Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-25 / 251. szám

KÖNYVTÁRÁK A TÉL KÜSZÖBÉN Aktagyűjtés, vagy versenyszervezés? Dunapatajon is, mert az előző alkalmatlan, nedves helyiségben a könyvek megpenészedtek. A kölcsönző- és olvasószobát a tanács hozatta rendbe és fűtésről is gondosko­dott. Érdekes színfoltja a dunave- csei járás könyvtárhálózatának a termelőszövetkezeti és ta­nyai könyvtárak munkássága. Az egyik legjobb könyvtár a szalkszentmártoni Békéért Termelőszövetkezetben Borátvéteí — A jászszentlászlói dolgozó pa­rasztok tudják kötelességüket é3 szorgalmasan hordják a mustot és a bort az átvevőhelyre. Hiá­ba azonban az igyekezetük, mert a Borforgalmi Vállalat át­vevőtelepén nem sietnek. Ezért sokszor egy napig is sorba kell állni a termelőnek; hogy teljesí­teni tudja beadási kötelezettsé­gét. Nem egyedülálló eset az, ami a móriczgáti Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjaival tör­tént. Hat mázsa szőlőt szállított be három ember egy kocsival október 18-án reggel. Egész nap nem került rájuk a sor, ezért este visszavitték a beadásra szánt szőlőt. Másnap ismét nekidurálták magukat, ekkor az egyik brigádvezető és még egy A Megyei Bíróság megkezdte az Állatforgalmi Vállalat volt vezetői bűnügyének tárgyalását működik. Borka Gyuláné, a könyvtáros, egyik legszorgalma­sabb látogatója a járási könyv­tárnak. Gyakran kopogtat be, hogy felfrissítse könyvállomá­nyát, kicserélje azokat a köny­veket, amelyeket már mindenki elolvasott a tsz-ben. A tsz-tagok pedig nagyigényű olvasók. Szá- monkérik a könyvtárostól, ha egy-egy jó könyv megjelenik. Mire lehull a hó, könyvtára­ink nagyrésze a dunavecsei já­rásban barátságos, meleg he­lyiséggel, jó könyvekkel várja az olvasókat. akadályokkal tag, tehát két ember ment az álvevőhelyre. Ismét egy napig álltak sorba, míg végre este 7 óra tájt hazaértek. A Borforgalmi Vállalat átve­vőhelyén arra hivatkoznak, hogy ez azért van így, mert nincs elegendő edény, a kádak gyor­san megtelnek és várni kell, míg teherautó elszállítja a kis- kunmajsai pincészethez a kádak tartalmát. A teherautó pedig rendszerint késve jön. Elég sajnálatos, hogy a Bor- forgalmi Vállalat nem készült fel megfelelően Jászszentlászlón a borátvételre és emiatt dol­gozó parasztoknak értékes ideje telik el várakozásban. Jó volna ezen az állapoton sürgősen vál­toztatni, L. J. Á falusi könyvtárak polcai kö­zött egyre többen fordulnak meg, mióta beköszöntött az ősz. Ilyenkor hétről hétre szaporod­nak a könyvkölcsönzések, köze­leg a tanulás, az olvasás, a mű­velődés kedves ideje íalvaink- ban. Illő hát, hogy falusi nép­könyvtáraink is előkészüljenek erre a nagyjelentőségű időszak­ra. Előkészüljenek tárgyi előfel­tételeik megjavításával, széle- sebbkörű propagandával, hogy télen ismét hatalmasan növeked­jék a könyv, a kultúra barátai­nak száma. A hartai népkönyvtár is tárt ajtókkal várja az olvasó­kat. A tanács jóvoltából a kul- lúrházban kapott ' helyet a könyvtár, ahol olvasóterem is rendelkezésére áll az érdeklő­dőknek. A könyvtáros, Koper- niczky Kornél, szívesen ad taná­csot azoknak is, akik nem hatá­rozott céllal jönnek a könyvtár­ba, csak azzal köszöntének be: »Valami jó könyvet szeretnék ol­vasni! Mit ajánlana a könyvtá­ros elvtárs?« A könyvállomány szépen gya­rapodik. Gondosan kezelték hosszú évek óta a könyvtárat, sok olyan mű is van benne, anv ma már ritkaságszámba megy. De megtalálhatók itt az értékes szakkönyvek mellett a legújabb szovjet és külföldi irodalom alkotásai, és egyre több könyv a magyar irodalom klasszikusaitól, mai magyar íróktól. A könyvtáros azonban nem­csak a járási könyvtár által nyilvántartott könyvállománnyal gazdálkodhat, külön kis helyi ál­lománya is van. A községi ta­nács ugyanis saját költségveté­sében tekintélyes összeget bo­csát a könyvtár rendelkezésére, hogy az olvasók mindig a leg­jobb, a legfrissebb olvasnivaló­kat vihessék haza. A hartai ol­vasótábor is hozzászokott, hogy a könyvtárban az újabb könyv­termékből is válogathasson. A tanács másképpen is segíti a könyvtárat. Ha rendezvénye­ket tart, a végrehajtó bizottság rendelkezésére bocsátja a han­goshíradót. Nagy könnyebbsége az idős könyvtárosnak, hogy a plakátokat, hirdetményeket is a tanács készítteti el. Emellett rendszeresen számonkéri a könyvtáros munkáját, segíti, ta­nácsokkal látja el, Solton is szívén viseli a tanács a könyvtár ügyét. A kultúrházban új helyre költöztették, a volt gondnoki lakásba, ahol jó olva­sóterem és kölcsönzőhelyiség várja a könyv barátait, Uj he­lyet kapott a könyvtár A kecskeméti Megyei Bíróság Lengyel-tanácsa megkezdte a Bácskiskunmegyei Allatforgalmi Vállalat volt vezetői bűnügyé­nek tárgyalását. Az ügy 25 vád­lottja között szerepel Oláh Ist­ván, a vállalat volt igazgatója, Eúelényi Mátyás volt osztályve­zető, Schweitzer Gáspár és Sá- rosi László, a bajai, Rákóczi Fe­renc, a kunszentmiklósi, Sárvári Miklós, a kiskunhalasi kiren­deltség egykori vezetői. A vádlottak bűnös tevékeny­ségükkel súlyos károkat okoz­tak a népgazdaságnak. A ma­guk anyagi hasznát keresve szövetkeztek a kulákokkal, köz­ismert kupecekkel és azokkal összejátszva, jogtalan jövede­lemre tettek szert. Nem egy vé­teli jegyen nem létező szemé­lyeket tüntettek fel. A vételi je­gyek egyrészén a megvásárolt állatok súlyát meghamisították, magasabb vételárakat tüntettek fei, mint amennyiért az állato­kat felvásárolták. Nem riadtak vissza attól sem, hogy jószágo­kat járlatlevél nélkül vegyenek. Többszázezer forint kárt okoz­tak népgazdaságunknak. Kupe- ceikkel behálózták Tolna és Ba­ranya megyét, de az ország tá­volabbi helyeit is. A tárgyalás első napján a vád ismertetése után, a bíróság meg­kezdte a vádlottak kihallgatá­sai. 143 tanút idéztek meg. A tárgyalás előreláthatólag 6 hétig tart. Rövid történet, de minden­esetre annyit meg lehet belőle tanulni, hogyan lehet ver­senyt »szervezni« — emberek nélkül — papíron. Még az év első negyedében történt, hogy a MEDOSZ me­gyei vezetői elhatározták: szé­leskörű versenyt, és méghozzá éves versenyt szerveznek a hatáskörükbe tartozó üzemek­ben, vagyishát az állami gaz­daságokban, gépállomásokon és erdőgazdaságokban. Minden jól indult, s bizony még akkor nyoma sem volt a bekövetkező »katasztrófának«. A vcrsenyvállalási lapok szá­zával érkeztek be a bizottság­ra és végül ezres kötegekbe tornyosultak. Egyedül a Hlld- pusztai Állami Gazdaságból 480 dolgozó küldte be verseny­vállalását. Azt gondolhatnánk, hogy eb­ből a nagyszabásúnak indult »mozgalomból« végre élénk versengés gyümölcse érett. Sajnos azonban ennek az el­lenkezője történt. A »fejlődés« ugyanis azt »eredményezte«, hogy ma már a MEDOSZ me­Vasipari képzettségű művezetőket és technikusokat fel­vesz az Állami Kordélyos Vállalat kecskeméti kirendeltsége, — Bem u. 12. az. 539 gyei bizottsága azt sem tudja szátnbavenni, hogy hány dol­gozójuk versenyez, azt meg különösképpen nem, hogy az év elején született vállalások­ból mit hajtottak végre a dol­gozók. De csoda-c, hogy a ver­seny elvesztette életszerűségét és csak papíron él tovább, ha a legtöbb üzemben, vagyis gép­állomáson, állami gazdaságban ki sem dolgozták a sztaha­novista szinteket? Eddig me­gyénk 26 állami gazdasága kö­zül mindössze kilenc dolgozta ki a sztahanovista szinteket, a 21 gépállomás közül pedig csak egyetlen egy küldte be a ME­DOSZ megyei központjába. Ez persze annak a következ­ménye, hogy maga a megyei bizottság sem sokat törődött sem a versennyel, sem a szta­hanovista szintek kidolgozásá­val, s most ahelyett, hogy a hibát elismernék, igyekeznek kibúvót keresni a felelősség alól. Jó lenne, ha a MEDOSZ megyei vezetői eligazítanák az évek óta vajúdó kérdést — és végre igazi gazdái lennének a versenynek, előre rendelje meg virágszük­ségleteit a KECSKEMÉTI KERTÉSZETI VÁLLA­LAT Szabadság téri és piaci üzletéből. 522 FALUSI DOLGOZÓK! Jöjjetek dől. gozni a kőbányai sörgyárba. Átlag­kereset 900—1000 forint. Munkaruha, szállás ingyen, ebéd 3 Ft. Sport, éa kulturális lehetőség biztosítva van. Jelentkezés: Kecskemét, Városháza földszint 13. Gif A mK GYEVILL Kecskeméten, Deák tér 3., Kiskunhalas, ötvös utca 7. és Baján Béke tér 11. sz. alatti kirendeltségei rövid elkészí­tési határidőre vállal mindennemű villanyszerelési munkát. 497 Kitüntették a béke fáradhatatlan harcosait Vasárnap délelőtt a megyei tanács kultúrtermében gyűlt tek össze öt járás békeküldöttei. Majdnem 80 békeharcos ült a piros abroszos asztalok mellett és tapsolt a műsort adó színé­szeknek. Az előadó: Győri Gáspár, a Hazafias Népfront Országos Iroda titkárságának vezetője szavait, a. külpolitikai tájékoztatói nagy figyelemmel hallgatták Kecskemét, Kunszentmiklós, Duna- vecse, Félegyháza, Kiskőrös járás küldöttei. Sűrűn szántották a sorok a jegyzetfüzetek lapjait, hogyne,' hisz az itt hallottakat ők mondják majd tovább a községek dolgozóinak békegyűléseken. A tájékoztató után Farkas József, a megyei békebizottság titkára kiosztotta a kitüntetéseket az öt járás legjobb békehar- cosainak. Arany békejelvényt tűzött Bolvári László, a dunave­csei békebizottság titkárának mellére. Ezüst békejelvényt kapott Sánta Károlyné, a kecskeméti járási békebizottság titkára, Setét Mátyásáé, Hetényegyháza községi békebizottságának titkára, Nyúl János dunapataji békebizottsági titkár és Madarász László kecskeméti békeaktíva. Oklevéllel Szendrő Nándort, az apostagi községi békebizottság titkárát, Gál Margitot, a kerekegyházi békebizottság titkárát, Szebelédi Mihályt, a lászlófalvi békebi- zettság titkárát, Dinnyés Ferencet, a szanki békebizottság titká­rát és lia Károlyt, a tassi béke bizottság titkárát tüntették ki. Baján hasonló aküvaértckezlet volt négy járás küldötteinek részvételével. HALOTTAK NAPJÁRA Áz óceán mélységeiben V. G. Bogorov professzor, a biológiai tudományok doktora, a S/ovjetunió Tudományos Aka­démia Tengerkutató Intézetének igazgatója a következőket mon­dotta el az Izvesztyija tudósító­jának a szovjet tudósok cceán- egráfíai munkájáról. AZ UTÓBBI IDŐBEN sok ország kutatójának figyelmet felkeltette az óceánok 4—5 kilo­méternél nagyobb mélységei. Az óceánok mélységének kutatása két irányban folyik. Egyrészt különböző műszereket és háló­kat eresztettek le, másrészt pe­dig kutatókat bocsátottak le a tenger mélyébe személyes meg­figyelések végzésére. A közelmúltban a 7—8 kilo­méternél mélyebb vizeket nem kutatták. Sőt olyan nézet is el­terjedt. hogy a nagy méiysé­gekben nincs élet. 1949-ben a Tengerkutató Intézet egyik ex­pedíciója, a Kurili szigetek kö­zelében azonban a »Vityaz« ne­vű kutatóhajó fenékhálójával 8 és fél kilométeres mélységből több állatfajtát hoztak felszínre. Ezzel megdőltek azok az elkép­zelések, hogy az óceáni hor­padások fenekén nincs élet. 1953-ban a Vityazon dolgozó szovjet tudósok elé új feladatot tűztek: vizsgálják a Kurili szi­getek mentén a Csendes Óceáni részen húzódó mélytengeri hor­padásokat. A Tengerkutató In­tézet expedíciójában különböző intézetek tudósai vettek részt L. A. Zenkovicsnek, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája levelező tagjának vezetésével. Ez az expedíció felderítette ft Kurili Kamcsatkai horpadás ki­terjedését, kikutatta vizeit, az ott folyó életet és megállapítot­ta, hogy az egyes helyeken 9 kilométernél mélyebb horpadás szűk szorosként 500 kilométeres hosszúságban húzódik. Szélessé­ge alig lépi túl az 5 kilométert. Legnagyobb mért mélysége 10 377 méter. A NAGY MÉLYSÉGBŐL fel­húzott fenékhálókban néhány csiga, puhatestű és tengeri ugor­ka fajtát találtak. Különleges tudományos érdeklődést váltot­tak ki a víz alatti állatvilág új képviselői, amelyek hasonlíta­nak a csigákra, a valóságban azonban közel állnak a gerinc- húros állatokhoz. Ezeknek a hosszú; keskeny lényeknek igen vékonyfalú házaik vannak. Bél­rendszerük nincs és a csápjaikon lévő sejteken keresztül szívják magukba a táplálékot. A Vityazon működő expedíció az elmúlt évben átkutatta a Kurili szigetektől délre fekvő térséget, tanulmányozta a Csen­des Óceán fenekét, amelynek mélysége ezen a területen 5—6 kilométer. Ebben az évben a Vityaz még délebbre végez ku­tatásokat és ezzel befejezi a Csendes Óceán északnyugati mélységeinek komplex kutatá­sait. A VÉGZETT KUTATÁSOK eredményeként sikerült megál­lapítani az óceáni élet eloszlásá­nak általános törvényszerűsé­geit. Egy kilométeres mélység­ben a tengerfenéken körülbelül 120 különböző állatfajta él, 5 kilométeres mélységben körül­belül 50, 9 kilométeres mélység­ben 17, 10 kilométeres mélység­ben mindössze hat állatfajta. Változik az élőlények tömege is. Tíz kilométer mélyen például ezerszer kevesebb állat él, mint a száz méter mélyben. Most már körülbelül 19, hét kilométernél mélyebb horpadás ismeretes, 15 belőlük a Csendes Óceánban található. Ezek a me­dencék főleg az Ázsiát körülve­vő szigetlánc közelében, a Ma­láj-szigetvilág mentén, a Maria­no-szigetek, valamint délebbre, Ausztrália és Uj-Zeeland köze­lében találhatók. A MÉLY HORPADÁSOK kutatásai, amelyeket a szovjet éa külföldi tudósok végeznek, még kezdeti stádiumban van­nak, de kétségtelen, hogy közel van az az idő, amikor az Óceán mélyét teljesen ismerni fogják; A tudósok előtt álló munka az óceáni horpadások további ösz- szehasonlító tanulmányozása igen érdekes, mivel ezek a me­dencék különböző földrajzi he­lyeken fekszenek és képződésük ideje is különböző. A nemzet­közi kapcsolatok kiszélesedése ezen a területen elősegítheti en­nek az ügynek a sikerét. Nagy távlatokat nyit a tenger­kutatás területén a távolbalá­tás. Az Óceán vizébe egy felve­vőkamrát eresztenek le és a hajó fedélzetén lévő televízióé felvevőkészülék képernyőjén lát­ható a vízalatti térség, lakóival együtt. Lehetséges, hogy a kö­zeljövőben a televíziós készülé­kek segítségével filmek is ké­szülnek majd az óceánok nagy mélységeiben folyó életrőlt Gyors ütemben fejlődik a víz alatti fényképezés is. A KORSZERŰ TECHNIKA hatalmas lehetőségeket ad a tu­dósok számára az Óceán átku­tatásához. Nyilvánvaló, hogy a közeljövőben az óceánok nagy mélységeinek élete már nem lesz titok az ember előtt. A SZOVJET EMBEREK * V. igen érdeklődnek a küszöbönálló délsarki expedíció iránt. Mint ismeretes, a szovjet expedíció 1955-ben elutazik a Déli Sarkra, hogy ott előzetes felderítést vé­gezzen és előkészítse a tudomá­nyos állomásokat. A tudományos állomásokon végzett kutatáso­kon kívül a délsarki vizeken óceánográfiai és geofizikai meg­figyeléseket végeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom