Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-04 / 233. szám

/ Egy őszi déieiőitön a kecskeméti Törekvés TSZ-ben Félegyhási krónika R. Tóth István az állattenyésztési brigádvezető Nagy szál legény támogatja a jkútgémet, s amint a gulya ösz- .szeverődík, Szaporán húzza a [vizet a kútból. Másik aprócska (legény az állatokat tereli a .nagy itatóvályú felé. Szép állo­mány — az egész környéken párját ritkítja. A legény hirte­len felkiált: — húzzad szapo­rábban, mert ahol van ni Tóth István bácsi, majd leszid, ha lazsálunk. Pedig hát István bácsinak egyéb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy a fiúkat no­szogassa. Csak megállt a karám előtt, ahová a jószágok pihenés­re tértek, azután mustrálgatta őket: — Hát ami azt illeti, ez a Tenyészállatíorgalmi Vállalat jobban kitehetett volna magá­ért! — azzal végig mutogat né­hány állaton, amit mutatni sem kellene, mert úgy kirínak a töb­bi közül. Csontos, borzoltszőrű, sovány állatok, inkább kimus- ti álásra volnának alkalmasak, mint továbbtenyésztésre. Mert hát, Rogy minden igaz­ságot eláruljunk, a kecskeméti Törekvés TSZ ez évben óriásit lépett a fejlődés útján. Télen még csak 19 tehenük volt és az összes szarvasmarhaállomány mindössze 37. Mostan meg már S6 tehenük, 19 növendékük és S3 idei borjújuk van. Tehát az állomány csaknem háromszoro­sára növekedett. Meg is lesz annyi év végére, mert még 9 tehén ezután ellik. R. Tóth Ist­ván bácsi csak azzal elégedet­len, hogy a Tenyészállatforgal­mitól váisárolt állatokkal nem tudnak zöldágravergődni. Gyak­ran elmondogatja, hogy igazán nem méltó a vállalattól ilyen gvenge állatokat kiadni a kezé­ből. ? Kenderes Pista, meg a többiek Közben megérkezik Kenderes Pista is egy nagy fuvar, téglá­val, amit a siló építéséhez hoz­tak. Közepes termetű, szorgal­mas fiú. Amint lerakják a ko­csi terhét, itatja a lovakat, s már indulna is vissza. Közben beszélgetünk vele néhány szót arról — mivel ő a DISZ-titkár itten — hogyan dolgoznak a fiatalok. — Hej nagy sora van annak «— meséli Kenderes Pista. — Most nagy munkában vannak a gyerekek: törik a kukoricát! Azután a fiúk, meg a lányok munkacsapata igencsak neki­rugaszkodott a munkának. A ve­zetőség valami jutalmat is tű­zött ki a kukoricatörésben győz­tes munkacsapatnak. Várjunk csak, mennyit is ; ;.? Boda Jóska kis húga, a 10 éves kis Ilonka gyorsan kisegíti Pistát a bajból: — Jóska azt beszélte otthon az apunak, hogy 4 mázsát kap­nak, ha győznek. Kenderes Pista gondolkozik egy kicsit, aztán helyesbíti a nagyok körül ólálkodó kislány állítását: — Hát ha nem is pontosan így, de jól járnak, ha igyekez­nek. Először is megkapják a munkaegységet a leszüretelt te­rület után, másodszor 80 kilo­gram szüretelési prémiumot kap­nak holdanként, harmadszor pedig jár a többtermelési pré­mium és végül 1 mázsa kuko­ricát kap az az ifi munkacsa­pat, amelyik a versenyben első lesz. Most azután nagyon igyekez­nek a gyerekek. Két góré már tele van kukoricával, s a fiúk nem restek éjfélig is dolgozni. Igaz, hogy a lányok még alapo­sabb munkát végeztek. így hát a fiúk sem nagyon hagyhatják el őket. Nagy illés a másik brigádvezető A termelőszövetkezet köz­pontjában összetalálkozunk a növénytermelési brigádvezető­vel is. Ö meséli el, hogy estig elvetik a 310-ik hold őszi kalá­szost is. Ezzel őszivetés tervüket több mint 60 százalékra teljesí­tik. Iparkodnak nagyon a ve­téssel, nehogy majd jövő nyá­ron legyen kevesebb a termés a mostani késlekedés miatt: De azért, hogy Nagy Illés nö­vénytermelési brigádvezető nagy barátságban van az állattenyész­tőkkel is. Igen pártolja azt a legújabb ötletet, hogy a szövet­kezet gyenge, sovány marhákat vásároljon és Vágy 100 darab hizlalásra fogható süldőt, az­után a megtermett kukoricából fölhízlalvá értékesítsék őket. Kiszámították, hogy így sokkal jobban jönnek ki, mintha a ku­koricát értékesítenék, viszont nekik még nem olyan fejlett a sertéstenyesZetük, hogy a hízó anyagot onnan állítsák elő. Sándor Pali bácsi a lányok „vezére“ Már egész kis csoport gyüle­kezett össze a tanyaház udva­rán, amikor Sándor Pali bácsi, a lányok munkacsapatvezetője is oda kukkantott a többiekhez; — Hát ti miben töritek a fe­jeteket? — kérdezi. — Nem egyébb, Pali bátyám, mint abba, hogy magát meg­tesszük szarvasmarha gondozó­nak — így az elnök. — Ne tréfáljatok, mi lesz ak­kor a lányaimmal? Nem enged­nek ám el azok olyan könnyen. — Majd mi megpróbáljuk, csak maga vállalja-e? — kérleli Gál elvtárs rábeszélően. — Ha a lányokat is vihetem, vállalom — egyezik bele hun­cut mosollyal. — De akkor én már megyek is, nehogy sokat huncutkodjanak ott a kukori­cában, mert akkor jövőre se leszünk készen vele. ;; -, Negyvenezer forint értékű jutalmat kapnak az iskolák Megyénk pedagógusai nemcsak a békekölcsön-jegyzésben mu­tattak példát, hanem a nyári mezőgazdasági munkák mielőbbi betakarításában, a termelőszövetkezeti mozgalom szélesítésében is derekasan megálltak helyüket. A megyei tanács oktatási osz­tálya értékelte a pedagógusok nyári munkáját. Ezek szerint a leg­eredményesebben dolgozó iskolákat, nevelőket és növendékeket jutalomban részesíti. Az iskolák részére 40 000 forint értékű tanítási segédeszközt juttat. Jutalmat kap a bácsbokodi, csátaljai, madarasi, szalkszent- mártoni, öregcsertői, ágasegyházi, császártöltési, pálmonostori, balotaszállási, szabadszállási, Kiskunfélegyházán pedig a Petőfi és az I. számú iskola. A fenti iskolák az ajándékcsomagot még ebben a hónapban megkapják. Tizennégy pedagógus és 14 növendék 2—2 hetes ingyenes üdülésben részesül. A gyermekek nyáron, a nevelők pedig tetszés szerinti időben vehetik igénybe a beutalást. A kitüntetett nevelők a következő helységekből valók: Csátalja, Solt, Solt-Járás-puszta, Mélykút, Homokmégy, Orgovány, Császártöltés, Gátér, Zsana, Szabadszállás, Kiskunfélegyháza I. számú iskola. A gyermekek a nemesnádudvari, solti, csikériai, kissolti, Lászlófalva—Borbás- tanyai, császártöltési, KiSkunmajsa—Maris-pusztai, balotaszállási, tasskertesi, Kiskunfélegyháza Petőfi iskola tanulói, Postások a ( Az ötéves évfordulót ünneplő postai hírlapterjesztők versenyé­nek első hónapja eredményesen fejeződött be. Megyénk postahi­vatalainak dolgozói sikerrel bir­kóztak meg a nagyszerű fel­adattal és a »jubileumi műszak« vállalásainak jelentős részét már űlttóber 1-re teljesítették. Alig találunk olyan postahiva­talt, amelynek kézbesítői ne ér­tették volna meg a »jubileumi műszak« célkitűzéseit és lelkes munkájukkal nem járultak vol­na hozzá a sikerhez. Kiváló munkájukért megdi­csérjük: Bácsalmás, Borota, Bu­gac, Csolyóspálos, Foktő, Gara, Helvécia, Katymár, Ladánybene, Lakitelek, Lászlófalva, Madaras, Mátételkc, Móricgát, Nyárlőrinc, Páhi, Solt, Szabadszállás, Szak­mar, Tázlár, és Tiszakécske. Ezek a postahivatalok azok, amelyek példamutatóan teljesí­tették, sőt túlteljesítették válla­lásukat. Vannak azonban olya­nok is, amelyek példát vehetné­nek a fentebb felsoroltaktól. Csengőd, Bácsborsod, Gátér, Ha­jós, Kunbaja, Miske új előfi­zetők gyűjtése helyett a lemon­dott előfizetők számával tűnt ki. fMeg kell mondanunk azt is, hogy sokkal jobb eredményt tártunk Kecskeméttől, ahol igen Népújságért lelkes és nagyszámú vállalások történtek. Ez azonban nem elégséges. A kecskeméti postások is azért harcoljanak, hogy a vál­lalásaikat úgy teljesítsék, hogy az a példányszám emelkedésében mutatkozzék meg. Ezt kérjük Bajától, Kiskunfélegyházától, Kiskunhalastól, Kalocsától és még jónéhány postahivataltól. Szeptember volt a »jubileumi műszak« első hónapja. Megyénk legtöbb postahivatalának dolgo­zói vállalásaikat dicséretesen tel­jesítették. Októberben már azért kell dolgozniok kézbesítőinknek, hogy a november 1-re tett vál­lalások is teljesítve legyenek. Azok a postás dolgozók, akik az október 1-i Vállalásuk telje­sítésével még adósok, újult erő­vel fogjanak hozzá a szervezés munkájához, hiszen még nem késő, októberben behozhatják lemaradásukat. Azok pedig, akik eddig is a legjobbak között vol­tak, ne lankadjanak, hanem ugyanolyan lelkes, odaadó mun­kát végezzenek, mint szeptem­ber hónapban, továbbra is azon legyenek, hogy hivataluknak és saját maguknak dicsőséget sze­rezzenek, Uj könyvek AKADÉMIAI KÖNYVKIADÓ Magyarország műemléki to­pográfiája. Szerk. Dercsényi De­zső. 4 köt. Budapest műemlékei. 1. Szerk. Pogány Frigyes. ÁLLAMI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI KIADÓ (Bukarest) Hajdú Zoltán: Csillagok a Maroson. Versek. Szilágyi András: Uj pásztor. — Az idő katonái. MEZÖGAZDASÄGI KÖNYVKIADÓ Lammel Kálmán; Homoktala­jok gépi művelése. Törzskönyve­zési útmutató 5. Lacza Béla— Németh Józsefné—Suschka Alf­réd: Baromfi. ÚJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ Prisvin: ösvény a rengeteg­ben. Regény. Fast Howard: Silas Timber- mann. Regény. • SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Ady Endre összes versei, 1— 2. köt. Kisalakú bibliofil kiadás. Dumitriu: Családi ékszerek. Regény. (Olcsó könyvtár.) László Ibolya: A vándorlás dicsérete. Versek. Vali Mari: Emlékeim Jókai MórróL (Magyar századok.) NEGYVENÉVES MUNKA UTÁN A Szabadság téri általános is­kola nevelőtestülete és ifjúsága a napokban búcsúzott Tóth Já­nos tanító kartárstól nyugalom- bavonulása alkalmából. Tóth János 40 éven át oktatta és ne­velte a város színe-virágát. Szí­vében és lelkében ezen idő alatt mindig fiatal maradt. Az iskolát nem munkahelyének, hanem második otthonának tekintette és így volt öröm számára min­dig a tanítás. Minden tantár­gyat egyforma lelkesedéssel, ne­mes odaadással és nagy szak­mai hozzáértéssel tanított. Igazi Három héttel ezelőtt értesítést kapott a Gépgyár Fiúméból, hogy az a 14 darab 20 000 literes sörtank, amit a gyár Albániának küld, már a fiumei kikötőben van és nincs messze az az idő, amikor partot ér az Albán Nép- köztársaság területén. Ez az ér­tesítés többek között azt is je­lezte, hogy elindulhatnak a gyár szerelői, hogy beszereljék őket az egyik albán sörgyárban. — szocialista lelkületű pedagógus volt. Mindig örömmel nyújtott segítséget a kartársainak gazdag pedagógiai tudásából és tapasz­talataiból. Népünk állama nem feledkezett el róla, megjutal­mazta a 40 éven át kifejtett eredményes és lelkiismeretes munkájáért. Túl van már az élet delén — igaz szívvel, jó egész­séget és sok-sok boldog évet kí­vánunk néki áldásos munkájá­ért. A félegyházi pedagógusok és Volt tanítványai kérik, hogy to­vábbra is tartsa meg őket sze- retetében. >L — TIRANÁIG Nosza, gyorsan szétíutott a hír a gyárban. Most már csak az volt a kérdés, kik lesznek azok a szerencsés emberek, akiket a vállalat Albániába küld. A vá­lasztás Bogár Károlyra és Bense Ferenc szerelő elvtársakra esett: A két kiváló szakmunkás pár napon belül nekivág a nagy út­nak. Sok szerencsét, jó utazást és jó munkát kívánunk nekik. 3000 FORINT JUTALMAT KAPOTT A LENIN TSZ A város határában gazdálko­dó, Lenin elvtárs nevéről elne­vezett termelőszövetkezet mél­tán viseli a lángeszű munkásve­zér nevét. A szövetkezet megyei viszonylatban a második helyet foglalta le magának a gabona­begyűjtésben elért eredményei alapján. Ezért a Megyei Begyűj­tési Hivatal 3000 forint pénzju­talomban részesíti. A gabonabegyűjtés nem kis feladatot rótt a városi tanácsra és annak elnökére, Horváth Béla elvtársra. Tekintve, hogy a város olyan szépen teljesítette gabonabegyűjtési tervét, ezért a begyűjtési miniszter elismerését fejezte ki a város termelőinek. Horváth Béla tanácselnök elv­társat pedig a »begyűjtés kiváló dolgozója« címmel tüntette ki; Ugyancsak a begyűjtés kiváló dolgozója címet adományozta a miniszter Szabó János begyűj­tési megbízottnak is. FELSZABADULT A SERTÉSPIAC A városi tanács értesíti a la­kosságot, hogy az ezideig zárolt sertéspiacot felszabadítja, mi­után a sertéspestis vész meg­szűnt a város területén. Most- már a dolgozó parasztok nyu­godtan felhajthatják sertés álla­taikat a piacra. A TANÁCS FOGADÓÖRAI A városi tanács kéri a város lakosságát, hogy panaszaival és egyéb észrevételeivel bizalom­mal forduljon hozzá. Minden hét péntekén, amikor a dolgozó pa­rasztok amúgy is belátogatnak a városba, a tanács fogadóórákat tart, hogy az ügyes-bajos dol­gok elintézését ezzel is meg­könnyítse. A fogadóórákat min­den pénteken 8 órától 11 óráig tartja. NÉPMŰVELÉSI SZAKKÖRÖK A KULTÜRHÄZBAN A félegyházi tanítóképzőkben a Népművelési Minisztérium ál­tal, illetve annak irányítása alatt úgynevezett népművelést szakkörök működnek. A szak­köröknek az a célja, hogy a ta­nítójelöltekkel megismertessék a népművelési munka széles ága­zatát, a kultúrházak szervezé­sét, vezetését és egyéb művészeti dolgokat, amelyek kapcsolatban állanak á népműveléssel. Ezek a szakkörök eddig az in­tézetekben működtek. Most a Népművelési Minisztérium úgy határozott, hogy a szakkörökéi átadja a kultúrháznak, mert így a hallgatók jobban el tudják sa­játítani a népművelési munka gazdasági és művészeti tudni­valóit. Tehát ezen a héten már a kiváló kultúrház vezetése alart kezdődnek meg a szakköri fog­lalkozások. Sor kerül majd a-ra is, hogy a hallgatók a szakköri! foglalkozások keretein belül1 meglátogathassák a községi kul- túrotthonokat, s ezáltal gazda­gíthassák tudásukat a falusi ta­pasztalatok alapján. AZ ŐSZI MUNKA DANDÄRJA A város határában javában főijük az ősszel érő veteménysk betakarítása. A gazdag termés jó jövedelmet biztosít a dolgozó pa­rasztságnak. Szorgalmas kezeli kellenek ahhoz, hogy 1160 hold burgonyát, 1311 hold napraíjr- got, 7299 hold tengerit, 416 hold cukorrépát és • 1200 hold szőlőt szüreteljenek le. A jövő évi kenyér biztosítása érdekében is megkezdődtek már az erőfeszítések. Hiszen az ősz folyamán 4000 hold földet keli mélyen szántani. 5600 holdon kell trágyázni. 12150 holdon kell vetni. Szorgalmas kezek kellenek hát a határban és ezekből nem lát szűkét a félegy­házi dolgozó nép. BESSENYEI UTCA »PANASZA«... Bessenyei utcának hívnak. Párhuzamosan futok a fő utcá­val az V. kerületben. Ezelőtt egynéhány évvel keményöklű emberek jelentek meg rajtam. Magukkal hoztak egy csomó betongyűrűt. Lerakták a két méter mélységű árkomba. Sza­bályszerű csatornázást végeztek rajtam, örültem nagyon — gondoltam, mostmár senki sem szid, mert nem esik bele az ár­komba. De mivel, hogy minden csoda csak három napig tart, így az én örömömbe is belevégyült egy kis üröm, azaz, hogy annyira örülök, amennyire bánkódok, mert engem becsaptak azok az emberek. Nem cementgyűrüz- ték végig azt a halhatatlan mély árkomat. Nem ám, csak a Jó­sika utcán. Onnan azután végig a felsötemetőig hátborzongatóan mély az árkom és ha valaki be­lehuppan, ki mást szidhat, mint engem. Olyankor azután én sem tudok mást csinálni, — messze vagyok a tanácstól, nem hallat­szik fel a hangom, — csak ma­gamba átkozom a világot; Annyit ígérhetek, hogy ha egyszer egy tanácsfunkcioná­rius az árkomba csúszik, onnan addig ki nem erisztem, míg ne­kem meg nem ígéri, hogy le fő­det! végig betongyűrűkkel;

Next

/
Oldalképek
Tartalom