Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-31 / 308. szám

Ahol megfordították a közmondást BAJAI JEGYIETEK Azt mondják, hogy szájáról fejik a jószágot, ahogy etetik, gondozzák, úgy tejel a tehén. A lajosmizsei Sallai Termelőszövetkezetben ezt az örök igazságot tükröző paraszti mondást úgy­látszik, visszájára fordították és úgy gondolkod­nak, hogy amennyi tejet ad a tehén, annyi ta­karmányt adnak neki. Az egyedi takarmányozásnál természetes, hogy a tejhozam szerint növeljük a takarmány­adagokat, de a Sallai Termelőszövetkezetben nem egyedileg takarmányozzák a teheneket, ha­nem az alaptakarmányt sem adják meg nekik. „Nem érdemes beléjük ölni a takarmányt“ A termelőszövetkezetben az a vélemény, hogy a teheneket selejtezni kell, nem érdemes beléjük ölni azt a sok takarmányt. Az igaz, hogy a tehenek keveset adnak, mert még a nyáron is alig érte el az átlagos tejhozam a 6—7 litert, de annak az az oka, hogy nem takarmá- nyoztak akkor sem rendesen, Dóka Péter »he­verő jószágoknak« nevezi a 2—3 éves üszőket és ezért naponta csak töreket, valamint kukori­caszárat ad nekik. Ilyen takarmányozás mellett nem várható, hogy az üszők jól fejlődjenek, elő­készüljenek a tejelésre, vagyis jól tejelő tehe­nekké váljanak. Egy-két év múlva majd megint csodálkozni fog a termelőszövetkezet vezetősége, hogy ezek a tehenek sem jók és bizonyára ak­kor is azt mondják majd, hogy ki kell őket selej­tezni. Ez a takarmányozás csak éppen az élet­fenntartáshoz elegendő, hiszen tudvalévő, hogy egy 300 kilogramm súlyú üsző takarmányszük­séglete naponta 15 kiló takarmányrépa, 1 kiló búzapolyva, 4 kiló rétiszéna, 2 kiló árpaszalma és 1 kiló árpa. A vemhes jószágok sem kapnak mást a tehe­nészetben, mint silót és kukoricaszárat. Minden hozzáértő gazda tudja, hogy ez nem takarmányo­zás. Feltétlenül szükséges abrak, valamint nedves takarmány is a jószágoknak. A termelőszövetke­zetnek van takarmánykonyhája, ahol lehetne különböző takarmánykeveréket, pácot készíteni, amit jobb kedvvel fogyaszt a jószág és jobban is értékesít; Pillanatnyi haszonért odaadták a magasabb jövedelmet Félreértés ne essék, a lajosmizsei Sallai Ter­melőszövetkezet sokat fejlődött ebben a gazda­sági évben. Nagy lépést tettek előre a gazdálko­dásban, szépen növekedett a termelőszövetkezeti vagyon és az egy munkaegység értéke is a tava­lyihoz viszonyítva. Az adottságai is megvannak a Sallainak ahhoz, hogy a kecskeméti járás egyik legjobb termelőszövetkezetévé váljon. A hiba ott van, hogy a növénytermesztés mellett elhanya­golják, lebecsülik az állattenyésztést. A jó állattenyésztés első feltétele a megfe­lelő és elegendő takarmányaiap, arról azonban nem gondoskodtak. Több kukoricát osztottak, mint amennyi megengedhető lett volna. Pedig arra a 354 mázsa májusi morzsolt tengerire nem volt szüksége a tagságnak, hiszen a háztáji gaz­daságban termett mindenkinek bőven kukorica. A termelőszövetkezet elnöke, Kecskeméti Mi­hály tett ugyan említést arról, hogy helyes volna a kukoricát tartalékolni a takarmányalapra és több sertést hizlalni, de a vezetőség többi tagja, valamint a tagság is elvetette ezt a gondolatot. A pillanatnyi hasznot előbbre tartották a ké­sőbbi, magasabb jövedelemért. Gerőcs László pél­dául különösen azért sürgette a kukoricaosztást, mert az ára már előtte lecsúszott a torkán »jó házitermésű borocska« formájában. Az ilyen gerőcsökre hallgatott a tagság ahe­lyett, hogy a tengerit a takarmányalapra tartalé­kolták volna és a mustra kocák folyamatos ki- hízlalásával rendszeres előleget biztosítottak volna a tagságnak a jövő esztendőben. A mustra kocák kihízlalása mintegy 20 000 forinttal több tiszta jövedelmet jelentett volna a szövetkezet­nek. Erre azonban senki sem gondolt és a szövet­kezetben szinte egyhangú az a vélemény, hogy törzsállomány kellene ide, akkor majd érdemes lesz takarmányozni. Bizony ilyen takarmányozás mellett akármilyen törzsállomány is leromlana, mint ahogy leromlottak a törzskönyvezett tehe­nek is a szövetkezetben. A háztáji gazdaságok­ban sincsenek kiválóbb tehenek, mégis kevés ad közülük 10 literen alul, A pártszervezet felelőssége A legszomorúbb, hogy Soltész István agro- nómus, aki egyben a szövetkezet párttitkára is, sem harcol az állattenyésztést lebecsülő, helyte­len nézetek ellen. Pedig elsősorban a párttagok­nak, a kommunistáknak kellene küzdeni áz ál­lattenyésztés becsületéért a tagság körében, hi­szen a termelőszövetkezetben már évek óta ez a helyzet. Az idén is csak 98,8 százalékra teljesí­tette állattenyésztési tervét a szövetkezet. (Ugyanakkor a növénytermesztési tervet 133 szá­zalékra.) Az igaz, hogy a zárszámadási közgyűlésen az elnök elvtárs részletesen foglalkozott az állatte­nyésztés ügyével és önkritikusan megállapította, hogy eddig nem törődtek vele. Erről tanúskodott egy-két hozzászólás is. De úgylátszik minden maradt a régiben é,s az önkritika csak önkritika maradt. A termelőszövetkezetbe sokat járnak ki a községi pártbizottság és tanács vezetői, ugyan­akkor a járás részéről is sok hasznos tanácsot adnak a gazdálkodás megjavításához. A szövet­kezet vezetői és tagjai meg is hallgatják ezeket az útmutatásokat, de alig, hogy elmennek a láto­gatók, máris minden feledésbe megy. Csak a jobb takarmányozás segít Feltétlenül javítani kell a takarmányozást a teheneknél. Változatosabb, ízletesebb takarmányt kell készíteni a jószágoknak. Nem ártana gon­doskodni arról, hogy a lóállományt csökkentsék és ezzel több takarmány maradna a teheneknek. Nem lehet mondani, hogy a termelőszövetke­zet terveiben nem szerepel a takarmányozás nö­velése. Bevezetik a zöld futószalagot, növelik a lucerna vetésterületét. Azonban növekszik az ál­latállomány is, tehát ha nem változtatnak gon­dolkozásmódjukon a termelőszövetkezet vezetői és tagjai, akkor továbbra is állattartás lesz és nem állattenyésztés. Soltész elvtáre akadémiát végzett, tehát megvan a tudása ahhoz, hogy vál­toztasson ezen a helyzeten, a tudáshoz már csak akarat kell. Végül csak annyit, hogy ilyen hibák nemcsak a lajosmizsei Sallai Termelőszövetkezetben talál­hatók, hanem számos közös gazdaságban. Pedig megyénkben is sok élenjáró termelőszövetkezet példája bizonyítja, hogy minél fejlettebb az ál­lattenyésztés, annál nagyobb hasznot élvez belőle a tagság, annál magasabb az egy munkaegységre jutó részesedés is. Telt ház a törökfái népkörben 1955 májusától a törökfái gazdák találkozóhelye lett a nép­kor. Hol sűrűbben, — a nagy munkák idején ritkábban, de rendszeresen összejöttek, hasz­nos előadásokat hallgattak, be­szélgettek a munkában elfáradt fóldmúvesemberek. K hét elején vacsorával egy­bekötött ismerkedési estre gyűl­tek a törökfái puszta lakói, A két szobában ott vigadt vagy 2GC kedves vendég. A termelő- szövetkezetek dolgozói elnökeik­kel az élen kopogtattak a nép­kör ajtaján, de nem hiányoztak a vendégseregből a város kép­viselői sem. A sikeres, jóhangulatú est után, néhány nap múlva meg­kezdődik a rendszeres munka. Orbán Gáborné, a népkör elnöke a. várost járja, előadókat, vetítő­gépet biztosít a tervek megvaló­sításához. Szabó Jánosáéval, a pedagógussal azt is eltervezték, hogy az új év első hónapjában létrehozzák a népkör kis könyv­tárát, hogy necsak az előadások­ra és rendezvényekre, hanem esti beszélgetésre, olvasásra is betérhessenek nap. mint nap a tör ohf álak, A »Kiváló Valimfnír ' címérí Verseny folyik a kiskereske­delmi vállalatok között a »Ki­váló Vállalat« cim elnyeréséért. Az eddigi eredmények szerint megyénkben három vállal at esé­lyes. A Kecskeméti Kiskereske­delmi Vállalat, a Kiskunhalas és Környéke Kiskereskedelmi Vál­lalat, valamint a Dél-Bács megyei Népbolt. A ver senyt a Belkereskedelmi Miniszteri um és a KPDSZ elnöksége értékeli a végleges adatok beérkezése után. A döntés 1956 február felső heté­ben várható. A három jól dolgozó kiskeres­kedelmi vállalat 1956 január kö­zepe táján pénzjutalomban ré­szesül az őszi csúcsforgalomban elért jó eredményéért. A Dél- Bács megyei Népbolt (mintegy 30 000, a Kecskeméti Kiskeres­kedelmi Vállalat mintegy 15 000 és a Kiskunhalas és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat mint­egy 10—12 000 forint jutalmat kap. Pajtások a népművelés házában Átlagosan 230--300 pajtás lá­togatja a kiskunfélegyházi nép­művelési otthonban indított va­sárnap délelőt ti mesesorozatot, melynek kerekében a világiroda­lom legszebb meséit hallgatják, A Vöröskereszt csoportiitkári értekezlete Csütörtökön este csoporttitkári értekezletet tartott Kecskemé­ten a Vöröskereszt városi szer­vezete. Bakos Andrásné, a váro­si szervezet titkára beszámolt az éves munkáról és megjelölte az 1956-os év első negyedévének feladatait. A hozzászólások ki­egészítették a• beszámolót. Sági Ferencné, a Voelker-telep csó- porttitkára elmondta, hogy jól felszerelt egészségügyi állomá­suk van és itt az idén 206 eset­ben nyújtottak elsősegélyt. Ká­rolyi Pál, a Vöröskereszt »Ki­váló dolgozója« húsz véradót toborzott. Ságiné versenyre hív­ta az ősszel megalakult II. ke­rületi csoportot. Szabó Józsefné a versenykihívást elfogadta. Rigó Erzsébet, a véradóállo­más munkatársa javasolta, az »egy véradó — egy véradóért«- mozgalom felelevenítését és a csütörtököt véradó i jrző nap­pá jelöljék ki. A javaslatot el­fogadták. A Vöröskereszt városi vezető­ségének minden tagja patronál egy-egy csoportot az elkövetke­zendő újesztendőbgn. SZILVESZTER Egyetlen esztendőben sem készültek olyan vidáman, jó­kedvvel köszönteni az újévet, mint az idén. Nagy a készülődés mindenfelé. »Minden hely foglalt-«, ahol terem, vagy színpad áll rendelkezésre. A kultúrházban vidám műsor vezeti be az újévi vigasságot. A Gyapjúszövetgyár kultúrtermében az üzemi szín­játszók vidám műsora emeli majd a hangulatot. Az üzemek, vállalatok mindenütt dolgozóik meglepetésére és a jókedv foko­zására készülnek. A mozikban új filmek bemutatóira kerül soi-. Az Urániában »Egy nap a parkban« közös olasz—francia film­alkotás, a Központiban »Az eltűnt kapitány«, színes szovjet film kerül bemutatóra. A Szálloda és Vendéglátóipar üzemeiben, a Béke-szállóban, Vén Diófában és a cukrászdában megerősített zenekarok szóra­koztatják majd a vendégeket. Éjfélkor három malacot sorsol­nak ki. A házi összejövetelek egész sorát rendezik, az újév fogad­tatására. A Csemegebolt és Népbolt üzletei felkészülten várják a vásárlókat. A Csemegeboltban 3000 üveg különböző minőségű borfajta, 2000 üveg likőr, 5000 üveg rum és vegyes pálinkaféle között lehet válogatni. Csütörtökön—pénteken borbemutatót és kóstolót tartottak. ízléses zsardinett kosarak készültek 70—180 forintos árakban. A Népbolt üzleteiben 5000 üveg bor, 8000 üveg likőr és 10 000 üveg rum és vegyes pálinkaféle áll rendelke­zésre. Az italok mellett húskülönlegességek, halfajták, a Hús- feldolgozó Vállalat hideg készítményei között lehet majd válo­gatni. Vidám hangulatú, jókedvű lesz az este, mely 1956-ot fogja köszönteni. A BAJAI GYAI’JÜSZÜVETGYAR TELJESÍTETTE éves termelési tervét A Bajai Gyapjúszövctgyár dolgozói örömmel jelentik, hogy az 1955. évi vállalati teljes termelési crtcktcrvükct december 21-re teljesítették. Az üzemrészek tervtcljcsítcse a következő: A fonoda tervét kilogrammban december 28-án, a szövődé nyersárutervét folyóméterben december 28-án, a kikészítő kcszárntervét folyó­méterben december 27-cn teljesítette. színhAzavatAs Forró színházi este köszön­tötte a József Attila-kultúrház új színháztermének avatását. A színpadot függönnyel látták el és a színpad megvilágítására reflektorokat alkalmaztak. A mozivásznat igen ügyes meg­oldással görgő talpon süllyesztik % színpad hátsó falához, melyet körfüggöny határol. Raskó Magda, a. Magyar Ál­lami Operaház szólistája, Bán­halmi György zongoraművész, Puskás Sándor énekes és a Mátra-balettegyüttes vendégsze­replése avatta fel az új színház­termet, a színpadi kultúra új hajlékát. A telt ház közönsége meleg ünneplésben részesítette őket. Az új színházteremben sorban követni fogják egymást a bemu­tatók és vendégszereplések. Leg­közelebb a Szegedi Állami Nem­zeti Színház szerepel a »Szere­lemből nem készültem« bemu­tatójával. Utána pesti vendég- művészek szereplésével Barlók- estét rendeznek. 1936: DIÁKOLIMPIA MEGRENDEZÉSÉRE KERÜL SOK A III. Béla Gimnázium DISZ- szervezete 1956. év folyamán négynapos Diákolimpiát rendez a szocialista sport új színnel és ötletekkel való gazdagítására. A Diákolimpián részt vesznek Bács megye, Mohács, Szekszárd, Bony, hád, Pécs, Tolna, Dombó­vár középiskoláinak sportolói. ÜZEMI A Bajai Mezőgazdasági Gép­javító az ország gépjavító tele­pei közül, a november 30-i érté­kelés szerint az első helyre ke­rült. A gépjavító dolgozói büsz­kék eredményeikre és annak megtartására törekednek. Újítá­saikkal segítik az eredmények további fokozását. Most készül­nek a kovács- és lakatosműhe­lyekben a kínai exportcséplö- gép szállításokra az alkatrészek. Benschütz Sándor szerszámlio­Kczel 1000 fiú és leány sportoló részvételére számítanak. A Diák­olimpia előkészítésének szerve­ző munkái már megkezdődtek: A Diákolimpia célja egyrészt az iskolai sporttanmenetben az erők felmérése, másrészt új te­hetségek felkutatása. HlRADÚ vács az alkatrészek gyártásának gyorsítására újítást alkalmazott a pánthajlilón. Eddig a felmele­gített anyagot kalapáccsal hajlí­tották a pántról a csapszegre. Óránként 15 darabot gyártottak. Újításával, mellyel a felmelegí­tett anyag egy csavarással, kala­pács igénybevétele nélkül csa­varja rá a pántot a csapszegre, egy óra alatt 60 darabon lehet elvégezni a munkát. 1956: MEGKEZDI MUNKÁJÁT AZ ÚJ KELTETŐ ÁLLOMÁS Az Állatvásártéren már elő­rehaladt a munka az új Keltető­állomás építkezésén. Az állomás 11 új keltetőgépe, melyek dó­ként 10 000 tojás keltetésére al­kalmasak, megérkeztek. Az új állomás 1956-ban megkezdi mun­káját. Addig is folyik a keltetés az ideiglenes telepen, ahol az idei évben április elejétől augusztus 24-ig 170 000 tojást keltettek és juttattak a termelőszövetkeze­tekbe, egyéni gazdákhoz. Az új állomás ennyi idő alatt a jö­vőben 250 000 tojás keltetésére lesz alkalmas. A MAVAUT UTASFORGALMA A MÁVAUT járatai szerteágazóan tartják a forgalmat a várossal. Az év utolsó hónapjaiban kiépült az állomás is, tet­szetős és csinos kivitelben. Kora hajnaltól késő éjszakáig nagy a forgalom. Zsúfolt kocsik indulnak, zsúfoltan érkeznek. 1955- ben hét új járatot iktattak be és további hét községet kapcsol­tak be a forgalomba. A járatok indítása és érkezése tekintetbe veszi az utazó- közönség kívánságait, a lehetőségek határain belül. Ez is egyik fokmérője az utazóközönség 1954-ről 1955-re 29,9 százalékos emelkedésének. Míg 1954-ben a MÁVAUT járatai 767,133 utast szállítottak, addig 1955-ben az utasforgalom 996,551-re emel- IcpHpft BŐVÜLT A TELEFONHÁLÓZAT Eizony a telefonelőfizetők szá­ma már érleli a gondolatot, nem volna mér Itt az ideje, az automata központot megvalósí­tani? Nem szólva az átszerelé­sek! öl, az ikerállomások és mellékállomások létesítéséről. 1955-ben újabb 41 új telefon- előfizetővel bővült a hálózat. Növekszik a forgalom és a köz­pont túlterhelése sok ideges­kedést vált ki a telefonálók ré­széről. Az automata központ mindezt kikapcsolná, — hogy szaknyelven szóljunk, — a feles vitáknak véget vetne és a rek­lamálásokat is a minimumra csökkentené.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom