Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-02 / 258. szám

A GENFI HELYZET À külügyminiszterek a hivata­los teljes ülésen kívül is talál­koznak egymással. Hivatalos je­lentést adtak ki arról, hogy* szombaton este az ülés után Mo­lotov elvtárs és Macmillan kül­ügyminiszter között hosszabb megbeszélés zajlott le, vasárnap pedig Dulles amerikai külügyi minisztert látta vendégül Molo­tov elvtárs. Mindkét megbeszé­lésen hosszabb beszélgetés folyt a közel-keleti problémákról. A külügyminiszterek értekez­lete hétfőn megkezdte a harma­dik napirendi pont, vagyis a Ke­let cs Nyugat közötti általános kapcsolatok kérdésének tárgya­lását, ugyanakkor azonban foly­tatja az első napirendi pont, az európai biztonság és a német kérdés vitáját is. A harmadik napirendi pont­hoz mind a négy külügyminisz­ter hozzászólt, majd két javas­latot terjesztettek elő, Molotov a Szovjetunió javaslatát, Dulles, l'inay és Macmillan pedig a kö­zös nyugati javaslatot. A javas­latokat szakértőknek adták at, akik november 10-én terjeszte­nek elő jelentést erről. Visszatérve az első napirendi ponthoz, Molotov a szovjet küldöttség nevében előterjesztette az európai biztonságra vonat­kozó kiegészítő javaslatot, amelyben javasolta, hogy hoz­zanak létre a Kelet és a Nyugat közölt ellenőrzési övezeteket, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a velük szomszédos államok területén húzódnának. Macmillan megje­gyezte, hogy a szovjet javaslat rendkívül érdekes és nagyíontos- í.ágű gondolatokat tartalmaz. Az első napirendi ponttal kap­csolatban —• mint ismeretes — javaslatot nyújtott be a szovjet küldöttség és közös memorandu­mot a három nyugati küldöttség. E javaslat-tervezetek vitája so­rán a nézeteltérések így foglal­hatók össze: a nyugatiak memo­randumáról a szovjet küldött­ség véleménye az, hogy c javaslat a helyzet realitá­sainak figyelmen kívül ha­gyásával a német egység helyreállítását helyezi az európai biztonság problémá­ja elé, ugyanakkor pedig nem Ismeri el a német egység helyreállításában a két Németország közreműkö­désének szükségességét. Emellett mint V. M. Molotov mondotta, az európai biztonság emlegetése a nyugati javaslatban jobbára formális jellegű. Azért formális jellegű, mert benne mindent egy feladatnak rendelnek alá, még­pedig annak, hogy lehet elérni az *gész, méghozzá a remilitari- zált Németország bekapcsolását az észak-atlanti tömbbe. A szov­jet küldöttség tehát éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai biztonságot ne bi­zonyos országcsoport érde­keinek szempontjából, ha­nem Európa minden népének szempontjából vizsgálják. A nyugati küldöttségek vezetői a szovjet javaslattal szemben azt hozták fel, hogy az egyrészt megismétlése a kormányfők ér­tekezletén benyújtott javaslat­nak, másrészt pedig Németor­szág egységének kérdését nem tárgyalja. E kifogásokkal kap­csolatban Molotov rámutatott arra, hogy a kormányfők irányel­veinek első pontjában előbb van szó az európai bizton­ságról, mint Németországról és egyébként is, a német problé­mára vonatkozóan a Szovjetunió még előterjeszti javaslatait. Ami az európai biztonság megterem­téséről szóló szovjet javaslat »régi« voltát illeti, ezzel kapcso­latban a helyzet az, hogy a ja­vaslatot nem vizsgálták meg a kormányfők értekezletén, mint ahogy nem vizsgálták mpg az európai biztonság kérdésére vo­natkozó egyéb javaslatokat és elgondolásokat sem. A miniszte­rek kapták azt a megbízást, hogy ezeket a mostani értekez­leten vizsgálják meg. Szóbakerült még az a kérdés, hogy kollektív biztonsági szerve­zetnek tekinthető-e az Atlanti Szövetség és a Nyugateurópai Unió. Dulles, Macmillan és Pi- nay egyaránt azt állították, hogy szerintük a Szovjetunió azért nem léphet be az Északatlanti Szövetségbe, mert a Szovjetunió­nak és az észak-atlanti tömbnek különbözőek a céljaik. Molotov rámutatott, hogy a világ népei számára alapvető kérdésben, a béke védelmének és a biztonság megóvásának céljai közösek kell, hogy legyenek. Ha az AtlanLi Szövetséget és a Nyugateurópai Uniót kollektív biztonsági tömö­rülésnek minősítik, akkor ugyan­ilyen alapon lehet felfogni az Entente-t s a Hármasszövetséget, sőt a második világháború előtti Antikomintern paktumot is. — »Nem gondoljuk azonban — mondotta Molotov —, hogy kö­zülünk bárki is egyetérthet az említett katonai csoportosulások ilyentén értékelésével.« Az eddigi napok eseményeit abban lehet összefoglalni, hogy a nyugati hatalmak a tava­lyi berlini értekezlethez vi­szonyítva előrevezető lépést teltek az európai biztonság szükségességének elismerésé­vel. Ezáltal u három hatalom állás­pontja közelebb került a Szov­jetunió álláspontjához. A hétfőn beterjesztett szovjet kiegészítő javaslat pedig jelentős mérték­ben megjavította a siker kilátá­sait. * Ez történt a nagyvilágban GENF. Dulles amerikai kül­ügyminiszter kedden reggel re­pülőgépen elutazott a spanyol fővárosba. Még kedden este visszatért Genfbe. Pinay francia külügyminiszter repülőgépen Párizsba utazott. Mose Sárét izraeli miniszterelnök pedig kedden délelőtt külön repülő­gépen elutazott Géniből. PÁRIZS. A francia nemzet- gyűlés kedd délelőtti ülésén 265 szavazattal 239 ellenében el­fogadta a lajstromos, egyfordu­lós arányos szavazási módszert — jelenti az AFP. LONDON. Az AEP jelenti, hogy Harold Stassen, Eisenhower elnök tanácsadója, hétfőn este Londonba érkezett. Stassen az angol fővárosból először Rómá­ba és Párizsba látogat el, majd Genfbe utazik, ahol részt vesz a négy külügyminiszternek a le­szereléssel kapcsolatos tárgyalá­saiban. BELGRAD. A belgrádi rádió jelentése szerint november 10-re összehívták a jugoszláv nemzet­gyűlés két házát. Az együttes illésen Szvetozar Vukmanovics- Ternpo, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke az ország gazdaságpolitikájának alapel­veiről tart beszámolót. Kocsa Fopovics külügyi államtitkár a külpolitikai helyzetről mond be­szédet. Illést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács kedden a MEDOSZ kultúrtermé­ben ülést tartott. Az ülésen Tisza József, a Termelőszövetke­zeti Tanács titkára tartott be­számolót a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és felada­tairól. Bevezetőben ismertette az őszi munkák állását, majd han­goztatta az őszi termények gyers betakarításának és az őszi vetésnek fontosságát. Ezek után áttért a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetének és felada­tainak méltatására. A termelő­szövetkezeti mozgalom fejleszté­sében elért eredményekhez hoz­zájárult az is — mondotta, — hogy ez évben termelőszövetke­zeteink a növénytermelésben már maguk mögött hagyták eredményeikkel az egyéni pa­rasztokat. A termelőszövetkezeti gazdálkodásban bekövetkezett javulás eredményeként ez év­ben a termelőszövetkezeti tagok jövedelme általában eléri, gyakran meg is haladja a jól gazdálkodó középparasztok jö­vedelmét. A termelőszövetkezetek most zárják le az 1954—55-ös gazda­sági évet. A Termelőszövetke­zeti Tanács elnöksége felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a zárszámadásig gondoskodjanak minden esedékes tartozás rende­zéséről. Tartsák meg az alap­szabálynak azt a rendelkezését, hegy a tagoknak további ré­szesedést csak az esedékes közös tartozások kiegyenlítése után oszthatnak. Az idei kedvező ter­méseredmények lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek az új gazdasági évet hátralékok nélkül kezdjék meg. Ne legyen olyan termelő­szövetkezet, ahol a közös ál­latállomány részére nem bizto­sítanak az új termésig elegen­dő takarmányt. Teremtsenek .minél kedvezőbb feltételeket a Me*ghexúödöit as irodalomtörténeti kongresszus Kedden reggel a Magyar Tu­dományos Akadémia dísztermé­ben megkezdődött az Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya és a Magyar Irodalom- történeti Társaság rendezésében az irodalomtörténeti kongresz- szus. A kongresszus tárgya; A realizmus kérdései a magyar irodalomban. A kongresszus megnyitó ülé­sének elnökségében helyet fog­lalt Andics Erzsébet akadémikus, az MDP Központi Vezetősége Tu­dományos és Kulturális Osztá­lyának vezetője, Erdey-Grúz Tibor akadémikus, oktatásügyi miniszter, Bognár Rezső, a Ma­gyar Tudományos Akadémia fő­titkára, Veres Péter, a Magyar írók Szövetségének elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia több tagja. A kongresszust Lukács György akadémikus nyitotta meg. Üd­vözölte a külföldi vendégeket. Ezután Lukács György aka­démikus megtartotta elnöki meg­nyitó beszédét. (MTI) NOVEMBER 7-ÉN ÜNNEPLI a szovjet nép és az egész haladó em­beriség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját, a világ első szocialista államának születésnapját. Az Októbert Forradalom nyomán új társadalom született, a szocialista társadalom. Ebben a társadalomban az ifjúságnak is gyökeresen megváltozott az élete. A cári Oroszországban a korai és em­bertelen munka, éhezés, tudatlanság volt az ifjúság osztályrésze. Lenin elvtárs írta 1699-ben: -A munkanap mérhetetlenül hosszú, eléri a 17—19 Diát, meglátják, hogy már 5—6 éves gyermekek is beleszakadnak a munká­ba, hogy a munkások egy egész nemze­déke állandóan éhezik és lassan éhen- pusztul.« A nagy nyomor miatt a sze­gényparasztok között igen elharapód­zott, hogy eladták lányaikat, fiaikat. Sztálin elvtárs erről 1912-ben így irt: ♦Lehetetlen ölhetett kézzel nézni, hogy az éhező apák és anyák könnyes szem­mel "potomáron« adják el lányaikat és liai kát!« Ugyanez volt a sorsa a munkásság és dolgozó parasztság gyermekeinek az úri Magyarországon. Vass Zoltán elv­társ "16 év a fegyházban« című könyvé-' ben írja: "A fiatalság éléé: kilá­tástalanná vált. Tanonc segéd­munkás sehol sem kellett. A munka: a jelentkezőket mindenütt rideg tábla fogadta: »Munkáslelvétel nincs!« A menhelyek, melyek azelőtt kiöregedett és utcára lökött munkásoknak adtak nyomorúságos fedelet, most a testi is szellemi romlás útjára került íiata,­Az Októberi Forradalom és az ifjúság ság »otthonaivá« váltak. Az a kevés szerencsés ifjú, aki munkához jutott, 14—16 órát robotolt 6 pengős hetibé­rért.« MA IS HASONLÓ a helyzete a kapitalista országok ifjúságának. A Frankfurter A-llgemeine Zeitung írja: "1952-ben 5279 hallgatója volt a mama­frankfurti egyetemnek. Ezeknek a diá­koknak mindössze 3 százaléka kapott ösztöndíjat. A hallgatók 61 százulcka küldöncként, kutyasétáltatóként, utca­seprőként keresi kenyerét.« Oroszországban az Októberi Forra­dalom után megnyílt az út az ifjúság előtt a felemelkedés felé. A fiatalok­ról, mint a kommunizmus jövendő épí­tőiről gondoskodtak. Biztosították számukra a tanulás lehetőségét. Telje­sen felszámolták az analfabétizmust. A Szovjetunióban ma már 57 millió em­ber tanul, köztük több, mint 3 millió tőiskolákon és technikumokon. A szocialista társadalomban isme­retlen fogalom a munkanélküliség. A szovjet ifjúság ezt csak az öregek visszaemlékezéseiből ismeri. A szovjet fiatalok hősies munkát végeznek a ter­melésben és a kommunizmus építésé­ben. Példa erre a szűzföldek meghódí­tása, melyért több, mint 200 000 fiatal indult harcba. A munka és a tanulás mellett bőven van lehetősége az ifjúságnak a szóra­kozásra, kultúr- és sportígényeik kielé­gítésére. Több, mint 360 000 könyvtár. 680 színház, hangversenyterem és cir­kusz, 60 000 mozi, 123 000 klub várja a dolgozókat, köztük a fiatalokat. A SZOVJETUNIÓ Kommunista Pártja, annak vezetői mindig nagy gon­dot ioidítoLtak az ifjúságra, az ifjúság közötti pártmunkára, az ifjúság neve­lésére. Lenin útmutatásai szellemében hozta létre a Bolsevik Párt a Kom- szomoit, a szovjet ifjúság hatalmas, harcos szervezetét. A Komszomol min­den sikerének és eredményének forrá­sa a párt vezetése. A párt irányítása és gondoskodása, Lenin és Sztálin messzemenő útmutatásai adtak erőt, bátorságot és győzniakarást a Kom- szomolnak, a legnagyobb nehézségek legyőzésében a munka és a harc me­zején. A Komszomol 37 éves múltja valóban nagyszerű példa aria, hogy az ifjúság mindig és mindenütt ott voit a part mellett, ahol a legnehezebb fel­adatokat kellett megoldani. A Ml PARTUNK IS a bolsevikok példáját követve, mindig döntő felada­tának tekintette az ifjúság között végzett munkát. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja már 1918-ban hoz­záfogott az ifjúság megszervezéséhez. Az ellenforradalmi rendszer éveiben is szervezte, tanította az ifjúságot és a legjobb elvtársakat bízta meg a KIMSZ irányításával. A felszabadulás után pártunk, a Komszomol hoz. hasonló kommunista most megkezdett gazdasági év*; termelésére és a jövő évi köte­lezettségeik teljesí tésére. Míg a termelőszövetkezetek ai növénytermelés ter ületén komoly! előrehaladást tettek, Igen jelen-! tős elmaradás va n az áüatte-l nyésztés, különösen a kö-í zös állatállomány,: elsősorban ai szarvasmarha-tenyésztés terén; j Termelőszövetkezeteinkben át sertéstenyésztés területén, a ja- vulás ellenére, továbbra sem ki-* elégítő a helyzet. Tfermelőszövet-i kezeteink többségében nem ai sertéshízlalás az felső, hanem a rnalacnevelçs. Ezen túlmenőéin a legfőbb hiba, hogy kévé» mind a szálas-, njiind az abrak­takarmányuk, de különösen ku­koricavetésterületük. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztése nem lehet? kampánymunka, mert az állandót jellegű feladat, s a fejlesztés ér­dekében a párt- és állami szer­veknek egyaránt, egész évbe rr folytatni kell a politikai felvi­lágosító és a gazd asági szervező­munkát. A tsz-fej lesztés munkáit* az ellenség igyekszik minden: módszerrel akadályozni. Erra elsősorban a tsz-tagoknak kel it felkészülniük, akjík a leghatha- tosabban tudják visszaverni* leleplezni az ellenséges hírve­réseket. Nagyon gyakran találkozunk* helytelen állásfoglalással, hely­telen nézetekkel, melyek az ala­csonyabb típusolt lebecsülésé­ben, vagy egyéb módon mutat­koznak meg. Az alacsonyabb» típusokra szükség van, mert1 dolgozó parasztságunk egy résza még nem képes megérteni é* elfogadni a fejlettebb forma he­lyességét, ezt 'mint egyszerűt formát magáévá teszi. A baj az* hogy nem foglalkozunk meg­felelően az alacsonyabb típusúi tszcsk-kel. ; A mezőgazdaság szocialista át­szervezése nagyon sokrétű é3 rugalmas munkát igényel. Az elkövetkező napok rendkívül; fontos politikai feladata a zár­számadási közglyűlések alapos előkészítése, Munkánkat úgy kell végezni, hogy 1956-ban a régebben alak ült termelőszövet­kezetek tovább Növeljék termés-, eredményeiket. Különös gondot kell fordítani ajz állattenyésztés telén lévő elmaradás megszün­tetésére, Látnunk kell azt is* hogy a meglévői termelőszövet­kezetek jövő uvl gazdálkodási eredményeit nagy mértékbei'» befolyásolja, hcjgy a termelő- szövetkezetek niilyen termelési tervet és bevétel—kiadási költ­ségvetést készítenek. A beszámolót! vita kö vette. ifjúsági szövetség létrehozását tűzte ki célul. A párt útmutatásával és segítsé­gével született meg a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. DlSZ-íiatijljaink, a hős lenini Komszomol jjiéldáját követve napról-napra jobban kiveszik részüket a termelésbe!, a szocializmus építésé­ből. Ifjúságunk a muűkahőstettek szép példáját nyújtotta Sátáünváros, Ka­zincbarcika építésénél, az üzemekben, gépállomásokon, term,elősző vet kezetek­ben folyó szocialista műn ka verseny ék­ben. Az Októberi Forradalom tehát fordu­latot jelentett az ifjúság életében. Megnyitotta siámára a gondtalan ifjú­kor, a tanulás lehetőse ge, a biztos jövő, a felemelkedéshez vezető útat. A Szov­jetunió és a nípi demokráciák fiataljai­nak boldog élete jjpéldaként áll a tőkés országok ifjúsága előtt. A vi­lág ifjúsága hatalma.s, világot átfogó demokratikus mozgalomba fogott ösz- sze, hogy kharcolja legéletbevágóbb érdekeit, jógiit, hogy emberi módon és békében «Illessen. A Demokratikus Ifjúsági Vi&gszövets ég zászlaja alá napról-napra több fiatal tömörül. Példa erre a Világfjúsági Találkozók egyre nagyobb sikeei. AZ OKTÓBERI FORRADALOM magvai terrrikeny taűajra találtak a fiatalok szívben. A.. világ ifjúsága nagy rokoniénvvel kiséri a lenini Komszomol munkájú t, mely hősiesen dolgozva síiti a pártot a kom­munizmus éhesében es zászlóvivője s világ mindé fiatalj; a boldogabb cic­iéért folyó üzdelemr. iek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom