Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-09 / 263. szám
A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL «§O^C§C§CK^SCK@C§drC3C§CK§CS<KSCSCLc§< 4 HOLD r A szovjet tudomány képviselői évek óta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy megtelelő rakéták segítségével megvalósítják a bolygók közti térségbe, illetve a Holdba való juttatását különböző mérőműszereknek, rádiójeleket kibocsátó, sugárzásjelző készülékeknek. A tudományos megalapozottságú tervek szerint az első lépés az lesz, hogy a legközelebbi esztendőkben mesterséges bolygót bocsátanak a földi légkör legfelső rétegeibe. A bolygóknak az lesz a feladatuk, hogy egy-két napon keresztül a föld körül meghatározott pályán keringenek és táv- vezérlésű műszerekkel a mérések eredményeiről rádióhullámokat bocsássanak ki magukból. A rádióhullámok által felfogott jelekből különböző tudományos célra felhasználható adatokat lehet kapni, amelyek betekintést engednek a magas légkör viszonyaiba és megismertetik a tudósokkal a föld legkülső határainak sugárzási viszonyait. Az első lépést — természetesen többlépcsős rakéták fel- használásával — követné a bolygók közti térbe való repülés. J. Lebcovics, a Központi Szovjet Aero Klub asztronautikai (űrhajózási) szakosztálya rádiótávvezérlési bizottságának elnöke így nyilatkozott a holdrakétáról: "•Úgy gondoljuk — mondja a neves tudós —, hogy a következő 5—10 év folyamán megvalósítható a bolygók közti térségbe és a Holdra való repülés. Ennek realitása szilárd, tudományos alapokon nyugszik. Megkeressük a leggyorsabban odavezető utat. Ezt az utat a technika legfiatalabb ágazata, a rádiótávvezérlés nyitja meg számunkra. Mi újat hoz a rádiótávvezérlés a világürrepülésben? Mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy a világűrbe és a legközelebb eső égitestekre ember nélküli rakétákat küldjünk, anélkül, hogy megvárnánk az emberi kísérettel működő rakéták indításához szükséges tudományos kutatások végső eredményeit. megállapíthatják, melyik a legveszélytelenebb út a mozgó laboratórium számára. A Holdbéli képek továbbítása bizonyos mértékig olyan lesz, mint a közönKépeink a szovjet tudósok űrhajózási tervei alapján a jövőbe mutatnak. Az első kép a Hold felületét körülutazó emberekkel ellátott űrállomás elképzelt rajzát mutatja. Az űrállomás tartályai körül megfelelő »búvárruhába« bújtatott emberek mozognak. Lent a Hold jellegzetes kráterei láthatók. Második képünk az első embereket szállító Holdrakéta megérkezésének .pillanatát ábrázolja a Hold felszínére. A rakétamotorok a Hold felszíne felé irányítva csökkentik a zuhanás sebességét és lehetővé teszik a nagyobb zökkenéstől mentes leszállást. séges televíziós adás. A Holdból kibocsátott televíziós rádióhullámokat bármelyik televíziós készülékkel rendelkező földi lakos felfoghatja. A rakétia elindítását, repülését, mozgatását és leszállását a rakétán és a földön lévő szerkezetek segítségével, rádió útján történő irányítás útján hajtjuk végre és ellenőrizzük, önműködő műszerek és berendezések rádión továbbítják tudósainknak a szükséges adatokat. A rádión irányított rakéták megszerkesztése, a sugárhajtómű megteremtésének első lépésével kezdődött. Már több mint 400 kilométeres magasságban repüllek ember nélküli rakéták, ön- működőek voltak, rádión irányították őket. Meg van a lehetősége annak is, hogy igen jól kihasznált területű, műszerekkel felszerelt egész kis laboratóriumokat létesítsünk. Ezek a laboratóriummal ellátott rakéták különböző, rádión irányított, röp- pályákon mozognak és a későbbiekben a föld körül is repülnek majd. A műszerek áramellátására célszerű lesz ' a nap sugárenergiáját villamos energiává átalakító berendezéseket alkal- mazni. Más kozmikus laboratóriumokat hordozó rakéták segítségével tanulmányozhatjuk különböző anyagok és kísérleti állatok viselkedését a világűrben 'Az ember első holdrepülését rádión irányítható, önműködő rakéták útjának kell megelőznie. Mielőtt az ember a Holdba repülne, tisztáznia kell, mivel ta- lálkozhatik útja során az alkatára nem szabott világban. Hogyan történik ez? A Földről irányított rakéta kis tankra emlékeztető, hernyótalpas, mozgó laboratóriumot bocsát ki magából a Hold felületén. Ez a hernyótalpas jármű a Földről rádió útján kapja az irányítást. Felszerelik önműködő műszerekkel, amelyek leadják majd jelentéseiket a földi tudósoknak. ^Televíziós készüléket is szerelnek majd a mozgó járműre. Ennek a segítségével tudósok megvizsgálhatják a Hold felületét, Harmadik képünk már azt a jövőbeni helyzetet mutatja be, amikor a Hold felszínén megjelennek az első személyszállító rakétákkal ideszállított tudományos kutatócsoportok. A kutatók a Hold légkörnélküli térszínén nyomásálló, különleges búvárruhákban mozognak és amint a kép mutatja, tudományos műszerekkel végeznek megfigyeléseket. Természetesen mindez még a távoli jövőben valósulhat meg, hiszen addig, amíg az önműködő rakétákkal kutatják az ember számára .legjobb életlehetőségeket a szomszéd bolygók felszínén, az ottani különleges, földi élethez nem hasonló viszonyok mellett, még hosszú idő telik el. Az bizonyos, hogy a világ tudósai — köztük a kiváló szovjet kutatók — elvben már ma sem tartják lehetetlennek az űrhajózást és a tudomány jelenlegi állása szerint is tisztázva vannak az űrhajózás legalapvetőbb technikai és fizikai problémái. Háziasszonyok figyelem! A háziasszonyok örömére és a házi munka megkönnyítésere a Kecskeméti Sütőipari Vsllalat Kecskeméten, Szegedi Lajos utca, Gáspár András utca, Dózsa György út, Cserép utca, Kádár utca, Sétatér utca, Klapka utca és a járási sütőüzemekben naponta reggel 8-tól déli 12 óráig lisztért kenyeret cserél. — 1 kg lisztért a Vallaiat kiszolgál 1,36 kg kenyeret es ezért a cseréltető tartozik kg-ként 0,60 Ft, sütési dijat fizetni. 585 Pedagógus továbbképzési nap Kiskőrösön Nevelőink szakmai továbbképzésére az utóbbi években többféle kísérlet történt. Ezek közül azonban intézményesnek csak a tőiákolai levelező oktatást tekinthettük. Az egyéb, szükség- szerű megoldások nélkülözték a nevelők önálló kezdeményezését, az oktató, nevelő munka problémáiban való rendszeres elmélyülést, s elsősorban is a nevelők belátásán alapuló önkéntességet. Az idei tanévnyitó rendelet világosan rámutatott erre. Éppen ezért nagyjelentőségű az a kezdeményezés, mely a kiskőrösi nevelők részéről indult el és amelyekről az alábbiakban lesz szó. Októberben továbbképzési napot rendeztek Kiskőrösön, melyen a nevelők önkéntesen vettek részt. Ezen szabtak irányt a járásszerte megalakult önkéntes szakmai munkaközösségeknek a továbbképzés megszervezésére. Október 26-án a járás majdnem valamennyi nevelője Kiskőrösre utazott a továbbképzési napra. Megérkezett Budapestről a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet előadóinak és tanszékvezetőinek csoportja is Vámosi Nándor igazgatóhelyettessel az élen. A magyar nyelv és irodalmi, a biológiai, a matematikai az alsó tagozati tanszék kiküldöttei között ott volt az Országos Pedagógus Szakszervezeti Központ megbízottja is. A továbbképzési napon egész sor szakmai problémára kaptak választ a nevelők a legkiválóbb előadók által vezetett ankétokon. A szünetben a legkülönfélébb szakosok egymással elkeveredve cserélték ki észrevételeiket. Valamennyien egy véleményen voltak: ezt várták évek óta. A közös ebéd után az előadók, a járási oktatási osztály kiküldöttei a járási tanács VB-elnö- kével együtt értékelték a nap eredményeit. Vámosi Nándor elvtárs, a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet igazgató- helyettese záróbeszédében így foglalta össze a nap eredményeit: — Tény, hogy a kiskőrösi továbbképzési nap rendezése során szerencsésen találkozott a VB, az oktatási osztály és a szakszervezet ügyszeretete. A legnagyobb eredmény azonban mégis az, hogy a kiskőrösi járás nevelői önmaguk is ráébredtek a továbbképzés fontosságára. — Számunkra a legbiztatóbb, hogy a kiskőrösi továbbképzési nap a nevelők, a munkaközösségek kívánságára jött létre, hogy a továbbképzési nap anyagát is a nevelők gyakorlati munkájából fakadó kívánalmak szabták meg. A járás nevelői a továbbképzési napot az immár rendszeressé vált önkéntes továbbképzés állomásaként fogták fel, amelynek útmutatása alapján kívánják folytatni járásszerte az oktató, nevelő munkát és az ettől elválaszthatatlan önképzést; A kiskőrösi járás nevelőinek, oktatási osztályának, a pedagógus szakszervezetnek és a járási tanács végrehajtó bizottságának kezdeményezése. éppen ezért példamutató az egész megye, az egész ország pedagógus társadalma számára. Vorák József, megyei továbbképzési előadó Sikeres ankét a kézimunka-tanításról Kecskeméten Jól illeszkedett bele a szak- szervezet Bács-Kiskun megyei, bizottsága által szervezett ankétok sorozatába az, amelyet a közelmúltban tartott Bakos Jó- zsefné, a kecskeméti zenei általános iskola nevelője Kecskeméten, az egybegyült 140—150 kecskeméti és járásbeli nevelő előtt. Az előadás az általános iskolák alsó négy osztályába bevezetett kézimunka-tanításról, annak legjobban bevált módszereiről szólt. Egyidejűleg átmeneti tanmenet is készül a tantárgy bevezetésének a megkönnyítésére. A részletes kidolgozásra Bakos Jó- zsefné kapott megbízatást. A munkában Kubinyi Dóra alsó tagozati nevelő, dr. Bakai Ti- borné tanítóképző intézeti rajztanár és Fekete József igazgató nyújtott segítséget. Az ankét megszervezésében nagy segítséget adott Krajnyálc Nándor elvtárs, az iskolai bizottság vezetője, aki közölte, hogy az átmeneti tanmenetet a pedagógus szakszervezet járási híradójában közzé fogják tenni és alkalmazásának tapasztalatait összegyűjtve, felterjesztik az Oktatásügyi Minisztériumba és a Pedagógus Szakszervezet Országos Központjába is véleményezés és jóváhagyás céljából. Túrái Gcza Tejtermelési ankét Kunfehértón A napokban a Kunfehértói Állami Gazdaságban szarvasmarhatenyésztési és tejtermelési tapasztalatcserén vettek részt megyénk tejtermelő állami gazdaságai. Itt megtárgyalták a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében előttünk álló tennivalókat és megtekintették az állami gazdaság állatállományát és takarmányozási módszerét. A megye 19 tejtermelő állami gazdasága közül 10 gazdaság csatlakozott a minisztérium tej- termelési versenyfelhívásához, amely 1955 november 1-től 1956 október 31-ig tart. Ugyancsak ezen a tapasztalatcserén ígéretet tettek az állattenyésztési dolgozók, hogy szabadidejükben részt vesznek a silózási munkában és ezzel hozzájárulnak a rájuk bízott állat- állomány még jobb teleltetésé- hez. Az egyik kutya, a másik eb tartja a rési közmondás, de igazságát még ma is bizonyítja Dudás István és fia, Dudás András mélykúti kulákok példája. Két évvel ezelőtt kezdődött a dolog. Akkor két megtévesztett földhözjuttatottól 7 hold földet vett bérbe Dudás András a már meglévő 16 holdja mellé. Az egyik dolgozó parasztnak 700, a másiknak 800 forintot ajánlott fel Dudás holdanként a használatért. Mivel busás hasznot akart bezsebelni, mit se törődött az állam iránti kötelezettséggel. Eltitkolta a bérbe vett földek használatát és két év óta sem adót, sem beadási kötelezettséget nem teljesített a föld után. A község dolgozó parasztjainak azonban feltűnt Dudás András gazdálkodása és felhívták a tanács figyelmét törvényellenes cselekedetére. A tanácsnál azonnal kiszámították az elmaradt beadás adóértékét és a törvény szigorát alkalmazták a fcketebcrlö Dudás Andrással szemben. A leleplezés után 25 mázsa búzát, 10 mázsa árpát, 8 mázsa napraforgót, 25 mázsa kukoricát, 164 kiló hízottsertést, 20 kiló baromfit adattak be a kulákkal s emellett kötelezték az adófizetésre is. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy a kulákok ma is minden módot kihasználnak törvényeink megszegésére. Céljuk eléréséhez, ha tehetik, megtévesztik a politikailag nem tisztán látó kisembereket. A falu dolgozói azonban már nem tűrik az ilyen igazságtalanságot, s helyesen hívták fel a törvényesség betartatására a helyi tanács figyelmét. Koós Zoltán
