Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-18 / 245. szám

AHOL A VILÁG LEGJOBB SÖRE KÉSIÜL A „PLzeni Ősforrás“ Prágától 90 kilométerre, Cseh­ország szívében fekszik Plzen, á világhírű sör szűkebb hazája. A városban már az alapítás idején, 1295 tájékán is főztek sört, s ez vitte el a cseh kisváros hírét a világ minden tájára. 1842-ben már 33 plzeni serfőző működött. gavai rendelkező polgárok szö­vetkezetbe. Szövetkezetük az »Ősforrás« (Prazdroj) nevet kap­ta. A plzeni sör ősforrása a má­sodik világháború előtt már évente több, mint egymillió hek­toliter sört állított elő. Az itt ké­szült sör számos tényezőnek kö­szönheti kitűnő tulajdonságait. Ide tartozik elsősorban Plzen földrajzi fekvése: ezen a vidé­ken termelik à legjobb minőségű árpát és komlót. Befolyásolják a sör minőségét a sajátos légköri viszonyok, melyek elősegítik a sör erjedését. Ezt a légkört a homokos és köves talaj is alakítja, amelybe a pincéket vájták. További té­nyező a vízíőrrások minősége, amelyek a sör gyártásához szük­séges vizet szolgáltatják. Végül a plzeni sörfőzőknek megvannak a maguk hagyományai, amelyek a középkorig nyúlnak vissza. — Más országokban a sör termelé­séhez 40 százaléknyi maláta- pótanyagot használnak fel. Ezek a pótanyagok fokozzák agyán a sör tartósságát, de meg­változtatják ízét és ez az oka, íogy eddig sehol a világon nem .udtak olyan sört előállítani, amely minőségben és ízben fel- vehetné a versenyt a Plzeni Ős­forrás sörével. A sörgyár 50 000 négyzetmé­ternyi területen fekszik. Napon­ta átlagosan 5—6000 hektoliter sört, télen pedig 2000-et állít slő. A 12 fokos világos sört és a 12 fokos barnasört a világ min­den tájára exportálják. Az árpát, amelyet a nagy si­lókban raktároznak, hatalmas épületekben készítik elő a ma­látagyártáshoz. Előbb 72 órán át óriási kádakban áztatják, az­után nagy termekben kiterítve csíráztatják. Innen a szárítóba szállítják az árpát automatikus úton és 70 fokon tartják egy ideig. _— A barnasör előállításához az árpát meg is pörkölik. A kicsí­rázott árpa csírátalanítása után kerül sor az őrlésre, majd a fő­zésre. A főzőhelyiségek hatal­mas méretű hajó gépházához hasonlítanak. A megőrölt malá­tát nagy kádakba helyezik, raj­Mi újság az Nyilvános földalatti illemhely építését kezdik meg még e hó­napban Baján. * Az elmúlt héten 20 dolgozó kérte a szakszervezetbe való fel­vételét. * Kecskeméten 10 munkásszál­lást tart fenn a vállalat. Az el­múlt napokban hat munkásszál­lásra új szépirodalmi könyveket küldött ki az üzemi bizottság. Egy-egy szállásra 20—50 könyv jutott. Köztük sok most kiadott uj könyv található. tűk keresztül folyik a plzeni vízforrásokból odavezetett 20 Celsius fokos víz. Ezt az eljá­rást háromszor ismétlik. Utána a malátakivonatot komlóval fő­zik össze. A komló virágpora adja meg a sör különlegesen fi­nom ízét. A sört csővezetéken az er­jesztő pincékbe szállítják és a földalatti helyiségek egész szö­vevényében készítik elő a vég­leges felhasználásra. Az erjesz­tőpincékben 8000 tartály van, ezekben 10—12 napig marad a sör 3 Celsius fokon. A tároló sörpincékben nyeri el a sör vég­ső formáját. 300 000 hektoliter befogadóképességű tárolópin­cékből történik a szállítás. Jel­lemző az üzem méreteire, hogy csak a gépi palackozó üzem tel­jesítőképessége óránként 5000 palack. Nem csoda, ha a plzeni sört egyforma örömmel fogyasztják a világ minden táján: Francia- országban, Olaszországban, In­diában, Ausztráliában, az Ame­rikai Egyesült Államokban, Izlandban, Ceylonban, ahová a sokoldalú csehszlovák külkeres­kedelem juttatja el a kiváló pa­lackozott söröket. . építőiparban? Október 7-én a Kisfái Tan­gazdaságban egy tízféröhelyes lóistállót adtak át használatra. Az épület 103 000 forintba ke­rült, ♦ A múlt hó közepe táján a ba­jai építésvezetőség 16 egyszobás- konyhás, összkomfortos lakást adott át a város dolgozóinak. Nem új lakások ezek, hanem a volt ferences rendházban tör­tént átalakítások folyamán jöt­tek létre. Az átalakításra 700 000 forintot költöttek. A plzeni sörfőzde malátagyára. A malátát különleges gépi berendezéssel forgatják és szabályozzák a csíráztatás folyamatát. Ekkor tömörültek a sörfőzés jo­Mint a patika, olyan tiszta a sörfőző ház. Az előtérben jobbra a laboratórium vezetője és a sörfőző mester az új sör próbáját figyelik. Szülőknek — nevelésről íV. A szeszélyes gyermek Egy öreg tanítót meglátogatta jL lánya s magával vitte hatéves kislányát is. Már mindjárt az első napokban panaszkodott a gyerekre. Agyongyötör engem. Sehogy sem lehet kedvében járni, ön­fejű, szeszélyes. Ha az ember nem teljesíti követelését, a föld- reveti magát, rugdalózik és kia­bál. Azt mondják, hogy ennek nála ideges alapja van. De mi más oka is lehetne? A mi időnk­ben még nem voltak idegbajo­tok, hisztériások. — Beszéld el részletesen, mit mondott neked az orvos — kér­te a tanító. Nem vittem el az orvoshoz — válaszolta az anya. — Mindig azt hittem, ha majd nagyobb és okosabb lesz, úgyis elmúlik és nem fog szeszélyeskedni. Az idegekről barátnőim beszéltek nekem. A kis Vera nagyon ide­ges. — Okvetlenül el kell vinni az orvoshoz — tanácsolta a tanító. Az orvos szakvéleménye nélkül nem szabad arról határozni, ho­gyan szoktassuk le a lánykát szeszélyességéről. Az orvos figyelmesen meg­vizsgálta a kislányt, megtuda­kolta az anyától, hogy a gyer­mek milyen betegségeken esett át, tüzetesen kikérdezte a csa­ládi nevelés körülményeit, és befejezésül megállapította, hogy a lányka teljesen egészséges, semmiféle kezelésre nincs szük­sége, és csak azért vált -házi zsarnokká«, mert helytelenül ne­velték. Az orvos tanácsa csupán annyi volt, hogy változtassák meg magatartásukat a gyermek­kel szemben, és kezdjék el he­lyes nevelését. Az anyanak ez nagyon nehezére esett. Megszok­ta a kislány kényeztetését, min­den kívánsága teljesítését, mert úgy gondolta, hogy ezzel mutat­ja ki gyermeke iránti szeretetét. Az unoka átneveléséhez a nagyapa fogott hozzá. Úgy hatá­roztak, hogy alaposan megvál­toztatják a házirendet, s a kis­lány szeszélyeire és álhisztériás rohamaira rá sem hederítenek. Nemsokára kedvező alkalom kínálkozott erre. Az anya egy napon mézet vett. A kislány azonnal követelte, hogy anyja adjon neki kóstolót. Az anya megmondta neki, hogy tea előtt nem kap mézet. Ekkor a lányka vad üvöltéssel földre dobta ma­gát. A nagyapa a lányának azt ajánlotta, hogy kis időre men­jen el hazulról, maga pedig fity- tyet hányva az unoka jajgatásá­ra, átment a másik szobába, és belefogott az újság olvasásába, közben észrevétlenül figyelte unokáját. Vera vagy negyed­óráig bömbölt. De amikor látta, hogy anyja nincs otthon, a nagy­apa pedig egyáltalában nem tö­rődik vele, elcsendesedett, letö­rölte könnyeit, leült egy sarok­ba és babáival játszott. Hama­rosan megjött az anya és elbá­mult, hogy az »idegroham« ez­úttal olyan gyorsan elmúlt. Et­től fogva ő is alkalmazta ezt a gyökeres gyógymódot és jó ered­ményt ért el. A nyár végére a kislány teljesen kigyógyult ai »idegbajából« és normális gyer­mek lett. Ebből az esetből okulhatnak azok az anyák, akik gyermekeik szeszélyességétől annyit szen­vednek. (rrozorov professzor cikkéből.; Uj tanító az iskolában A kert aranylombos fái közül kikandikál az egyetlen eme- letes épület, az iskola. Ökömyál úszkál a levegőben, a nap sugara erőtlen. Minden az elmúlásra emlékeztet. Csend. A fel- járattal szemben, a folyosó falán felírat: »Miénk az iskola« — olvasom. Alatta Rákosi elvtárs képe aszparágusszal, cserepes vi­rággal díszítve. Igen kedves, otthonos az egész épület. A falakon üvegre festett kalocsai motívumok. Minden azt sugározza: — övék az iskola. Körülnéztem. Három ajtó nyílt a folyosóra. A középsőn szép, gömbölyű betűk hirdetik, hogy Greksa Mátyás tanítójelölt gondjaira van bízva az öregcsertői iskola harmadik osztályának tanulóifjúsága. Magabiztos, szőke fiatalember fogadott. Barna szeme, tudást, bátorságot sugárzott. 27 gyermekhang köszöntött. Éppen vége a számtanórának. Még elismételték a házifeladatot, mikor csen­gettek. A hetes pattogó vezényszavára fegyelmezetten kivonulnak a tanteremből. A fiatal tanító utánnuk fordul. Szemmel kíséri őket, amíg az udvarra nem érnek. Minden mozdulata nyugodt, mintha már többéves gyalcorlata lenne. Pedig még csak másfél hónapja végzi ezt a munkát. Líizony, az első napok izgalommal teltek, mint minden ■*-* kezdőnél. Módszerbeli segítségre is szükségem volt, hiszen tanme­netet még soha nem állítottam össze, — mondja a fiatal »tanító­bácsi«. — Igen jó segítőtársra akadtam Kókai Magda személyé­ben, aki az elmúlt évben már tanított harmadik osztályban. Most is, ha bármilyen probléma akad, hozzáfordulok. Ideérke- zésemltor az volt az első dolgom, hogy megismerjem a gyerme­keket és szüleiket. Mindjárt az első napokban észrevettem, hogy az egyik, egyébként jóeszű kisfiú igen félénk, félszeg, és ha egy kicsit erélyesebben rászóltam, egészen megriadt. Megláto­gattam a szüleit. Az édesanyja az első szókra elmondta, hogy bizony engedetlen a gyerek, gyakran meg is verik otthon. Még előttem is szidta, mintha ő lenne a legbutább az egész iskolában. Nem helyeseltem ezt a nevelési módszert, jobbat ajánlottam. A büntetésnek, a gyermek nevelésének ez a módja durva és a gyermeket durvaságra, fásultságra és később esetleg a szülők elleni ellenszenvre is neveli. Ha meg kell büntetni a gyermeket, inkább a szórakozását vonja el, de ne üsse, mert az ütés kárt okoz a gyermek lelkében is. Ébresszük fel az önbizalmat a gyer­mekben, foglalkozzunk vele türelmesen — intettem az édes­anyát. Azóta 4 hét telt el. A kisfiú örvendetes javulást mutat. Bát­rabb, határozottabb. A házifeladata is rendesebb. Gyakran egé­szen kifogástalan feleletet kapok tőle. örömmel tölt el, hogy e szülő megfogadta a pedagógus tanácsát és belátta hibáját. Meg is látogattam azóta majd mindenik tanítványom szüleit. Ismerve az otthoni környezetet, könnyebben irányíthatom a gyermek gondolkodását, a nevelés, a tanulás folyamatát. — Vannak gyengébb képességűek is az osztályban? — Nem egyformák a gyerekek. Végtelen türelemmel kell velük foglalkozni, a gyengébbek mellé jó tanulót, »patronálót- jelöltem ki. Együtt tanulnak védencükkel, együtt készítik a há­zifeladatot. A szülői felügyelet is nagy eredménnyel jár. — Uj módszert vezettem be. Azt tapasztaltam, hogy a gyer­mek gyakran elf elejti, mit adtam fel leckének két nappal ezelőtt. Olyan tantárgyaknál fordul ez elő, amelyből nem tartok naponta órát. Most a gyerekeket minden nap emlékeztetem, hogy a kö­vetkező nap milyen feladatra kell készülniük, megismétlem a két nappal, vagy korábban adott házifeladatot is, így minden nap tudják, miből készüljenek, feledékenységből nem maradnak el. t>ohamosan telnek a percek. Letelt az uzsonnaidő és a gyer- •**- mekek ismét itt ülnek a padokban. A leckefelelős meg­kezdi a házifeladatok átvizsgálását, kezdetét veszi a nyelvtan­óra, az egyik kislány jelentést tesz a tanitóbácsinak arról, ki mulasztotta el a házifeladat elkészítését. Csendesen becsukódik mögöttem az ajtó és még hallom, amint a fiatal tanító szilárd, határozott hangon tesz fel kérdéseket a múlt órán tanultakból.,, (Krasznai M.) Kecskemétre érkezik a Párizsi vendég A Vidám Színház­ban a színház kamara együttese november elején bemutatja az országos sikert aratott Fárizsl vendéget. A darabot Szigligeti Ede . Bajusz" című vigjá- tékának nyomán Tahi László irta, a zenéjét Vincze Ottó szerzetté. A franciás stílusban megírt, kacagtató, ze­nés vígjáték alapgon. dolr.ta az idegenek n.ajmo'.ása elleni harc és a hazaszeretet. Holtai alispánt fia­tal bárónő felesége felcipeli Bécsbe, mert unja magát a toruóci kúrián. Aztán Bécsben is elunja magát és tár­saságba szeretne jár­ni, de szégyeli a ma­gyaros viseletét. Mi­kor Holtai beleegye­zik, hogy a felesége rokokó ruhát és paró­kát viseljen, már ez is kevés. A fiatal asszony azt szeretné, hogy Hol­tai is levesse a ma­gyar ruhát. A férj til­takozik, de felesége nagy segítőtársra talál Párizsból érkező nagy­világi, finnyás nagy­néniében. A két asz- szony ráveszi a tilta­kozó magyart, hogy francia ruhát öltsön és parókát rakjon a fe­jére. Csakhogy ehhez a ruhához sehogy se illik a szép magyar bajusz. Hát borotvál- tassuk le! De itt már vége szakadt Holtai türelmének és áldozat­készségének. A bajusz marad! — kiáltja. Eb- bő: a civódásből kere­kedik aztán a bonyo­dalom, amely során a párizsi vendég és bé­csi grófi udvarlójának szélhámossága leleple­ződik, a három fia- tál pár pedig megbé­kél és megkönnyeb bülten tér haza Tor nócra. A Párizsi vendéghez a színház új tagjai kö zül többen nagy sze repet játszanak, mint Káló Mária. Szendre; Ilona, Fdy László Szűcs Sándor, de vi szontlátja a közönsóp a régi ismerősöket is: Oyólai Viktóriát, Vér tes Nellyt, Csajdny Györgyöt, Erdtídl Hál mánt s Oláh Györgyöt. A színház legjobl énekeseit és legna gyobb tréfacsinálói állította csatasorba < Párizsi vendég kecs kémét! „tartózkodása' idejére és a közönséi dönti majd el. hog: mi legyen a bajusszal maradjon-e vagy sem Révi Anni Most kössünk szántási szerződést készpénzfizetés ellenében. A szerződésben megszabott időben pontosan végzik a munkát a gépállomások. Szerződés köthető a gépállomásokon, a bri­gádszállásokon, a községi agronomusoknál és a traktoro­soknál. Vetőszántás: 106, mélyszántás 120 Ft. Gépi szántás több termést, magasabb jövedelmet biztosít. 519

Next

/
Oldalképek
Tartalom