Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-03 / 284. szám

A kecskeméti Vidám Szín h ut új darabja PÁRIZSI VENDEG A NOVEMBER 19-1 BEMU­TATÓ ÖTA változatlanul siker­rel kerül színre szombat és va­sárnap esténként a kamaraszín­ház új darabja, a »Párizsi ven­dég« című zenés vígjáték, ame­lyet Szigligeti Ede »Bajusz« cí­mű vígjátékából írt át Tabi László. Túlzásaitól eltekintve a mű jól plszórakoztat, mulattat. Ha még hozzávesszük Vincze Ottó nem nagyigényű, de dal­lamos, könnyű zenéjét, megért­jük a darab fővárosi és kecske­méti nagy közönségsikerét. A XVIII. században Koltay alispán, a felesége, Adelaide és buga, Erzsi Bécsben tartózko­dik. Adelaide rá akarja venni a férjét, hogy német módra öltöz­zenek, mert magyar ruhájuk miatt kinevetik őket. A férj el­lenáll, ragaszkodik a magyar vi­selethez. De amikor megérkezik Párizsból az asszony nagynénje, Thusnelda grófnő (a hitelezői elől szökik), még jobban felka­varodik a helyzet. Az asszony önérzetének hízeleg, hogy a grófnő be akarja vezetni őket az udvari körökbe, de csak úgy, ha parókásan jelennek meg. Koi- lay bajusza veszélyben forog. Hiába jelenti ki, hogy a »bajusz marad«, végül mégis enged. Ba­juszát levágatja, hogy kiábrán­dítsa- feleségé: a felsőbb körök léha életéből, és hogy leleplezze a grófnő aljas terveit. Nagy se­gítségére van leibhuszárja, Ban­di. A leleplezés sikerül: Thus­nelda grófnő kitartó udvarlójá­val, Hugolini gróffal visszamegy Párizsba, a Koltay-házaspár, Ba- bett és Bandi, Erzsi és udvarló­ja, Várközy gróf pedig Magyar- országra utaznak. Szendrey Ilona vitte színre Thusnelda grófnőnek, ennek a romlott, érdekhajhászó nőnek az alakját. Ö az előadás központi hőse, az ő alakításának jelentős része van a sikerben. Fellépése, biztos mozgása, sokszínű, árnyalt beszéde, énekszámai, szép toa­lettjei egyaránt exragadták a kö­zönséget. Szinte jelenetről jele­netre új meg új színnel csillog- tatta kiváló alakító művészetét, i Erdődi Kálmán a gróínő part­nere, Hugolini gróf alakításában kiforrott játékával tűnt ki. Ala­kításában a gáláns kalandokra leső, elpuhult, sőt puhány fő- j urat hozta a közönség elé. Alá- ; kítása elmélyültebb lett veina a mű eredeti társadalmi mondani­valója szerint is, ha a ravasz, romlott és önző gróf jellemvoná­sait is kifejezésre juttatta volna, j Vértes Nelly Babettet, a ko- j mornát játszotta. Sokoldalúan ; kidolgozott szerepe lehetőségeit mind megvalósította: báj, ked­vesség,' fiatalos pajkossúg, naiv- ság, mozgékonyság, vidámság árad játékából. A helyzetkomi­kumot is jól oldotta meg (gon­doljunk csak a páncélba öltözés kacagtató jelenetére). Méltó partnere volt Oláh György, aki Koltay legényét a tőle megszo­kott jó játékkal, sziporkázó jó­kedvvel elevenítette meg. Kitűnt alakításából Bandi magyar érzé­se, gazdájához való hűsége, Ba­béit iránti éledő szerelme, lele­ményessége. Mindkettőjük játé­kát, táncait, énekszámait sok­szor jutalmazta nyiltszíni taps­sal a közönség. A nagyvilági élettől megszé­dült, ravaszkodó fiatalasszony, Adelaide szerepében jó alakítást nyújtott Gyólai Viktória. Hatá­rozott íeliépése, tisztán csengő hangja tetszett a közönségnek. A Koltay alispánt alakító Csa- jányi Györgynek tetszett férfias megjelenése, szép hangjai. A ma­gyar úr férfiasságát, büszke ma­gatartását. azonban merevséggel helyettesítette, pedig szerepében lett volna lehetőség sokszínű alakításra. Játékának merevsége csak a harmadik felvonásban ol­dódott fel, amikor megleckéz­tette a feleségét, és a bonyoda­lom megoldásában szerepe sze­rint is döntően részt vett. Veszeley Mária kedvesen, fia­talosan játszotta Erzsi szerepét. Alakításába azonban több élénk­séget kellett volna belevinnie. Fáy László Várközy grófot jó megjelenéssel, de nem eléggé közvetlenül alakította. Déri Éva rendező a fővárosi előadás stílusát követte, figye­lembe véve a kis színpad adott­ságait. Várkonyi Sándor kis ka­marazenekara jól látta el a ze­nekari kíséretet. A díszletezést igen egyszerű eszközökkel oldot­ták meg. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy a szereplők j'átéka jelentősen hozzájárult az új kamaradarab sikeréhez. Megvan tehát a lehe­tőség, hogy kamaraszínházunk jó előadásokkal szórakoztassa a közönséget. A darabok igénye­sebb kiválasztása azonban nem elhanyagolható feladat. Kiss István, a TTIT tagja. S r a b a d s x á B 1 á « i hírek A község területén vízvezeték­hálózat építése van folyamat­ban. A tüdőgondozó intézetbe már bevezették az ártézivizet. A kenyérüzemhez most vezetik, de hamarosan sor kerül az iskola, a bölcsőde, a napközi, a vendég­lő és a tanácsháza bekapcsolá­sára is a vízhálózatba. Az 50 000 forint értékű törpe vízmű rész­ben állami támogatásból, rész­ben pedig a községben jegyzett ; békekölcsön részesedéséből épül..) * A szabadszállási vasútállomás területén a MÁV Mélyfúró Vál­lalat dolgozói sikeres munka után a mai napon adják át ren­deltetésének az új mélyfúrású ártézikutat. A 183 méter mély­ségű kút — ami több, mint 100 ezer forintért készült — igen bő­séges, jóitalú vizet ad. A Társadalombiztosítási Tanács javaslata alapján A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat TT-tanácsához sok segélyezési kérelem érkezett. A bizottság személy szerint mér­legelve a kérelmek jogosságát, elsősorban Lipóczki Sándornak juttatott 200 forint segélyt gyógy­szervásárlásra. Berente János ugyancsak 200 forint segélyben részesült. A bizottság tagjai szülési se­gélyként 1050 forintot juttattak a szervezett dolgozóknak. Há­zassági segélyt Szurcmi József és Virág István kapott. Novem­berben összesen 2000 forintot fi­zettek ki segélyezés címén. Há­rom dolgozó kérelmét elutasítot­ták, mert nem látták indokolt­nak á segély megadását. Építők szabad egyeteme Kéthetenként pénteken dél­után az Építők Megyei Kultúr- otthonában segédmunkások, mű­vezetők, technikusok gyűlnek össze és hallgatják meg a mű­szaki szabad egyetem előadásait. Az első előadás már megvolt. Hetvenen vettek részt. . Az előadáson az »Általános szerkezeti megoldásokról« folyt igen termékeny vita. A vita le-’ zárása után filmvetítés követke­zeit a munkavédelem feladatai­ról. Tegnap tartották meg a máso­dik előadást, A hallgatók a »Fa­lazatok méretei, fejlett falazási módszerek és azok szerszámai« című előadás után a kazincbar­cikai sóraktár építkezésének filmfelvételeiben gyönyörködtek. Kossuíh-díjas nevelő Kecskeméten Vermes Miklós Kossuth-díjas nevelő, a csepeli gimnázium ta­nára a pedagógus szakszervezet meghívására november 29-én Kecskeméten a Pedagógusok Szakszervezete Kultúrotthoná- ban »A fizikai kísérletezés ta­pasztalatai« címmel tartott elő­adást. Az ankéton részt vettek a kecskeméti és környékbeli kö­zépiskolai és általános iskolai nevelők teljes számban. Az elő­adó értékes tanácsokat adott, miképpen lehet a legegyszerűbb eszközökkel bemutatni a tanu­lóknak a piknométeres fajsúly* mérést, a területi-feszültség mé­rését, a súlypont megállapítását. Az előadást meleghangú meg­beszélés követte, melynek során a fizikatanárok közül főleg Sze- rnerei Endre, a Katona József Gimnázium tanára adta át ta­pasztalatait. Jutalom a legjobb szakszer­vezeti bizalmiaknak A Bács-Kiskun .megyei Építő­ipari Vállalat szakszervezeti bi­zottsága a főbizalmiak és bizal­miak részéie, akik a legjobb munkát végezték, emléktárgyat nyújtott át. Szabi) József, Virág Mária, Dicendi Lajosné, Misz- kuly Miklósáé kapott tárgyjutal­mat. Befejeződtek a szakszervezeti választások A pedagógus Szakszervezetek nőszervezeteiben, járási szer­veiben befejeződött a választási Tizenkét járási-, városi bizottsá­got választottak. A választások* nál 60 szakszervezeti tag új ve­zetőként kezdte meg munkáját) A megválasztottak közül 83 a felszabadulás óta szakszervezett munkát végez. Vezetőségi tag­nak 10 hivatalsegédet is bevá­lasztottak. A kunszentmiklósi járásban 8, a dunavecsei járás­ban 4, a bácsalmási járásban 2, a kiskőrösi járásban 8, a kiskun- halasi járásban 5. a kalocsai já­rásban 3, a félegyházi járásban 3 új vezetőségi tagot választottak. Üdültetés A pedagógus szakszervezel központi vezetősége a téli szünet idejére — december 21-től ja­nuár 14-ig — Mátraszentlászlón, Mátraszentimrén és Budapesten turista állomásokat szervez. A jelentkezés módjáról, a tudni­valókról a járási szakszervezeti bizottságok tájékoztatják az alapszervezeteket. A pr c> jk. lengyel hatéves terv BE UTÄ 11‘ « ti a s»- y » l> I» a I k » t á is a Krakkótól nyolc kilométernyire egy­re nagyobb méretekben bontakozik ki Nowa Huta, a népi Lengyelország első szocialista városa. Öt év alatt itt épült fel Lengyelország legnagyobb kohászati kombinátja, amelyet Leninről nevez­lek el. »Nem egy nap alatt épült Krakkó« — mondja a régi lengyel szólás. Igaz is. Krakkó hosszú évtizedekig, sőt évszá­zadokig épült. Newa Huta viszont a lüktető, gyorsütemű építkezés jelképe. Van valami jelképes abban is, hogy az ősrégi, nagymúltú Krakkó mellett épült fel Nowa Huta, az új szocialista város. Villamosvasúttal néhány pere alatt Krakkóból Nowa Hutába érünk. A múlt évben megindult a termelés az első nagyolvasztóban, az első Martin- kemenc-ében, valamint egész sor más részlegen. Az idén újabb sikerek koronázták a serény dolgozók munkáját. Néhány héttel ezelőtt üzembe helyezték a má­sodik nagyolvasztót és a 370 tonnás második Martin-kemencét. Villamos- snergiát fejleszt a nagy erőmű, füstól ? két kokszolókemence, a korszerű nengerde egyik részlegében szintén rolyik már a termelés. Az eddigi munkálatok során 800 mil­iő téglát használtak fel. A kombinátban a legmesszebbmenően érvényesül a tökéletes gépesítés. Az myagszállítás szalagrendszerű berende­lésekkel, hatalmas emelőgépekkel, da- ukkal, felvonókkal és önürítő vágó­tokkal történik. A munkaszervezés îgyik igen fontos eleme a termelési fo­lyamatok automatizálása. Széleskörű alkalmazást nyernek az önműködő mé­rőműszerek, valamint a technológiai folyamatok helyességét ellenőrző beren­dezések. A közeljövőben újabb Martin-kemen­céket és kokszolókat helyeznek üzembe, teljesen kibővítik a "korszerű henger­eiét. A 750 méter hosszú hengerdébe évente 2 800 000 tonna acélt hengerel­nek majd. Nemsokára a kombinát évente több, mint másfél millió tonna acélt ..’s hengerelt árut fog termelni, rb-'.t . mint a háború előtti lengyd tohóu • .v".’L'véve, A városnak ma már csaknem 80 000 lakosa van. Sokszáz lengyel gyermek születési bizonyítványában Nowa Huta szerepel, mint születési hely. öt év alatt számos szociális és kulturális intéz­ményt létesítettek itt, sok üzletet, ven­déglőt, cukrászdát, stb, építettek fel ebben az új városban. A Szovjetunióból eddig 56 000 tonna gép és műszaki felszerelés, 96 000 tonna tűzálló anyag érkezett Nowa Hutába. Nap-nap után futnak be a Szov­jetunióból érkező ércszállítmányok. A megvalósult szocializmus országa bocsá­totta Lengyelország rendelkezésére a műszaki dokumentációt. Szovjet szakem­berek a helyszínen nyújtanak hathatós segítséget. A lengyel »ép méltán büszke Nowa, Hutára, a hatéves terv legnagyobb békealkotására, Évül Nowa Huta ktkpunti tere. 4 Néouisáq szakszetvezeli rovaia

Next

/
Oldalképek
Tartalom