Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-29 / 255. szám
S „piros arany“ kalocsai birodalmában Marosvári Ernőné és fíizőbrigádja koszorúba fűzik a paprikát. A brigád két heti átlagteljesítménye: 185 százalék. Háttérben az új üzem. A vállalat 1955 októberében üzembe helyezett új paprika- szikkasztó pajtájában 15 vagon paprikát szárítanak meg egyszerre. Az új épületben működő szárítógép 24 óra alatt 15 vagon nyers paprikát szárít meg. , A paprikaüzen! dolgozói felajánlották, hogy évi tervüket dec. 15-re befejezik és azt 5 százalékkal túlteljesítik. Tervüket az év első három negyedében 126,9 százalékra teljesítették. Vállalták, hogy az egy főre eső termelékenységet 2,5 százalékkal túlteljesítik. A vállalat exportra is dolgozik. A dolgozók vállalása, hogy export tervüket is teljesítik december 15-ig. Forintértékben az év végéig ez 397 000 forint túlteljesítést jelent. Az üzem dolgozóinak november 7-i felajánlása: az évi terven belül októberi és novemberi tervüket 105 százalékra, az éves tervüket november 7-ig 72 százalékra teljesítik. Takarékossági tervük, hogy az év végéig 5000 forint értékű szenet és 46 000 forint értékű félterméket takarítanak meg. ímmwm Az egalizáló üzemben Kísmók János paprikakeverö-brigádja keveri a. paprikát. Átlagteljesítményük 135 százalék. 500 000 lámpaüveg Mostanában nem hallani se falun, se városban, hogy nincs üvegedényféleség. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a Délmagyarországi Uvegértékesítő V. kecskeméti kirendeltségének a raktára zsúfolva. Sokan emlékeznek még arra, különösen a falusiak, hogy tavaly milyen nagy probléma volt lámpaüveget szerezni. Ma már ebben sincs hiány, mert a kecskeméti kirendeltség raktárán 500 000 darab lámpaüveg van. Más üvegedény- féleségekből is bőven válogathatnak a vásárlók. A kirendeltség dolgozói is azon fáradoznak, hogy minél jobb legyen megyéinkben az üvegáruellátás. Erről tanúskodik az október havi tervük is, amelyet már eddig 7 százalékkal túlteljesítettek. A harmadik negyedévben végzett jó munka alapján a vállalat 20 dolgozója közül négy kapott oklevelet, és egy dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó címet. Ki a legjobb kopaszló ? A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál jelenleg nagy ütemben folyik a baromfi tisztítása. Az asszonyok kezemunká- jától függ, hogy a beérkező baromfiból mennyi kerül exportra, s a jó minőségű munka hogyan alakítja majd az önköltség csökkentését. Éppen ezért mindany- ryian azon munkálkodnak, hogy többet és jobbat termeljenek. A november 7-i műszak eredményeit kétnaponként értékelik. A szakmunkásoknál Savanya Jó- zsefné 163 százalékos teljesítménnyel selejtmentesen dolgozik. A második helyet Hl-attki Sándorné vívta ki magának 159 százalékos teljesítményével. Nem sokkal marad el Bábity Mártonná és Halász D. Vencelné sem, akiket szintén selejtmentes munkájukról ismernek. A fiatalok közül a legnagyobb előrehaladást Vikor Júlia érte cl. A szezonmunkások közül Tóth Évát, Dancsó Matildot és Cseresznyés Józsefnét említik a .eg- jobbak között. Még nem dőlt el véglegesen, hogy ki az első, hisz még két hét van az ünnepig. Addig még változhat a sorrend. Hutás Mihály meg a „tanítványai" utás Mihály vigyázza a cséplőt, a szelektor mii- lett néhány ember egyengeti a napraforgómag útját. — Mindnyájan új tagok a tsz-ben, Hutást kivéve, aki fiatalember létére már »igazgatósági tag« s egyúttal a tsz gépésze. Huncut elevenséggel villan barna szeme. — Hát volt itt egy gazdátlan cséplő; ránk testálta a gépállomás. Azután csak hozzáfogtunk, hogy legyen valami haszon belőle. de van is abból, amibe mi belefogunk. — XJjra villan a szeme, de mostmár együvé Vörös Jánoséval. Úgy csap össze a két tekintet, mint villanó penge, amelyiken a vidámság veti a szikrákat. — No ez a két elvtárs ugyan jól összehangolódott az idők folyamán — gondolja magában a gyanútlan szemlélő, pedig, ha gondolja; fölöttébb rosszul teszi. Mert Vörös János alig két hónapja tagja a kecskeméti Törekvésnek, sőt nemcsak ő, de a vele együtt dolgozók mindany- nyian. — A régi tagok hová lettek, hogy itt csupa újai látni? — Azok kint dolgoznak a halárban —■ mondja Hutás elv- lárs. — S az újak miért vannak itt a nagy tanyán? — Őket most iskolázzuk a közös gazdálkodásra. Én lettem megbízva a tanítósággal — felel ismét Hutás elvtárs tréfásan. — Jól viselik magukat a nebulók? Csszemosolyognak mindany- nyian. Irigyelni lehet ezt a nagy egyetértést. — Honnan kerültek ide? T/ őrös János, — aki még ' egészen fiatal; kicsit ugrálásán komolykodik, hogy ő már bejárta a világot — Belgrád- tól Budapestig, — de mielőtt a tsz-ben kikötött volna, a BELSPED-nél volt kocsis. Itt pedig most gyalogmunkás lett. — Csúfoltak érte, hogy tsz-be jövök: »Majd felkopik az állad, ha nem lesz havifizetés!«, meg mondtak egyebet is, de csak eljöttem. Jobban megy majd itt a sorom. En tudom. Meg azután tetszik is, ahogy ebben a tsz-ben gazdálkodnak. — Az állatok nevelésével bizony jól járunk — veszi át a szót Hutás Mihály. — Most is száz darab szerződéses hízónk van, de még többet szeretnénk. — Hirtelen megáll a beszédben; ctak egy pillanatra, s azután úgy megrágja a szót, mintha hadititkot árulna cl. — Mert hát van még hízónk: ha jól számolunk, felmegy 140- re is a számuk, de szeretnénk venni még. — Ezt szeretem én is! Okosan kell gazdálkodni — szól közbe Gábor Ferenc. — Úgy jöttem a tsz-be, hogy itt dolgozik az apám, meg az öcsém. Láttam; jói csinálják, No, de ha új tagok vannak is csak jelen, szó esik a munkaegységekről, meg az osztásról. Itt bukkan ki azután, hogy újak ezek az emberek a tsz-ben, s új nekik a közös gazdálkodás. Egyelőre nagyobb fontosságúnak látják, hogy saját padlásukon legyen az osztásra jutó termény; így kerekedik egy kis vita a kukoricaosztás körül is, A vezetőség terveiről beszélgetnek, hogy a tervezett mennyiségnek csak a felét javasolja kiosztásra, mert minél több disznót akarnak hizlalni. Még Vörös János is azzal hozakodik elő, hogy majd az anyós otthon meghízhatja a kiosztott kukoricából azt a hízót. Csak tíz perc múlva derül ki, hogy neki előbb még meg kell házasodni ahhoz, hogy anyós legyen a hizlaláshoz. Furkálja őket még a gondolat, hogy hátha jobban tudnának spekulálni abból a kukoricából »egyénileg«. Hutás Mihály, szeme melegen csillog, amint bele-bele szól a beszélgetésbe. Terelgeti az új tagok gondolatait a helyes meder felé, s kiragyog belőle a meggyőződés, hogy cl is jutnak oda hamarosan. Az új tsz-ta- gokból bizalom árad felé. * / ó tanítónak bizonyult. A tsz közgyűlésén megszavazták, hogy csak felét osztják a munkaegységre tervezett kukoricának. — Idrányi, « A Népújság szakszervezeti rovata As operatív bizottság ülést tartott Kedden a Megyei Pártbizottság és a SZOT vezetőiből álló bizottság a munkaverseny problémáját vitatta meg. Az elv- társak megállapították: politikai munka hiányából adódóan nem elég élénk a verseny, helyenként hiányos a műszaki előkészítés. Komoly mulasztások észlelhetők a páros és az egyéni verseny szervezésénél és a versenynyilvánosság biztosításánál. Sok helyütt nem tudják a dolgozók: mit teljesítettek az éves versenyvállalásból, mely üzemrésznek mit kell tenni az önköltségcsökkentésért, a termelékenység emeléséért, A munkák elősegítésére több brigád alakul — helyi és minisztériumi vezetőkből — amelyek a helyszínen adnak gyakorlati, és főleg módszerbeni segítséget. A bizottság tagjai hosz- szabb időt töltenek egy-egy üzemben. Ezenkívül a kollektív beszámolókban, a szakszervezeti, gyűlésen és a termelési értekezleten is részletesen és sokoldalúan foglalkoznak a problémák megoldásával. Szó volt arról is, hogy előadásokon ismertetik a szakszervezeti és párt- aktivistákkal, vezetőkkel, hogyan kell vizsgálni és megszabni az üzemben a gazdaságos termelés útját, módját. Erősödik a szerveseit dolgozók tábora Különösen az építőiparban sok az új dolgozó. Ezeknek a szak- szervezetbe való tömörítése igen fontos és számukra is hasznos. E tényt sikerült az építőiparban sok új dolgozóval megértetni. Ma már a dolgozók 82,5 százaléka szakszervezeti tag. Tavaly ugyanezen időszakban a dolgozók közül csak 70,6 százaléka vallotta magát szervezett munkásnak. Különösen sokat dicsérik Födi János elvtársat, az Útfenntartó Vállalat ÜB-elnökét. Nemcsak a munka versennyel törődik, hanem a tagszervezéssel is. Pedig munkája nehéz. 3200 kilométeres útszakaszon dolgozó szakszervezeti tagok ügyes-bajos dolgát intézi, a bizalmiak segítségével. Az Építők Megyebizottsága mérlegelve a végzett munkát, úgy határozott, hogy a vándorzászlót a Kecskeméti Útfenntartó Vállalat üzemi bizottságának ajándékozza, Födi János elvtársat pedig jutalomban részesíti. Szakáll elvtársról, meg a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti aktivistáiról mostanában sok jót hallunk. Három hónap alatt 117 új tagot szerveztek be. Náluk az a baj, hogy a tagdíj beszedését kevésbé szorgalmazzák. Lillafüred—Görömböiytapotca... Már jól benne vagyunk az őszben, de azért az üdülési kedv nem csökken. A hűvös idő ellenére is sok üdülőnkben vidám élet folyik. Az orvos-egészségügyi szakszervezet megyebizottsága a harmadik negyedévben 51 dolgozót juttatott az üzemi bizottságok segítségével beutalóhoz. Fonyód-Bélatelep, Mátrafü- red, Miskolc, Görömbölytapolca, Sopron, Gárdony, Siófok, Lillafüred és más üdülőkben pihenték ki a munka fáradalmait a dolgozók. Gondolt a szakszervezet a jól dolgozók jutalmazására. Jutalomüdülésben részesítették Juhász Lajos gépészt, a megyei kórház 2-es számú gyermekosztályának dolgozóját, nyolcgyermekes családapát. Nemrég érkezett meg Pécs- Mecsekre dr. Balogh András, a Xl-es egészségügyi osztály vezetője családjával. Mátrafüre- den dr. Bállá Sándor tiszakécs- kei orvos ütött tanyát rövid időre. Az öntöde várja a munkásokat! kecskeméti idősebb munkások közül de sokan emlékeznek még arra a mondatra, hogy »Mun- kásfclvéteit nincs«. Vajon ki győzné leírni a proletárok megjegyzését, amit e mondathoz főztek. * Hej, de nagyot változott tíz év óta a világ! A gyárak kapuiról eltűntek az efféle feliratok. Most azon panaszkodnak a gyárigazgatók, hogy kevés a munkás. A Kecskeméti Gépgyár is ebben a bajban szenved, munkaerőhiány- nyai küzd. Októberben ugyan felvettek 21 munkást, de ezzel még korántsincs megoldva a munka- eröprobléma. Legalább még 20 munkás kellene az öntödébe. „Az ember egészségét nem lehet pénzzel megváltani44 1953 elején nem gondolta még Labuda János, hogy a kőműveskalapácsot, meg a malteroskana- lat felcseréli, és helyettük más megbízatást kap a Bácsmegyei Építőipari Vállalattól. Akkor szokatlan volt, amikor új munkával bízták meg, de most látja, hogy a jelenlegi munkája is nagyon fontos. Ma hármas feladattal birkózik, — és tegyük hozzá: eredményesen. Ű a vállalat újítási megbízottja, balesetvédelmi előadója, és a tűzrendészet felelőse. Mindhárom beosztás lelkiismeretes munkát követel, elhanyagolni egyet sem lehet, ezért viseli annyira lelkiismeretén a balesetvédelmi dolgokkal kapcsolatos munkát. — Az ember egészségét nem lehet pénzzel megváltam, — mondja — ezért kell arra különös gonddal ügyelni! Mi hát a feladat a balesetvédelem terén és hogyan végzi azt Labuda elvtárs? Minden építkezési helyen van biztonsági megbízott, akinek feladata, hogy megismertesse a dolgozókkal a balesetveszély elkerülését. Azok munkáját Labuda elvtárs ellenőrzi. Ha valami rendellenességet észlel, tüstént intézkedik. Jelenti a szakszervezetnek és a minisztériumnak, Ilyen eset előfordult már nem is egy. Például a budapesti építkezésnél szabálytalanul végezték az alapárokásást és ennek következtében beomlás történt. Noha nem lett különösebb hiba, de a helyi biztonsági megbízott nem úszta meg szárazon, megbüntették. Labuda elvtárs mindig arra figyelmezteti a biztonsági megbízottakat, hogy a baleset elkerülésére hívják fel a dolgozók figyelmét. Éberen figyeli, hogy a vállalat kötelékébe lépő új dolgozók megkapják-e munkába állásuk előtt a kötelező baleset- védelmi oktatást és megtartják-e részükre havonként, az ismétlő oktatást. Ha nem, mint legutóbb Tápiószecsőn, akkor Labuda elvtárs tudja, hogy mi a kötelessége, azonnal intézkedik. Újabban filmeket vetítenek a dolgozóknak, amelyeken szemléltetően kimutatják, hogyan lehet védekezni a baleset ellen. Ebben a hónapban 3 munkás- szálláson és egy munkahelyen vetítettek, de mivel ez a módszer jól bevált, ezután minden munkásszállásra ellátogatnak a keskeny filmek kel. Labuda elvtárs szerint hasznosak ezek a vetítések, mert e hónapban feleannyi baleset sem fordult ele, mint a megelőzőben
