Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-27 / 253. szám
Á fülöpszállési Dózsa TSZ új elnöke Kispajtások izgalmas versenye Az elnök elvtárs Kunszent- miklóson van propagandista tanfolyamon — adja meg az útbaigazítást az egyik tsz-tag. Ö vezeti a tsz-ben a politikai iskolát. No és hogy vannak megelégedve az új elnökkel — kérdem és egyszerre hárman is válaszolnak: — Érti a dolgát. Munkájuk alapján ítéli meg az embereket. Koller Lajos elvtársat a kun- szentmiklósi járási pártbizottságon találtuk meg. A propagandista tanfolyam szünetében sikerült vele pár szót váltani. Saját magáról nem igen szeret beszélni, s amikor róla esik szó, igen rövidek a válaszai. Felszabadulás előtt cipőgyárban dolgozott. 1949 óta a Földművelésügyi Minisztérium tervfőosztályán a statisztikai osztályt vezette. Emellett ő volt a főosztály párttitkára is. Ez alatt az idő alatt elvégezte a mezőgazda- sági akadémiát. Sokat tanult. Legnagyobb lányából is mező- gazdasági szakembert nevelt, tavaly végezte el a mezőgazdasági technikumot. A Központi Vezetőség felhívására jelentkezett falusi munkára. Eddigi munkaköre megkívánta, hogy sokat járjon a tsz- ekbe, de a fülöpszállási Dózsát még nem ismerte. Nem válogatott. Oda ment, ahol szükség volt rá. A Dózsában pedig bizalommal fogadta a tagság. Ezután a tsz gazdálkodására terelődött a szó. Nagy lehetőségeink vannak az állattenyésztés terén — mondja Koller elvtárs — ehhez azonban alapot kell teremteni. 83 szarvasmarhánk van. Eddig nem tudott a tsz nagyüzemi módon foglalkozni a tenyésztéssel, mert szerteszét kellett a tsz területén elhelyezni a marhákat. Mikor ideérkeztem, már folyamatban volt egy 80 férőhelyes tehénistálló felépítése. Anyaghiány miatt azonban állt a munka. Falegyenig volt felépítve és a tetőszerkezet egyré- sze állt készen. Az istállónak augusztus 20-ra kellett volna felépülni. Befejezésére nem volt fedezet. Most újra megkezdtük az építkezést. A Földművelésügyi Minisztérium beruházási osztálya 70 000 forintot utalt ki most az istállóépítés befejezésére. (Koller elvtárs személyesen járt el az ügyben. — Szerk.) November közepén az állatok az új istállóba kerülnek. A takarmányt már oda gyűjtöttük és ott építettünk 300 köbméter silógödröt is. Hatvagonos kukoricagórét is építettünk előregyártott elemekből. Szükség van rá, mert 63 hold kukoricánk 30 mázsás átlagterméssel fizetett holdanként. Ügy gondolom, hogy az állattenyésztésé a jövő. Csak azt kell még eldönteni, hogy szarvas- marhahízlalást, tehenészetet, vagy sertéshizlalási kezdjünk. Persze a növénytermesztésben is nagyok a lehetőségek. Ezért megbeszéli ük a táblák kialakítását, a helyes vetésforgót, hogy jó elővetemények után kerüljön a mag a földbe. A jövő terveinek megvalósításában a tagság kollektív erejére akarok támaszkodni. Koller elvtárs személyében megfelelő tudással és ambícióval rendelkező elnököt kapott a Dózsa TSZ. A járás vezetői azonban megfeledkeztek róla. A másfél hónap alatt, mióta itt van, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjével, Szalai elvtárssal, csak egyszer találkozott utólag, amikor szólt, hogy menjen be a járási pártbizottságra, mert Topor elvtárs meg akarja őt ismerni. Szalai elvtársat azonban úgylátszik nem érdekelték Koller elvtárs problémái, tapasztalatai, munkája élete. Nem érdekelte őt, hogy egy városról lekerült káder hogy találta meg a helyét, vannak-e nehézségei, munkájában nem szorul-e segítségre. Ugyanígy nem érdekli ez a járási főagro- nómust, főállattenyésztőt és a többi vezetőt sem. A kunszentmiklósi járás vezetői változtassanak ezen a magatartásukon. Fogadják a falura jött elvtársakat olyan szeretettel, mint amilyen lelkesedéssel jöttek ők, hogy tudásukkal, tehetségükkel, tapasztalataikkal segítsék a falu szocialista építé- sét Nagy Ottó, MEZŐGAZDASÁGI TANaCSADO Készüljünk fel az állatállomány láli takarmányozására Lassan elérkezik az őszi betakarítási munkák vége, megszűnik a zöldtakarmányozás lehetősége és megkezdődik az állatok téli takarmányozása. Ilyenkor minden gondos gazda számot vet: milyen készletekre van szüksége a téli takarmányozáshoz. Az idei jó termés abraktakarmányokból biztosítja a téli szükségletet, de más a helyzet a szálastakarmányoknál. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt minőségük ugyanis nem a legmegfelelőbb. Ezért olyan téli takarmányt kell biztosítani, amely minőségében is pótolja a szálas- takarmányokat. A kérődző állatok gyomorberendezése és szervezeti felépítése megköveteli, hogy legalább 60—70 százalék vizet tartalmazó takarmányt itessünk, mert számukra az emésztéshez legalább 80 százalék nedvességre van szükség. Azt a vizet, ami a takarmányokból az emésztéshez hiányzik, a kérődző állatok nyállal kénytelenek pótolni. Ez erősen igénybe veszi szervezetét és hatalmas többlet- munkát jelent az állatnak. Ezért fontos a nedvdús sílótakarmá- nyok készítése, ugyanis csak ez közelíti meg nemcsak nedvesség tartalomban, hanem táperőben is a zöldtakarmányok értékét. Rendkívül nagy értékű silótakarmány a silótengeri, de igen értékes silótakarmány az idejében levágott tengeriszár is. Az októberben levágott kukoricaszár 26 százalékos keményítő- tartalmú, míg a későbben — novemberben levágott szár — csak 14 százalék keményítőértéket tartalmaz. Ezért tehát minden gazdának érdeke — és főként minden termelőszövetkezetnek —, hogy a kukoricaszárat még időben betakarítsák a földekről és azt azonnal silózzák is. Az igaz, hogy abraktakarmány nélkül magas tejhozamot nem A HÉT KÖNYVEI; IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Beecher—Stowe: Tamás bátya kunyhója. Regény. Thury Zsuzsa: A francia kislány. Regény. NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ: Balázs Anna: Atkáderezem a családot. Komédia. Sagodi József: Elfoglalt férfi. Vígjáték. (Színjátszók könyvtárai lehet elérni, de csupán ezek biztosítása nem elegendő a jó eredményekhez. A természet szerűség és könnyen emészthetőség a legfontosabb takarmányozási tényezőkhöz tartozik, és éppen ezt tudjuk biztosítani a silótakarmányokkal. Október végére jár az idő, ezért sietni kell a betakarítással, a takarmánynövények tárolásával. Még van mód arra, hogy az értékes kukoricaszárat gyorsan betakaríthassuk és jó silót készítsünk belőle. Bartosik Lajos. Nagy izgalmak között'folynak a magyar gyártmányú Tccn- nokid fémépítő versenyei. Az első díj egy 150 forint értékű Technokid fémépítő szekrény, azonkívül két második és két harmadik díj kerül kiosztásra. A versenybizottságban a Műszaki Egyetem gépészmérnök hallgatói vesznek részt, akik a verseny alatt is hasznos tanácsokat adnak a kispajtásoknak. — Képünkön Siőcz Vilmos, a Hernád utcai Általános Iskola V. osztályú tanulója az építőverseny közben. 1 íz perc Krencsey Mariannái... Kedves vendége volt hétfőn a Katona József Színháznak. — Krencsey Marianne, a »IJ.liom.fi« nagysikerű filmváltozatának női főszereplője látogatott el Kecskemétre, hogy személyesen is ízelítőt adjon művészetéből. A délutáni előadás után felkerestük a bájos színésznőt, hogy beszélgessünk vele eddigi pályafutásáról, jövendő terveiről. »Most léptem fel másodízben vidéken, de az itteni közönséggel is »nagyon meg vagyok elégedve« — mondja mosolyogva. — Majd komolyra fordítja a szót: Két filmem forgatását fejezték be a közelmúltban. A »9-es számú kórterem«, melyben egy műtősnővért alakítok, rövidesen már a nyilvánosság elé kerül. A »Gábor diák«-nak csak valószínűleg karácsony táján lesz a bemutatója. Emellett állandóan játszom a József Attila Színházban, meri a színpadot legalább annyira szeretem, mint a filmet.« A terveim? — Játszani akarok! —■ Hisz‘ még annyit kell tanulnom...« Az ügyelő figyelmezteti Krencsey Mariannet: — nemsokára kezdődik az esti előadás. Fényes István. Micsurin tanításának gyakorlati haszna a szőlőtermelésben Irta : A. M. Negrul professzor A szovjet nép most, amikor 1. V. Micsurin születésének 100. évfordulóját ünnepli, egyúttal összegezi azokat az eredményeket, amelyeket a természet nagy átalakítójának tanítása nyomán országszerte elértek. A biológiában térthódító micsurini irányzat hatalmas lendítő erővé vált és kimagasló eredményekre vezetett az egész mezőgazdaság továbbfejlesztésében. Micsurin igen nagy figyelmet szentelt a gyümölcstermelésen belül a szőlőtermelésnek, s olyan fajtákat nemesített ki, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy a szőlőtermelés határait kiterjesz- szék messze északra és keletre. A faggyal szemben ellenálló szőlőfajták kinemesítésénél Micsurin első ízben használta fel az amuri szőlőfajtát és kidolgozta az így nyert hibridek további javításának módját. Micsurin rámutatott, hogy ezekben a hibridekben domborodnak ki leginkább az eredeti fajtákban eddig kifejlesztett gazdasági jótulajdonságok, s hogy ezeknek a hibrideknek fontos szerepük lesz az új, edzett szőlőfajták további kinemesítésében. Tanításának és gyakorlati módszerének felhasználásával a szovjet szőlőnemesitők kimagasló eredményekre jutottak. Ezen eredmények egyike például az a tény, hogy ma már a tengermelléken és a habarov- szki határterületen is termelnek szőlőt. A szőlőneme sítőknek az a törekvése, hogy a távolabbi vidékekről áttelepített szőlőfajtákat meghonosítsák, sokáig sikertelen maradt. Említésre méltó eredményekre csak Micsurin tanítványai, Tyihonov, Ramming, s még néhányan mások jutottak, akik a fagyálló ameriA szovjet agronómlai tudományos intézetek nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak. — A képen: az egyik talajkutató intézet laboratóriumában különböző trágyafajták hatását tanulmányozzák a különböző területek földjébe ültetett növények növekedésére, fejlődésére. kai és európai fajtákat az amerikai szőlőfajtával keresztezték, s így értékes és a helyi viszonyoknak megfelelő tájfajlákut nyertek. Jelenleg már kiterjedt szőlő- termelés folyik a Szovjetunió ázsiai területén is, így többek között az Ural-vidóken, az Altáj- vidéken és Kazahsztánban. Micsurin módszereivel dolgozó szőlőié rmelési szakemberek 16—18 kilogramm szőlőt szüretelnek egy-egy tökéről. Ugyancsak a micsurini tanítások győzelméről tanúskodnak a Szovjetunió európai részének északi területein telepített szőlők is. Ma már szép sikerrel termelik a moszkvai, ivanovói és a kujbisevi területeken, Bjelo- rvssziában, a Csuvas autonóm köztársaságban. A különböző kutatóintézetekben és a gyakorlati micsurinis- túk telepein hatalmas meny- nyiségű szölőoltványt nevelnek, amelyek alapul szolgálnak majd a további szőlőnemesítési munkákhoz. A micsurini tanítások alkotó alkalmazásával a szovjet szőlőtermelők egyre magasabbra terjesztik ki a szőlőtermelés határait a hegyvidékeken is. E tekintetben igen figyelemreméltó munkát végzett D. 1. Tabidze, a Grúz SZSZK Tudományos Akadémiája Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének növény- nemesítője. D. 1. Tabidze rövidtenyészidejű szőlőfajtát nemesített. ki és bebizonyította, hogy 1000—1100 méter tengerszint feletti magasságban is sikerrel lehet szőlőt termelni, Ugyanezen irányban kísérleteznek az örmény és az Azerbajdzsán SZSZK szőlőnemesítői is. A korábban betelepített déli területek szőlőnemesítőinek elsősorban az a feladatuk, hogy a meglévő területeket felújítsák és a fajtákat tovább javítsák. A kísérleti munkák elsősorban a termés minőségének javítására, a hozam növelésére, a szőlőtőkék fagyállóságának, továbbá a filokszera és a különböző gombabetegségekkel szembeni ellenállás fokozására irányulnak. Ezeken a vidékeken jelenleg nagy figyelmet fordítanak a fi- lokszerának ellenálló európai fajták és az ázsiai szőlőfajták keresztezésére, elsősorban a grú- ziai és a moldáviai fajták fel- használásával. Ezzel a módszerrel remélhető a legtöbb siker a filokszérának ellenálló és amellett kiváló minőségű szőlőfajták kinemesítésében. Említésre méltó eredményeket értek el olyan új szőlőfajták kinemesítésében is, amelyek étkezési célra és borkészítésre egyaránt alkalmasak. A szőlőtermelés élenjárói <i tudomány és a technika eredményeit felhasználva, évröl-évre nagy területeken érnek el olyan terméseredményeket, amelyek azelőtt elképzelhetetlenek voltai:. Rendkívül fontos az a körülmény, hogy a szőlőtermelők majdnem kivétel nélkül micsu- nnisták lettek: gondosan figyelik a növény fejlődését, új, hatékony agrotechnikai módszereket dolgoznak ki, állandóan javítják a szőlők fajtaösszetételéi, s ezzel fokról-fokra közelebb jutnak 1. V. Micsurin álmának megvalósításához, amit ő igy fogalmazott meg: változtassuk a szovjetek országát virágzó gyü- mölcsösJcertté. (MTI)
