Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-15 / 294. szám

Az ÉpüieMatosipari Vállalat előkésztil 1956-ra Az új feladatok sikere attól is függ, hogy az előző feladatokat hogyan oldotta meg a vállalat. A Lakatosipari Vállalat 1955. évi tervét december 10-én 100,6 százalékra teljesítette. Ez a siker komoly tápot ad a vállalatnak ahhoz, hogy a jövő évi felada­toknak is bízvást nézzen elé. A vállalat komolyabb felújítási hi­tellel nem 'rendelkezik, így a jövő évi műszaki intézkedési ter­vét a maga erejéből, a maga módján kell megoldania. Tenni­való lesz éppen elég. Az intéz­kedésekből néhányat példaként sorolunk fel. Az 1956-os évtől ;ezde az 1-es és a 2-es műhely között portáldarukat állítanak fel. A vállalat dolgozói közül többen kifogásolják, hogy nincs öltöző és mosdó. Ezt is kell tehát építeni. De égetően szüksége van a vállalatnak egy vasszer­kezeti csarnok építésére is, ame­lyet gépekkel akarnak felszerel­ni. Be kell vezetni az iparvá­gányt is a Máriavárosból. Ezek a tervek a gyár távlati fejlesz­tésére vonatkoznak, de már a jövő évtől kezdve útnak indul a megvalósulásuk. Szorosan a jövő év feladatai iözé tartozik a gépi szerszámok módosítása és a meglévő szerszá­mok kijavítása s felülvizsgálása. ! A vállalat vezetősége szüksé- I gesnek tartja, hogy a gépmű- ; helyben minden műszakban szer- 1 számbeállító lakatosokat kell alkalmazni, mert ezzel elkerül­hetők a nagymérvű szerszámtö­rések. Ugyanakkor felülvizsgál­ják az összes eddigi újításokat. A műszaki dolgozókra is nagy feladat hárul a következő év­ben. Műhelyrészenként patro- názs-feladatokat kapnak, hogy különös gonddal segítsék a 100 százalékon alul teljesítőket. Azt is célul tűzték ki a vállalat ke­belén belül, hogy állandósítják a szerszámgépek mellett a be­osztott dolgozókat. Ezzel kettős célt akarnak elérni. Egyfelől a gépek mellett dolgozó munká­sok nagyobb gyakorlatra tesznek szert, másfelől a gépeket átve­szik szocialista megőrzésre. Az 1 956-os év feladatai közé sorolható még a külső szerelési munkák ügyrendjének a kidol­gozása. Ide tartozik a csőhúzás korszerűsítése, meg a. különféle idomok húzásának a megterem­tése, meleg üzem létesítése, a csőbilincsek gyártásához és en­nek érdekében a meglévő ke­mencék átépítése és a gépek mó­dosítása. Jelenleg folyamatban van az elektromos edzőkemence beszerzése, majd később annak a beállítása. Ezek az előkészületi munkák szükségesek ahhoz, hogy sikere­sen tudja teljesíteni a vállalat azt a feladatot, amelyet az 1956-os év ró rá. Vállaltul»: — teljesítettül» a határidő előtt 11 nappal A JÚNIUS 17-E emlékezetes a mi számunkra. Akkor ültünk össze és beszéltük meg vállalatunk műszaki vezetőivel a húsz budapesti üzem felhívásához való csatlakozásunk feltételeit, me­lyek az éves terv határidő előtti teljesítését célozták. Ezt követő napokon nagy munkához kezdett a pártszervezetünk és szak- szervezetünk. Dolgozóinkkal megvitattuk a műszakiak javaslatait. A BAJAI ÉPÍTÉSVEZETŐSÉG — amely alig pár hónapja nég több mint 300 000 forinttal volt adósa a népgazdaságnak — .ovid idő alatt felzárkózott a jó munkát végző építésvezetőségek közé, annyira, hogy a következő havi tervüket már 160,9 száza­lékkal teljesítették és az adósságból jelentős mennyiséget tör­lesztettek. A KECSKEMÉTI ÉPÍTÉSVEZETŐSÉG még a bajainknál is zebb eredményekkel dicsekedhet. Már október 25-én befejezték éves tervüket. A kőműves-brigádok közül a Palkovici?-, Sőlyom- 3S Horváth-brigád átlagteljesítménye 160—170 százalék volt, a Sila és Szabó ács-brigád 150 százalékra, a Miklós festő-brigád pedig 130 százalékra teljesítette tervfeladatát. DECEMBER 9-ÉN boldogan és büszkén állapítottuk meg, hogy éves tervünket teljesítettük. Az I. sz. főépítés-vezetőséghez tar­tozó Kecskeméti Építésvezetőség túltermeléséből 3—4 családi lakó­házat lehetne építeni. A SZÉP SIKER UTÄN a vállalatvezetőség, a pártszervezet és az üzemi bizottság részéről köszönet és a buzdítás szava hallat­szik. Köszönet minden dolgozónak a tervteljesítés érdekében vég­zett jó munkájáért. Papp László igazgató, Bács-Kiskun megyei Építési és Tatarozási Vállalat. i A KÖZPONTI VEZETŐSÉG márciusi határozata leleplezte azt a jobboldali, revizionista ál­láspontot, mely a párt vezető- szerepét akarta elhomályosítani. A határozat megállapította: »A legfontosabb a népi demokrácia rendszerében a munkásosztály forradalmi pártjának irányító, vezető szerepét feltétlenül biz­tosítani. Ennek biztosítása nél­kül nincs népi demokrácia.« A párt Szervezeti Szabályzata meghatározza a párttagok kö­telességeit és jogait. E jogok és kötelességek érvényesítése teszi lehetővé, hogy a párt a szerve­zettség és fegyelmezettség leg­magasabb formája legyen. A SZERVEZETI SZABÁLY­ZAT a párttagok első kötelessé­geként a párt ideológiai és szer­vezeti egységének biztosítását jelöli meg. A párt helyes célkitű­zései csak akkor válnak való­sággá, ha a párttagság egyér­telműen vallja magáénak a párt politikáját és teljes erejével kész harcolni annak megvalósí­tásáért. A párt szervezeti egységének legfontosabb feltétele az eszmei ideológiai egység. Pártunk po­litikáját csak az értheti meg ala­posan, aki ismeri a marxizmus— leninizmus alapvető tanításait. Járásunkban a párttagságnak több, mint 40 százaléka képezi magát szervezett oktatásban. Megállapíthatjuk, hogy a párt­oktatásban részvevők világosab­ban látják a párt előtt álló fel­adatokat, rendszeresebben vé­geznek pártmunkát. Közülük kerülnek ki többnyire a példa­mutató elvtársak, akik a párt po­litikájával való egyetértést tet­teikkel is bizonyítják és akiket a pártonkivüliek is szívesen követnek. ILYEN PÉLDAMUTATÓ párt­tagok Csengődön Szálát Sándor, Szalai Sándorná, Kenyeres Fe­renc és Kerékgyártó Albert elv- táusak, akik meggyőződtek a termelőszövetkezetek fölényé­ről és beléptek a termelőszövet­kezetbe. Jő példájuk és felvilá­gosító munkájuk nyomán hu­szonnyolc pártonkíviili egyéni­leg dolgozó paraszt követte őket a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ra. Párttagságunk túlnyomó többsége — a csengődi elvtársak- hoz hasonlóan — jó példával jár elől a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének munkájában. Nem szabad azt gondolni azonban, hogy esetenként nincs szükség arra, hogy egyik, vagy másik párttagnak megmagyaráz­zuk a párttagsággal járó köte­lességek, a szó és a tett egysé­gének jelentőségét. Ondrovics elvtárs türelmes és. meggyőző munkájának eredményeként ér­tette meg Páhin Kiss Jánosné és- Fördős Béla elvtárs, hogy a pártonkivüliek tőlük várják a kezdeményezést a termelőszövet­kezet alakítására. A türelmes, meggyőző munka eredménye­ként új tsz alakult, amelyben Kiss Jánosnét elnöknek, Fördős Béla elvtársat párttitkárnak vá­lasztották meg. A Szervezeti Szabászat előír­ja, hogy a párttag kötelessége példát mutatni az állampolgári kötelességek teljesítésében, élen­járni a termelésben, őrködni a nép vagyona felett. PÁRTTAGSÁGUNK döntő többsége maradéktalanul igyek­szik e kötelességeknek is eleget tenni. Párttagjaink (ritka kivé­teltől eltekintve) nem csupán rendezik az áilam iránti kö- j : élességeiket, hanem a párton- ! kívüliek körében felvilágosító ! munkát is folytatnak, mint pél- j dóul Huszka János elvtárs - Csengődön. Huszka elvtárs kis- I gyűlésen magyarázta a beadás- * adófizetés fontosságát. A kisgyű­IW9V9WWWA y Közgazdasági hírek Az erősen konzervatív Daily Mail központi helyen közölt vas- tagszedésű cikkében a legsúlyo­sabb aggodalom -hangján ír a szovjet—burmai közös közle­ményről. — A. Szovjetunió fejleszteni fogja a mezőgazdaságot, gyára­kat, öntözőműveket épít Burmá­ban és a fizetést rizsben fogadja el — panaszkodik a lap. Anglia minden ok nélkül úgy döntött, hogy nincs szüksége a burmai rizsre, és Burma, fogyasztási cik­kekre és gépekre lévén szüksé­ge, amelyeket ezelőtt kizárólag Angliából kapott, most kényte­len más nemzetekhez fordulni. Előbb Kína kötött Burmával csereegyezményt, majd követte a példát több népi demokratikus ország. Anglia, amely szilárdan ellenzi a cserekereskedelmi egyezményeket, ismét elvesztet­te egyik piacát, éspedig egyikét volt birtokainak. A burmai üz­leteket elárasztják a keletné­met és cseh fogyasztási cikkek. Az angol cégek mind nehezeb­ben kapnak kereskedelmi enge­délyeket. * A belgrádi rádió jelentése sze­rint a napokban folytatott jugo­szláv—lengyel légügyi tárgyalá­sokon megegyezés jött létre ar­ról, hogy Jugoszlávia és Len­gyelország között rendszeres lé- g'ijáratot létesítenek. A légijárat január 14-én indul meg. /T/órai árvasága fiatal gye- rek korában munkába állította Végit Józsefet. Okkal- nlóddal elvégezte a hat elemit és utána a nevelő mama kiad­ta az ukázt; ha enni akarsz, ke­ress magadnak munkát! * jlsszonyok, lányok, boros­CÆ lásarcú, búslslkü férfiak egymás hegyén-hátán tőrösköd- tel: az Első Kecskeméti Kon­zervgyár kapuja előtt. Ott hem­zsegtek, majd-majd betörték a kaput. Egy vézna, kis, sápadt fiú is közöttük szorongott. Végit Jó­zsika volt, az árva gyerek. A gyáros kapott az alkalmon. .4. gyerekeket szívesebben alkal­mazta, mint a felnőtteket, mert azok nem zúgolódtak, hanem csak dolgoztak, mint a kis bar­mok. így került Józsika a gyár­ra. Egy koronáért reggel 6 órá­ul este 7 óráig emelgette a ne­hezebbnél nehezebb ládákat. \cm tehetett mást, nevelőany­ái szavai állandóan kísértettek: in enni alzarsz, keress magad­nak munkát! Az idő telt. Józsikából József lett. Az élet ekéje mély baráz­dákat vetett a homlokára, meg ■zz arcára. József már nem úgy viselkedett, mint Józsika. 1941- :-cn a csendőrökkel is dolga -j.kadt, mert 42 családot biz­tatott ellenállásra. Emiatt to­pább nem alkalmazták. Amikor az ember nehéz hely­ÍGY VOLT EZ VÉGH ELVTÁRS? zelben van, akkor rettentő sok emlék eszébe jut. Néha még a kellemes emlék is fájóvá válik. De ha az embernek kellemes emléke nincs, akkor azo-k a dolgok fájnak, amik egyébként is borzalmasak. /Ifia, ahogy ott ül a Kinizsi - 'f f Konzervgyár édesüze­mében. mint műszaki vezető és ahogy visszaréved a múltba, gondolatait még mindig abaly- gat jak a rossz emlékek. Lenin elvtárs úgy emlegeti a kapitalista társadalom munha- fegyelmét, hogy az az éhség fe­gyelme volt. így volt ez Végh elvtárs? így! Molnár Béla tüzérezre­dest nem ok nélkül parancsolták a gyár élére abban az időben, amikor Végh elv társ ott dolgo­zott. Dermesztő fegyelmet tu­dott tartani. Amiatt is elküldte a munkást, ha az jószántából köszönt neki. »Úgy látszik maga egyebet sem csinál, mint azt figyeli, hogy én merre járok! Mars ki in­nen!« — üvöltött és elzavarta a szegényt. Az volt a szavajárása: »ha kidobom a sapkám a ka­pun, ezren hozzák vissza«. Mol­nár nagyságos úr azokra gon­dolt, akik ott várakoztak a kapu előtt, munkátlanul. Ha valamelyik munkás igaza­& latiamul hiányzott, tüstént beírta nevét a fekete könyvbe, mert clyan is volt, az illetőt elbocsá­totta, sőt azt is megtette, hogy közölte a többi üzemekkel is, hogy »X. Y. csavargót elküld­tem, nehogy felvegyék, ha oda­megy munkáért könyörögni.« ^ ok ilyen emlékkel van tele Végh elvtárs feje. Sok aljas cseleketére emlékszik még Hé ling Éliás tüzérezredés- nek is, aki Molnár után követ­kezett a posztra. És az utána- kcvetkezőről, Rotter József szá­zadosról sem tudna mondani egy fikarcnyi jót sem. Ilyen volt a múlt munkafe­gyelme. Aki elkésett a munká­ból, akár egy percet is, az fordulhatott is . vissza. Reggel, amikor kürtőit a gyár, lecsuk­ták a kaput és a késők ltívül- inaradtak. Ma a szocializmust építő tár­sadalomban már hírmondója sincs ennek. Sajnos azonban van az igazolatlan hiányzásnak és a késésnek. A mi társadal­munkban élő embereknek az ön­tudata, tisztelet a kivételnek, még nem fejlődött ki egészen. Kevés még az olyan fiatalember, aki elmondhatná magáról azt, amit Végh József elvtárs. Hogy is mondja ö? — »Soha nem emlékszem ar­ra, hogy 42 év óta, amióta dol­gozom, egyszer is hiányoztam volna igazolatlanul, de még ké­sésre sem, Végh alvtársat úgy ismerik a Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyárban, hogy ő a tapasztalatok kincsestára. A munkaidő után sokáig el szokott beszélgetni a fiatalabb munkásokkal. Különö­sen négy fiatal mérnök keresi •él gyakran, a Tassi Laci, Szi­lágyi Pista, ökrös Miska, meg Sajtos Lajcsi. Ezek a fiúk csak agy isszák Józsi bácsi szavait. Érdeklődnek tőle szakmai dol­gokról, meg - miegymásról. Es Józsi bácsi nem fukarkodik, amit tapasztalt 42 óv alatt, amit csak tud, azt mind átadja. Olyan ő, mint a gyümölcsösben az idősebb fa, amelyik még job­ban terem, mint a fiatal Kincset ár az üzemben. * Pzoliott már nála, hogy műszakváltás után so­káig elüldögél az üzemrész iro­dájában és ott tesz-vesz, még úridig a napi munka lázában. Eközben sokan felkeresik és mindig szívesen látja el őket tanáccsal, útmutatással. Az sem ritka dolog, hogy kint látni mű­szak letelte után az üzemrész­ben, amint éppen segít vala­melyik csoportnak. Mindenki olyan természetesnek tartja, ha nem biztos valamilyen dologban. hogy majd megkérdezi Józsi bácsitól. 'Iszik Sándor, eV2 lés után a részvevők valameny- nyien rendezték tartozásukat, Az őszi betakarítás, kenyér- gabonavetés nagy feladatot jelentett számukra és ennek sikeres végrehajtásában is fon­tos szerepe volt a kommunistái, példamutatásának. Supka elv­társ, a páhi Uj Tavasz TSZ párttitkára, Vén János elvtárs. a Császártöltési Állami Gazda­ság Zetorosa vasárnapokon is dolgoztak, hogy minél előbb földbe kerüljön a-mag. A Császártöltési Állami Gazda­ság öregcsertői ■üzemegységében dolgozó kommunisták felvették a harcot a néptuípjdon herdá- lóival szemben és nem tűrik el. hogy a különböző felszerelési tárgyakkal, a terméssel csáki- szalmája módjára bánjanak. Fel­lépnek a munkafegyelem lazítói ellen is. Ezért bírálták meg Ven Ignác elvtársat, aki párttag létére nem mutatott példát a munkában. I A KÖZPONTI VEZETŐSÉG márciusi határozata óta sokai erősödött, szilárdult pártszerve­zeteinkben a pártfegyelem, azon­ban még korántsem mond­hatjuk, hogy párttagságunk tel­jes egészében eleget tesz s Szervezeti Szabályzatban rögzí­tett kötelességeinek. Legtöbb hi­ba még a bírálat, önbírálat al­kalmazása terén van. Ahol ugyanis a párttagok által feltart hibákat nem javítják ki, otí nem alakul ki a pártszervezeten belül a bátor bírálat, önbírálat légköre és nem igénylik a pár- tonkívüliektől sem, hogy ázol. véleményt nyilvánítsanak egyik vagy másik intézkedésünkről Az ilyen hiba miatt elscsorbar. vezető pártszerveink, a járási és a községi párt-végrehajtóbizott- ságok, pártvezetőségek a felelő­sek. Hiszen — mint ahogy Ác: elvtárs mondotta kongresszus, beszámolójában: »a bírálatot az önbírálatot nem lehet egy in• tézkedéssel, egyszersmindenkor- ra bevezetni...« A pártszerű bírálatra-önbírálatra nevelnünk kell a párttagokat. Meg kell ér­tetnünk, hogy a közömbösség a hibák agyonhallgatása árt s párt ügyének, összeegyeztethe­tetlen a dolgozó nép érdekeivel AKAD MÉG HIBA a pártta­gok jogainak tiszteletben tartá­sánál is. A keceli pártszervezet­nél négy párttag könyvét hó­napok óta őrizgetik anélkül, hogy rendeznék az ügyüket, tisztáznák a párthoz való tarto­zásukat. Előfordul, hogy a párt- szervezet nem minden tag­ját kezelik egyenjogú tagként Akasztón Haskó elvtársat, a községi DISZ-titkárt azzal intet­ték le: ne szóljon bele a dől gokba, túl fiataL A Központi vezetőség novem­beri határozata alapján 1956. ja­nuár 1 és április 23 között újjá kell választani a pártszervezetek és pártszervek vezetőségeit Számot kell adni két év munká­járól. Akkor készülünk helyesen a vezetőségek újjáválasztására, ha igyekszünk a párttagságot minél szélesebb körben bevonn a végzett munka értékelésébe ét javaslataik alapján, velük együtt kijavítani a hibákat. Egyik ilyen hiba az állampolgári fe­gyelem lazasága. Még néhány hét van hátra ebből az év bő.’ 3 ez idő alatt teljesítennük kell adó- és begyűjtési tervünket ismeretesek a Központi Veze­tőség novemberi határozatai éí az 1956-os év tervfeladatai. Párt- tagságunk nem készülhet mél­tóbban a vezetőségválasztásra, minthogy e soronlévő feladatok végrehajtásában minden erejé­vel részt vesz, maradéktalanul eleget tesz a Szervezeti Szabály­zatban lefektetett követel­ményeknek. VEGYE SZÁMBA minder, pártszervezet tagsága, ki vé­gezte jól két év alatt a munká­ját, ki érdemes arra, hogy -a párttagság bizalommal beválasz- sza a vezetésbe. Ha így készü­lünk fel, pártszervezeteink egysé­gesebbek, szilárdabbak lesznek a vezetőségválasztás után és újabb eredményeket érünk el a dolgozó nép jólétének megte­remtésében. Fricska Margit, a kiskőrösi járási pártbizottság titkár«. A párttagok kötelességei és jogai

Next

/
Oldalképek
Tartalom