Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-29 / 306. szám
Egy zárszámadás tanulságai A jövő esztendőben hasonló sikereket kívánunk A kiskőrösi József Attila fTSZ-t — mi tagadás — évekig <a legrosszabb termelőszövetke- eetek között emlegették a járásban, sőt még a megyében is. De nem hiába fordított megkülönböztetett gondot segítésére a (járási pártbizottság: a párt útmutatása párosulva a tsz-tagság tszorgalmával, fordulatot hozott ez évben a József Attila TSZ íéletében is. .»6 forintos ut unkaegys ég Egy szövetkezet fejlődését elsősorban a növekvő terméseredmények mutatják. Ebből fakad te tagság növekvő jóléte, ezzel lsegítheti a tsz-tagság hazánk gazdagodását is. A növénytermesztés hozamai igen kedvezően alakultak a tsz- ben: búzából 1,20 mázsával, rozsból 2,75 mázsával, burgonyából 31,5 mázsával többet termelitek holdankénti átlagban, mint tíz elmúlt esztendőben'. Messze fföldön terjeszti a József Attila TSZ jóhírét a kukoricatermesz- lésben elért kimagasló eredménye: nagy területen 40 mázsás holdankénti átlagtermést értek el. Ezzel a kukoricatermelési versenyben országosan a másodikak lettek. A gépi munka és a tagság év; szorgalma tehát meghozta gyümölcsét: aktívan zár a ter- anelőszövetkezet és magas jövedelmet ér el a tagság. Egy munkaegység értéke 56 Ft. Mindezt saját erőfeszítéséből érte el a tagság, még az aratás •nagy munkájában sem szorultak társadalmi segítségre. Nem hiába álltak meg az egyéniek a tsz táblái szélén, voit mit nézniük e jól ápolt területek gazdag termésén. Érthető, hogy ilyen körülmények között ez évben már 2Ü új taggal gyarapodott a tsz taglétszáma. A szembeötlő eredmények mellett vannak még fogyatékosságai is a tsz-nek, különösen az állattenyésztés területén, de a ■vezetésben és a tagság életében ás. Amiről hallgatott a beszámoló Éppen ezért azt várta volna ez ember, hogy a zárszámadó közgyűlésen a tsz vezetősége számot ad a gazdag sikerek és a meglévő fogyatékosságok okairól, hogy tanulságul szolgáljanak 0 jövő gazdasági évet illetően. Sajnos,- mégsem ez történt ((mégpedig nem a tagság hibájából). Marton Jenő, a tsz elnöke —( mintha a tagság és vezetőség aj Világon sem lenne — a magra j nevében terjesztette be az évvé-* 0Í beszámolót, azaz, hogy a] számok tömkelegét sorolta fel,] minden tanulság nélkül. Igybi-j rcnv »a beszámoló« nem adott, tájékoztatást és útmutatást aj tagoknak. Mintha nem is a tsz; (Sorsáról lenne szó az évvégi. (számadás idején! Szerencse, hogy a tagság való- j ban magáénak érzi a tsz-t. Horváth elvtárs szavait idézve (aki ß hónapja tagja a szövetkezetnek)! »Hűségesen dolgozom továbbra is a szövetkezetben, iS’,ha el nem hagyom, mert ilyen »megélhetésem még soha sem volt.« így a felületes beszámoló (Ellenére is, megszívlelendő tanulságokra hívta fel a tagság a /figyelmet. Amit joggal bírált a tagság ' Joggal bírálták a tagok kőéül többen az elnök és a ve- ícetcség munkáját, miért nem kérdezték meg a tagság véleményét, miért nem kérték ki javaslatait. Ennek hiányában pedig ez idén is jócskán károsodott (a szövetkezet. A tagok most is csak maguk között latolgatják a lehetőségeket : a burgonyát és mákot csak későn takarították fce, jócskán károsodva; a tsz- központ körül vagy 70 pulyka (nevelődött, a szövetkezetnek pe- )dig egy sem. Joggal rótták fel »zt is, hogy a vezetőség mulasztásából gyakorta tervszerű t- ttenség mutatkozik az egyes friunkáknát és sok drága idő Kecskeméten négy helyipari vállalat tett idő előtt eleget egész évi kötelezettségének. Elsőnek a Patyolat Vállalat jelentette büszkén éves tervének teljesítését. Az értesítő levél dátuma: október 30. A Kőipari Vállalat november 29 óta minden nap tervén felül dolgozik már, sok ezer forinttal növeli éves termelését, még a hátralévő napokban. A Nyomda Vállalat december 4-re, a Finommechanikai Vállalat dec. 15-re tett eleget éves tervkötelezettségének. A felkészülés esztendejében megáliták helyüket, rajtuk múlik, hogy hasonló sikereket érjenek el már a második ötéves terv első hónapjaiban. Négy helyipari vállalat teljesítette tervét, de kettő — a Kézműipari és a Szíkvíz Vállalati adós marad éves tervének teljesítésével. Nagy feladatok várnak e két vállalat dolgozóira« hogy az 1958-os esztendőben napról-napra, hónapról-hónapra eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek. Levél a Kisszáltási Kendergyárból A napokban levelet kaptunk Vári György elvtárstól, lapunk levelezőjétől, a Kisszállásí Kendergyárból. A levélből egy részletet közlünk. »Éves tervünket december hó 18-án befejeztük, illetve túlteljesítettük. Kenderszálból 104 százalékra, kenderkócból 123,3 százalékra, ami forint értékben 428.230 forint túlteljesítést jelent. A hó végéig még számítunk 80 mázsa kenderszálra és kócra, amelynek a forint értéke 68 000 forint lesz. Tehát december 31-ig üzemünk 497 080 forint értékkel termel többet« mint a megadott-terv. Telepünkön most épül egv üzemi kultúrterem, valamint egy ebédlő és öltöző. Az építkezés két hónap múlva befejezést nyer. Ez alkalommal üzemi kul- túrcsoportunk, mint a kultúrterem avatására, színdarabbal % egyéb műsorszámokkal készül. Befejezésül még csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy ezt s kultúrtermet és az egyéb helyiségeket üzemünk a jó munkájáért kapta.« Ahol már 1956 évet írnak I A Dél-Báes megyei Népbolt Vállalat dolgozói karácsony előtt egy nappal, azaz december hó 24-én teljesítették az éves tervüket. Ugyanezen a napon teljesítették a negyedik negyedéves tervet is. Ebből az alkalomból a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének Bá.s- Kiskun megyei Területi Bizottsága köszöntötte a vállalat dolgozóit és a következő éves terv teljesítéséhez is sok sikert kívánt.-a hizlalásban jobban megtalálja számítását.« Nem lenne-e nagyobb a jövedelem, ha a hízók többségét nem a háztáji gazdaságokban, hanem szakszerű hizlalás mellett a közös állományban hizlalnák meg? Könnyű kiszámítani, hogy ez az egész tagságnak, nagyobb jövedelmet biztosítana. A tehenészet teihozamának évi átlaga csak 1280 liter. Gondosabb takarmánytermeléssel és takarmányozással, a megyei szarvasmarhatenyésztési értekezlet sokoldalú tapasztalatainak hasznosításával jelentősen tudnák emelni a tejhozamokat. Alkalmas a tsz területe pulykatenyésztésre, a tsz táblái végén lévő bővizű tó kacsa-, vagy libatenyésztésre. Ser- főzőné és Csabafi elvtársak nagy hozzáértéssel azt is elmondják, milyen módon lehetne ebből szép jövedelemre szert tenni. A tagság az idei évben saját tapasztalatai alapján győződött meg arról is, hogy mennyire kifizetődő a cukorrépatermesztés. Hasznosítsa a tsz a jövő évben államunk nagyarányú segítség- nyújtását többféle szerződött növény termesztésével is. A legfőbb tanulság A zárszámadási közgyűlés legfőbb tanulsága: mérhetetlen erőforrás a tagság sokoldalú tapasztalata és javaslata, jószándékú segítökészsége. Szívlelje meg ezt a kiskőrösi József Attila TSZ és megyénk minden termelőszövetkezetének vezetősége. Elsősorban a tsz pártszervezeteink biztosítsák, hogy az 1956-os évi termelési és bevételi ; tervek elkészítésénél és végre- j hajtásánál jobban érvényesítse j véleményét és előbbrevivő javas- j latait a gazda: a termelőszövetkezetek tagsága. Csak így tudjuk ; végrehajtani a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a . mezőgazdasági terméshozamok 1 jövőévi újabb 3 százalékos nö- 1 velését. Csak így tudjuk biztosi- ■ tani a tsz-tagság életszinvonalá- j nak és jólétének további emel- ; kedését. Molnár Frigyes. Népgazdaságunk jövő évi terveibo! íll'Z&y VCDÓCUUUÜC Cllllall. ellenőrző bizottság is csak ritkán tevékenykedik, így hanyagság is, pccsékolás is tapasztalható az állatállomány takarmányozásánál, másutt is. Igaza van Pajlinénak és a felszólaló többi asszonynak, akik évi szorgos munkájuk után nagyobb megbecsülésre tartanak igényt. Valóban tűrhetetlen, hogy azok az asszonyok, akik családjuk ellátása mellett derekasan kivették részüket a mezei munkákból, nem esnek egyenlő elbírálás alá a férfiakkal. Vajon nem hozna-e nagyobb jövedelmet a tsz-nek, ha az asz- szonyok közül a mezei munkákon kívül a tehenészetben, a baromfitenyésztésben is dolgoznának és így a kevésszámú férfierő más, fontos munkákra szabadulna fel? Helyesen tették szóvá többen is az egyes tagoknál időnként megmutatkozó hiányosságot. Igaza van B. Varga elvtársnak, amikor »önérzetesebb« munká- ,ra hívta fel az egyes tagok figyelmét. Feltétlen megszívlelendő Gyurica elvtárs javaslata, hegy a hanyag munkát végző- \ két szükség esetén részesítsék munkaegység levonásban. Nagyon fontos tennivalója most a tsz vezetőségének, hogy a jövő évi termelési és bevételi tervek elkészítésénél pótolják, amiről a beszámolóban és a hozzászólásokban nem esett szó. i Milyen tanulságokat kell else- j sóiban figyelembe venni? Megszívlelendő tapasztalatok A gabonából is, a kukoricából [ is a magas terméseredményeket \ — a tagság ezévi jobb munkája mellett — döntően a gépállomás fokozottabb gépi segítségével érték el. Ezért a tagság legközvetlenebb érdeke, hogy a jövőévben még fokozottabban vegyék igénybe a gépi munkát, ezzel együtt alkalmazzák a helyes agrotechnikai eljárásokat ! (mélyszántást, a kukorica négy- j zetes vetését, a gépi kapálást, i stb.) Csak így tudják biztosítani, j hegy nagyobb munkaegység ráfordítás nélkül jövőre még magasabb terméshozamokat érjenek el. A közös vagyon, a közös jövedelem növelését — a József Attila TSZ-ben is — elsősorban a közös állatállomány számának és hozamának emelése biztosíthatja. Serfőző elvtárs egymaga 4 hízósertésre kötött mzlalási szerződést, amint maga mondja: 880.000 915.000 J. G. StlOVVHZ: A HATÁSOS BESZED jsiuadása mély és alapos volt, jobban nem is lehetett volna a kérdést kifejteni. A munkások is érdekesnek találták, amit ez a tanult ember elmondott ne- ; kik. De nem értették meg egé- : szén. Nem tudták, mit akar tőlük. Továbbra is pihentek munkaidő alatt és vártak. E1 iatal, lelkes agitátor jött akkor az üzembe, aki épp most fejezte be az »iskolát« —, még hozzá »kitüntetéssel«. ■ »Ugyan — mondta —, szocialista akkumuláció! Beszéljünk egyszerű, konkrét dolgokról. Beszéljünk például a munka termelékenységéről.« Összegyűjtötte a, munkásokat és igen kitűnő előadást tartott nekik arról, hogy a munka termelékenysége az a gazdasági fegyver, amellyel a szocializmus legyőzi a kapitalizmust. Hogy munka helyett unatkozni nem éppen hasznos, erről nem esett szó. A munkások csodálkoztak: — mi mindent tudnak a mai fiatalok! De azt, hogy miért tartották nekik ezt az előadást, nem értették. Visszatértek a műhelyekbe és tovább álldogáltak, fecsegtek és várták a jobb időket. Az üzemi párttitkárnak megvolt a dologról a saját vélemé- irie. Tűi magas színvonalon, túl tudományosan beszélnek a mun- tóse&ílPZ- Össsshívta tehát őia a munkásokat és megmagyarázta nekik a jövedelmezőség fogalmát. Az állami üzemnek jövedelmezően kell gazdálkodnia. El kell csak olvasni, mit mond Sztálin erről a kérdésről. Egyébként ő is gondosan elkerülte, hogy így szóljon a munkásokhoz: Csak álldogáltok itt és nem csináltok semmit... Ezért aztán ez után a szép előadás után sem változott semmi; a munkások ácsorogtak és vártak. Annak mindenesetre örültek, hogy foglalkoznak veiül;, hogy "gyűléseket tartanak és gondoskodnak művelődésükről. Az sosem árt, ha az ember tanul valamit. Azt azonban még mindig nem tudták, hogy miért foglalkoznak olyan sokat velük és miért tartanak nekik ilyen jól felépített előadásokat. E1 gy nap egy idősebb mun- kás felment a párttitkár szobájába és így szólt hozzá: — Figyelj ide, nálunk az üzemben valami nincs rendjén! A párttitkár nagyon megörült. — A jövedelmezőségre gondolsz, úgy-e? — Nem a jövedelmezőségről beszélek. Arról van szó, hogy a munkások csak ácsorognak és nem csinálnak semmit, mert nem kapnak anyagot és rajzokat. — De hiszen erről beszéltünk folyton — kiáltott a párttitkáv, és " örült, hogy végre valaki E1 gy állami üzem rosszul dolgozott. (Ilyesmi néha előfordul.) Nemcsak a számok mutatták ezt, hanem az emberek is. Ha beléptünk az üzem szerkesztési osztályára, vicceket mesélő férfiakat és nőket találtunk ott, akik kirándulásokat, összejöveteleket beszéltek meg, folytonosan ettek, ittak és dohányoztak. Az anyagosztályon a legkülönbözőbb dolgokkal foglalkoztak az emberek. Egyesek kártyáztak, mások regényt olvastak, s voltak olyanok, akik csak komoran maguk elé meredtek. Lent, a műhelyekben is rosszul dolgoztak, mert az anyagosztály nem kapta meg időben az anyag-jegyzékeket a szerkesztési osztálytól. A munkások nem kaptak rajzokat és nem kaptak anyagot. Álldogáltak, tisztogatták a gépeket és vártak. Várták a jobb időket. Mit kellene tenni? Először a kerületi szakszervezeti titkár jött az üzembe, összegyűjtötte a munkásokat és előadást tartott nekik a szocialista felhalmozásról. Hogy helytelen a munkaidő alatt álldogálni, és arra várni, hogy felülről megváltoztatják a dolgokat, azt nem mondta. Tudományos alapossággal elmagyarázta a munkásoknak, hogy a szocialista felhalmozás a szocializmus építése szempontjából rendkívül fontos, mert ez teszi lehetővé, hogy a nép érdekében új beruházásokat eszközöl* mák megértette, hogy miről beszéltek. — Miről beszéltek folyton? —■ kérdezte a munkás. — Mindenféle előadásokat tartottatok, da erről nem beszélt senki. Ezzel lement a műhelybe, ösz- szehívta a munkásokat és a következőket mondta nekik: »Rólatok van szó. Csak ücsörögtök itt és csodára vártok, ahelyett, hogy megrohamoznátok a szerkesztési és anyagosztályt, hogy becsületesen dolgozzanak és végre mi is dolgozni tudjunk. Mert ez a mi üzemünk és az ácsorgásnak és vakaród- zásnak meg kell szűnnie.« Egy szót sem szólt, a jövedel* mezőségről, sem a munka termelékenységéről vagy a szocialista felhalmozásról. A gyakorlati kérdésről beszélt, a munkáról. Ez voit az első olyan gyűlés, amelyen a munkások megértették, amit mondtak nekik. És a munkások cselekedni kezdtek. Felforgattak mindent és nem nyugodtál; addig, amíg valamennyire rendbe nem jöttek a dolgok. Egy év óta jól dolgozik az üzem. Ez megmutatkozik a számokban, de meglátszik az embereken is. Egy nap azt mondja a kerületi szakszervezeti titkár az üzemi párltitkárnak: — No lám, hát mégsem beszéltünk hiába. Igaz? 4 párltitkár mosolyogva vá* laszolt: — Persze, azért nem ártana, ha kicsit világosabban beszélnénk a munkásokkal, Az 1956. évi népgazdasági tervünk előirányzata szeriül a ; jövő esztendőben fejlesztjük állattenyésztésünket is. Az utóbbi , évek folyamán erősen elmaradt szarvasmarha- cs főként tchén- j állomány 880 000-ről 915 000-re emelkedik.
