Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-01 / 282. szám

(Jsákíu Qézsetf emlékezete A kecskeméti homok kiváló mívese halála ötvenedik évfordulójára Ö TVEN ÉVVEL EZELŐTT, 1905. november 30-án 81 éves korában halt meg a ceglé­di állomáson átutazóban Csókás József, akinek ma már kevesen ismerik a nevét Kecskeméten. Egyszerű parasztember volt. Kormányzatunk éppen a leg­utóbbi időben határozta el a homoki gyümölcs- és szőlőkultú­ra jelentős fejlesztését. Az ő működését, föld- és népszere- tetét, szorgalmát és a termés­ei edmények növelésére irányuló törekvéseit a legszélesebb kö­tökben érdemes megismernünk. lent meg. Különösen jelentősek azok a szakcikkei, amelyeket az alanynak a nemes gyümölcsök ízére, formájára és levélzetére tett hatásáról szólnak. Amit a kajszibarack, a pogácsa alma és a körtefa alanyairól mondott, ma is helytálló. A pogácsa al­máról szóló cikkét a Der Gar­tenfreund című bécsi lap is kö­zölte németül, a cikk szerzőjét “éleseszű megfigyelőnek« nevez­ve. Szakcikkeivel komoly tekin­télynek számított. & Csókás József 1824. február 3-án született Kecskemé­ten. Apja szőlőjében töltött ifjúsága, a természet jelenségei figyelmes vizsgálójává tette. An­nak ellenére, hogy csak az elemi iskola négy osztályát végezte el, az értelmes parasztfiú önműve­léssel, később szaklapok olvasá­sával művelődött, fejlesztette szakismereteit olyan korban, amikor saját bevallása szerint a környékre csak két-három szak­lap járt és azok is felvágatlanok maradtak. Fél évszázadon ke­resztül készített feljegyzéseket a tennéseredményekről és az időjárási viszonyokról. Belső-Ballószög 275. szám alatti tanyáján lakott. Itteni, valamint úrihegyi szőlőjében idegen fajok meghonosításával kísérletezett. A téli pogácsa al­mát már a múlt század negyvenes éveiben tanulmányozta. Az el­sők egyike volt a határban, aki a saszla szőlőt telepítette. Kecs­keméten ezt a kiváló szőlőfaj­tát az ő kezdeményezésére ho­nosították meg Nagykanizsáról 1878-ban behozott szőlővesszők­kel. Faiskoláját megcsodálták. A rassz időjárás és a talajvíz pusz­tításai ellenére jelentős kísérle­teket végzett. Felismerte, hogy a magas törzsű fáknak van jö­vőjük az Alföldön. J) GYSZERÜ TANYAHÁZ­O BAN LAKOTT. A ház előtt nagyszerű méhes volt és üvegház dísznövényekkel, hogy liai a kényes növények ápolá­sával szokják meg a gondossá­got. Az abszolutizmus korában gyerekeit hazafias érzésből nem járatta iskolába, ő maga foglal­kozott velük és a környékbeli gyermekekkel. Felesége korai ha. lála után fiaival együtt élt ta­nyáján. Együtt főztek, dagasz­tottak kenyeret, ruhájukat ma­guk mosták. 1856-ban Hackenast Gusztáv lapkiadó pályázati felhívását olvasva »Kerti szőlőművelés« c. szakcikkét küldte be a pályá­zatra és 6 arany tiszteletdíjat nyert vele. Ez a cikke meg­jelent a Falusi Gazda c. szak­lapban. Ettől kezdve ennek a lapnak, megszűnése után pedig a Kex-tész Gazda c. szaklapnak lett az állandó tudósítója. 1857- től 1875-ig kb. húsz kisebb-na- gyobe szakcikke, tudósítása je­Szakcikkeit olvasva feltűnik természetes, ízes stílusa, rajta van az élőbeszéd lazasága. Ta­pasztalatait és megfigyeléseit ér­telmesen adja elő, vitatkozik, meggyőzni igyekszik. Pár sor idézet meggyőz erről. »Télen a hordók kívülről portól és penész­től tisztán tartassanak, mert egy nem várt órában jő el min­dig a borvevő, és már első látá­sa a kivülrőli tisztaság, melyet is látván, azonnal megkedvel, tovább nézvén a hordókat, ha azek kívánságainak megfelel­nek, és ha tisztaságot lát, bár­mely tiszta öltönyben legyen is, a hordóhoz megtámaszkodik, és ha lehetséges, addig ki sem jő, míg meg nem veszi, de ha kí­vülről tisztálalanságot lát, kijő­vén és kívülről alkuszik és könnyén megesik, hogy ott is hagyja, ezt tapasztaltam.« '“Jf.VAF.S GYÜMÖLCSÖSÉT (SKS az ötvenes évek végén létesítette — dacból. Az ekkor létesített városi műkertészet élére egy német kertész, Bakuié Márton került. Csókás megláto­gatta a német kertészt, hogy ta­nácsokat adjon neki, de az ki­jelentette, hogy »nem fog ga­tyás paraszttól tanulni«. így ha­tározta el, hogy versenyre kel a némettel. A város tizenhét év folyamán kertészetébe 40 000 fo­rintot fektetett be, mégsem volt olyan híre-neve, mint Csókás gyümölcsösének. A hetvenes évek végén (nem pedig az ötvenes években, ahogy általában gondolják) épít­tette ballószögi birtokán az első kcpincét a kecskeméti határ­ban. Ennek is csodájára jártak. Az első évben 700 akó (392 hl) bort raktározott el benne; zQ/EM VOLT A MAGA KO- ' (ß C. RÁBÁN a szőlő- és gyü­mölcskultúra fejlesztésére irá­nyuló olyan megmozdulás, mely­ben ő maga tevékenyen részt nem vett volna. A Gazdasági Egyesület kiállításain 1871-től 1883-ig minden alkalommal a kiállítók között volt, boraiért és kiváló gyümölcseiért mindig kitüntették. Az ő eszméje volt 1875-ben a debreceni gyümöl- csészeti kongresszus összehívása. Az ország tekintélyes gazdasági vezetői mellett ő is részt vett ennek a kongresszusnak szerve­zési munkáiban. Jelentős sze­repe volt a környékbeli szőlő­telepek, így Miklóstelep létesí­tésében is. Állandóan látogatta a határban a homoki szőlőtele­peket, hogy gyakorlati tanácsok­kal segítse a telepítőket. Érde­meit elismerve a Gazdasági Egyesület 1897. április 11-én tiszteletbeli tagjává választotta. Ugyanez cv december 5-én arany érdemkeresztet kapott. A magas kitüntetést az akkori földművelésügyi miniszter adta át neki. fi ZUTAH öreg korára való Cv tekintettel (73 éves volt) teljesen visszavonult. Birtokai egyrészét eladta és egyik uno­kájának tanyáján élt. A »hálás utókor« hamar megfeledkezett róla. Nyolc év tökéletesen elég volt ahhoz, hogy amikor 1905. november 30-án meghalt, csak egy egyszerű újsághír számol­jon be haláláról. Nem volt szó ebben érdemeiről. A »halál az utón« című rövid közlemény csak mint szenzációt közölte a »szerencsétlenül járt öreg ma­gyar« halálát a ceglédi állomá­son. Ennek az egyszerű, »szőlész- ayümölcsésznek« a szakismere­teit a képzett szakemberek is megcsodálták. Nagy gyakorlati érzékkel fáradozott azon, hogy Kecskemét nagy hatarában lévő »szőlősökben« minél több — sa­ját szavaival élve — »kedves ízű« gyümölcs teremjen. Fel­ismerte a gyümölcs, szőlő és bor értékesítésére irányuló szövet­kezés fontosságát, mert így a köz is és az egyén is nagyobb hasznot érhet el. ATONA ZSIGMONDDAL, Hankovszky Zsigmond- dal és Mathiász Jánossal együtt annak a futóhomoknak a meg­kötéséért vívott harcnak volt a hőse, amelyet ötletesen ingó-in- j gstlannak neveztek el, és amely ! a 18. század vége óta elpusztí- j tássál fenyegette a város nagy- | kiterjedésű határait. A nagy- ! üzemi gazdálkodásra áttérő pa­rasztságunk megtanulhatja az ő példájából, hogyan lehet és ho­gyan kell a nóvénynemesítéssel és a terméseredmények növelé­sével a maga hasznára és a ha­za javára munkálkodnia. Kiss István. cA & l £ & n ip (tkíi a k MNDSZ-hírek Hétfőn este az MNDSZ me­gyei szervezete kibővített elnök­ségi ülést tartott, ahol megala­kították az egészségügyi, ter­melési, kereskedelmi, anj'a- és csecsemővédelmi, kulturális, agitációs és gazdasági bizottsá­gokat. A megalakult bizottságok nyújtanak majd segítséget az alsó szervezeteknek és támogat­ják majd minden eszközzel azok munkáját. « * A Télapó és karácsony ün­nepségek szervezését a szülői munkaközösségekkel és tömeg­szervezetekkel karöltve az MNDSZ-szervezetek irányítják. Kecskeméten körülbelül ötven asszony részvételével e hét vé­gén indul egy játékkészítő- gazdasszony kör, ahol az asz- szonyok, édesanyák kedves kis játékokat, ajándéktárgyakat ké­szítenek az óvodások, alsó isko- lájsok számos pajtásainak. A munkadélutánokon a pedagógu­sok tartanak majd felolvasáso­kat. * A kunbajai termelőszövetke­zeti asszonyok közül is élenjár­nak az MNDSZ-tagok. Kivétel nélkül mindegyikük 120 munka­egység fölött teljesített az el­múlt gazdasági évben. Jakus Sándorné közel 400, Tóth Má- tyásné 272, Nyári Jánosné 254, Kovács Antalné 225, Latos Pe­temé 233 munkaegységgel gya­rapította családja jövedelmét. Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár raktárában Göbölyös Pálné vezetésével dolgozik egy hét tagból álló MNDSZ-csoport. A sztahanovista vezető Göbö- lyösné rendszeresen oktatja munkatársait, megtanítja őket saját munkamódszerére. Éppen e tanítás lévén Pethes Zsuzsa ICO százalékról legutóbb 128 százalékra emelte teljesítmé­nyét. De nemcsak a csomagolóban. a gyár minden üzemrészében is szép teljesítményeket érnek el az MNDSZ-asszonyok. A do­bozüzemben Mészáros Pálné, MNDSZ vezetőségi tag 171 szá­zalékot, Borbás Emma 144 szá­zalékot ért el a legutóbbi érté­kelés szerint. Ez a divat Szépvonalú, divatos Kabát, vastag szövetből minden színben egyaránt megvarrható. Kötött ruhadarabok javítása kiöltés kerül, mint est as első rajzunk mutat­ja, lia a függőleges szálak egymás mellé sorakozva befödik a lyukat, akkor kezdődik a tulaj dók őppeni be­szövés a kötés sorai­nak irányába8 A be­szövést a felső szélen kezdjük, oldalt jő mé­Csókás József egyik szakcikke Káros-e a méh a szőlősükben? A Kertész Gazda ez évi 8-ik számában azon kérdés volt feltéve: Káros-e a méh a szőlősök­ben? Miután még e kérdésre kimerítő választ nem olvastam, elmondom saját tapasztalatomat. Ifjabb éveimben szenvedélyes szőlész voltam, tanító könyvek hiányában kénytelenek voltunk magát a természetet megkérdezni. Ha tudunk hozzá szóllani, ő a legbiztosabb tanácsadónk. Mi a méheket illeti, ők a csendes magányt, a zajtalan vidéket kedvelik, miután a szőlősök többnyire ilyenek, főkép ha a közelben erdők és kaszálók, virányos mezők is léteznek, a méhek előszeretettel gyűjtenek és gyarapodnak. Sokan azzal vádalják az ártatlan méheket, hogy kárt tesznek a szőlősökben, rájuk fogják, hogy a szőlövirágot a termékenyítő himportól megfosztják. Kapáltam a szőlőmet virágzáskor, más munkákat is végeztem, hasznot igen; de kárt soha se tapasztaltam. Ha pedig az emberi munka a szőlővirágzáskor nem tesz kárt. a méhek an­nál kevésbé ártalmasok. Vannak évek, a melyekben némely szőlőfaj elrúg, de azt nem a munka, nem a méhek, sőt a szelek se okozzák. Hát mi okozza? Forduljunk magához a természethez és legbiztosabb választ kapunk. Tapasztaljuk ugyanis, hogy a meghűlés legtöbb elvetélést okoz. Azonban káros is lehetnek a méhek septem- berben (de nem minden évben) olyan száraz idő­ben, a midőn harmat és víz hiány miatt kényte­lenek szőiőlevelet hordani, a maguk kárára. Sa­ját kárukra mondom, mert a hordott szőlőnedv megsavanyodván a többi jó mézet is elrontja. Szokásom volt ifjú gazdakörömtől fogva tapasz­talásaimat feljegyezni. Felírtam azon éveket is a melyekben méheim a szőlőnedvhez hozzányúl­tak. Ilyenek voltak 1834, 1841, 46, 57, 63, 1866 és 1869. Tehát 36 év alatt 7 év volt, a hol méheim a szölőnedvére szorultak. Befejezésül annyit mondhatok, hogy egy veréb több kárt tesz a szőlősökben, mint egy kas méh. A3 elszakadt yullo- vert kár volna elcsúfí­tani folttal, stoppoiás- sal. A lyuk két olda­lát vágjuk ki szál­egyenesen és bontsuk vissza a hibás részt az ép sorokig. Ke­ménypapírral fércel- jiilc körül a lyukat és a megmaradt pamut­ból hosszában szálalcat feszítsünk egymás mel­lé. Alulról az ép szem- sor első szemébe öl­tünk, belülről kifelé és felvezetve a szálat egyenesen, beleöltjük az első és kifelé a jj második szemen. Most újra az alsó második szembe be és harma­dikba kifelé öltünk úgy, hogy minden szembe egy be és egy Receptek Gyorsan elkészíthető és na­gyon ízletes vacsora a ha­mis borjúszelet. Két tojást, két kanál lisztet, kevés zsírban pá­rolt vöröshagymát, petrezselyem­levelet, borsot, sót s négy nagy nyers reszelt burgonyát össze- vegyítünk és forró olajba egy- egv evőkanálnyit téve, mindkét oldalán pirosra sütjük. Burgo­nyával, salátával találjuk. Kevesen ismerik a palacsintás burgonyát. Tejjel, vagy vízzel, tojással, liszttel és sóval pala­csinta tésztát készítünk, össze­keverjük előzőleg megfőzött és átnyomott burgonyával. Egy­Jó tudni Csúnya, zsíros a kályha lapja? A kávéaljat, — zaccot — öntsük a tűzhely lapjára, azután papír­ral erősen töröljük át. A tűzhely lapja olyan lesz, mint az új, minden zsírfolt eltűnik róla. lyen beleültünk as ép szemekre, hogy ne foszoljon lei. Minden szembe egy be- és ki­öltés kerül, mint ahogy azt második rajzunk világosan mutatja. So­ronként haladva addig varrunk, míg a lyuk kitöltése tökéletesén si­kerül. Ruháskosarunkat béleljük ki erős vászonnal. Ezzel védjük a frissen mosott ruhát, mert a kosár gyékénye könnyen elsza­kíthatja a fehérneműt. * Nedves a konyhánk padozata és svábbegarak bújnak meg emiatt a sarokban? Hintsük fel egy evőkanálnyit téve forró zsír» ban szép rózsaszínűre sütjük. Daraszeletet is süthetünk va« csorára. A darát forró, sós víz« ben péppé főzzük. (Egy személy­re három kanál darát számítha­tunk). Mikor kihűlt, egy kevés olvasztott zsírt öntünk rá, meg­szórjuk kevés liszttel, vagy egé­szen finom morzsával, beleütünk két személyre egy tojást. Jól összekeverjük, kis kerek szele­teket formálunk belőle, morzsá­ban megforgatjuk és forró olaj­ban kisütjük. Céklával, uborká­val jó vacsorát, ebédet tálalha­tunk belőle. törött, oltatlan mésszel, ez ma* gábaszívja a nedvességet és megöli a férgeket. Nemsokára jön a Télapó, az ajándékcsomagból nem hiány­zik a csokoládé sem. A csöppsé­gek bizony nem egyszer össze­kenik kis ruhácskájukat. A kakaó- és csokoládéfolt rendes mosással nem távolítható ei, de ha egy tojás sárgáját összekeve­rünk három evőkanálnyi glice­rinnel és azzal bedörzsöljük, majd meleg szódabikarbónái vízben jól átmossuk, nyoma sem marad a csúnya foltnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom