Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-03 / 284. szám

A Soltvadkerií Fokirnüvesszo vetkezel munkájáról AZ ELMÚLT NAPOKBAN taggyűlést tartottak a Soltvad­kerti Földművesszövetkezet tag­jai, hogy megvitassák a szövet­kezet harmadik negyedévi mun­káját. A taggyűlésen megállapí­tották, hogy a földművesszövet­kezet és a községi tanács közötti kapcsolat hosszú időn át egyol­dalú volt. A tanács minden VB- ülésre meghívta a szövetkezet vezetőségét, hogy a földműves- szövetkezetet érintő kérdések megvitatásánál jelen lehessenek. A földművesszövetkezet igazga­tósági üléseire azonban egy éven át még véletlenül sem hívták meg a VB egyik tagját sem. Ezt a hibát azóta kijavították és az utóbbi időben jelentősen meg­javult a földművesszövetkezet és a tanács kapcsolata. Sokat ja­vult a földművesszövetkezet fel­vásárlóinak munkája is. Azelőtt kizárólag csak az átvétellel fog­lalkoztak, napjainkban azonban maguk is hozzájárulnak a be­gyűjtési terv eredményes telje­sítéséhez. A baromfifelvásárlók például rendszeresen látogatják azokat, akik a baromfibeadási kötelezettségeiknek még nem tettek eleget. Jó munkájuk eredményeként 50 százalékkal sikerült csökkenteniük a hátra­lékosok számát. AZ ELTELT háromnegyedév­ben különös gondot fordítottak a község lakossága igényeinek kielégítésére. A községben tex­tilüzletet nyitottak s ugyancsak üzletet nyitottak a felsőcsibosi tanyai részen is. Az üzletek for­galma bizonyítja a lakosság életszínvonalának növekedését. Az eltelt háromnegyedévben pl. 64 rádiót, 170 kerékpárt, 212 zo­mánctűzhelyet, 84 villanyvasa­lót adtak el. Eladtak még ezen­kívül 12 ekét, 4 vetőgépet, 31 ekekapát, 10 boronát, 6 varró­gépet, 17 szőlőprést, 89 perme­tezőgépet és még sok más me­zőgazdasági szerszámot. A la­kosság életszínvonalának emel­kedése következtében a földmű­vesszövetkezeti boltok pénzfor­galma 778 000 forinttal volt több, mint az elmúlt évben. Az eredmények hozzájárultak ah­hoz, hogy a tagság 98 új taggal növekedett. A TAGGYŰLÉSÉN számos bírálat és javaslat hangzott el s ennek figyelembevételével hatá­rozatot hoztak arra vonatkozóan, hogy a jelenleg működő szak­csoportok számát kettővel nö­velni fogják. A taggyűlésen meg­tárgyalták a földművesszövetke­zet kezelésében működő szesz­főzde helyzetét. Ez a szeszfőzde igen komoly ráfizetéssel dolgo­zott s most elhatározták, hogy ennek okát kivizsgálják. Ugyan­csak határozatot hoztak arra is, hogy 1956. január 1-ig egy ser­téshizlaldát építenek és a fel­építés után 60 sertés hizlalását kezdik meg. A Soltvadkerti köz­ségi tanács úgy döntött, hogy a földművesszövetkezet eddigi eredményeinek fokozása érdeké­ben az eddigieknél is több segít­séget nyújt a földművesszövet­kezet munkájához. Vízin Gergely VB-elnök, Soltvadkerti Megjelent a Propagandista novemberi száma Az új szám első helyen: Az októberi forradalom és a szo­cialista külpolitika címmel Szántó Rezső cikkét közli. A propagandista munkájához című rovatban jelenik meg Por­zsolt József cikke, amelyben a szerző a német imperializmus újjáéledését, Kádár István; A monopóliumok uralma a Horthy. Magyarországon és Lukács Jó­zsef; A vallásos nézetek elleni harc módszerei című írása. A népgazdaság időszerű kér­dései című rovatban Szép János írása az 1955. évi önköltség- csökkentési terv végrehajtásá­nak több tapasztalatait vizsgál­ja. Soós Gábor cikke: A mező- gazdasági termelőszövetkezetek fölénye a gépek felhasználásá­ban az egyéni gazdaságokkal szemben címmel a gépi techni­ka alkalmazásának előnyeit mu­tatja meg. Válasz a Propagandista kér­déseire című rovatban Szabó József: Az önkéntesség elvének helyes értelmezése a termelő­szövetkezeti mozgalom fejleszté­sében című írásában megmutat­ja, miért szükséges az önkéntes­ség elvének betartása. Búzás József cikkében arra a kérdésre ad választ, miért szükséges a szocialista orszá­gokban a külkereskedelmi mo­nopólium. Seres László pedig arra válaszol, miért az SZKP Vili. kongresszusán került napi­rendre a középparaszttal való szövetség. Ezenkívül a folyóirat ösz- Gzctoglalást közöl a genfi kül­ügyminiszteri értekezletről ér több más hasznos írást. BAJAI JEGYZETEK EGY ÉRTEKEZLET MARGÓMRA Menetrendi értekezletét tar­tottak. Illetve csak tartottak vol­na. Az érdekelteket azonban nem hívták meg. A MÁV az ér­dekeltek meghívására a megyei tanácsot kérte fel. A megyei ta­nács a kérést a városi tanács­hoz továbbította. A városi ta­nács pedig lévén az értekezlet célja a nyári menetrend ösz- szeállítása és a kívánalmak meghallgatása, megvitatása, az értekezletre telefon útján meg­hívta a »fuvaroztató vállalato­kat.« A fuvaroztató vállalatok kül­döttei meg is jelentek, de mert a személyforgalom kérdését vi­tatták, — távoztak. A városi ta­nács, mely pedig leghivatottabb képviselője lett volna a város érdekeinek képviseletére, nem küldött megbízottat, egyedül a járási tanács képviselője vetett fel javaslatokat a helyi járatox- ban szükségesnek mutatkozó vál­toztatásokra. így a város utazóközönségé­nek képviseletében nem vett részt senki, aki felvetette volna visszaállítását a téli menetrend­ből törölt délelőtti Baja—Kis­kunhalas—Budapest között köz­lekedő sebesvonat újbóli beik­tatásának. Nem emelt szót senki sem egy este 22—23 órakor Ba­ja—Kiskunhalas járat beiktatá­sára. Ennek a járatnak hiánya eizárja még a legközelebb eső községeket is a város kultúr- éietében való részvételtől. Nem volt, aki felvetette volna a tá­volsági járatok közlekedésének meggyorsítását, a menetidők le­rövidítését. Egyedül csak mint ígéret hangzott el, a reggel 6.05 óra­kor induló Baja—Budapest se­besvonat menetidejének 20—25 perces lerövidítése. Mindez pedig édes kevés. A város növekvő forgalma meg­követelte volna egyes járatok beiktatásának kérdését és a meglevő járatok megjavításának lehetőségeit feltárni és megvi­tatni. KERÉKPÁR A RUHATÁRBAN Az Uránia Mozi látogatói Ke­rékpárjait nem az utcán őrzik, hanem a mozi belső csarnoká­ban a ruhatár előtt. A külső csarnokon keresztül viszik be és az egyes előadások végeztével azcn keresztül hozzák ki. így aztán nem kell csodálkozni, hogy az előadásokra várakozó és az előcsarnokot zsúfolásig megtöltő közönség soraiból, mi­Határszemle bizottságok kezdik meg munkájukat Hétfőtől Kecskemét pusztáin tíz határszemle bizottság kezdi meg munkáját. A bizottságok — tagjai a mezőőrök, a kereske­delmi állandó bizottság tagjai, a városi tanács mezőgazdasági osz­tályának dolgozói — a szemle során meggyőződnek az őszi munkák állásáról. Ellenőrzik, hogy letakarítva, felszántva vár­ják-e a szántóföldek a hótaka­rót. A szőlők betakarásának, gyümölcsfák kezelésének állá­sáról is meggyőződik a határ­szemle bizottság az egy hétig tartó ellenőrzés során. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a szarvasmarha-tenyésztők országos tanácskozása alkalmá­val az állattenyésztés terén elért kiváló eredményeik elismeréséül Kocsncr Antalnak, a Garai Vö­rös Traktor Állami Gazdaság fejőgulyásának a »Munka Ér­demrend« kitüntetést adta. Se­reg István, a Garai Vörös Trak­tor Állami Gazdaság borjúne­velője pedig a »Szocialista Mun­káért Érdemérmet« kapta ki­váló munkájáért. Miért nem tud eleget tenni kötelezettségének ifj. Puskás Imre fiilöpszáliási dolgozó paraszti ? Nagy a forgalom a fülöpszállási begyűjtési hivatal irodájában. A község becsületes dol­gozó parasztjai egy­másután jelentik, hogy beadási kötelezettsé­güknek eleget tettek. Egyre növekednek a számok, egyre többen teljesítik a haza iránti kötelességüket. Ennek eredményeként Fülöp- szállás az első helyre került a kunszentmik- lósi járás községei kö­zött folyó begyűjtési versenyben. A község eddig 81.4 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. Kukorica be­gyűjtési tervüket pél­dául november 20-ig 92,6 százalékra, novem­ber 25-ig pedig 04,4 százalékra teljesítet­ték. Jól haladtak a burgonyabegyűjtésben is, évi tervüket 104 százalékra teljesítették. Ezek az eredmények azonban nem jelentik azt, hogy Fülöpszállá- son minden rendben van. A dolgozó parasz­tok többsége már ele­get tett beadási köte­lezettségének, de még mindig akadnak szép számmal hátralékosok is. Kukoricabeadási kö­telezettségének eddig 165 dolgozó paraszt nem tett eleget, de ma­gas a hátralékosok száma a napraforgó beadásánál is. Ifj. Puskás Imre 15 holdon gazdálkodó dol­gozó paraszt például 23 mázsa kukoricával, 280 kg sertéssel, 11 kg baromfival és 18 kg to­jással van hátralékban. Puskás Imréről egyéb­ként mindenki tudja a községben, hogy rosz- szul gazdálkodik. Pár­tunk és kormányunk határozatot hozott a terméshozam növelésé­re a mezőgazdaságban. A dolgozó parasztok többsége' igyekszik is jobb terméseredményt elérni s ezek könnyen tettek eleget kötele­zettségeiknek. Id. Har- pai János 6 holdas, Kozári Sándor 8 hol­das, Stiber István hat­holdas dolgozó parasz­tok azért teljesíthették elsőnek beadási köte­lezettségeiket, mert jól gazdálkodtak. Gondot fordítottak a talajmű­velésre és a növények ápolására. Ifj. Puskás Imre nem követi a jól gazdálkodók példáját. A közelmúltban 5 ser­tés hizlalására kötött szerződést, de valójá­ban nem sokat törődik a hizlalással. Malacai mindössze 7 kilósak s r.em fejlődnek. Szerző­dést kötött még borjú­nevelésre is, de az el­múlt napokban egy 27 kilós borjúja elpusztult a gondatlan ápolás miatt. Állatainak még elegendő takarmányt sem biztosított. Gazda­ságával nem sokat tö­rődik s ezért van az, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Fülöpszálláson egy hét óta semmit nem változott a tojás be­gyűjtési tervének állá­sa, annyi az még min­dig, amennyi egy hét­tel ezelőtt volt: 64,1 százalék. Nem halad­nak előbbre a sertés és baromfi begyűjtésével sem. A sertésbegyűjté­si tervet eddig 56.6 szá­zalékra, a baromfibe- gvűjtési tervet pedig 57,3 százalékra teljesí­tették Fülöpszálláson. De nemcsak ifj- Puskás Imre az oka ennek, hanem a többi hát­ralékos is, & 9 holdas Vida Sándorné, S. Gu­bacsi Károly, meg a többiek. Bizonyos, hogy sem Puskás Imrének, sem a többi hátra­lékosnak nem tetszene, ha a fiilöpszáliási üz­letekben csak annyi áiu lenne, amennyi tíz esztendővel ezelőtt volt. Az az árumennyiség ma már nem lenne ele­gendő, ezért ipari üze­meink munkásai állan­dóan fokozzák a ter­melést. Ha munkásaink csak annyit termelné­nek, mint tíz esztendő­vel ezelőtt, nem le­hetne kielégíteni a lakosság igényeit. De nemcsak az ipari áru­cikkek termelésének fokozására van szük­ség, hanem a mező- gazdaságban is többet kell termelni. Fülöp- szállás sokat fejlődött az utóbbi években. Épült a községben kultúrház, másfél kilo­méter hosszúságban kövezett járda, bölcső­de és napközi otthon létesült, az utcákon vil­lany világít s nem igaz, hogy ifj. Puskás Imre egyiknek sem látja hasznát. Javulhat-e a begyűj­tés helyzete Fülöpszál- íáson? Javulhat, de az kell ehhez, hogy a be­adásban élenjáró ta­nácstagok és nép­nevelők többet beszél­gessenek az olyan em­berekkel, mint jfj. Puskás Imre. Jó ta­nácsaikkal, szakvéle­ményeikkel nyújtsa­nak segítséget ahhoz, hogy Puskás Imre is a jól gazdálkodó dol­gozó parasztok között legyen. Ha jó felvilá­gosító munkát végez­nek, akkor Puskás Im­re is megérti, hogy a beadási kötelezettség teljesítése minden dol­gozó parasztnak Kö­telessége. Megérti azt is, hogy a sertéshizla­lási és bqrjú nevelési szerződéssel államunk az egyéni parasztok gazdálkodását segíti. Az ezzel járó kedvez­mények az egyéni gazdák anyagi jólétét emelik és ha a dolgo­zó parasztok helyesen élnek ezzel a segítség­gel, nemcsak önmaguk, hanem egész népünk javát szolgálják, köz- ellátásunkat javítják. közben a kerékpárosok gépeik­kel távoznak, sűrűn lehet hal­lani a kifakadásokat: Jaj, a harisnyám!... Bepiszkították a kabátomat!... A lábam nem versenypálya ... Ezeket a kiía- kadásokat pedig a kerékpárral távozók idézik elő. Nem lehetne egy kerékpárorzővel ennek az állapotnak, — mozilátogatók érdekében, — véget vetni? ALAKÍTJÁK a BÉKE SZÁLLÓT A Béke-szálló földszintjének átalakítását megkezdték. A Nép­büféből egy rész a szálloda elő­csarnokát fogja képezni, váro­sias jeleget kölcsönözve a bejá­ratnak. A Népbüfé helyiségét a szálloda udvari része felé meg­hosszabbítják, kicsinosítják, mo­dernizálják, hogy külsejében és belsejében egyaránt tetszetőseb­bé tegyék. B. E. GOLDSTEIN UKRÁN HEGEDŰMŰVÉSZ VENDÉGSZEREPLÉSE A Szovjet-Ukrajna hetére ha­zánkba érkezett ukrán művész­küldöttség tagja, B. E. Goldstein hegedűművész, a nemzetközi és őssz-szövetségi hegedűversenyek győztese, december 6-án a város-> ban vendégszerepei. A nagy ér- deklődéssel várt művészi ese­ményt a József Attila-kultúr-i házban tartják. ÁZ UTAZÓ KÖZÖNSÉG ÉRDEKÉBEN A déli csúcsforgalom idejé­ben a vasútállomáson egy pénz­tár van nyitva. A másiknak ab­laka zárva és függöny sötétíti. Szinte egyidőben indulnak a vo­natok Bátaszék, Kiskunhalas, Hercegszántó felé. Az egyetlen pénztárablak nem győzi a jegy­kiadást. Az utasok hosszú sora kígyózik az előcsarnokban. A lekéséstől való félelem ideges­ségben nyilvánul meg. Nemegy parázs jelenet játszódik le. Úgy gondoljuk, a két pénztárablak azért van, hogy az utazóközön­ség kényelmét szolgálja. Jó vol­na erre is gondolni. Sürgősen húzzák félre a függönyt róla. A SZABÁS-VARRÁS TANFOLYAMOK SIKERE Az MNDSZ két gazdasszonykörében az asszonyok és lá­nyok szorgalmasan ismerkednek a szabás-varrás titkaival. Az MNDSZ vezetősége a tanfolyamokon ismeretterjesztő előadáso­kat rendez, Előadói a TTIT tagjai. Nyolc óvodában a Szülői Munkaközösség tagjai megkezd­ték a textiljáték-készítést. A játékokból kiállítást rendeznek. Ugyancsak a kiállításon mutatják majd be tanfolyamaik végez­tével a gazdasszonykörök is elért eredményeiket. Az MNDSZ készül a Télapó-ünnepségre is. Az Alsóváros általános iskolásainak bábcsoportja tart maid előadást. ÜZEMI híradó Az üzemekben december 1-ével Újító hetet tartanak. Az újító Írét célja az 1956. évi terv si­kerének biztosítása, minél ered­ményesebb kimunkálása, tech­nikai újításokkal, a műszaki színvonal emelésével. Az újító hetet december lQ-től 20-ig békeműszak követi. A műszak lendületével igyekeznek az üze­mek, vállalatok éves tervüket határidőn beiül befejezni. December hónapban kölcsönös ankétok megtartására kerül sor az üzemek között. Az ankétok célja, hogy az üzemek egymás pasztalataival megismerkedhes­senek. Aijkétot tart a Gyapjú­szövetgyár a Ruhaüzemmel, a Faárugyár — az Épületasztalos­ipari Vállalattal, a Mezőgazda- sági Gépjavító a Fémipari Vál­lalattal. A szakmai ismeretek gyarapí­tására a város üzemeiben négy továbbképző tanfolyam indult A Gyapjúszövetgyárban egy tanfolyam a mesterek, egy a fizikai dolgozók részére, azonkí­vül a Ruhaüzemben, a Mező­gazdasági Gépjavítóban és a Fémipari Vállalatnál. ÉRDEKLŐDÉSRE TARTHAT SZAMOT — nagy a jövő évben meg­kezdik a Gyapjúszövetgyár mellett a melegvizű uszoda épí­tését, — hogy az új évben tovább folytatják a romlakások helyre­állítását, hogy ezzel is enyhít­sék a lakáshiányt, — hogy a helyi járatok új gépkocsiszínhez jutnak. Az új gépkocsiszínt 230 OOU forint költ­séggel a városgazdaságban építik fel. JELKI ANDRÁS szórna az Április 4 téren áll. Nem ajánljuk városunk nagy szülöttének, hogy talapzatáról le­lépjen és megnézze a róia elne­vezett utcát. Még azt hinné, va­lahol világkörüli útjában elté­vedt. A rendezetlen utca buckáit megmászva, egy áthatolhatatlan tócsára bukkanna, mely tenger; Útjára emlékeztetné. Bizonyára ő is csak azt tudná tanácsolni, építsenek ide mihamarabh egy vízlevezető csatornát. Kjsesávoly tteni lakói elismeréssel Illetnék a tanács intézkedését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom