Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-20 / 298. szám

AX ÚJÍTÁSOK BECSÜLETE Vass István elvtárssal beszél­getünk a Bányászati Berende­zések Gyárában Kiskunfélegy­házán. Nem fiatal ember már, hátrasimuló barna hajában át­tetszenek a fehér szálak. Sokéves mérnöki tapasztalatok állnak a háta mögött. Értékes újításuk születnek Jártas ezen a téren, ismeri, mert a gyár őt bízta meg ezek­nek a dolgoknak ügvével-bajá- vai, Szavaiból és egész maga­tartásából egy dolog kristályo­sodik ki: lelkesedés az új iránt. Örül annak, hogy megoldódik végre a szórófestés. Ez az újí­tás egyébként Hruskál István, meg Kozma Gábor ötlete, amely 6') százalékkal termékenyebb a régi festési módszernél. De nem alkalmazzák ' Amikor arról esik szó, hogy mióta alkalmazzák, Vass ólvtárs egy kissé kényelmetlenül érzi tnagát. — Főként a hóvégi hajrá ide­jén alkalmazzuk sajnos. Olyan­kor derül ki, hogy milyen ál­dásos ez a módszer, amikor szorít a cipő. Ha kész a munka, gyorsan be kell festeni, mert holnap már szállítják, — akkor ehhez a módszerhez folyamo­dunk, a szórófestéshez. — Miért nem alkalmazzák rendszeresen? A választ megelőzi vaskos szemöldökének összevonása. — Egyrészt helyiség kérdése miatt, másrészt egyéb okok is közreját­szanak. A mihisztérium szep­tember közepe óta tud errről az újításról. Többször jártak is lent miatta és végre úgy áll a hely­zet, hogy januártól kezdve ál­landósítjuk. Amíg a mérnök szavai cseng­nek a fülemben, közben elgon­dolkodom ezen a jelenségen. Szinte érthetetlen a gyár vé- zeiőségének a magatartása. Hi­szen ennek az újításnak az éves gazdasági eredménye az előze­tes számítások alapján is meg­közelíti a 300 000 forintot. Ha az utolsó negyedévben rendszeresen alkalmazták volna, év végéig több, mint 70 000 forintot tudtak volna megtakarítani! Ez pedig jelentős összeg, egy igazán dol­gos tsz-család évi jövedelmével vetekszik. Az újítások jó gazdájának ismerik Vass elvtársat az üzem­ben. De az újításoknak volna egy másik kenyéradója is, a vállalat vezetősége személyében. És nem ártana, ha többet tö­rődne ezzel az igen fontos fel­adattal, akkor az olyan újítások széltében-hosszában elterjedtek volna már az üzemben, amelyet több gépen is lehet alkalmazni. A sok közül csak egy példát: Nyerges Antal elvtárs nagy­szerűen alkalmazza az eszterga­gépén a gyorsbefogó tokmányt. A többi esztergagépekre azon­ban ezt nem szerelték fel. Pe­dig kisébb-nagyobb módosítások­kal csaknem 20 esztergapadon lehetne gyorsítani ezáltal a munkát. Ezek szerint Vitás, hogy van-e gazdája az újítómozgalomnak a Bányászati Berendezések Gyá­rában? A válasz is kettős: Vass István elvtárs cgyszemélyben gazdája, tőle telhetőén mindent elkövet az újítások érdekében, de a gyár vezetősége nagyobb gondot fordíthatna az új elgon­dolásokra. Dicsőségkönyvbe itlőek azok az újítások, melyek a gyár­ban születnek, Vass elvtárs sze­rint. Az értéktelen újítási javas­latok száma elenyésző. Ennek az az oka, hogy Vass István elvtárs nemcsak mérnök, újítási előadó, hanem jó emberismerő is. Legtöbbször előbb szerez tudomást arról, hogy valamelyik dolgozó agyában kristályosodik az új, mint ahogy az papíron elébekerul. Az ilyen embereket Vass elvtárs felkeresi és elbe­szélget velük. Megismeri az el­gondolásaikat, tanácsokat és ja­vaslatokat ad hozzá. Az újító ezután már könnyebben veti papírra elgondolásait. Az így beérkezett újítások műszakilag már megalapozottak, komoly műszaki erkölcsük van. így tör­tént ez Nagy László újító ese­tével is. Vass elvtárs segítsége révén született meg az a kézi körvágó olló, hogy csak egyet említsünk meg a négy újítása közül, amelyik jobb és kor­szerűbb a gyári készítésűnél. Befejezésül még megkérde­zem Vass elvtárstól: — Milyen úton halad az újítómozgalom. Vass elvtáre is éppen errői akart beszélni. — Hatvan százalékban azok a dolgozók újítanak, akik közvet­lenül a termelésben dolgoznak. Az újítók 40 százaléka pedig a műszaki értelmiségből tevődik össze. Szakember kezében Érdemes az újítások sorsát szakember kezébe adni. Ezt az ítéletét megerősítik azok a ta­pasztalatok, amelyek a Bányá­szati Berendezések Gyárában fellelhetők. A műszaki technika fejlesztése mérnökeinkre különö­sen nagy és szép feladatokat ró. Az pedig, hogy a gyár veze­tősége az újítással való törő­dést mérnökre bízta, helyesen tette, ami meg is látszik az újí­tásokon. Vass elvtárs szeretettel, oda­adással látja el ezt a feladatát. Nem is csoda, hiszen nehéz el­képzelni annál szebb feladatot, mint amikor az ember jelen lehet és minden tudásával se­gítheti az új megszületését. Eszik SándoT. A kalocsai Margit-malom befejezte éves tervéi Csütörtökön délután a kalocsai Margit-malonlban értekezletre jöttek össze a dolgozók. Az érte­kezleten Czakó Mátyás igazgató i bejelentette, hogy most a beszá- 1 múló időpontjában utolsó csatáit vívja a malom az 1955-ös évi tervteljesítéssel. Azt ts hozzátet­te, hogy amennyiben valami mű­szaki hiba nem következik be, úgy a malom az éves tervét né­hány órán belül teljesíti. így is történt. A malom de­cember 15-én 21 óra 30 perckor befejezte a tervében szereplő utolsó őrlet lcőrlését és ezzel pontot tett a tervteljesítcs vé­gére. Ez a szép eredmény annál is inkább megbecsülendő, mert a malom dolgozói ígéretet tettek arra, hogy éves tervüket decem­ber 24-re teljesítik és akkor még azt senki sem gondolta, hogy ez az elhatározás kilenc nappal előbb valóra válik. A malom dolgozói jelenleg béke-műszakot tartanak, hogy az eves terv befejezése utón inég minél több lisztet adjanak a népgazdaságnak. A tudomány és technika világából Üj csehszlovák helikopter Csehszlovákiában új helikop­ter-típust terveztek. Az új gép Prága »D« motorra] van ellátva, úszott a szigetre Radhához, haj­nalban pedig visszatért. — A halászok persze segítet­tek Krisnának? — Igen uram. Mind barátai voltak, egy kivételével... A csónakos ismét elhallgatott. — Ki volt az? — Aki haragudott rá Radha miatu-— Mi történt azután? — Beköszöntottek a sötét, holdtalan éjszakák, uram. Radha minden éjjel kievezett a tenger­re és meggyujtotta a lámpást, hogy Krisna megtalálja az útat. Minden éjszaka, éppen úgy, mint most. í/jTegfordúltam. A kis csil- lag fénylett az éjszaka sötétjében, s nekem úgy tűnt, hogy Krisna erős kezével szeli a hullámokat, úszik a lámpás felé. — Egyik éjszakán — folytatta a csónakos, — Radha, mint mindig, meggyujtotta a lámpást, de az kialudt. És amikor Krisna éjszaka elindult a szigetre, nem látta a fényt, amely az utat mu­tatta neki. — Mi történt? Talán vihar tört ki? — Lehet, hogy vihar volt. De nem a tengeren, hanem egy becstelen ember lelkében... aki... kioltotta a lámpást. — De miért? — A szerelem, uram, a sze­relem. Bár inkább őrültség volt ez, mint szerelem. Tudta, hogy Radha számára csak Krisna lé­tezik. Es elhatározta, hogy meg­öli Krisnát, megöli a barátját! — Így hát Krisna nem fulladt * tengerbe? — Ilyen éjszakán eloltani a lámpást ugyanaz, mint a gyil­kosság. A gyilkos azonban nem tudta, hogy Krisna halála nem hozza meg számára a boldogsá­got. Tette démonná változott, amely gyötri a lelket, elveszi a nappal nyugalmát és az éjszaka álmát... — Krisna akkor éjjel bele­fulladt a tengerbe — fejezte bé a csónakos. — És Radha? — Még ma sem hiszi el, hogy szerelmese meghalt. Minden éj­szaka kimegy a tengerre, meg- gyujlja a lámpást és visszatérve a szigetre, leül kunyhója küszö­bére. Várja Krisnát. — Mi történt azzal a gazem­berrel, aki megölte Krisnát? Mi lett a sorsa? A csónakos hallgatott. Gör- nyedten ült a csónak végében, fejét válla közé húzta és csen­desen evezett. Áthatolhatatlan sötétség borított be mindent, olyan sötétség, mely hasonlatos a halálhoz. .összerezzentem egy hajó kürt­jére. Mielőtt kiszálltam a csónak­ból, mégegyszer visszanéztem a tengerre. Az égen most már ragyogtak a csillagok, de az a két csillag a tengeren mindegyik­nél fényesebben tündökölt. Rad­ha lámpása volt, Radháé, aki egész éjjel várni fogja Krisná­ját. így lesz ez minden éjszaka — holnap, holnapután. Ï, 2 a csillag, hasonlóan *-* Radhá szerelméhez, ölökké ragyogni fog, mert ez a remény csillaga. mely 17 liter benzint fogyaszt és a gép 120 kilométeres sebességet tud vele elérni. Az új helikop­ter hatóköre 200 kilométer. Szélerőművek Indiában Az Indiai Köztársaság a kö­vetkező öt évben (India második ötéves tervében) mintegy 30 000 szélerőművet állít fel az ország szeles vidékein. Az erőműveket öntözéshez használják majd. A tervező mérnökök egyszerű és olcsó megoldású szerkezetet ké­szítenek erre a célra. Gumirugózású kerékpár Franciaországban a kerékpá­roknál eddig használatos acél- rugókat gumirugókkal helyette­sítették. Az új rendszerű rugó­zás tökéletesebben tompítja a rázkódást, hátránya azonban, iiogy viszonylag rövid élettar­tamú. Hidraulikus működésű kotrógép A gyorsan fejlődő építőipai szükségleteinek kielégítésére új- típusú kotrógépet szerkesztettek a Szovjetunióban. A gép mér­hetetlen előnye, hogy csekély szerelési munkával traktorra szerelhető, s ezenkívül emelő­darunak is használható. A kotró maximális teljesítménye a talaj minősége szerint 20—30 köbmé­ter óránként. Teljes égi atlasz A Palomar-hegyi csillagvizs­gáló intézet 48 hüvelykes (1220 mm-es) Schmidt-féle teleszkóp­pal hét évi munka után elkészí­tette az északi féltekéről látható teljes ég-térképét. A kitűnő szerkezettel készült égi térkép (>00 milljó fényévnyi távolságra behatolva, eddig ismeretlen csil­lagok, naprendszerek és üstökö­sök millióit örökíti meg. Az új I atlasz 1758 táblából alL FELEGYHAZI KRÓNIKA O-OO-OOOPO-OOOOOÓO-O-OOO-C-OÖC-O-ÓOQ-O-O-Ö-Ó-O OO O-C-O-OOOŐ-OO OCX 3 628 727 FORINT Egymásnak adják a kilincset a dolgozó parasztok az Állami Biztosító járási kirendeltségé­nek az irodájában. így szokott óz lenni, itt az év vege és illik tisztázni az állammal szembeni adósságot, nehogy átfusson a következő évre, mert abból bi­zony bajok származnának. Per­sze azért így is van éppen elég hátralékos, aki nem akarja meg­érteni, hogy az állammal kötött biztosítás az mindig haszonnal jár. Petkó Dezső elvtárs, a ftiréh- deltség vezetője nemátal időn­ként egy-egy példát megemlí­teni a hátralékosoknak arra Vo­natkozólag, hogy milyen értéke van a biztosításnak. Például 1954 áprilisában Pákán Hajnal Györgynek agyonvágta a villám a tehenét. Hajnal György bebiz­tosította tehénét és így 5000 forintot kapott kártérítés fejében az Állami Biztosítótól. Tüstént vásárolt is rajta egy másik te­henet, szintén 5000 forintért. Sajnos azonban a Villámcsapás a következő nyáron megismétlő­dött, ismét agyonvágta a tehe­nét és az állam minden szó nél­kül újra kifizette neki az 5000 forintot. De más példa is van. Karsai Pál félegyházi lakosnak leégett a nádfetíeles háza. Te­kintve, hogy Karsai elvtárs lelkiismeretesen fizette a bizto­sítást, az Állami Biztosító 17 93C forint kártérítést fizetett neki Alpárön Kerepesi Mihálynak égett le a dohánypajtája, az Ál­lami Biztosító a kárt 15 G50 fo­rintban állapította még és ki Is fizette. Nèihcsak a tűzkár, hanem az felérni csapás is megtérítésre ke­rül. Tavaly a járás területér. 6752 jégkárosúltnak 2 628 721 fo­rintot fizetett ki a járási bizto­sító. Lassan ideér az év vége, de még mindig sokan vannak, akik nem tisztázták Félegyházán és a járásban az évi biztosítás- kötelezettségükét. Pedig ha az állam megtéríti a kárt, akkor cl is várja, hogy néki is meg­fizessék a bebiztosított ingó- yagy ingatlan tárgyak után járó ‘illetményt. Aki nem fizet, annak az ügye átkerül a tanácshoz és nem mentesül, ha kell, a tör­vényes szankcióktól sem. EZER DARAB EXPORT-BLÜZ TERVEN FELÜL A Háziipari Szövetkezet még november utolján teljesítette az éves tervét. Ma már terven felül dolgoznák és úgy számol­ják, hogy még az év végén elkészítenek 1000 darab export- biúzt, 800 darab zsebkendőt, 500 darab vitrincsipkét és 600 darab bébiruhát. A szövetkezet ebben az évben 70 000 forint értékben épít­kezett. Sajnos azonban még mindig azon panaszkodnak, hagy nincs elegendő hely ahhoz, hogy bevezessék a javítást és a szolgáltatást. BEFEJEZŐDÖTT A FÁSÍTÁS A város területén az ősz fo­lyamán befejeződött a fásítás. A Bányászati Berendezések Gyárához Vezető út mentén több. mint 300 darab kanadai és jé- genyenyárt ültettek. A Petőfi téren, a város szívében pedig, kiástak egy csomó amerikai szö­vőlepkét tápláló juharfát és oda is jegenyenyárfát ültettek he­lyette. Ezzel egyidejűleg még elültették a város belső részér 50 darab gömbakácot is. ÖRÖKKÉ EMLÉKEZTET,,. A Magyar Tanácsköztársaság idején Kiskunfélegyházán is megalakult a munkástanács, amely 80 tagot számlált. Ennek a tanácsnak volt áz alelnöke Héderi Antal elvtárs, akit a köztár­saság bukása Után a Hertelendi hírhedt különítmény terror­csoport gáládul meggyilkolt. Héderi elvtárssal egyidős kom­munisták és a város dolgozó népe mindig kegyelettel emlékezik meg a kommunista mártírról. Hédeti élvtárs legbensőségesebb elvtársa, Eszik István, a napokban megtalálta Héderi Antal elv­társ kisméretű fényképét és átadta a fényképészeknek felnagyí­tás céljából. A fényképből három 30x40 centiméteres képet ké­szítenek, amelyikből egyet a Városi pártbizottságon helyeznek eh egyet ajándékoznak Hederiné elvtársnőnek, a meggyilkolt mártír feleségének, a harmadik példányi pedig a Kiskun Múzeumban helyezik el. MEGDICSÉRT PEDAGÓGUSOK Szombaton délután nyilvános és rendkívüli tanácsülés tárgyal­ta az ifjúság nevelésével kapcso­latos teendőket. A tanácsülés kimondta, hogy az ifjúság neve­lésében szép eredményeket ér­tek él, főként azok a pedagógu­sok, akik a DlSZ-szerveZetcket patronálják. A nevelőmunkában kitűnt Ficsór Sándor élvtárs, a József Attila Általános Iskola nevelője, aki a Tollüzeni DISZ- alápszervezetét patronálja sike­resén. Megdicsérték Bányai Fe­renc elvtársat is, aki a selymes: DlS2-alapszervezetben végez kiváló munkát. Ugyancsak di­cséretet kapott Kalmár Imre, Va­lamint Csendes Mihály a Dóasa Termelőszövetkezet DlSZ-aláp- szervezetének két lelkes segítő­je. A gimnáziumi tanárok közül Keresztesi Nagy Imre és Hor­gos! Ödön eivtársak kaptak di­cséretet. MEGNYÍLT A KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS Vasárnap délelőtt 11 órakor nyitotta meg kapuját a Kiskun Múzeum abból az alkalomból, hogy bemutassa a város dolgo­zó népének a félegyházi képző­művészek ezévi munkáját. A kiállítás bemutatja az egyszerű tónusos rajzokat, a vonalas meg­oldásoktól kezdve az akvarelle- kig és az olajképekig. Ez a kiál­lítás arról tanúskodik, hogy a Képzőművész Kör igen szépen fejlődik. Ha a tájképeket néz­zük, különösen szembetűnik a fejlődés, A táj szépségének visz- szaadása tónusban és színekben nagybecsű elismerést érdemel. A látogatók közül sokan megálltak Kiss Ernő elvtárs munkái előtt, aki a tájképfestészetben ért el gyönyörű eredményt. Sokan megállapították, különösen a ►'Kővágóéré című Olajfestmény­ről, hogy művészileg tökéletesen jól oldotta meg a színek Össz­hangját. A grafikai kiállítás anyagai között Terescsinyi Endre gondos és elmélyült munkáiban gyönyörködtek a lá­togatók. Említésreméltók Görög István alkotásai is, akinek képei­ből a fiatalos lendület, a forron­gás időszaka tükröződik. He­gedűs Ilona munkáiból a női lélek finomságának tükörképét láthatja a néző. GAZDAG ÜTTÖRÖK A félegyházi Szabadság téri Általános iskola Móra Ferenc úttörőcsapatát gazdag fiataloknak nevezik. Vajon, miért? Azért, mert birtokukban sertések is vannak, számszerint 7. A csa­pat vezetője, Czinege Gábor elvtárs ügyes és. gazdaságos goi> dolkodásának köszönhető ez a szép eredmény. Úgy tervezi a csapatvezető, hogy a disznókat megbízlalják, majd levágják, így több esetben tartanak disznótoros vacsorával egybekötött műsoros estet éá az innen származó bevételt a nyári táborozás költségeire fordulók-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom