Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-05 / 261. szám

A PÁRT HÍVÓ SZAVÁRA Tihatlics István tartja az első helyet Megyénkbe is többen jöttek a munkásosztály legjobb fiai közül, hogy segítsék tapasztaltságuk- kal, szervezőképességükkel, politikai tudásukkal a mezőgazdasági termelés növelését, a termelő­szövetkezeti mozgalom erősödését, fejlődését. Községeinkben szeretettel fogadták ezeket az elvtársakat, akik felcserélték a városi életet a falusi élettel a dolgozó nép érdekében. Ficsor- Zsigmond elvtárs, a Csepeli Magyar Posztó pártbi­zottságának szervezőtitkára volt. Ügy érezte, neki is a falun a helye, amikor a mezőgazdaság előtt álló nehéz, de nagyszerű feladatok megoldásáról van szó. üzért jelentkezett falusi párt- munkára. A Szakmári Állami Gazdaságba került, ahol párttit­kár lesz. Megérkezésekor szere­tettel fogadták a gazdaság dol­gozói és vezetői, mert látták, hogy segíteni jött és olyan elv­társ, aki kommunista módon fog helytállni a munkában. Már megérkezése napján ki­ment az üzemegységekbe és el­beszélgetett a dolgozókkal. Még aznap este pártvezetőségi ülésen is. részt vett, másnap pedig a párttaggyűlésen. A lakást már biztosították számára. A felesége kisbabát vár. Az új lakásba már hárman fognak beköltözni. Kifuth Károly elvtárs, a buda­pesti X. kerületi pártbizottság ipari osztályán dolgozott. Öröm­mel jelentkezett falusi pártmun­kára. A Kiskunhalasi Gépállo­másra került, ahol megválasztot­ták párttitkárnak. Amikor a járási pártbizottsá­gon tájékoztatták a gépállomá­son lévő problémákról, azt mondta: — Mikor falusi mun­kára jelentkeztem, tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom. Min­den erőmmel azon leszek, hogy a gépállomás a hivatását be­töltse. Már másnap több trak­toros-brigádot és tsz-t megláto­gatott a gépállomásokkal foglal­kozó járási titkárral együtt. Megbeszélték velük az őszi munkák idejében való elvégzésé­vel kapcsolatos problémákat. Egy hetes tapasztalat után az igazgatóval, főmérnökkel és a gépállomásokkal foglalkozó já­rási titkárral közösen megbeszél­ték az őszi munkák politikai és műszaki biztosításának feltéte­leit. Kismándor Sándor elvtárs, a Budapesti Magnezit Tűzálló Tég­lagyár pártbizottságának szerve­ző titkára volt. A kecskeméti Törekvés TSZ-be jött falusi munkára. A tsz-tagok szeretettel fogadták. Nagyrészük már ré­gebb óta ismeri őt, mert már azelőtt is segítségére volt a tsz- nck. Terve az, hogy az üzemét, ahonnan jött, felkéri arra, hogy patronálja a tsz-t politikai és anyagi vonatkozásokban. Ami­kor szétnézett a tsz-ben, látta, hogy különösen az állattenyész­tőknél van sok tennivaló. Az is­tállókban megoldják majd a villanyvilágítást. Házi áramfej­lesztővel szolgáltatnak áramot. A takarmányelőkészítést is gé-, pesítik. Répavágót, szecskevágól : stb. villanyerővel fognak meg- 1 hajtatni. A DISZ-tagokkal is beszélge­tett már arról, hogy mit fognak a télen csinálni a fiatalok. A tsz párttagjai titkárnak akarják megválasztani. Jól halad a Hatodik. Békekölcsön befizetése Oeegesertőn Az öregcsertői Béke TSZ tag- saga és a község dolgozó pa­rasztsága 43 100 forint békeköl­csönt jegyzett. Ezt a szép ered­ményt az is elősegítette, hogy a községben maradó 50 százalékos részesedést járdaépítésre fordít­ják. Ebből az összegből 7—800 . méter hosszú, cementlapokból készült járdát tudnak készíteni. Igen népszerű ez a terv a cser­tői lakosság körében. Szeretnék is még ebben az évben megépí­teni a járdát. (Aki az öregcser­tői sarat ismeri, nem is csodál­kozik ezen.) Ezért a lakosság szorgalmasan fizeti a jegyzett összeget. Eddig több, mint 25 000 forintot, u jegyzett összeg kb. 58 százalékát fizették már be. Az öregcsertöiek tudják: ha az állampolgári kötelezettségük­nek eleget tesznek, abból nekik is hasznuk származik. Már hosszú idő óta rendszeresen túl­ÍNNEN­— Öt éves Kaposvár legjobb népi együttese. A tavalyi kultu­rális seregszemle során nyerte el a város legjobb népi együttese címét a kaposvári kisiparosok kultürális csoportja. Az együttes most ünnepli fennállásának 5. évfordulóját és szorgalmasan ké­szül az idei seregszemlére. teljesítik adóbefizetési tervüket. Ezért pedig a község jutalmat ktp. Az eddig kapott jutalmak­ból és a tavalyi békekölcsön ré­szesedésből építettek ez évben 600 méter járdát. ONNAN — Tsz-brossurát adnak ki. A Hazafias Népfront Vas megyei Bizottsága brossurát ad ki az új termelőszövetkezeti községek megalakulásának történetéről. A brossura sok fényképet, illuszt­rációt, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését bemutató ábrát is tartalmaz. és útat tör a béke és a szocia­lizmus felé. A Szovjetunió békepolitikája abból indul ki, hogy két rendszer, a szocialista és a kapi­talista rendszer huzamosabb ideig békésen élhetnek egymás mel­lett. A háborús uszítok ezt propagandának minősítik, hogy felezhessék a nemzetközi hely- cetet és háborús merényletet ké­szíthessenek elő a bákeszerelő emberiség ellen. A békés együtt­élés elvi alapja az, hogy a kap;- italizmus egyenlőtlen fejlődésé­nek következtében a szocializ­mus nem egyszerre győz va- Samennyi országban. A szocia­lizmus világméretű győzelme fo­lyamat, amelynek kapcsán mind rtöbb ország, — ahol a kapitaliz­mus láncszeme a leggyengébb — ßzakad ki az imperializmus rend­szeréből. Ebből következik, hogy ti két rendszer tartós együttmű­ködése lehetséges, egyszersmind objektív tény is, hiszen 1917-től 41-ig, 1945-től napjainkig első­sorban a Szovjetunió békés kül­politikájának eredményeként nem került sor a két rendszer közötti háborúra. A Szovjetunió eddigi külpoliti­kai lépései, belső építőmunkája élő bizonyíték arra, hogy ezek az elvek maradéktalanul ér­vényesülnék a Szovjetunió po­litikájának gyakorlatában. A világháború között a Szoy* jetunió fáradhatatlanul dolgozott a béke megőrzésén. Ugyanakkor az angolszász hatalmak támo­gatták a hitleri fasizmust, biz­tatták, hogy csak támadjon Ke­let felé, a hátát biztosítva érez­heti. Ezért tettek 1939-ben Mün­chenben messzemenő enged­ményeket Hitler kormányá­nak. A Szovjetunió állhatatosan javasolta: teremtsék meg a kol­lektív biztonságot az agresszor ellen, azonban mint ismeretes, az angolszászok ezt a javasla­tot elutasították. Tudott dolog, hogy a hitleri kormány mind­ezeket biztatásnak vette, s ki­robbantotta a második világ­háborút, amely az emberiség tör­ténetében eddig példátlan mé­szárlásra vezetett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom viharában született szovjet állam kiállta a tűzpró- bát: a háború terheit csaknem egyedül viselve, megverte a tech­nikailag jól felszerelt német fa­siszta hadsereget. A Szovjet Hadseregnek a második világ­háborúban arafott győzelme or­szág-világ előtt bebizonyította a szocialista rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben. A Szovjet Hadsereg győzelme és a felszabadított országok népei harcának eredményeként, ma már több, mint 900 millió ember építi a szocialista tár­sadalmi rendet, Tény és igaz, hogy ma is fennáll a háború kitörésének ve­szélye, amellyel mindaddig szá­molni keil, ameddig imperia­lizmus lesz. Letagadhatatlan valóság azonban az is, hogy a béke erői a második világhábo­rú után eddig soha nem tapasz­talt gyarapodásra tettek szert, s képesek arra, hogy megaka­dályozzák a harmadik világ­háború kírobbantását. A 2ÖU milliós Szovjetunió, a 600 milliós Kína, a 100 milliót számláló népi demokratikus országok dolgozol nemcsak békevágyukkal, hanem politikai, gazdasági és katonai hatalmukkal védik a békét. A második világháború előtt mint allamhatalom a Szovjetunió egyedül védte a békét. Ma béke­tábor van, amelynek tagjai nemcsak az említett országok, hanem az egész világ békesze­rető népe, tekintet nélkül poli­tikai, vallási felfogására. A tör­ténelemben először hoztak létre a háborúellenes erők szervezett békemozgalmat, amely minden nemzetközi fórumon hallatja sza­vát a békeszeretö emberiség ér­dekében. A háború befejezése óta eltelt 10 békeév mindenekelőtt a Szov­jetunió vezette béketábor állha­tatos béketörekvéseinek köszön­hető, amely a békés egymás mel­lett élés, a nemzetek szuveréni- t?r-inak, a kölcsönös előnyök a-epján történő gazdasági és Az őszi idény legutóbbi megyei versenyjelentése szerint Tiha- nics István, a Kecskeméti Gépállomás traktorosa november 2-án estig végzett 137,8 műszaknormájával tartja a traktorosok közölt az első helyet. Koskár János, a Borotai Gépállomás traktorosa 126 műszaknormával áll a második helyen, harmadik helyet Kach- städter Márton és váltótársa Kayber Henrik — a Solti Gépállo­más traktorosai — érték el 111,19 műszaknormával. A legjobb brigád ismét a Solti Gépállomásé, amelyet Kohn Konrád vezet. A brigád egy gépére jutó teljesítmény műszaknor­mában: 77,23. Tervüket 88,4 százalékra teljesítették. A második legjobb brigád I. Szabó Jánosé, a Kecskeméti Gépállomáson. Egy erőgépre jutó teljesítményük 75,55 müszaknorma. Tervteljesíté­sük: 92 százalék. Harmadik helyre került Hcdrich Miklós brigádja a Solti Gépállomáson. A brigád egy gépére jutó teljesítmény 58,39 műszaknorma. Tervüket 72 százalékra teljesítették. A Kiskunmajsai Gépállomás jelentősen megjavította eredmé­nyeit, így került most az első helyre. Egy erőgépükre jutó teljesí­tett müszaknorma 56,1. Tervüket 71 százalékra teljesítették. A második jő gépállomás Solt. Egy erőgépre jutó 50,77 müszaknor- más teljesítménnyel. Tervüket 56,2 százalékra teljesítették. A har­madik a Kiskunfélegyházi Gépállomás, itt egy erőgépre jutó tel­jesített műszaknorma 45,7. Tervteljesítésük 67,8 százalék. Az utolsó dekád legjobb eredményét Staltcr János traktoros érte el a Dusnoki Gépállomáson, teljesítménye 13,1 normálhold. Jószeimsét az éves tervteljesítéshez ! A keceli parasztember is olyan, akár a félegyházi, vagy a csátaljai. Ha elvégezte az őszi munkát, utána behúzódik a me­legre, és ott tesz-vesz. Kosarat fon, lószerszámot javít, egyszó­val addig csörtög, amíg el nem érkezik a »disznóölő András«. (November 30.) Ezután már sű- rűn-sűrűn »megdöglik« a disznó a tanyákban. A jó keceli vörös­bor meg segíti megadni az utol­só tiszteletet az elhúnyt röfi em­lékének. De nem így van a keceli oá- nyász! Ű té^en is dolgozik, épp­olyan szorgalommal, mint nyá­ron, mert rengetek kályha várja a tüzelőt. Aki egyszer tőzeggel rakta meg a kályháját, az min­den évben felkeresi a tőzegbá­nyát, mert olcsón jut kiadós tü­zelőhöz. Gulyás Imre, a telep­vezető irodájában csaknem egész nap csörög a telefon. Egyik perc­ben az imrehegyi általános is­kola, a másikban valarfnelyik téglagyár, vagy kecskeméti is­kola kér tüzelőt. A bányászok pedig ontják a tőzeget, nehéz, fárasztó munka árán. — Ahogy ők mondják, kétszer me­legszenek, egyszer, amikor dol­goznak, máskor a kályha mel­lett. Ebéd után egyik-másik asztal­nál megeresztik a beszéd fona­lát és mi másról eshet szó, mint a telepről, az ottani munkáról. Az egyik kis asztalkörüli cso­port Kothenc István társasága. Együtt ebédelnek az Aigner- csoporttal. Együtt is dolgoznak. Hatan ülik körül az asztalt, va­lamennyien sztahanovisták. A szóbeszéd tárgya most a éves tervteljesítés. Ami igaz, jigaz, nem lesz könnyű, de a bányá­szok nem vetik el a fejszenyelet. Kothenc elvtárs azt mondja: — Ha év folyamán az idő nem kontrázott volna, már egész jól állnánk, hisz a III. negyedévből kiesett tíz napunk az esőzés miatt, a IV.-ből meg eddig már négy. Emiatt a harmadik évnegyed­ben nem tudta teljesíteni a telep a tervét. Különösen júliusban kulturális együttműködést, min­den nemzet létérdekének meg­felelő politikáját folytatja. A magyar nép külön öröm­mel tanúsíthatja és igazolhatja e politika áldásos gyümölcsét: országunk valamennyi határán baráti, vagy semleges államok­kal vagyunk szomszédosak.. jj/ ülönösen a második ví­■*-*- lágháborű befejezése óta éltéit idő példázza, hogy a népeknek érdemes a béke meg­védésének ügyét kezükbe venni, s mindvégig kitartani mellette, — ahogyan Sztálin elvtárs erre figyelmeztetett. — Hosszú az út az ENSZ létrehozásától a genfi tárgyalásokig. Sok háborús pro­vokáció megsemmisítését — köz­tük a koreai tűzfészek kioltását — tudhatunk magunk mögött azért, mert a Szovjetunió nemzetközi politikájában ösz- szekapcsolja az' elvhűséget a hajlékonysággal, ahogyan ezt mcst a német kérdés vitája so­rán tapasztalhatjuk a genfi ér­tekezleten. Bízunk abban, hogy mintany- nyi más esetben a most folyó genfi tárgyalások ismét a béke erőinek hatalmas győzelmével végződik, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme, szelleme tovább töri az útat a béke es a szocializmus felé, Németi Jóg sejtté. mutatkozott meg a nagymérvű lemaradás. Akkor csak 82 szá­zalékra teljesített a telep. A ne­gyedik negyedben kedvezőbbek a kilátások. Aigner elvtárs is úgy látja, hogy meg lesz a 100 százalék, ha nehezen is. Az asz­tal körüli száj helyett inkább a szemek beszélnek. Ez látszik Mátyás Gáspár, meg Haris Ár­pád szeméből is. Asztalt bontanak ezzel a szó­val, hogy »rákapcsolunk«. Még amikor elhagyják az ebédlőt, akkor is ez a probléma­forog a fejükben. Ha az újítás beválik, akkor jövőre nem lesz ilyen gondunk jegyzi meg Haszillq József. Nincs már arra idő, hogy alaposan utána érdeklődjünk, miféle újí­tásról beszél I-Iaszilló elvtárs, da meg néha a véletlen is szeren­csét l}oz. Most is úgy volt, mert Gulyás bácsi, a telepvezető, aki arról híres, hogy mindig elké­sik az ebédről, éppen most top­pan be. — Hallották? — kérdi tőlünk; Η Miről beszélnek a sztabano- jvistáink? Ha ez beválik, nagyon t sokat jelent. « Tüstént elbeszéli a lényeget. ♦ — Az a tőzeg a jó, amelyik |csak 40 százalékos nedvességet î tartalmaz. A mi termelésünk 60 I százalékban nedves. Ügy aka­Í * runic segíteni rajta — és ez az újítás —, hogy a kitermelendő Sterületet körülvesszük vezér- tárokkal, így a víz leszívódik, I Ezután — persze a fedőréteg tmár lent van — egy ideig szá- í rad. S most jön az érdekesség. IA tőzeget nem lapátlal szúrjuk t ki, mint most, hanem ratavátor- Î ral, vagy ekével, 10—15 centi­I méter mélyen felhasítjuk, szá­radni hagyjuk, majd megforgat* juk. Innen szalag viszi a csillé­be, ekkor már 50 százalékos ned­vességet tartalmaz csak. Ez az újítás három célt is szol­gálna egyszerre. Csökkenti a nedvességtartalmat, emeli a ki­termelt mennyiséget, és ami igen fontos, fölszabadít sok emberi munkát. Ez Török főmérnök elvtárs „újítása. Csak az a baj, hogy az iidén már nem tudjuk alkalmaz- Jni, majd jövőre. A^’dig pedig f kézzel kell teljesítenünk az lèves tervünket! î — Sikerül? t — Nem lesz könnyű! De bá- fnyászolc vagyunk! Ügy köszö- fnünk »jószerencsét« és ezt mi î csináljuk magunknak úgy, akár- icsak a.tervtel.1csM§ü/

Next

/
Oldalképek
Tartalom