Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-20 / 298. szám

EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN HÍREK Keddre halasztották az ENSZ-közgyűlés hétfői ülését NEW YORK. Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ- közgyűlés hétfő délelőttre terve­zett ülését, amelyen ki akarják jelölni a Biztonsági Tanács ha­todik nem állandó tagját — keddre halasztotték. A tanácskozások tovább foly­nak, hogy meggyőzzék a közgyű­lés részvevőit: fogadják el a pénteken este Maza közgyűlési elnök által javasolt eljárási mó­dot. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov megbeszélése Muhammed Davud afga­nisztáni miniszterelnökkel KABUL. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint N. £>z. Hrus­csov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének tagja vasár­nap látogatást tett Müharnrrted Davud afganisztáni miniszterel­nöknél és megbeszélést folyta­tott vele. Az afganisztáni miniszterelnök kabuli rezidenciájában vasárnap esté aláírták N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének tagja, valamint Muliani- med Davud Afganisztán minisz­terelnöke közös nyilatkozatát. A nyilatkozat aláírása után Bulganyin, Hruscsov és Muham­med Davud minisztérelnök íne- legen keretsZofltottak. Ezt követően A. A. Gromiko, a szovjet külügyminiszter első helyettese, valamint Muhammed Nairn, Afganisztán külügymi­nisztere aláírta a Szovjetunió és Afganisztán között 1931. június 24-én kötött semlegességi és köl­csönös meg nem támadási szer­ződés érvényének meghosszabbí­tásáról szóló jegyzőkönyvet. P. N. Kumikin szovjet külke­reskedelmi miniszterhelyettes, valamint Abdul Malik Afganisz­tán pénzügyminisztere ezután aláírta a »Szovjetunió és Afga­nisztán gazdasági kapcsolatai­hoz« elnevezésű egybehangolt szovjet—afgán közleményt. Szovjet—afgán közös köz­lemény a két ország gaz­dasági kapcsolatairól KABUL. N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsov- nak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége tagjának ka- buli látogatása idejéh megvizs­gálták a Szovjetunió és Afga­nisztán kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatainak kérdését. A két ország kormánya meg­elégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és Afganisztán ke­reskedelmi és gazdasági kapcso­latai a kölcsönös előnyök alapjárt égyre jobban fejlődnek. Ugyanakkor arra az egyhangú Véleményre jutottak, hogy a két ország érdekében tovább kell fejleszteni és bővíteni e kapcso­latokat. A Szovjetunió és Afganisztán kormánya szükségesnek ismerte el, hogy a megfelelő előkészítő munkálatok befejezésével a két kormány meghatalmazott kép­viselői találkozzanak és vizsgál­ják meg a gazdasági és techni­kai együttműködés további köl­csönösen előnyös formáit, és kös­senek megfelelő egyezményeket. Megállapodtak abban, hogy a megbízottak a többi között meg­vizsgálják az afganisztáni mező- gazdaság fejlesztése, vízierőmü­vek, öntözőművek és autójavító műhelyek építése, valamint a kabuli repülőtér átépítése terén való együttműködés kérdéseit. A Szovjetunió kormánya kö­zölte elvi hozzájárulását ahhoz, hogy műszaki téren, továbbá — hitel formájában — pénzügyi se­gítséget nyújt Afganisztánnak, azoknak a munkálatoknak el­végzéséhez, amelyeket a jövőbe­ni megegyezésen alapuló pro­gram keretében hajtanak majd végre Afganisztán gazdaságának az említett területeken való fej­lesztése céljából. A Szovjetunió által ezzel kap­csolatban nyújtandó hite) össze­gét százmillió amerikai dollár­ban állapították meg. A hitel hosszúlejáratú lesz. Feltételeiről a felek a későbbi tárgyalások so­rán egyeznek majd meg. Afganisztán kormánya mély köszönetét fejezte ki a Szovjet­unió kormányának a szovjet kor­mány által Afganisztánnak nyúj­tandó segítségért. A saarvidéki tartomány- gyűlési választások a né­metbarát Pártok győzelmé­vel végződtek BERLIN. A Saar-vidék lakos­sága vasárnap választotta meg az új tartományi gyűlés tagjait. A választáson a mintegy 650 000 szavazónak 90,8 százaléka járult az urnák elé, A hétfőn reggel közzétett hi­vatalos választási eredmény sze­rint a kommunista párt a szava­zatok 6,6 százalékát kapta és ez­zel leküzdötte az útjába gördí­tett legnagyobb akadályt: a csa­lárd választójogi törvényben megvont öt százalékos választó- vonalat, amelyet sikerült túllép­nie, Az antidemokratikus válasz­tói törvény értelmében a man­dátumok elosztásánál csak azo­kat á pártokat veszik figyelem­be, amelyek az összes leadott szavazatoknak legalább öt szá­zalékát kapták. A részletes ered­ményekből kitűnik, hogy a líöm- müttista párt az 1952. évi válasz­tások eredményéhez képest sok helyen növelni tudta szavazatai­nak számát. A Saarbrückenben hétfőn ki­adott hivatalos közlemény sze­rint a szavazatok és aZ 50 man­dátum megoszlása a következő: Keresztény Demokrata Unió 25,4%, 14 mandátum. Keresztény Néppárt 21,8%, 13 mandátum. Saarvidéki Demokrata Párt 42,2%. 12 mandátum, Saarvidéki Kommunista Párt 6,6%, két mandátum. Saarvidéki Szoc. Dem. Párt 5,6%, két mandátum. Német Szoc. Dem. Párt Saar­vidéki tartományi szervezete 14,3%, hét mandátum. A választáson részt vett há­rom .további pártra, a Keresz­tény Szociális Unióra, a Német Demokratikus Unióra és az úgy­nevezett Európai Néppártra együttvéve a szavazatoknak csu­pán mintegy két százaléka jutott. A Neue Zeit. a Saarvidéki Kommunista Párt lapja, hétfői Számában kiemeli: »A kommu­nista pártra leadott szavazatok száma annál értékesebb ered­ményt jelent, mivel a reakciós pártok az utóbbi napokban, va­lamint a vasárnapra virradó éj­szaka, sőt a választás napján is provokáló akciót szerveztek a kommunista párt ellen. A Saarvidéki Kommunista Párt vezetősége hétfőn közzétett nyilatkozatában megállapítja, hogy a kommunista párt — jól­lehet a reakció terrorja és az antidemokratikus választójogi törvény miatt csak két mandá­tumot szerzett — megerősítette állásait a saarvidéki dolgozók körében. »Most az a legfontosabb feladatunk —- hangoztatja a nyi­latkozat —, hogy megakadályoz­zuk a francia és német monopól- tőkéseknek a Saar-vidékkel kap­csolatos tervezett erkölcstelen és tnunkásellenes alkuját, megaka­dályozzuk a Saar-vidék beépíté­sét a NATÖ-ba.« Bonnban nyugtalanságot kel­tett az a tény, hogy a németba­rát pártok nem szerezték meg a saarvidéki tartományi gyűlésben a háromnegyedes többséget, amely az alkotmánymódosításhoz szükséges lenne. Bulganyin és Hruscsov hazautazott Kabulból KABUL. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov hélfőh helyi idő szerint 10 órakor Kabulból haza­utazott Moszkvába. Molotov fogadta Ausztria moszkvai nagykövetét MOSZKVA. V. M. Molotov szovjet külügyminiszter decem­ber 17-én fogadta Bischoff moszkvai osztrák nagykövetet. A nagykövet az osztrák körmány nevében köszönetét mondott a szovjet kormánynak az ENSZ- közgyűlésen elfoglalt álláspont­jáért, amely biztosította Ausztria felvételét az ENSZ-be. A Német Demokratikus Köztársaság kormánykül­döttsége Phenjanba érke­zett PHENJAN. A Német Demo­kratikus Köztársaság kormány- küldöttsége Otto Grotewohl mi­niszterelnök vezetésével vasár­nap este vonaton Phenjanba ér­kezett. *— A vasgyűjtésben a kiskun­félegyházi iskolák között a Jó» zsef Attila úttörő csapata az el­ső. A tanulók 180 mázsa vasat, több, mint 11 mázsa fémet gyűj­töttek. A csapat legjobb úttörői: Oláh István, Pálfi Gusztáv, Le- toha Miklós és Mihácsi Mária. A második helyen Móra Ferenc csapata áll. Itt az úttörők több mint 49 mázsa vasat és 138 kiló fémet szállítottak az átvevőhely­re. A legtöbbet gyűjtő pajtás Kő­vágó János, aki egyedül 14,40 mázsa vasat és 103 kiló fémet adott át. (Aradi Ferenc.) — Jövőre nagyobb területen termeszt cukorrépát a kiskőrösi József Attila Termelőszövetke­zet. Az elmúlt esztendőkben a tsz nem foglalkozott cukorrépa termesztésével, az idén 5 holdon 160 mázsa átlagtermést ért el. A cukorrépa után több, mint 15 000 forint készpénzt és 1590 kiló cuk­rot kaptak. Á jó jövedelem lát­tán jövőre már 10 hóidon ter­mesztenek cukorrépát. — Bctonlapos járdaépítés. Bácsborsódon folyamatban van mintegy 300 méter hosszú beton- lapos járda építése, a postától a Bácsbokod felé vezető utcában. Az építkezés részben társadalmi munkával, részben községfejlesz­tési alapból és állami támoga­tásból készül, A járda építését a Bajai Mészégető Vállalat dolgo­zói végzik és előreláthatólag a héten be is fejezik. — A napokban tartotta zár­számadó taggyűlését á bácsbo- kodi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet, A szövetkezet tiszta va­gyona 1 276 600 forint. A tagok részesedése terményben és pénz­ben összesen 1 972 600 forint. — Fogadóóra. Treszkity Mi- hályné tanácstag Baján decem­ber 21-én a városi tanács 26. sz. szobájában fogadóórát tart. — Nagysikerű nemzetiségi elő­adás. Vasárnap este Csávolyon a DISZ 60—70 tagú kultúrgárdája német, délszláv és magyar nem­zetiségű műsort rendezett. A be­vételt a csoport fejlesztésére fordítják. — Munkaegységszámítási tan­folyam. A bajai járásban meg­kezdték a munkaegységszámítá­si tanfolyam szervezését. Bács- s/entgyürgyön a Ságvári Endre Termelőszövetkezetben a tanfo- lyámot a héten megkezdik és február végén ér véget. A tanfo­lyam hallgatói hetenként két­szeri foglalkozáson vesznek részt. — Kísérletek. A Tőzegbánya Vállalat keceli telepén 42-es szállítószalag beállításával kísér­leteznek a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. — A Szőlészeti Kutató Inté­zetben alaposan megvizsgálták a borseprő összetételét, hogy job­ban fel lehessen használni a bor­nak ezt a melléktermékét is. Az intézet kutatóinak sikerült új le­párlási módszert kidolgozni^ amellyel az eddiginél sokkal, jobbminőségű pálinkát nyernek a borseprőből. Ezzel a hazai ko­nyakgyártáshoz is nagy segítsé­get adnak. Jelenleg a borseprő aminosav tartalmának kivonásá­val kísérletednek, ennek sikere a gyógyszeripar számára lenne igen hasznos. — A vasúti rendőrség eljárást indított Varga Lajos MÄV pá­lyamester, bugaci lakos ellen, inert 1500 méter vasúti sínt adott? el a Kisbugaci Állami Gazda­ságnak, s a pénzt saját céljaira használta. Az állami gazdaság­nál a sín beépítésére több napon ét 10 pályamunkást foglalkozta­tott. A tíz munkás bérét, amit az állami gazdaságtól kapott, el­sikkasztotta és Ugyanakkor a munkabért a MÁV-nak is fel­számolta. Nagymennyiségű egyéb anyagot is értékesített, amivel súlyos kárt okozott a MÁV-nak.­— ötlet-pályázatot hirdet a Belkereskedelmi Minisztérium Vas- és Műszaki Főigazgatósága alumínium tárgyak ismertetésé­re. A pályázatra be kell küldeni jelmondatot, verset, zeneszámot, film, vagy színpadi jelenetet, rajzot, fényképet, vagy bármi­lyen más ötletet, elgondolást, amely az alumíniumedények elő­nyeire utalnak és azok népszerű­sítését szolgálják. A pályázat be­küldésének határideje 1956. feb­ruár 15. A pályázat I. díja 2000, két II. díja 1000—1000, a három III. díja 500—500 forint. Ezen­kívül 25 negyedik díjban, egyen­ként 200—200 forint értékű alu­mínium használati tárgyat és 50 vígaszdíjat osztanak ki. — A seregszemlén mutatkoz­nak be a nagyközönségnek. Ga- rán a tanulóifjúságból egy 100 tagú nemzetiségi kultúregyüttes alakult az elmúlt hetekben. A csoport tagjai délszláv, német, székely és magyar népi táncok­ból, népdalokból és zenei szá­mokból egész estét betöltő mű­sorral készül a Petőfi Sándor se­regszemlére. * á KÉTARCÚ PÁRIZS 7i öreg taxisofőr szürcsöli apera- tifjét az egyik párizsi belvárosi bistroban. Fiát várja. Néh-néha türelmetlenül kinéz az ablakon. Kis téfre esik tekintete. Azelőtt Grève térnek hívták és arról volt nevezetes, hogy itt történtek a nyilvános kivégzések. Mikor va­lamelyik párizsi nemes megúnta szép, a nép köréből származó szeretőjét, ráfogta: boszorkány. A többi az inkvizíció dolga volt. A Grève térre cipelték a szeren­csétlent, itt a hóhér megfojtotta, majd máglyára került, ahol a sistergő láhgok felfalták fiatal testét. — No, mi újság, Jean? — for­dul az agg sofőr fiához. — Több, mint kétezren voltunk a teme­tésen. Már a tizedik gépkocsi­vezető volt, akit szolgálatban meggyilkoltak — válaszolt a fiú. — Holnap egyórás tüntető sztrájkkal figyelmeztetjük a rendőrfőnököt, hogy végre te­remtsen rendet Párizsban. — Voltál-e Ivry-ben? Harminc éve képviselő ott Thorez, hallom most ismét fellép. Kétszer úgy is megválasztottuk, hogy nem lehe­tett jelen. Most, remélem, megint összefognak a munkások. — Halottam a választási be­szédet. Jól odamondott a szocia­lista párt megalkuvó vezetőinek. Ezek bizony most nehéz helyzet­be kerültek, mert a szocialista párt tagjai tudják, hogy a mun­kások összefogása eredményes lehet. Az 1936-os népfront hozta nekünk a fizetett szabadságol, a 40 órás munkahetet. — Szerebem volna Thorez be­szédét hallani. Több, mint ne­gyedszázada híve vagyok. Sok­szor hallottam beszélni. Ezeknek a beszédeknek köszönhetem, hogy mindig tisztán látok, vilá­gosan rajzolódik ki előttem a gazdagok, a hatalom birtokosai­nak politikája. Össze kell fog­nunk, a dolgozók táborát egy­ségbe kovácsolni és akkor le­gyűrhetjük a parlamentben ülő ellenségeinket, a nép ellenségeit. Sok francia csalódban, mun­kahelyeit, üzemben, hivatalban folynak ehhez hasonló beszédek. Sokhelyütt arról folyik a szó, ho­gyan lehet megváltoztatni A mos­tani irányzatot. Azt, hogy 200 gazdag család érdeke szerint alakuljon a francia politika. Az ország mélyében zajlások tapasz­talhatók. A nép türelme egyre fogy. Politikai fordulatot köve­tel: haladást, szabadságot, békét és nemzeti függetlenséget! Le­gyen vége a nyomor és háború politikájának, az amerikai aka­rat előtti meghajlásnak. Egyre súlyosodnak az életkörülmények, a munkafeltételek. Süssön már a francia dolgozók ablakába a jólét, a béke, a megelégedettség napsugara. Mindezeknek a követelések­nek megtestesítője: a FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT. Franciaországban két irány küzd: az urak, a gazdagok azt akarják, hogy a népet továbbra is kizsákmányolhassák, A nép, a dolgozó tömegek pedig a kom­munisták vezetésével azért har­colnak, hogy gondok, aggodal­mak, kizsákmányolás ne gyötör­hesse őket. 1951-ben csábító listakapcso­lással elütötték a francia kom­munistákat 80 mandátumtól. Ki­közösítették ötmillió franciának a képviselőjét. A reakció úgy tu­dott nyeregben maradni, hogy szétforgácsolta a dolgozókat. Megbontotta egységüket. Ebben segítettek az áruló szocialista ve­zetők. A választás után egyik válság­ból a másikba bukdácsolt a francia parlament. Milliókat nyelt el az indokínai háború, Észak-Afrikában ismét az erő­szakhoz nyúltak, felfegyverezték az ősi ellenséget, a német mili­taristákat. A kommunista párt ellen pe­dig egymást követték a terror­intézkedések. — Letartóztatták Jacques Duclos-t, a párt titká­rát, André Stilt, az Humanité fő- szerkesztőjét. A letartóztatáso­kat olyan törvény alapján ren­delték el, amelyet 1823-ban és 1853-ban hoztak. Miután féltek a polgárt bíróságok nyilvánossá­gától, a letartóztatott kommunis­tákat haditörvényszék elé akar­ták kényszeríteni, mert akkor feltűnés nélkül zárt ajtók mögött tárgyalhattak volna. A haditör­vényszékek pedig az atlanti ta­nácshoz tartoznak, ahol a jenkik az urak... A nép valódi érdekeit képvi­selő kommunista párt most sok­kal erőteljesebben indul a vá­lasztási harcba, mint 1951-ben. A dolgozók, a francia nép, saját bőrén tapasztalhatta, hová vezet Mendes-France uralma, Laniel és Quelle pünkösdi királysága, Faure új politikai »királya«. A polgári pártok berkeiben már fújják a harsonákat. Ígér­getnek fűt, fát. A választás után majd Damoklész kardjaként függ fejük felett az ígéretek beváltá­sa. De ez most nem fontos a minden hájjal megkent politikai rókáknak. Most egy a fontos: lépre menjen a »nemes vad«, a francia választó! A francia kommunisták nia- gukbiztosan Indulnak a harcba Nincs mit félniök, hiszen mindig a nép valódi érdekéért szálltak síkra. Mindig hívei voltak an­nak, hogy megkérdezzék a népet. A franciák 90 százaléka kor­mánysajtót kénytelen olvasni. De az ország közvéleménye más, mint a Sajtó bértollnokainak. Ez a sajtó most nem törekszik más­ra, mint a munkás- és demokra­tikus erők megosztására. Ezzel csak azt leplezik, hogy a reak­ciósok sorai nem egységesek. Csak a kommunisták sorai egy­ségesek. A többi párt a széthú­zás és erkölcstelenség képét mu­tatja. Kapkodva igyekeznek hol az egyik, hol a másik csoporttal »szövetséget« kötni! De minden esetben a kommunisták ellen, tehát a nép ellen. A Francia Kommunista Pártot most az a megtiszteltetés érte — mondotta Maurice Thorez ivry-i beszédé­ben —, hogy a nép összes ellen­ségeinek közös céltáblája lett. És éppen ez fogja biztosítani a haladás, a nemzeti függetlenség és béke nevében induló kom­munista jelöltek fényes győzel­mét t Fóti József i

Next

/
Oldalképek
Tartalom