Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-26 / 252. szám

Ez történt a nagyvilágban MOSZKVA; A Szovjetunió Minisztertanácsa jóváhagyta a genfi négyhatalmi külügymi­niszteri értekezleten részvevő szovjet küldöttség összeállítását. A küldöttség tagjai a követke­zők: V. M. Molotov, A. A. Gromi- ko, V. D. Szokolovszkij, a Szov­jetunió marsallja, Sz. A. Vi­nogradov és G. M. Puskin. A küldöttség tanácsadóivá V. Sz. Kemenovot, Sz. K. Ca- rspkint, L. F. Iljicsovot, G. I. Tunkint, Sz. G. Lapint és N. I. Cseklint nevezték ki. LONDON. Az angol sajtó fog­lalkozik az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kül­ügyminisztereinek a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet küszö­bén összehívott párizsi külön ta­nácskozásával. A tanácskozást kommentálva a sajtó egy része megállapítja, hogy a leszerelés kérdésében a nyugati hatalmak­nál lényeges elvi ellentétek me­rültek fel. PRAGA. Prágában hétfőn ün­nepélyesen megnyílt a csehszlo­vák nemzetgyűlés őszi üléssza­ka. A megnyitó ülésen megjelent i Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Csehszlovákiában tartózko­dó küldöttsége, M. P. Taraszov- nak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége alelnökének, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésé­vel. A jelenlévők lelkes tapssal köszöntötték a terembe belépő szovjet küldöttséget. Zdenek Fierlinger, a nemzet- gyűlés elnöke üdvözölte a ven­dégeket. Szavaira M. P, Tara- szc>v válaszolt. A szovjet vendégek élénk ér­deklődéssel kísérték a nemzet- gyűlés vitáját és az ülés szüne­tében elbeszélgettek a képvise­lőkkel. WASHINGTON. Vasárnap éj­jel földrengés volt San Francis­cóban. A kárt több, mint egy­millió dollárra becsülik. A föld­lökést mintegy 160 kilométer­nyi területen érezték, súlyos se­besülés azonban nem történt. Szemtanúk szerint a mostani eset az 1906-os földrengés óta egyik legerősebb földrengés volt San Franciscóban; MÜNCHEN. Hétfőn a Lands- bergi fegyházból szabadonbocsá- tották Dietrich vezérezredest, Hitler testőrségének volt főpa­rancsnokát. Dietrich életfogy­tiglani büntetését töltötte Lands- bergben. BELGRAD. A Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak meghívására a Jugoszláv Saakszervezeti Szövetség Köz­ponti Tanácsa küldöttséget me­neszt Moszkvába a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom év­fordulója alkalmából rendezen­dő ünnepségekre. KAIRO. Az Egyiptomi Köz­társaság kereskedelmi és ipar­ügyi minisztere meghívta Heinrich Raut, a Német Demo­kratikus Köztársaság miniszter­elnökhelyettesét és kül- és belkereskedelmi miniszterét, hogy tegyen látogatást Egyip­tomban. Mint közölték, Heinrich Rau miniszter elfogadta a meg­hívást és november elején uta­zik Egyiptomba. GENF. Október 24-én az ENSZ-alapokmány hatálybalé­pésének 10. évfordulója alkal­mából ünnepi ülést tartottak Genfben, az ENSZ európai osz­tályának épületében. Az ülésen A. Pelt, az ENSZ európai osz­tályának igazgatója elnökölt, LONDON. M. A; Jasznov, a Moszkvai Városi Tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Sz. M. Butuszov, a Moszkvai Ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese és A; I. Maka­rov, Moszkva Frunze-kerületi ta­nácsának elnöke angliai tartóz­kodása során megtekintette az angol fővárost, ROMA. Néhány napig Rómá­ban ülésezett az olasz kom­munista nők II. országos érte­kezlete, amelyen 600 nőküldött vett részt. Az értekezleten felolvasták a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlő táviratát. Az értekezlet (részvevői vi­haros tapssal fogadták az üd­vözlést. A záróülésen beszédet mon­dott Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. PÁRIZS. Hétezer francia bör­tönőr határidő nélküli sztrájkba lépett. A börtönőrök teljes szak- szervezeti egységben ••alamizs­nának« minősítették a hatósá­gok legutóbbi béremelési aján­latát, amely havonta körülbelül 400 frank, azaz körülbelül 13 forint emelést jelentene. A börtönőrök sztrájkba lépése azt jelenti, hogy nem foganato­sítanak több bebörtönzést és nem foglalkoznak a foglyok át­szállításával. Emiatt egyes me­gyékben, így Sarthe- és Pyré­nées-Orientales megyében nem lehetett megtartani az esküdt­széki tárgyalásokat; A kormány katonai hehívókat kézbesített a sztrájkoló börtön- őröknek. MOSZKVA; A szovjet kül­döttség kedd reggel Genfbe re­pült a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág külügyminisztereinek érte­kezletére. A küldöttséget Molo­tov, a Szovjetunió külügymi­nisztere, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa első elnökhelyettese vezeti. MOSZKVA. A Turkmén Ál­lami Operaház együttese októ­ber 23-án a Szovjetunió Nagy Színházának Kamaraszínházá­ban bemutatta a »Saszenem és Garlb« című operát A nagysikerű előadáson meg­jelent N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, D. T. Sepílov, M. Z. Szaburov, M; A. Szuszlov és K. J. Voro- silov. A kormánypáholyban fog­lalt helyet Sz. Babajev, a Turkmén Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, és B. Ovezov, a Turkmén Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. MOSZKVA; A moszkvai Fórum Filmszínház hétfőn be­mutatta a »-Párizs« című fran­cia panorámikus filmet; A bemutató előadáson megjelent a francia filmhét alkalmából a Szovjetunióban tartózkodó fran­cia filmküldöttség több tagja. A »Párizs« című film rende­zője hangsúlyozta, hogy a »Párizs« című filmet még a francia fővárosban sem adták elő. A film bemutatója során több ízben hangzott fel taps, NEMZETKÖZI Rendkívüli testnevelési tanfolyamok az általános iskolákban Az idei tanévben bevezetik az általános iskolákban a rendkí­vüli testnevelési tanfolyamokat azzal a céllal, hogy az I—V. osz­tályos tanulók fejlődését, test­nevelését jobban előmozdítsák. Rendkívüli testnevelési tanfo­lyamot minden általános iskolá­ban lehet szervezni, ahol ehhez megvannak a tárgyi feltételek. A tanfolyamok szeptember 15- től május 31-ig tartanak — heti két órában. Ezek órarendjét ösz- szehangolják a diákok egyéb is­kolai foglalkozásainak órarend­jével. A tanfolyamot legalább 10 tanuló jelentkezése esetén indít­ják meg és a jelentkezés alap­ján felvett tanulók havonként 15 forint tandíjat fizetnek. Ha a téli tanulmányi szünet a két he­tet meghaladja, egy havi tandíj elmarad. (MTI) — Tenni kell, még pedig sürgősen — mon ­dogatta asztalánál ülve magamagának Sebők Antal, a Béke Ter­melőszövetkezet elnö­ke. — Hiába, a kis vil­lanymotor nem győzi a sok állatot darával, szecskával. Nagyobb motor kellene, de hon­nan vegyek? A jövő évben veszünk egyet, de addig is enni kell a sok jószágnak. Nem bírta az ülést, kiballagott a sertésólak felé. — Meg lehet bo­londulni ettől a hangos röfögéstől és visítástól — mormogott, de ahogy íz ólakhoz ért, felra­gyogott az arca. — Megvan! A munkások talán most is segíte­nek. Igen, ha mód van rá, biztos segítenek — nyugtatta meg magát újra és felidézte gon­dolataiban a tíz vas- vályú történetét. Né­hány héttel ezelőtt a Lakatosipari Vállalat két hónapra vállalta ilkészitésüket, de a munkások kérésükre 2 nap alatt megcsinálták munkaidő után. A gép­gyáriak is milyen szí­vesen adták az üllőt és a kovácskohót. Nem volt tovább ma­radása. Két kerékre pattant és kopogtatott sorba az üzemek ve­zetőinek ajtaján. * Most itt ül az Alföldi Kecskeméti Konzerv­gyár főmérnöki szobá­jában, az íróasztal előtt és alig tudja ma­gába fojtani nagy bol­dogságát. Meglesz, Sebők elv­társ, a 30 lóerős motor és a kapcsolótábla is — mondja Szűcs Ist­ván, a gyár főmérnöke. — Szólunk telefonon, ha jöhetnek érte. Ad­junk villanyszerelőt is az üzembe állításához? — Nagyon köszön­jük, villanyszerelőnk van — mondja hálásan az elnök. És mostmár felszabadultan mesélni kezd. Lassan, tagoltan beszél, így leplezi szer­telen örömét. — Mink is olyanok vagyunk, mint a gyerek- Fejlődünk, aztán kinöjjük a cipőt, nagyobb kell. Egyesül­tünk a Győzelemmel, r.ovember 1-től már egy nagyobb család­hoz tartozunk. Van ak­kora állatállományunk. hogy bizony nem is tu­dom, mit csinálnánk, ha most nem segít a gyár. 350 disznónk van, azoknak kell dara ren­geteg. — Az tényleg sok — szakítja félbe a főmér­nök elvtárs. — Hanem mi segíthetnénk még valamiben. Az elnök szeme kike­rekedik a szemüveg mögött, úgy várja a szót. — Naponta többmá­zsa burgonyahulladék gyűlik össze a gyár­ban. Azt csak meg kel­lene főzni és milyen ruigyszerű eledele len­ne a disznóknak. Az elnökben nagyot dobban a szó, vála­szolni akar, de Szűcs elvtárs tovább beszél. — Sőt egy nagy ál- lalgazdasággai rendel­kező szövetkezetei mi egész évben elláthat­nánk silótakarmány- vyal. Nekünk is jó lenne, mert a sok bor­sóhéjtól, karfiolcsut­kától, káposztalev éltől sokszor azt sem tud­juk, hova legyünk, A szövetkezetnek meg kü­lönösen megérné. Itt velünk szemben van egy üres telek, ott va­lamikor silógödrök vol­tak. Utána kéne nézni, hátha csak a törmelé­ket kellene kinordani onnan. Mi oda is szál­lítanánk a hulladékot, a tagságnak már nem lenne sok dolga vele. Az elnök alig jut szóhoz a meglepetés­től, csak kezét nyújtja. Es a két izmos kéz, a munkás és paraszt ke­ze melegen, nagy ba­rátsággal összefonódik. Mikor becsukódilc az ajtó a távozó után, a főmérnök megelégedés­sel teszi a helyére az állónaptárt és áolga végzéséhez lát. örül, hogy segíthetett. Sebők elvtárs pedig hazafelé karikázik és azon gon­dolkodik, hogy is ke­rült ki onnan a gyár­ból. Jól megnézi a ke­rékpárt, csak nem cse­rélte el egy másikkal? Nem, minden rendben van. Ahogy a pedált hajtja nagy sebesen, már azon gondolkozik, hogy is fogja elmon­dani a nagy örömet a termelőszövetkezet tag­ságának, Csütörtökön nyílik meg Genf­ben a külügyminiszterek érte­kezlete annak a határozatnak az alapján, amelyet a kormányfők genfi értekezlete júliusban foga­dott el. A genfi négyhatalmi kor­mányfői értekezlet új szakasz kezdetét jelentette az államok közötti kapcsolatokban, politikai és társadalmi rendjüktől függet­lenül, a békés egymás mellett élés és a h'—’«m megteremtése alapján, A Szovjetunió a genfi értekezlet után minden lépésével segítette az elért eny­hülés fejlesztését, a »genfi szel­lem« megerősödését, általánossá válását. Ezzel kapcsolatban meg­említjük az olyan nemzetközi je­lentőségű lépéseket, mint ami­lyen a szovjet kormánynak az a határozata, hogy 640 ezer fővel csökkenti a szovjet fegyveres erők létszámát, továbbá az a szov­jet kezdeményezésre megkötött szovjet—finn egyezmény, amely­nek értelmében megszűnik a finnországi Porkkala—Udd-i ka­tonai támaszpont, továbbá a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság normális kap­csolatainak megteremtése. Meg­szilárdultak a Szovjetunió baráti kapcsolatai több európai, ázsiai cs afrikai országgal, amit a kü­lönböző küldöttségek cseréje, a gazdasági és kulturális együtt­működés megszilárdulása jelle­mez. A fentebb jelzett úton azonban nem a genfi értekezlet vala­mennyi részvevője haladt. Té­nyek bizonyítják, hogy azok, akiknek nem tetszik »Genf szel­leme«, újból igyekeztek és igye­keznek feszültté tenni az államok közötti viszonyt, semmivé tenni a júliusi négyhatalmi kormány­fői értekezlet jótékony eredmé­nyeit, Nyugaton Egyes befolyásos körök most különböző kísérletekkel igyekez­nek megakadályozni a küszöbön- álló genfi külügyminiszteri érte­kezlet sikeres munkáját. Indul­junk ki a legkézenfekvőbb, és mindenki által ismert tényekből. Hogyan folynak az előkészüle­tek e nagy nemzetközi találko­zóra. Amint a moszkvai Pravda megállapította, »rendkívül szepa­rált jelleggel«. E »szeparált jel­leget« az jellemzi, hogy az érte­kezleten részvevő három nyu­gati ország diplomatái kölcsönö­sen megegyeznek egymással ab­ban, hogyan fognak majd tár­gyalni a negyedik országgal, a Szovjetunióval. Amint Dulles ♦ mondotta: a nyugati diplomaták í »minden részletében megvitatták fa közelgő genfi értekezlettel kap­csolatos kérdéseket és közös irányvonalban egyeztek meg«. De hiszen — rögtön felmerül a kérdés — milyen irányvonal­ról lehet itt szó, amikor a kor­mányfői értekezlet pontosan és határozottan megadta a négy hatalom külügyminiszterei — nem pedig a három nyugati ha­talom képviselői — számára a legmegfelelőbb irányvonalat? A kérdés jogos. Nem lehet véletlen, hogy a négy kormányfő által kidolgo­zott irányelvekről nem emléke­zik meg egyetlen olyan nyugati sajtójelentés sem, amely a há­rom miniszternek a genfi érte­Levelesőtanfolyam A Moziüzemi Vállalat Kecs­keméten háromféle levelezőtan­folyamot indít. A normál üzem­vezetői 7 hónapos, a normál gép­kezelői 5 hónapos, és a keskeny üzemvezetői és gépészi tanfo­lyam is öt hónapig tart. A hét­hónapos tanfolyam ideje alatt hat, az öthónapos alatt pedig öt konferenciát tartanak Kecske­méten. A tanfolyamra 8 általá­nos iskolát végzett és 18 életévét betöltött dolgozó jelentkezhet, aki 100 üzemóra gyakorlati időt is igazol. Jelentkezni lehet no­vember 1-ig a Kecskeméti Mozi- üzemi Vállalatnál, postafiák 27, kezletre vonatkozó előkészületei­vel foglalkozik. Talán azért tör­ténik ez így, hogy a nyugati saj­tó majd ismét ilyen címekkel je­lenhessen meg: »A négy nagy értekezletét ismét zsákutca fe­nyegeti?!. ..« Ezek a jelek mindenesetre azt mutatják, hogy a nyugati hatal­mak vezető köreiben még min­dig nem akarják látni, hogy nem a nézeteltéréseket kell keresni a genfi négyhatalmi külügyminisz­teri értekezlet sikere érdekében az értekezlet napirendjén lévő legfontosabb nemzetközi kérdé­sekben, hanem a szempontok kö- zelebbhozását. Az a tény, hogy Irán csatlakozott az agresszív katonai tömbhöz, ismét megmutatta egyes olyan hatalmak vezető körei magatar­tásának hamis voltát, amelyek szóban »Genf szellemének« ápo­lásáért szállnak síkra, a valóság­ban pedig folytatják a katonai tömbök összekovácsolásának po­litikáját. Bizonyos amerikai és angol kö­rök már 1950—51-ben kedvenc tervükként dédelgették a közel- keleti parancsnokság tervet. Ez azonban az arab népek ellenállá­sa következtében összeomlott, Ekkor a két hatalom — az Egye­sült Államok és Anglia — lépé­seket tett, hogy kerülő úton, egyenként vagy párosával be­vonja a közel- és közép-keleti országokat az ő vezetésük alatt létrejövő csoportosulásba. Ez — amerikai segéllyel, diplomáciai zsarolások, alig leplezett fenye­getések útján — részben sikerült is. Az »Ankara—Karacsi-ten- gely« köré ugyan odasorakozott Irak és Irán — a Közel- és Kö­zép-Kelet országaira gyakorolt imperialista nyomás azonban közben megnövekedett Amerika- cllenességet váltott ki az arab országokban, cs egyes államok — elsősorban Egyiptom, Szaud- Arábia és Sziria -— nyiltan is szembehelyezkedtek az angol- amerikai próbálkozásokkal. Ezek az országok ma a nemzetközi életben egyre világosabban ki­rajzolódó pozitív missziót tölte­nek be. Kétféle csoportosulás tendenciája rajzolódik ki tehát c területen: a nyugati »paktum­gyártók« haladásellenes, gyar­matosító, támadó szövetségi rendszere, amelytől elhatárolják magukat az arab országok leg­jelentősebbjei, amelyet gyengit nyugati szárnyán a török—görög ellentét, keleti szárnyán pedig India semlegessége és az indonéz választások eredményei követ­keztében beállott helyzet, az egész mögött végbemenő ádáz angol—amerikai küzdelem a ve­zetésért. A másik tendencia pedig az arab országok Egyiptom és Sza- ud-Arábia körül tömörülő egy­séges állásfoglalása az imperia­lista tervekkel szemben, a gyar­matosítással szemben, független­ségükért, önálló nemzeti politi­kájukért. Ez pedig kétségkívül erősíti azok helyzetét a genfi külügyminiszteri értekezleten, akik a világ békéjéért, a felme­rülő kérdések tárgyalások útján való megoldásáért szállnak sík­ra. Azokat, akik e célok elérésé­ért mennek Genfbe, támogatja » világ minden jóindulatú embere, a világ békeszerető száz- cs száz­milliói. A világ széles társadal­mi körei előtt világos — és ezá várják, ezt követelik —, hogy » nagyhatalmak minisztereinek azért kell cgybegyűlniök Genf­ben, hogy a kormányfők megbí­zatásának értelmében folytassák a legfontosabb nemzetközi kér­dések megvitatását és a béke megszilárdítását célzó intézkedé­seket hozzanak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom