Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-24 / 276. szám

/ Ez történt a nagyvilágban Egyik szőke, a másik barna N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov indiai lá­togatásának visszhangja PEKING. A thaiföldi látoga­táson lévő Kotelavaia ceyloni miniszterelnök Bangkokban tar­tott sajtóértekezletén N. A. Bul- ganyinnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tag­jának indiai látogatásával kap­csolatban hozzáintézett kérdé­sekre válaszolva kijelentette, hogy az ilyen látogatások elő­mozdítják a békét, majd hangoz­tatta, hogy a maga részéről he­lyesli, ha az összes nemzetek ve­zetői kölcsönösen ellátogatnak egymáshoz. KAIRO. Az egyiptomi sajtó nagy figyelemmel kíséri N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov indiai látogatását. A lapok na­ponta közölnek Delhiből érke­zett jelentéseket a szovjet vezető államférfiak ottani tartózkodá­sáról. Nasszer egyiptomi mi­niszterelnök ellátogat Bulgáriába KAIRO. Kairóban kedden este közölték, hogy Nasszer egyipto­mi miniszterelnök meghívást ka­pott, hogy útban a Szovjetunió felé, látogasson el Bulgáriába. Nasszer a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját még nem tűzték ki. Jugoszláv küldöttség utazott a Szovjetunióba BELGRAD. Kedden jugoszláv küldöttség utazott a Szovjet­unióba dr. Franc Kósz meghatal­mazott miniszter vezetésével. A küldöttség tárgyalásokat folytat majd az átomerő békés felhasz­nálása terén a Szovjetunió ré­széről Jugoszláviának nyújtandó támogatásról. Francia lapok a bag­dadi szerződés tagáfla- mainak értekezletéről PÁRIZS. A párizsi sajtó lep­lezetlen nyugtalansággal ír a bagdadi katonai szerződésben részvevő országok államférfiai- nak Bagdadban megtartott érte­kezletéről. A lapok rámutatnak arra, hogy ez a lépés Franciaor­szág közel-keleti érdekeit fenye­geti. Az Humanité kifejti azt is, hogy a francia kormánynak fi­gyelembe kell vennie közel- keleti politikájában az ottani or­szágokban folyó nemzeti felsza­badító mozgalom fejlődését, mert csak egy ilyen politika biztosít­hatja a baráti kapcsolatok meg­teremtését Franciaország és a szóbanforgó országok népei kö­zött. Elhalasztották a bonni kormánykoalíció kül­politikai vitáját BONN. A DPA hírügynökség közli, hogy Blücher al kancellár a CDU—CSU kívánságára elha­lasztotta a bonni kormánykoalí­ció keddre kitűzött külpolitikai vitáját. A vita elhalasztására Dehler- nek, a Szabad Demokrata Párt elnökének müncheni kijelenté­sei adtak okot. Dehler, mint is­meretes, állást foglalt a szövet­ségi kormány külpolitikája el­len. A CDU-CSU szerint Dehler »olyan kormány külpolitikáját bírálta, amely a koalíció-közös­ségre épül és a koalícióban a Szabad Demokrata Párt is ben­ne van«. Mint a DPA írja, Adenauer a helyzet tisztázását követeli a Szabad Demokrata Párttól. A Szabad Demokrata Pártnak pe­dig fel kell vetni a kérdést, hogy képviseli-e még az általa támo­gatott kormány külpolitikáját; Javaslat a Francia Köz- társasági Tanács meg­szüntetésére PÁRIZS. A nemzetgyűlés el­nökségének irodája közölte, hogy a Francia Kommunista Párt képviselői csoportja nevében ja­vaslatot terjesztettek elő a nem­zetgyűléshez. E javaslat a Köz- társasági Tanács megszüntetését indítványozza. A kommunista képviselők javaslatának indoko­lása hangsúlyozza, hogy a Köz- társasági Tanács, melynek tagjai közvetett választás útján kap­ják mandátumukat, egyre in­kább olyan gépezetté alakul át, amely a közvetlenül választott, s a nemzeti szuverénitást képvi­selő nemzetgyűlés tevékenysé­gének ellensúlyozására irányul. Véget ért a bagdadi értekezlet BAGDAD. Kedden véget ért az úgynevezett közép-keleti vé­delmi szervezet (MEDO) taná­csának bagdadi értekezlete. A hétfői nyilvános ülésen fel­szólalt Macmillan angol külügy­miniszter is. Kijelentette, hogy Anglia »hajlandó fokozni támo­gatását a paktum tagállamai számára és az eddiginél több szakértőt, tanácsadót bocsát ren­delkezésre«. A külügyminiszter ezt Egyiptom Csehszlovákiával kötött fegyverszállítási ügyleté­vel hozta kapcsolatba. A ruhrvidéki szén- váltság LONDON. A Western Mail kiküldött tudósítója a Ruhr- vidék beutazása után a legsöté­tebb színekkel ecseteli Nyugat- Németország katasztrofális szén­válságát. A nyugatnémet áram- fejlesztő telepek üzemanyagának 90 százaléka szén, és szükségle­tüknek csupán 60 százalékát ké­pes a német ipar fedezni. Nagyon sok német lakás fű- tetlen, a háziasszonyok sokáig állnak sorban a szűkös, salakos szénadagért, akárcsak a háború alatt. A közönség ismét dühösen átkozza a »szénhalmozókat«. A nyugatnémet szénipar vál­ságának főoka a bányák elavult berendezése. Magyar szakértők Kí­nában PEKING. Teng Cu-huj, a Kí­nai Népköztársaság miniszterhe­lyettese fogadta azt az öt ma­gyar mezőgazdasági szakértőt, aki azért érkezett Kínába, hogy segítsen megszervezni a Magyar Népköztársaság ajándékozta gép- és traktorállomást. November 19-én Liao Lu-jen földművelésügyi miniszter va­csorát adott a magyar mezőgaz­dasági szakértők tiszteletére. Jugoszláv—lengyel gazdasági tárgyalások BELGRÁD. A Borba közlése szerint november 20-án vissza­tért Varsóból Belgrádba a jugo­szláv gazdasági küldöttség, mely Jugoszlávia és Lengyelország árucseréjéről s gazdasági együtt­működéséről tárgyalt. Nikola Mincsev, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagja, a küldöttség vezetője közölte a jugoszláv saj­tó képviselőivel, hogy a tárgya­lások sikeresen folytak és aláír­ták az 1956. évi árulistákról szóló jegyzőkönyvet, továbbá a háború végétől 1955 februárjáig terjedő időszak alatt keletkezett pénzügyi kérdésekről szóló meg­állapodást. Ezenkívül tudomá­nyos és műszaki együttműködé­si, valamint légiközlekedési egyezményt is aláírták. Levél­váltás történt Jugoszlávia és Lengyelország idegenforgalmá­nak fejlesztéséről. Mincsev kijelentette, hogy Lengyelország késznek nyilatko­zott kedvező feltételek mellett hitelt nyújtani Jugoszláviának élelmiszeripari beruházási ja­vak, bányaberendezések és vas­úti gördülőanyag vásárlására. — Ügy véljük — mondotta Mincsev —, hogy az általunk, aláírt okmányok nagy sikert je­lentenek a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. — Ezek a tárgyalások cs eredmé­nyeik elősegítik a nemzetközi gazdasági együttműködést és az egész világ békéjét. Külföldi * A Donon épülő Cimljánszki víztároló körzetében ásatások közben a Szarkel nevű kazár erőd maradványaira bukkantak. A kutatások meglepő új ered­ményekkel gazdagítják az idő­számításunk utáni VIII—X. szá­zadra vonatkozó ismereteket. Bizánci források szerint a Szarkel erődöt 334 körül építet­ték. * Annyi tanuló végzett az idén a Kínai Népköztársaság felső­fokú műszaki intézeteiben, mint a kuomintangista rendszer ide­jén tíz év alatt. Nehru India miniszterelnöke az elmúlt héten lerakta az ali- garhi muzulmán egyetem új könyvtárának és diákotthonának alapkövét. A könyvtár könyvál­lománya a megnyitáshoz 500 000 kötet lesz, ezenkívül az egyetem számos ritka kézirata is odake­rül. * A közelmúltban kétnapos föl- hőszakadás nagy károkat oko­zott Egyiptomban. Megszakadtba telefon és a távíró, valamint a vonatösszeköttetés Alexandria és az ország nyugati részén lé\fő városok között. Mikszáth Kálmán: A csodálatos metamorfózis A múlt tavasszal egy borjút vágattam otthon és egy frisling sertést ölettem. Minthogy kétfelé la­kik a família, a velem született méltányosság­nál fogva a két néhai állat felerészét otthon­hagytam, felerészét pe­dig magammal hoztam Pestre. Az állomásnál meg­csíp egy finánc, kibont­ja a két állat földi ma- -tadványait s arcára ki­ül a mogorvaság. — Tudja-e, kérem, hogy állatokat csak egészben szabad szállí­tani? — Nem tudom. — Tehát tudja meg! — Miféle bolond sza­bály ez? — Azért van, hogy a mészárosok ne károsod­janak. — Úgy? Értem. — De már most mi az ördögöt csináljak? — valtarta fejét a fi­nánc. — Hát vegyük a két felet egynek — szólt a finánc kissé megköny- nyebbülve. — csakhogy milyen állatnak ve­gyük, mikor az egyik fele borjú, a másik fele sertés? — Hát vegyük az egészet borjúinak. — Nem lehet. Nem engedhetem. Mit szól­na ahhoz a borjú? Egy darabig így kö­tekedtünk egymással, szilárdan állva mindenil a maga propozic iája mellett, miközben meg­kínáltam a fináncot egy jó szivarral, miközben ő ismét megkínált a dohányzacskójából szűz gálócsi dohánnyal. (Ve fölséges dohány volt, de nagy bánata lehe­tett, akitől elvette!) A sok huza-vona közt megbarátkoztunk, meg­kérdeztem, hova való­si, ő is visszakérdezett, mire aztán odáig jöt­tünk a diskurzusban, hogy kár két eleven magyar embernek in­dulatba jönni két holt állatnak a mineműsége liánt. — Bánom is én! — szólt. — Nos, én se bánon), ön is enged, én is en­gedek, hogy valami dűlőre jussunk. — Tessék hát meg­mondani, mi legyen? — Tudja mit. Ve­gyük a két féloldalt egy egész báránynak. bárány úgyis szelíd ál­lat. Nem lesz semmi kiL fogása ellene. — Üsse meg a kő! Legyen hát bárány. S bejegyezte legott ebben a minőségben. ... így lett hivatalod san a sertés és a Manci borjú ártatlan bárány a holta után. A barna | Tizenhat éves, vékony kislány S. Tóth Marika, az orgoványi Alkotmány Termelőszövetkezet egyik legfiatalabb tagja. Sima gesztenyeszínű hajából font copfja két csattal koszorúba kap­csolva simul a nyakára. Szelíd barna szemei talán az őszi nap sugaraitól kapták meleg fényüket. Tizenkét éves kora óta dol­gozik a termelőszövetkezetben, s az idén sem vallott szégyent munkájával, hiszen egy hónapi betegség után is 135 munkaegy­séget tud felmutatni. Büszke is rá otthon apja, anyja. De nem ke­vésbé büszkék munkatársai. Nem a legkönnyebb munkát végzi, mezei munkacsapatban dolgozik. — S vajon, szereti ezt a nehéz munkát? — Szeretem! Nagyon megszerettem, ma már nem is nehéz, mert megszoktam. — Most mégis másról beszélgessünk, ne a munkáról, hanem ami annak a nyomában jár. Készül a zárszámadás az Alkot- mányban is, és biztosan sok terve van, amit a keresetből meg lehet valósítani. — Nyolcán vagyunk testvérek, kettő még kicsi — iskolás. A keresetet hazaadom, nem választjuk szét; együtt kapja meg a tsz-ből az egész család. Most nagykabátot szeretnék; édes­anyám majd gondoskodik róla. — Most nem szeretne? — Még nem is tudom, hogy mit. — A stafirung készül-e már? — Korai az még — és kicsit elpirul, ahogy lesüti a szemét. — Pedig úgy hallottam, hogy van komoly udvarló! — De jól hallotta az elvtársnö! — szólalja el Marikát « csodálkozás. — Ugyan, ki pletykálta el ilyen hamar? Igaz; van, de hogy komoly-e, az ezután válik el. Még ráérek! Legalább két évet. — Szórakozni hová jár? — Moziba; néha. Nyáridőbe sehová. Akkor elfáradunk mái estére. — Hát a DISZ-szervezet? — Elkomolyodik. — Nincs nálunk semmi. Különösen mióta a könyvelőnk el­ment. ö volt a titkár. Azóta még nem választottunk helyette. Igaz, hogy dologidőben nem is értünk rá, de nem is olyanok ott a fiatalok... — keresi rá a szót, — nem olyanok, mint a Sallaiban. — Miért? A Sallai TSZ-ben milyenek? Meg lehet ott találni ilyenkor este valakit? — Hogyne! Ma szeminárium van. Menjünkl A szőke J Tényleg alig lát az ember az orránál tovább; olyan sóié* van. A csillagok hiába meresztgetik aranyszínű szemüket a fe­kete égbolton, nem látnak a földig. A Sallai TSZ irodájában lámpával a kezében vezet be bennünket egy szőke kislány, Kislány, mert ö is tizenhat éves még. A neve Farkas Margit% Szemináriumra várta a többieket, s mi a váratlan vendégek jöttünk legkorábban. — Jaj! Nincs nálunk a kimutatás és pontosan inkább csak a magáét tudja mindegyikünk — kiált fel sajnálkozva, amikor a munkaegységek felöl érdeklődöm. — Persze, azt tudjuk, hogy kik a legjobbak, — sorolja is a neveket... — Mikor az ő 115 munkaegységére — ami szintén a legjobbak között van — kerül a szó, meg arra, hogy mik a tervei; csak arról hajlandó beszélni, hogy keresetét ruházkodásra költi; aztán rögtön áttereli a szót.., — Az ifjúságnak most rádiót és népitáncos ruhát veszünk< Gramofonunk már régen van. Nem panaszkodhatunk, sokat tö­rődnek velünk; segítenek az idősebbek. Igaz; olyan is most az ifjúság, hogy érdemes gondolni vele. Emlékszem, még régebben alig volt itt DISZ-szervezeti élet. Most kell megnézni! Mindig rendezünk mulatságot, táncolunk, színdarabokat adunk elő> Nemrég — október 23-án — volt szüreti mulatság. Most az »Uborkafát« tanuljuk. — Azt a színdarabot. Ma indul éppen egy szeminárium. A tanítónőt kértük meg a vezetésére, a Magyar Kommunista Párt történetéből fogunk tanulni. De jól megy ám a munka is! Különösen, ha az ifik együtt vannak, akkor az idősebbek csoportját csak igyekeznek elérni, de méginkább el­hagyni. — Szép, szürke szeme felcsillan, ahogy ezt mondja. Va­lami csodálatos biztonság, határozottság, tisztaság csillog ebben a szempárban — egy őszinte, kedves, tiszta szív, amely tele van tervekkel, s ezek a tervek csodálatosképpen mind társai életé­nek megszépítésére épülnek. — Ugy sajnálom azokat, akik nem tudják megérteni, milyen szép az. ha együtt van az ifjúság: munkában, örömben! A nővé­remet is hiába hívom — és szomorkásán megcsóválja a fejét, — pedig jó lenne neki is köztünk. — Jó lenne nekünk is közöttük — sóhajt fel S. Tóth Marika az úton, — sa Sallai TSZ-ben töltött percektől felvirült arcocska újból elkomolyodik. — Dehát a mi fiataljaink mások.. Mások? Talán nem is mások. Csak az idősebbek segítenének egy kicsit, meg a Sallaibó1 fogná meg a kezüket egy-két olyan csupaszív, mozgékonyság ember, mint Farkas Margitka. Ez kellene. Meg altarat, erős akarat. Idrányi Margit) A Bajai Ruhaüzem DISZ-fiataljai nemrég sajátították cl a techni­kai minimum tanfolyam anya­gát. Huszonnyolc fiatal vizsgá­zott sikeresen. A tanulószalag diszistái közül huszonötén nyer­ték cl sikeres munkával a képe­sítést. A fiatalok célja, hogy tanulá­sukkal, szakmai ismereteik bőví­tésével szakadatlanul növelhes­sék eredményeiket, emelhes­sék keresetüket. A minőség ja­vításáért, a termelékenység to­vábbfejlesztéséért a fiatalok örömmel jelentkeztek a decem­ber 1-én induló sztahanovista tanfolyamra. Ugyancsak sokan akarnak megismerkedni at mun­kavédelemmel, amely tanfolyam ugyanakkor kezdődik. Nemcsak szakmai tanulásuk-1 ba mélyednek el az üzem fiatal« jai; három Petőfi iskola mint­egy 70 hallgatója politikai isme­reteit gyarapítja. Az elméletei párosítva gyakorlati munkájuk­kal, küzdenek éves tervük időn belüli teljesítéséért. Az elméleti és szakmai tanulás mellett jut idő a kultúrmunkára Is. A tánc­csoport munkája iránt különö­sen érdeklődik a fiatalság. Ha­marosan sor kerül a gyermek- tánccsoport összeállítására. A Petőfi iskola hallgatóiból sza­valókört alakítottak, így vonják szorosabbra a termelési felada­tokat kuliiVruumkávaL I

Next

/
Oldalképek
Tartalom