadkai János „beleszól a politikába“ Szabadkai János középparaszt is most lépett be a termelőszö­vetkezetbe. Érdekes történet az övé. A veje tavaszkor lépett a csoportba és Szabadkai János jóformán csak ettől az időtől számítva szerzett tudomást a csoportról, mivel ő »nem politi­zál«. Egyszer csak azon kapta magát: kiürült a zsák, elfogyott a vetőmag, valahonnan szerez­ni kellene. A veje révén meg­tudta, hogy a csoportnak van eladó vetőmagja. Nem is sokáig alkudoztak, megtörtént a vásár. Ez volt az első esemény, ami Szabadkai János lépteit a cso­port felé irányította. Azután már valahogy — minden »politizálás« nélkül is — egyre többet beszél­tek a csoportról vejével, Papp Józseffel. Ö már szorgalmasan dolgozott, úgy hogy a zárszáma­dásig — .a belépésétől számított ö hónapra — 370 munkaegysé­get teljesített. Vitt is haza mint­egy 24 mázsa búzát, azaz, hogy 27-et, mert három mázsát külön prémiumként is kapott. Ezenkí­vül 8 és fél mázsa árpát, 17 má­zsa csöveskukoricát, 8 mázsa 10 kiló burgonyát, 88 kiló cukrot, no meg 2550 forintot kapott. Tehát jutott bőven mindenből, s ezek a számok a kiváló gazdát, Szabadkai Jánost is megtanítot­ták helyesen »politizálni«. Az osztás, meg az időjárás Egyesek szerint az idei esz­tendő eredményei a kedvező időjárásnak köszönhetők. Ezt mondta az egyik idősebb tag is, mégpedig a következő formá­ban: — Az idén jól ütött ki az év, jó az osztás. De ki tudja, jövőre milyen lesz? Ha jó lesz az idő, akkor jövőre is osztunk, ha nem, hát megleszünk valahogy. Pedig nem véletlen az, hogy az idén a növénytermelés ösz- szes jövedelme már meghaladta a 380 000 forintot. És nem is el­sősorban az időjárás dicsősége, hanem inkább a tagoké, akik szívvel-lélekkel dolgoztak egész éven át. A jó eredmény munká­juk megérdemelt gyümölcse. He­lyes lenne, ha a termelőszövet­kezet pártszervezetének tagjai ilyenformán vésnék a tagok em­lékezetébe az esztendő tanulsá­gait, mert a saját munkájukba, erejükbe vetett bizalom még ugyancsak támogatásra, felszí­tásra szorul. Az idén csaknem minden me­zőgazdasági terményből túltel­jesítették termelési terveiket. A kilenc és fél -mázsára tervezett holdankénti búzatermés helyett 11 mázsa 66 kilót takarítottak be átlagosan a 357 holdas búza­tábláról. 170 hold kukoricaveté­sük termésátlaga is a 28 mázsa körül van, s a növénytermelés egészében 122 százalékos terv­teljesítést ért el. De meg is ad­ták a módját. Tavasszal 50 kiló fejtrágyát kapott minden hold őszi búza, miután már a tavaly őszön a jól megtrágyázott talaj­ból kikelt. Hasonlóan jól gon­dozták többi növényeiket is. Persze, ne gondoljuk, hogy nem akadtak hibák. Erről az alábbi­akban írunk. Az elszalasztott 15 ezer forint A termelőszövetkezet tagjai eddig egy kissé idegenkedtek a gépi munkától. Bár addig már az előző években is eljutottak, hogy a szántást, vetést, meg az aratás egy részét a gépekre bíz­ták, de már annyira nem bíztak a gépekben, hogy a kukorica- táblára is ráengedték volna. Az idén először próbálták ki 40 holdon a gépi kapálást. Ahogy az elnökkel, meg a könyvelővel számolgatjuk, mit nyertek, vesztettek ezen, hát a következő »kalkuláció« kereke­dik ki: A gép 20 forintért kapálta egyiranyba a kukorícavetés holdját. A 40 hold megmunká­lása összesen 800 forintba ke­rült. A gép kiváló munkát vég­zett, azt meg kell hagyni. Meg gyorsabban is dolgozott, mert egy nap alatt 12 és fél holdat is megkapált. Az egy holdra eső költség tehát a gép mellé be­osztott kisegítő munkaegységé­vel együtt 27 forint 60 fillérbe került, vagy mondjuk úgy, eny- nyi ráfordítást jelentett. A megmaradó 130 holdat eke­kapával művelték a tagok. Min­den 3 hold után a ráfordítási költség 1,75 munkaegység érté­ke — azaz 83 forint 47 fillér volt. De ehhez kell még számí­tani az egynapi lótartási költ­séget, vagyis 95 forintot. Ez együttesen 178 forint 47 fillér, amit ha háromfelé elosztunk, megkapjuk az egy holdra eső egyszeri kapálás ráfordítási költségét. Ez jelen esetben 59 forint és 60 fillér. Ez tehát ke­rek 32 forinttal drágább a 27,60 forintos gépi kapálásnál! Ha a termelőszövetkezet legalább há­romszor kapáltatott volna gép­pel, úgy 15 ezer forinttal csök­kent volna a ráfordítási költség és ennyivel magasabb lett volna a tagság jövedelme. Ebből a példából is sokat ta­nulhatnak a termelőszövetkezet tagjai, s reméljük, a jövőben már nem csak azt számolják, hogy mennyit kell a gépállo­másnak fizetni, hanem azt is, hogy a gépi munka révén mi­lyen arányban növelhetik a kö­zös jövedelmet. Persze a jövedelem növelésé­nek nemcsak ez az egyetlen fel­használatlan lehetőségét talál­juk még meg a bácsborsódi Uj Élet Termelőszövetkezetben. Na­gyon sok példát lehetne még A régi »hagyományokhoz« való merev ragaszkodás ilyen esetben nem vezet jóra. Leg­alábbis arra nem, hogy a ter­melőszövetkezet jövedelmét gya­rapítsa. Helyes lenne, ha a ter­melőszövetkezet vezetősége, élén Illés elvtárssal, a termelőszövet­kezet okos, józangondolkodású elnökével, a sok türelmet és odaadást kívánó munkához asz- szonyokat, lányokat is beoszta­na, hisz ez tulajdonképpen az ő dolguk lenne. Mert az tény és való, hogy a háromszori fejés, meg a többi új módszer alkal­mazása valamivel több munkát jelent és az asszonyok — ha megszerettetik velük az állato­kat — bizonyára szívesen és nagy gonddal, odaadással vé­geznék ezt a munkát. Túlzott háztáji gazdálkodás A napokban történt, hogy Hangya Lajos, az egyik ötven év körüli csoporttag négy hízót szállított szerződésre a begyűj­tőhelyre. Nem okozott ez sem­mi feltűnést a csoportban — hi­szen ez már olyan mindennapi dolognak számít. Azt sem lehet­ne mondani, hogy valaki is iri­gyelte volna Hangya Lajostól, amit a hízókért kapott. Mégis, talán érdemes volna elgondolkodni a dolgon. Hangya Lajos elég szorgalmas tag. így szerzett 465 munkaegységet. En­nek értéke, mindent készpénzre átszámítva, 22180 forint. Ezt csaknem megkétszerezhette vol­na, ha még odaadóbban dolgo­zik a közösben és nem fordít olyan nagy gondot és olyan sok munkát háztáji gazdaságának felduzzasztására. Ez a példa nem azt bizonyítja, mintha Hangya Lajos túlságosan bízna a közös munka eredményeiben, mert háztáji gazdasága révén min­denféleképpen biztosítani akar­ja — és inkább így akarja biz­tosítani — a nagyobb jövedel­met. Pedig a négy hízó felneve­lése háztáji gazdaságában sok­kal többe került, mint ameny- nyibe a közös állományban ugyancsak négy hízó felnevelése kerül. felsorolni, de ezek közül is vá­lasszunk ki egyet, a legfonto­sabbat, a legégetőbbet: Drága „hagyományok“ A 32 tehénből és 55 növendék­állatból álló szarvasmarha­állomány még bizony nem a legfőbb büszkesége a termelő- szövetkezetnek. Különösen a te­henekkel van sok »baj«. A te- henenkénti évi tejhozam alig haladja meg a 2000 litert. Senki sem tagadja, hogy ez nem di­csekvésre méltó eredmény, csak nem lát kivezető utat arra vo­natkozólag, hogyan lehetne a tej hozamot növelni. Pedig nem kellene új mód­szert sem feltalálniok, csak a már másutt alkalmazott és jól bevált módszereket kellene hasznosítani. Például a három­szori fejést. Ettől azonban ide­genkednek a termelőszövetkezet gulyásai, mondván, hogy a ré­giek is csak kétszer fejtek, mégis volt elég tej. De növelné például a tejhozamot az is, ha a teheneket hozamaik arányá­ban (egyedileg) takarmányoz- nák és ha bevezetnék a tőgy- masszázást. Ezek olyan — már másutt bevált módszerek, ame­lyekkel meg lehetne javítani az eredményeket. Nemcsak egyedül Hangya La­jos gondolkodik még így. A ter­melőszövetkezet 78 családja kö­zül 24 van olyan, aki saját szük­ségletén felül legalább 2—3 disz­nót ne hizlalna szerződéses, vagy szabadpiaci értékesítésre. Nem a legszerencsésebb számí­tás ez. Ha azt a munkát, amit a háztáji gazdaság felduzzasztásá­ra fordítanak, a közös ügy érde­kében hasznosítanák, hatványo­zottan növekedhetne a tagság jövedelme, mert az Uj Élet tag­ságára is vonatkozik a közös gazdálkodás azon törvénye, hogy a tagok jövedelmének állandó növekedését elsősorban a közös munka biztosíthatja. Hiszen ép­pen ez különbözteti meg őket többek között az egyéni gazdák­tól. * Mindezekből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a bácsbor­sódi Uj Élet tagjai előtt nyitva áll az út a gazdálkodás további javítására, csak nagyobb össze­fogással, az eredményekbe ve­tett nagyobb bizalommal és hű­ségesebb akarattal kell küzdeni az egész tagság jólétének, élet- színvonalának növeléséért, a gazdaságos és még nagyobb eredménnyel dolgozó szocialista nagyüzem fejlesztéséért. Petőfi hagyatékának örökösei Az egész ov‘ ág­ban párját ii.iiító kiváltságot élveznek a szalkszentmártonj DISZ-fiatalok. Olyan szobát mond­hatnak magukénak, amelyben Petőfi Sándor, a magyar nép nagyszerű fia élt, és írta örökké fennmaradó verseit. Hosszú huza-vona után, a tanács a nagymúltú ház két szobáját átadta a helyi DlSZ-szerve- zetnek. A fiatalok Hevér Sarolta DISZ- tltkár vezetésével nagy lelkesedéssel berendezték a két szobát és ott tart­ják a Petőfi iskola öíj&ze jöveteleit. A tervek szerint he­lyet kapnak a ház régi falai között a kis úttörők. Adjon ehhez segítséget i a helyiségek kiuta­lásával — a szalk- szentmártoni tanács. Solyom Ferenc levelező. Két év alatt jelentős üzem lett a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat. Sok új, szakmájában még gyakorlatlan ifjú vette kezébe a szerszámot. Az idősebbek segítségével egy-két lépést tettek előre a szakmai tudás elsajátításában. Ez a tudás foghíjjas, mert a technika máról holnapra fejlődik. Nagyobb szak­tudásra is szükség van, mert csak így emelkedik a termelékeny­ség, lát napvilágot új, meg új módszer. Éppen ezért havonta csoportonként az üzem legidősebb és legnagyobb tudású szakemberei szakmai előadást tartanak. Hor­váth Pista bácsi, aki 60 éves, főleg az anyagok ismertetésével fog­lalkozik. Első előadásán 13, főleg DISZ-fiatal hallgatta az anyag- ismeretről szóló fejtegetését. A második beszélgetésen az anyagok előállításáról és megmunkálásáról folyt a szó. Zilahi János kiváló dolgozó és Német Béla csoportvezető az esztergályosoknak adott bőséges és tartalmas tájékoztatást. Kormos Kálmán a motorsze­relés mestere. A részleg dolgozóinak a motorok típusáról, műkö­déséről, alkatrészösszetételéről adott számot. Bodoglári Lajos ki­váló dolgozó szakmai előadását húszán hallgatták meg, mely a »Vas és lemez, könnyű- és nehézfémek fajsúlyismeretéről« szólt; Még sok ténnyel lehetne igazolni, hogy a szakmai oktatás sokrétűen folyik. Ez is példázza, hogy a pártszervezet és a gaz­daságvezetés a Központi Vezetőség novemberi határozatának erre vonatkozó részét is igyekszik megvalósítani. IPARI TANULÖISKOLA LÉTREHOZÁSÁN FÁRADOZNAK Nagy gondot okoz a város­nak az üzemekben és vállala­toknál foglalkoztatott 150 ipari tanuló elhelyezése. E gond meg­szűntetésére egyesítette erejét a városi tanács ipari osztálya, az MTH-iskola igazgatója, és az ipari állandó bizottság elnöke, Buda Imre. Egy új ipari tanuló­iskola tervét fogják rövidesen a végrehajtó bizottság elé ter­jeszteni. Pillantsunk az előter­jesztésbe. A Szász Károly utcában, a volt Székely-hengermalmot két év óta nem használják. A mal­mot a tanács jóváírással meg­kapta. A feldolgozó termen kí­vül még hat mellékhelyiség ta­lálható itt. Ez az épület meg­felelő ipari tanuló iskolának. A tervek szerint 4 osztály lenne itt. Ezenkívül egy hatalmas népművelődési terem, sőt a ta­nács konyhája is itt nyerne el­helyezést. Mivel kétemeletes az épület, még jutna hely a kis­iparosoknak és a ktsz dolgozói­nak művelődési és szórakozó he­lyiségre, könyvtárszobára, stb; Szó volt arról is, hogy közvet­lenül az épülettől jobbra egy röplabda-, egy kuglipálya és egy labdarúgópálya is létesülne. Az előterjesztés nem feledkezik meg a tornateremről sem. NAGY CZIROK LÄSZLÖ MUZEOLÓGUS KITÜNTETÉSE Nemrég ismét dicsérő okiratot és 1000 forintról szóló pénzes- utalványt nyújtott át a postás a múzeum e kiváló dolgozójá­nak. »A halasi pásztorélet« című tanulmánya országos versenyben a harmadik díjat nyerte el. Az elismerő oklevelet és a pénzösz- szeget a Népművelési Minisz­térium küldte. A napsugár művészegyüttes HÁROM HELYEN AD MŰSORT Csak így ismerik Halason a járási kultúrház kis művész­együttesét. Csupán 30—35 tag­ból áll, de ahol megjelenik, ott a vidámság lesz úrrá. Szilvesz­ter napján három helyen sze­repelnek. Kilenc órakor a Tiszti Klub helyiségében, 10 órakor a vasutas szakszervezet helyiségé­ben szórakoztatják az egybe­gyűlt szórakoznivágyó dolgozó- I kát. Műsorszámaik közölt népi táncok, operettrészletek, újévi köszöntők, humoros magánszá- rnok, párosjelenetek találhatók* Körülbelül 10 órakor kezdik meg a járási népművelésházban szereplésüket. IS órakor, azaa éjiéikor a járási tanáps elnöke*, Posváncz elvtárs köszönti azi egybegyűlteket az új év kezde- I tén. REGGELI VONATÖSSZEKÖTTETÉS SZEGED ÉS HALAS KÖZÖTT Regi kérése a város dolgozói­nak, hogy a reggel 4 óra 37-kor Halasról induló személyvonat­nak legyen csatlakozása Szeged felé. A vasút által nemrég tar­tott menetrendértekezleten ezt a kérelmet többen megismétel­ték. A szegedi igazgatóság ille- 1 tekes osztálya a kővetkezőket válaszolta: »Január 4-től kezdve Kiskunfélegyházáról Szegedre 8 óra 25 perces érkezéssel, kísér­letképpen új motorvonatot köz­lekedtetünk. Az állandó járatot az utasforgalomtól tesszük to- 1 vábbá függővé,« GAZDAGODIK A JÁRÁSI NÉPMŰVELÉS HAZA Másfél héttel ezelőtt 4 szék­ből és egy kerékasztalból álló csőbútor került a népművelés­háza klubszobájába. A tegnapi nap folyamán egy újabb garni­túra csőbútor került ki az üzlet­ből, melyet egy félórával ké­sőbb már a klubszobában he­lyeztek el. A népművelésháza mindezt saját erejéből vásárol­ta. 6500 forintért. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Budai István és Kifály Margitnak Margit, Sinkár József és Zelei Máriá­nak Magdolna, Színes István és Kiss Ilonának Ilona, Meggyes Vince és Szőke Júliának Gábor, Bálint Ferenc és Miskei Judit­nak Mária, Nyerges Lajos és Matkó Ilonának Miklós, Hor- nyák Tivadar és Nagy Rozáliá­nak Lajos, Farkas Sándor és Födi Irénnek József, Német György és Gazdag Rozáliának György, Vágó Kálmán és Süve­ges Máriának Károly, Csonka Imre és Bemkó Teréziának Te­rézia, György János és Fülöp Margitnak Erzsébet, Kiss And­rás és Brinkus Klárának And­rás gyermekük született. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK* Tcnke János Dudás Erzsébettel Király Illés Kiss Etelkával, Lu­kács Ferenc, Bátori Krisztinával* Lampert Márton Pál Vékony Annával, Radóevity György Vil­lás Jolánnal, Sebők Mihály Aie Jolánnal. MEGHALTAK. Kossipos Pé­ter Pálné Csatári Juliánná 74 éves, Molnár Balázs 55 éves, Jakity Jánosné Lehoczki Ju­lianna 73 éves korban. KOMLÖS ISTVÁN KULÁK ELLEN MEGTETTÉK A BŰNVÁDI FELJELENTÉST Konilós István, Csillag u. 11. szám alatti kulák felesbérlőjé- től kapott termékeit a. beadás élői elvonta. Többek között 559 kde sertéssel, 440 kiló marhával, 41 kiló tojással és baromfival, 21 mázsa kukoricával tartozik az államunknak. A begyűjtési hivatal a bűnvádi feljelentést el­készítette és továbbította gyors elintézés végett a megyei ta­nács begyűjtési hivatalához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom