Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-18 / 297. szám

' • TT ■ • ’ A héten történt üzemeinkben Terven fjeiül készül már a gyufa Szerdától kezdve már az éves terv túlteljesítésén fáradoznak a Kecskeméti Gyufagyár dolgo­zói, ugyanis 14-en befejezték azt a tervezett gyártmánymennyisé­get, apnelyet előirt részükre az Í955-ÖS év. Az esztendő hátra­lévő időszakában még jelentős mennyiségű gyufát adnak a nép­gazdaságnak. Nyugodtan akarnak szilveszterezni A héten a rádió hangja szét- sugározta az éterben, hogy a Kiskunfélegyházi Gépgyár dol­gozói már nyugodtan szilveszte­rezhetnek, mert éves tervüket december 1-én teljesítették. A gyár dolgozói még csak azt fü­zük a rádió hangjához, hogy ter­men felül három millió forint értékű gyártmányt készítenek, hogy még vidámabban szilvesz­terezhessenek. Levél a minisztériumtól A Bács-Kiskun megyei Építő- pari Vállalat levelet kapott a séten az Építésügyi Miniszté­riumtól. A levélben azt írták, hogy a Hatodik Békekölcsön ré­szesedéséből Kecskeméten _ egy 15, Baján pedig egy 20 lakásos Oérházat kell építeni terven fe­lül. Az Elnöki Tanács határozata alapján az építkezést a jövő év­ben be kell fejezni és a lakáso­sat át kell adni a lakóknak. Készül az uj telefonkönyv Pénteken reggel érdekes meg­rendelést kapott a Bács-Kiskun megyei Nyomda. Új telefcnköny- vtt ad ki a posta és ennek a ki- nyomatasát rendelte meg pénte­ken a nyomdától. Az új telefcn- sönyv kiadasa indokolttá vált, miután bővül Kecskeméten a,te­lefonhálózat. Az új telefonháló­zat új számokat is bekapcsol a telefonforgalomba, emiatt vált szükségessé az új telefonkönyv megszerkesztése. A kibővített te­lefonhálózat január 1-töl kezdő­dően üzemel. A teiefonkönyvet január 1-tőí minden előfizető megvásárolhat­ja a postahivatalban. Újabb tüzelőanyagszállítmány érkezett megyénkbe A héten újabb hatalmas koksz- és brikettszállítmány ér­kezett Bács-Kiskun megyébe. Kokszból 200 vagon, - brikettből 150 vagon kerül TÜZÉPrteiepe- inkre. Ebből a szállítmányból * Kecskemét 20 vagon brikettet és 50 vagon kokszot kapott. A kitű­nő minőségű tüzelőanyagból igen kis mennyiség kell ahhoz, hogy meleg legyen a szoba. A koksz mazsaja 80, a briketté pedig 55 forintért kapható. Május 1-re tett felajánlást a műszaki osztály A héten az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár pártvezetősége be­számoltatta a műszaki osztályt az eddig végzett munkájáról. A beszámoltatás során szó esett a műszaki intézkedési tervről, a jövő évi felkészüléssel kapcsola­tosan. A műszaki osztály válla­lást tett árra, hogy május 1-re három üzemrészben elvégzi a tervezett korszerűsítési eljáráso­kat. Több malom befejezte éves tervét A .megyei Malomipari Egyesü­léshez a héten több malomból levél érkezett, amelyben közöl­ték az Egyesüléssel, hogy befe­jezték az éves őrlési tervüket. Elsőnek a Kecskeméti Villany- malom dolgozói jelentették, hogy éves tervüket 111,4 százalékra Teljesítették. Második levél a Bácsbokodi Hengermalomtól ad­ta hírül, hogy 124,3. százalékra teljesítették éves tervüket. A Jánoshalmi Malom is az elsők között áll 101,7 százalékra telje­sített, a Bajai Malom 102,3 szá­zalékra, a kiskunhalasi Kinizsi Pál Malom pedig 105,3 százalék­kal tett pontot az éves tervtel­jesítés végére. A felsorolt malmok már a hé­ten megkezdték az éves tervük túlteljesítését. A Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet a lakosság szolgálatában. Gyors elkészítési határ­időre vallal mindennemű építőipari munkát. Rész­legei: kőműves, ács, víz-, villanyszerelő, üveges, bá­dogos, kárpitos, tetőfedő, szobafestő és mázoló. 770 Termeíoszövetkezelek! j Állami gazdaságok! Egyénileg dolgozó parasztok! I A Tiszakécskei Permetező- jj gépgyár permetezőgépek g javítását vállalja. Már E most hozassa rendbe rossz 1 permetezőgépét a tavaszi ( munkákra. 724 E Àhoi a mélyszántás a kommunisták ügye is TÖBB, MINT 40 TRAKTOR hasítja zúgva, zakatolva a ba­rázdákat a Solti Gépállomás kör­zetében. Napról-napra, óráról- órára fogy a munka, növekszik a felszántott terület. December 20-ra akarják befejezni mély­szántást tervüket. AZ ÉVI MÉLY3ZÁNTÁSI ter- vük 4911 hold. Ebből december lö-én még 780 hold, 15-én 480 hold, s most még mintegy 300 hald van hátra. A munkában 30, kommunista traktoros jár élen jó péidával, de a páfton- kívüliek sem maradnak el mö­göttük. A legutóbbi dekádban például tíz nap alatt 13 műszak­normát teljesítettek. Ez olyan eredmény, melynél országos vi­szonylatban csak a Cibakházi Gépállomás traktoristái teljesí­tettek többet (azok tíz nap alatt 14 műszaknormát értek el). A MUNKÁT a traktorosok nyújtott műszakban végzik, mert a kettős műszakot helytelenül a épállomás vezetősége nem szer­vezte meg, 14—15 órát dolgoz­nak naponta, ök a Központi Ve­zet őség novemberi határozatának végrehajtását nemcsak szavak­kal, hanem tettekkel is segítik. Amikor a határozatot felolvasták előttük, hozzászólásaikkal kife­jezték: — Mi minden körül­mények között elvégezzük mun­kánkat. Becsülettel végrehajtjuk feladatunkat, ezzel segítjük a ha­tározat végrehajtását. Ezeknél a szavaknál nemigen mondtak többet a gépállomás kommun,s- tái, de annál többet tesznek. Sürgeti okét az idő, hiszen a havazás mindennap bekövetkez­het, de sürgeti őket az adott szó is, december 20-ra befejezni a munkát. KOLETÁR ISTVÁN elvtárs szinte éjjel-nappal dolgozik. Nem számit az sem, ha rossz idő van., A solti Petőfi Termelő­szövetkezetben végzi á mély­szántást. Nagyon megelégedettek a munkájával. Ez pedig nagy szó. Előtte ugyanis sok traktoros dolgozott már* a Petőfiben, . de mmdnek kifogásolták a munká­ját. A HARTAI brigádszállás dol­gozói, Heidrich Miklós elvtárs brigádja is kitesz magáért. Őszi kampánytervüket már 131,1 szá­zalékra teljesítették, de amíg felszálltat!an föld akad a ha­tárban, addig nem tekintik befe­jezettnek a tervet. 1D. PAPP JÓZSEF elvtár-: fiavai, ifj. Papp Józseffel dolgo­zik egy gépen. Megyei viszony­latban eisó helyen áii az éves tei vének teljesítésében. Az idén 1702 normálholdat munkált meg. Normálhold teljesítésével orszá­gos viszonylatban is az első, műszaknormája teljesítésében viszont a tizedik. SZOROSAN a párttagok mel­lett haladnak a pártonkívüli traktoristák. Ezek között is a legjobbak Kachstadter Márton, Éberling János és Andriska Já­nos. Andriska János például a legutóbbi tíz nap alatt 107 normálholdat teljesített, ami 27 műszaknak felel meg. A VERSENYSZELLEM élénk­ségére jellemző, hogy a trfik- toristák követelik a rendszeres versenyértckelést. Ha valami­lyen okból nem kapják meg, sürgetik. AZ ŐSZI KAMPÁNY elején 52 traktonsta tett vállalást. Felajánlását 23 már teljesítette. Ennek köszönheti a gépállomás, hogy vetőszántási tervét 118, ősz: vetéstervét 164, silótervét 230 százalékra teljesítette. A munka ilyen lendülete mellett pedig biztos, hogy a mélyszán­tást is befejezik december 20-ig. A KOMMUNISTA traktoro­sok jó munkát végeztek. Emel­lett a pártonkívülieket is jól mozgósították a feladatok el­végzésére. A vezetőségválasztó taggyűlésen büszkén számolhat­nak majd be elért eredményeik­ről. Traktorosok versenyhíradója Az őszi idényben legjobb eredményt Stalter János, a Dusnoki Gépállomás traktorosa ért e a legutóbbi értékelés sze­rint. Teljesítménye 219,6 mű­szaknorma. A második helyen Koszorús Mihály, a Dusnoki Gépállomás traktorosa van 194,1 műszaknormával. Tihanics Ist­ván, a Kecskeméti Gépállomás tra"ktoristája a harmadik helyet foglalja el 188,5 műszaknormá- vai. A negyedik Kachstadter Márton, a Solti Gépállomás trak­torvezetője 173,81 műszaknormá­val. Ötödik Vincze Gyula, a Bácsalmási Gépállomás trakto- rístája 160,7 műszaknormával. Az őszi idényben legjobb ered­ményt a silózó traktorvezetők között Fövénye* Márton, a Solti Gépállomás traktorístája érte el 2782 köbméterrel. Máso­dik Huszák István, a Kiskőrösi Gépállomás traktorvezetője 1123 köbméter teljesítménnyel. A harmadik Tamás János, a Dus­noki Gépállomás traktorvezető­je, teljesítménye 1013 köbméter. Az őszi idényben Kóhn Konrád, a Solti Gép­állomás brigádja érte el a legjobb eredményt. A brigád egy gépére jutó teljesít­mény műszaknormában 1Í7,18. ! A második I. Szabó János bri- .gádja, a Kecskeméti Gépállomá­son. Brigádjában az egy gépre jutó teljesítmény műszaknormá­ban 115,3. A harmadik helyen szintén kecskeméti brigád van, vezetője Szabó Sándor. Brigád­jában az egy gépre jutó teljesít­mény 107,4 műszaknorma. Az őszi idényterv teljesítésé­ben a Kiskunfélegyházi Gép­állomás vezet 121,2 százalék­kal. Bár az egy erőgépre jutó teljesí­tett műszaknormák száma a Solti Gépállomáson a legmaga­sabb: 94,08. A Solti Gépállomás őszi idény tervét 104,16 százalék­ra teljesítette. Őszi idénytervét 164 traktor- vezető, 24 brigádvezető és 4 gép­állomás teljesítette megyénkben. Éves tervét 213 traktorvezető, 31 brigádvezető és 5 gépállomás. Hetven megyei szövetkezeti tag részesül jutalom-üdülésben A tél folyamán jó munkájuk jutalmául a megyei termelő­szövetkezetek 7G tagját részesíti jutalomüdülésben államunk. A szövetkezeti dolgozókat az ország legszebb üdülőhelyeire utal­ják be. Kállai István, a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet etnöke, aki jó irányító munkájával egy év alatt jelentősen meg­erősítette a termelőszövetkezetet, derekas munkájával ugyancsak rászolgált a pihenésre. Jutalomüdülésben részesül Nagy Fe­renc, a solti Szikra Termelőszövetkezet sertésgondozója. Megér­demli a pihenést Danics Margit, a kunbavacsi Sarló és Kalapács 'Termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetője is. Peter Jileninicky szlovák író, nemzeti művész 1949 május 19-én húnyt ei. Alább részletet közlünk legismertebb művé­ből, a »Töretlen föld«- című regényéből, amely 1932-ben jelent meg. A regény a Kysuca vidék népének nyomorát áb­rázolja a kapitalizmus idejé­ben. M ájus első napjaiban váratlanul hazajött Pál Vitkoviqéből. Le­dobta a sarokba álló pádra hátizsákját is megszólalt: — Megint hazajöttem egy hétre. — Miért? — kérdezte csodálkozva az apja. — Elbocsátottal: a munkából. Most itthon leszek a héten, azután megint beállók egy időre. — Mindenkit elbocsátottak? — Dehogy. Csoportonként bocsátanak il. Egyszer az egyik csoportot, másszor a másikat. — Es miért csinálják ezt, mondd? — Hát... mert azt mondják ... krí­zis van — mondotta Pál. Először hang­zott el ez a furcsa, idegen szó ebben ■i kis hegyi viskóban. — Mi van? • — Krízis. — Hm... krízis... azt mondod. — Az urak mondják. Mert nincs szá­munkra semmilyen munka. Állítólag senki sem vásárol és ezért csökkenteni kell a termelést. Így hát nincs annyi munkásra sem szükség ... ezért azután időről időre váltják a csoportokat... a többieket néhány napra hazaküldik. — És akkor nem kerestek semmit? Ettől félt a legjobban az öreg Húsosá­vá. Pál bólivbott. — Persze, hogy nem. Azért csinálják tgy az urak, hogy nekik ne legyen vesz­teségük. Csakhogy ezzel még rosszabb lesz a munkásság helyzete es minden proletáré. Peter Jilemnicky: TÖRETLEN FOLD H luscsava értelmetlenül állt és nem tudott megkapaszkodni a gondolatokban. Pál az utóbbi időben olyan dolgokról beszélt itthon, amelyek­ről soha nem hallottak itt a faluban; olyan kifejezéseket hasznait, . amelyek itt elvesztették' tartalmukat és csak üres szavaknak hatottak, bár ilyen ismeret­lenül is kiérződött belőlük az igazság, melyet a messzi városokban, a gyárak udvarain vallottak a számukra idegen emberek. Huscsava is ma egy egészen uj szó értelmén töprengett. — És ez, amit mondtál... ez az a krí­zis? — Nem. A krízis az... azt nem tud­ja senki megmagyarázni. Az emberek ezt csak úgy érzik es azt mondják, hogy lesz még rosszabbul is. Beszéltem néhány munkással Vitkovicében, a gyű­léseken is elég sokat hallottam erről. De ha nem is beszéltük volna meg egymással, akkor is van szemünk és láthatjuk, hogyan gatalyodnak össze a dolgok ebben a világban. Ha valaki észreveszi, hegy valamilyen árun sokat kereshet, ész nélkül gyártani kezdi, és nem tudja, hogy szükség van-e olyan sokra belőle. így a gyárosok fejnélküt dolgoznak s hogy az előállítás még ol­csóbb legyen, elbocsátják a munkások egy részét; akik munkában maraáhak, azoknák nemcsak maguk, hanem azok helyett is áolgozniok kell, akiket elküld­ték: És ezért semmivel sem kapnak több fizetést. Söt, csökkentik a bért, hogy még megélni sem lehet belőle. — De ha a gyárosok olyan olcsón állítják elő az árut, akkor miért nem olcsóbb minden? Hiszen annyi minden­re volna szükségünk, de. ni»:# tá pén­zünk. Így azután senki sem tud vásá- I ölni. Pál szemében az öröm fénye gyul­ladt ki. — Látja, apám, ezt mondom én is! A raktárak tele vannak élelemmel, ruha­neművel, cipővel és mindennel, amit csak elképzelhet és a gyárak körül egyre többen -vannak olyanok, akiknek '.tincs munkájuk és így pénzük sincs. Éhesen, rongyosan és mezítláb járnak. Ezek semmit sem vásárolnák. A gyárak pedig, hogy az áru ne halmozódjék fel, leállítják a munkát... de ezzel csak növekszik a munkanélküliek száma. Úgy forog ez, tátja, mint :gy kei ék. — És sokáig tart így? — Hát eltarthat sokáig... ki tudja 7 Ameddig nem lesz midenki torkig tele. Mert az urak ezen semmit sem vesztenek. Ahelyett, ho<)V a tőkét áruk gyártására használnák, inkább bankba teszik, így legalább biztosítva van a hasznuk. Feküdni hagyják a pénzt, mert... azt mondják, krízis van ... senki sem vásárol. Képzelje csak el, apám; amikor Amerikában több búza és kávé termett, a felesleget a tengerbe dobták és még a marhát is búzával etet­ték, csakhogy ne kelljen az árakat csökkenteni. És ugyanakkor az embe­rek millióinak nem volt mit enni. Lát­ja most már, hogy milyen bolondokhá­za a világ? Mindenki csak a haszna után rohan és mással nem törődik. Min­denkinek saját terve van és ezt akarja megvalósítani, akár a mások hulláján gázolva át. — Azt hallottam ... az uraknak az odót is elengedik, igaz? — kérdezte nem titkolt irigységgel Húsosává, Fái ■ntgir ösiteite: — Elengedik. Elengedik a bankok­nak, a gyárosoknak, a nagybirtokosok­nak. Ez évente sok milliót tesz ki. Pedig az államnak egyre több pénzre vart szüksége. — Hát ezért nem engednek el nekünk semmit az adóból, sőt évről évre töb­bet vetnek ki ránk. — Persze. Ha az egyik nem ad sem- • mit, a másiknak kétszeresen kell adnia, hogy pótolják a hiányt. Még ha vért iz­zad bele, akkor is. Huscsava gondolkozott egy ideig, Az, amiről most beszéltek, ismerős volt elülte, hiszen az ő sorsát is erősen szó rongatta. Csak a dolgok közötti ősz szefüggés és az idegen szó volt neki új — Na, és ha ez így forog szüntelenü és mindig csak rosszabbodik, monda meg nekem, mi lesz a vége ennek a .. krízisnek ? — A vége? Ki tudja, talán... majd ha az emberek maguk is. .. A z öreg Huscsava a saját bőrén ■- -*• tapasztalta már, hogy mi az a krízis, anélkül, hogy a szót magát ér­tette volna. Most egyre fúrt, dolgozott benne, mint a féreg. Nem fért a fejébe. »Lesz még rosszabbul is« — ez sokkal erősebben hangzott fülében, sokkal in­kább el tudta képzelni, mint azt a mási­kat, hogy a »krízis véget ér... ha az emberek maguk is ...« Rossz időkre kell felkészülni: ez a gondolat már ré< gén rátelepedett Huscsavára és most, a Pállal való beszélgetés után még csak jobban fojtogatta. Hogyan kerülhetnék el a nagyobb szükséget? Huscsava számára csak egy lehetőség adódhatna; hu több földje lenne. Zsákutca ez — hiszen a föld nem növekedhet a krízis gyorsaságával; azonkívül öreg is már. nem bírja azt sem elvégezni, amennyi munka mostani gazdaságában szüksé­gen. Hiába... számára mégsincs más kiút. ^ordította: Rusak-Hegedíis Adél {

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom