Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-06 / 286. szám

LÁTOGATÁS MIKLÓSTELEPEN ítélet vetésterületre vonatkozó hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt a tőzeget, nyersen lehet fel­használni 30 centiméter mélyen a talajba juttatva és erre szór­ják a műtrágyakeveréket, ép­pen úgy, mint a tőzegnél. Ka- tasztrális holdanként 2—300 mázsa lignitet, 3 mázsa pétisót, 2 mázsa szuperfoszfátot és 1 mázsa kálisót használnak fel. A vízgazdálkodás alakulása lignitnél bár nem éri el a tőze­gét, de jól korhad és a szőlő gyökérzete szívesen felkeresi a lignites réteget. Bognár Károly azt is elmond­ja, hogy az intézet kutatói nem vitatják az istállótrágya kiváló hatását, csupán az a cél, hogy a szőlőterületeken még tapasztal­ható istállótrágyahiányt megfe­lelő szerves pótanyaggal helyet­tesítsék, A hosszúcsapos váltómetszés A kadarka és ezerjó fajtákkal már 1951 óta kísérleteznek, arra vonatkozólag, hogy melyek a legjobb metszési módok. Bár a kísérleti részeredményeket erő­sen befolyásolták a sorozatos elemi károk, amelyek az utóbbi években érték a kísérleti parcel­lákat. Annyi mégis megállapít­ható, hogy a hosszúcsapos váltó­metszés alkalmazása a legcélsze­rűbb a magasabb termésered­mények elérése érdekében. Ter­mészetesen a nagyobb terhelés miatt erőteljesebb talajerőpót­lásról kell gondoskodni. Megál­lapították azt is, hogy ezzel a metszésmóddal minőségcsökke­nés nem észlelhető, A D. N. R. B. A telepen kipróbáltak új réz- gálicpótló szereket, valamint to­vább folytak a peronoszpóra életmódjára vonatkozó vizsgála­tok, kutatások. A pótlószerek közül kitűnt a D. N. R. B. szer (Dinitrorodánbenzol), amely ki­tűnően megvédte a szőlőt a pe­ronoszpóra kártételétől és már ebben az évben több száz holdon használták a szőlőterületeken. Rézmentes hazai anyagokból elő­állítható szer, amely felülmúlja az egyszázalékos bordóilé védő- hatását; AAíVWWWVWWVVVVVVVWWWl Zárszámadás elölt a garai Vörös Csillagban A garai Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet tagjai készülnek a zárszámadásra. Gazdag és ered­ményes évet hagynak maguk mögött — erről tanúskodik a készülő zárszámadás. Szerződé­ses vetőburgonyájuk az idén 300 ezer forintot jövedelmezett és állatállományuk egy év alatt majdnem 150 000 forinttal gyara­pította a közös vagyont. Jelentős jövedelmet hozott a konyhaker­tészet is. Mindent összegezve az egy munkaegységre eső jövede­lem a tavalyi 27 forinttal szem­ben az idén 34,40 forint. Nincs is a termelőszövetkezetnek egyet­len olyan tagja sem, aki meg­bánta volna, hogy a közös gaz­dálkodás útjára lépett. A Szőlészeti Kutatóintézet Kí­sérleti Telepén, Miklóstelepen lá­zas munka folyik. Forr a sokféle bor, lassan befejezik a pince bő­vítését, de ami ennél is fonto­sabb, jól halad az idei kutatási eredmények feldolgozása. Grafi­konok készítése, az új borfajták tulajdonságainak elemzése és igy tovább, mind, mind gondos kö­rültekintést kíván. A Kísérleti Telep, amely kizárólag a homoki tömegtermő szőlőfajták tulaj­donságainak alapos megismeré­sével és nemesítésével foglalko­zik, az idén újabb tudományos ismeretekkel tette gazdagabbá a homoki szőlőkultúrát. Ötezer magonc Bognár Károly, az intézet ve­zető kutatója elmondja, hogy a telep egyik legfontosabb kuta­tási feladata a homoki tömeg- termő borfajták: kadarka, ezer­jó, izsáki sárfehér, kövidinka, mézesfehér, szlanka-menka ja­vítása. A nemesítési munka rész­ben keresztezéssel előállított új fajtákkal, részben szelektálással folyik 1949 óta. A kísérleti tele­pen majdnem ötezer fajtajelölt, magonc áll már megfigyelés alatt és az első hibridek már termőre is fordultak. A kadarkánál a színanyag gazdagítására töre­kednek. Az első magoncok szín­anyagban máris gazdagabbak. A magoncok terméséből leszűrt must elemzése még a közeljövő feladata. Tőzeg és lignit- trágyázást kísérletek Hét év óta kísérleteznek a tő­zegtrágyázással, amelyről már többször megemlékeztünk la­punk, hasábjain. Az idei kísérle­tek is igazolták, hogy a tőzeg a vizet jobban tárolja, mint az is­tállótrágya. A tőzegkorpa kivá­lóan alkalmas a homoktalajok kedvezőtlen fizikai szerkezeté­nek megváltoztatására, vízgaz­dálkodásának javítására és a szőlőnövény táplálására. A mik- ióstelepi kutatások nyomán Kis­kőrösön és Kecelen 10—10 egyé­nileg dolgozó paraszt 400—400 négyszögöl szőlőterületen kez­dett kísérleteket a megyei párt- bizottság támogatásával. Az eredményt a közeljövőben ellen­őrzik. A tőzeg jótékony hatását egy kísérleti adattal könnyen bi­zonyíthatjuk. Az istállótrágyá­zott parcellán furminból 26,5 má­zsa termést szüreteltek holdan­ként, míg a tőzeges parcellán 33,5 mázsa termett, a hét kísér­leti esztendő átlagában. A másik szerves pótanyag a lignit. Barna-szénbányászatunk hulladéka, olyan apró barna szénszemekből adódik, amelyek már a legfinomabb osztályozón is keresztül hullanak. Petőfi bá­nyán például egész hegyek áll­nak felhasználatlanul a lignit­porból, amelyek ellenérték nél­kül — csupán egy forintos be- rakási költségmegtérítéssel mé­termázsánként — el lehet szál­lítani. A lignitet ugyanúgy, mint Bácsbokod községben a tava­lyi őszi vetésterület összeírásá­nak befejezése után kiderült, hogy a korábbi operatív jelen­tésben közölt 2785 katasztrális holddal szemben ténylegesen csak 2057 katasztrális hold föl­det vetettek be őszi búzával. A községi agronómus, aki a koráb­bi operatív jelentést adta a ve­tésterv összeírásánál, főellenőr­ként közreműködött tanácsi dol­gozót arra akarta rávenni, hogy az összeírás eredményét az ő ko­rábbi jelentésének megfelelően javítsa át, és így hamisítsa meg az összeírás tényleges eredmé­nyét. Amikor erre a főellenőr nem volt hajlandó, a községi ta­nács VB-elnökéhez fordult, aki hozzájárult az agronómus által indítványozott hamisításhoz. Ek­kor már a főellenőr sem ellenke­zett, hanem az agronómussal együtt a vetésterületi összeírás főösszesítőjét a tényleges 2057 katasztrális hold búzavetésterü­lettel szemben 2556 katasztrális hold 282 négyszögölre hamisítot­ták. A bajai járásbíróság a fenti cselekményekért Zimmermann Júliát, a községi tanács dolgozó­ját, aki az összeírásnál főellenór volt, 5 havi börtönre, ifjú Bag- ladi Mihály agronómust 5 havi börtönre és Gémesi József volt községi tanács VB-elnököt négy havi börtönbüntetésre ítélte. A bíróság megállapította, hogy a terheltek cselekménye fokozot­tan veszélyes a társadalomra, mert a statisztikai adatszolgál­tatás helyességéhez, pontosságá­hoz igen fontos népgazdasági ér­dek fűződik. Tekintettel azonban arra, hogy a terheltek a fenti cselekmény elkövetése óta már lelkiismeretesen és kifogástala­nul végzik munkájukat, a bün­tetések végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette a bí­róság. Nagy fejlődés a gépesítésnél A szőlők nagyüzemi, különböző kártevőktől való megvédésének gépesítése érdekében kiváló új motoros és porozó permetező- gépeket próbáltak ki és bíráltak el. Ezenkívül új hátiporozó és permetezőgépek váltak be, ame­lyek szériagyártásra várnak. — Igen jól bevált a saroglyás po­rozógép, amelynek teljesítménye 2,5-től 3,5 katasztrális hold órán­ként. Ugyanennyi idő alatt a normál háti porozógép teljesít­ménye egynegyed hold. A poro­zógép hordható kézben, de fel­szerelhető lóhátra is. Sőt, a leg­újabb kísérletek szerint szán­talpra is helyezhető, amely a bakhátakat símán járja és egy ló könnyen elhúzhatja. Igen jól bevált a hosszútömlős motoros permetezőgép, amelyet az intézet munkatársai készítet­tek. Ez a gép házilag könnyen előállítható, homoki és hegyvi­déki szőlőben egyaránt jól al­kalmazható. A jelenlegi adott­ságok mellett, átmenetileg az egyik legkedvezőbb nagyüzemi permetezési eljárásnak ígérke­zik. A szőlő talajmunka gépesíté­sénél azonban már kevesebb az előrehaladás. Bár az utóbbi idő­ben van némi javulás, mert a két év óta kipróbált és jól bevált fedő- és nyitóekék, valamint kul- tivátorok első típusai már elké­szültek. * Íme egy év mérlege dióhéjban összefoglalva. A jövő évi tervek is már készülőben vannak. A legfigyelemreméltóbb és legfon­tosabb lesz a homoki szőlők fel­újítási tervének elkészítése, va­lamint 36 000 hold telepítésre al­kalmas terület kijelölése a Duna —Tisza közén. Természetesen tovább folyik a megkezdett kísérlet különböző homoki tömegtermő szőlőfajták tökéletesítése érdekében. Az ed­digi eredmények bizonyítják, hogy a kutatók szorgalmas mun­kája az elmúlt évben is szépen gyümölcsözött és bízunk benne, hogy a jövőben még további ki­váló eredményeket érnek cl. Hanyecz Mihály például, aki másodmagával dolgozott a ter­melőszövetkezetben, 970 munka­egységet szerzett. Jövedelme meghaladta a 33 000 forintot. Persze, ebben még nincs benne a háztáji jövedelem. A zárszámadási közgyűlésen természetesen nemcsak az idei eredményekről lesz szó, hanem már most megbeszélik a jövő évi gazdálkodás terveit, melyhez a vezetőség a tagságtól vár érté­kes, okos javaslatokat. Homokmégy gazdái megköszönik... A községi DISZ-szervezet egyik vezetőségi ülésén igen érdekes elhatározás született meg. Köz­ségünk akkor még az utolsó he­lyen kullogott a betakarítással, vetéssel. A lelkes diszisták, Zsilinszki titkár elvtársnővel az életi elhatározták, hogy segítik a ianácsot — felkeresik a lema­radt dolgozó parasztokat, s ha látják, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek, a DISZ-brigád azon­nal munkához lát és segít a betakarításban, vetésben. Alig telt el két nap és már a határt járva, hol itt, hol ott bukkant fel a diszista lányok színes fejkendője a kukoricatáb­lák sűrűjéből. Munkájuk nyo­mán egyre fogyott a szedetlen kukorica, s amikor egy nagy darabon. leszedték a termést, rögtön hozzáfogtak a szárvágás­hoz is, hogy helyet csináljanak a traktornak. Azóta mindenki emlegeti a faluban a lelkes DISZ-brigádot, s most ezúton is tolmácsoljuk falunk dolgozó pa­rasztságának köszönetét az odaadó, lelkes munkáért. Szabó Attila, községi agronómus, llomokmégy, FÉLEGYHÁZI KRÓNIKA OOCKKKKKKKH500 OO0-0000-00 C OCKKH>OUO-0<><K>C-(>0(>00000 O C a varos büszke létesítménye A város büszke létesítménye a 10 tantermes, korszerű általá­nos iskola, amelyet a prole­tariátus nagy költőjéről, József Attiláról neveztek el. Az isko­lának 649 növendéke és 30 tagú nevelőtestülete van. Működik benne 19 tanulócsoport és hét napközi otthon. BÉKEKÖLCSÖN NAPOK A városi tanács vasárnap békekölcsön-fizetési napot tar- tett, amelyen sokan befizették a lejegyzett kölcsönt. A tanács pénzügyi osztálya 11-én megismétli ugyanezt ab­ból a célból, hogy még ebben az évben minden olyan kölcsön­jegyző, akinek nem a havi fi­zetéséből vonják a kölcsönt, be­fizethesse jegyzését. A város dolgozói, akik már befizették a kölcsönt, elvárják azoktól is, akik még hátralékosok, hogy 1955. december 15-ig rendezzék az adósságukat. KTSZ-T AKARNAK ALAKÍTANI A városban dolgozó női szabók közül többen kéréssel fordultak a tanács ipari osztályához és segítséget kértek ahhoz, hogy megalakíthassák a női szabók kisipari termelőszövetkezetét. A tanács meghallgatta a ké­résüket és egyelőre olyan ter­vek születtek, hogyha megala­kul az új részleg, egyelőre a Ruházati KTSZ-hez csatolják. ÜTRAKÉL A MIKULÁS A Kossuth Lajos utcán, a Sport és Játékbolt előtt tanyát ütött magának egy öreg Miku­lás. Vannak is vendégei bősé­gesen. Az iskolákból hazatóduló gyermeksereg nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy meg ne nézze a fehérszakállú »óreg urat«. A kérések és fo­gadalmak százai születnek előt­te. — Drága Mikulás bácsi, jó AZ IFJÚSÁG ÜGYÉRÖ1 Holnap a városi tanács végre­hajtó bizottsága megtárgyalja az ifjúság nevelésével kapcsolatos tennivalókat és tisztázza azt is, hogy május óta, vagyis a Központi Vezetőség ilyen irányú határozata óta milyen ered­mények láttak napvilágot az ÚJ OSZTÄI leszek egész évben, jelesre fele­lek, csak gyere el hozzánk is. No majd ma este elválik, hogy melyük kérést vette komo­lyan az öreg subás. Minél fé­nyesebbre tisztítani a cipőt gye­rekek! Nehogy valamelyik pisz­kos cipő megakadályozza a jó- szándékú Mikulás bácsi munká­ját. ,tárgyal a tanács ifjúság nevelésével kapcsolat­ban. Ezzel a témával még decem­berben rendkívüli tanácsülés is foglalkozik, amelyre meghívják mindazokat a tömegszervezete­ket, amelyek foglalkoznak az ifjúság nevelésével. YVEZETÖK A városi tanácson az elmúlt hónap folyamán osztályvezetői változások történtek. A tanács a mezőgazdasági osztály vezetésével Farkas Sán­dor elvtársat bízta meg, aki már hosszabb idő óla a város tan­gazdaságának vezetője volt. A pénzügyi osztály vezetője pedig Lódri János elvtáns lett, aki a Bács-Kiskun megyei Népújság kiadóhivatalának voit a munka­társa. VÉGEFELÉ JAR A TSZ-EKBEN A ZÁRSZÁMADÁS A varos határában gazdálkodó termelőszövetkezetek közül ta­valy még néhányan segítésre szorultak. Az idén azonban szé­pen megerősödtek és már ott tartanak, hogy egyre több egyéni parasztnak nyerik meg a ro- konszenvét, ami nem is csoda, hisz a kis Bem József TSZ is 32 forintot oszt tagjainak mun­kaegységenként. A többi tsz-ek is hasonló, szép összegeket osz­tanak. Azt beszélik, hogy a Vö­rös Október TSZ-ben minden munkaegységre 34 forint jut. EGY EMBER, CSAK EGY EMBER még akkor is, ha járlatkezelő, mert az irodája előtt hosszú tömött sorokban várnak a dol­gozó. parasztok. Pedig más osz­tályokról is kap kisegítőt, de még így is nagyon sokat kell várniok. Helyes lenne, ha a megyei tanács illetékesei megvizsgál­nák ezt a kérdést, hátha lehetne segíteni ezen a bajon. KÉSZÜL A PALACKMOSÖ AUTOMATA Ez év tavaszán a Kőbányai Sörgyár megkérte a Kiskun­félegyházi Gépgyárat, hogy ké­szítsen a számukra palackmosó­gépet. Ez a rendelés igen vá­ratlanul érintette a gyárat, mert ilyen gépet a magyar ipar eddig külföldről importált. De nem volt sok idő a gondolkodásra, a Gépgyár tehát megadta a vá­laszt: — Elkészítjük. Azóta komoly munka folyik, hogy a jövő év első negyedének a vé­gére elkészüljön az automata oaiackmcsó, amelyik óránként 2000 darab sörösüveget mos tisztára. A Gépgyár felvette a kapcsolatot a Kisszivattyúgyár- rsl, amelyik elkészíti a géphez szükséges nagyteljesítményű szi­vattyúkat. A Mintakészítő Vál­lalat pedig az öntvényfa munká­kat készíti el. A többi alkatré­szek gyártása a Félegyházi Gép­gyárra hárul. Az alkatrészek 30 százalékban el is készültek. A gép hazai gyártásával egy­részt komoly ö^zegű devizát ta­karítunk meg, másrészt egy újabb komplikált szerkezetű gyártmány gazdagítja a magyal ipar hírnevét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom