Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. október (10. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

A7L EMSZ-MP EJLE Az ENSZ-Társaságok Világ- szövetsége magyar tagszerveze­tének, a Magyar ENSZ-társaság- nak intézőbizottsága elhatároz­ta, hogy október 24-cn ENSZ- napot tartunk hazánkban. Nem­rég zajlott le San Franciscóban az ENSZ jubileumi ülésszaka. Tíz évvel ezelőtt, 1945 június hó 26-án írták alá San Franciscó­ban az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének alapokmányát. Tíz évvel ezelőtt a világszervezetet alapító 50 ország megegyezett abban, hogy tiszteletben tartja s minden erejével érvényt szerez a különböző politikai és társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvé­nek: a kollektív biztonság el­vén nyugvó békepolitikának, va­lamennyi kis és nagy ország egyenjogúsága és nemzeti ön­rendelkezési joga, területi sért­hetetlensége, a más államok bel­ső ügyeibe be nem avatkozás, icgül a vállalt kötelezettségek és a nemzetközi szerződések megtartása, s a demokrácia megszilárdítása elvének. Az ENSZ alapokmányának be­vezető szavai szerint az Egye­sült Nemzetek népei elhatároz­ták azt, »hogy megmentjük a jövő nemzedéket a háború bor­zalmaitól, amelyek éltünk folya­mán kétszer zúdítottak kimond­hatatlan szenvedést az emberi­ségre.« »Megmentjük a jövő nemzedé­ket a háború borzalmaitól«: íme ez az ENSZ alapvető és leg­főbb feladata. Nincs a népeknek fontosabb feladata, minthogy el­hárítsák az új világháborút. Az Egyesült Nemzeteknek nincs te­hát nagyobb ügye, minthogy biztosítsa a népek békéjét, ba­rátságát és együttműködését, Az ENSZ-jubíleum ülésszakán nagyjelentőségű felszólalások hangzottak el. Mintegy 60 fel­szólaló kivétel nélkül hangsú­lyozta az ENSZ magasztos cél­kitűzéseit. Molotov elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere a szovjet kormány álláspontját tolmácsolta a jubileumi ülés­szakon. Hangoztatta, hogy a nemzetközi bizalom légkörének kialakítása parancsolóan szük­séges és lehetséges. Ennek érde­kében érvényesíteni kell a kü­lönböző társadalmi berendezésű országok egymás mellett élésé­nek és békés együttműködésé­nek elveit. Mégpedig nemcsak szavakban, hanem tettekben is. A Szovjetunió a maga részé­ről csak a legutóbbi időben is számos konkrét békekezdemé­nyezéssel járult hozzá ahhoz, hogy a nemzetközi feszültség érezhetően enyhüljön. Éppen e szovjet lépések nyomán alakult ki olyan helyzet, amely rendkí­vül kedvező feltételeket terem­tett ahhoz, hogy a béke és biz­tonság alapvető kérdéseit a vi­lágpolitika napirendjére lehetett tűzni. A magyar dolgozó nép, amely az imperialisták megkülönböz­tető politikája következtében egyelőre nem képviseltetheti ma­gát az ENSZ-ben, lelkes helyes­léssel fogadja azt a nagyjelen­tőségű békeprogramot, amelyet a Szovjetunió az ENSZ közgyűlé­se elé terjesztett. Népünk az egész békeszerető emberiséggel együtt harcol azért, hogy a Szovjetunió által megjelölt cé­lok a békés együttélés megvaló­sítására, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának ál­talánosan elfogadott programjá­vá váljék, A Magyar ENSZ-Társaság távirata az Egyesült Nemzetek főtitkárához Dag Hammarskjöld úrnak, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete Főtitkárának, New-York; A Magyar ENSZ-Társaságnak az Egyesült Nemzetek Szerve­zete tízéves jubileuma alkalmá­ból rendezett ünnepi ülésének részvevői, köztük az Országos Béketanács, a Hazafias Nép­front, a SZOT, az MNDSZ, DISZ, TTIT és tizenhat további szervezet képviselői üdvözletü­ket küldik az ENSZ közgyűlése X; ülésszakának. A Magyar ENSZ-Társaság és a felsorolt szervezetek tagsága lankadatlan figyelemmel kíséri és nagy jelentőségéhez mérten mél­tányolja az ENSZ-nek a béke megóvásáért és biztosításáért folytatott tevékenységét és azt a hő óhaját fejezi ki, hogy a közgyűlés X. ülésszaka ered­ményesen működjék e magasz­tos célok érdekében. Nyoma­tékosan hangsúlyozni kívánja azt a véleményt, hogy e nemes célok megvalósításáért folyó te­vékenységből egyetlen országot sem szabad kizárni, mely abban részt akar venni és ténylegesen bebizonyította, hogy őszintén szolgálja a béke ügyét. Teljes mértékben áll ez a Magyar Nép- köztársaságra, mely nyolc év óta sürgeti felvételét az ENSZ tagjai sorába. A magyar nép tíz év alatt romokból építette fel orszá­gát és minden vágya az, hogy küzdelmes munkájának egyre jelentősebb eredményeit béké­ben fejleszthesse tovább. Ma­gyarország éppen ezért a demo­kratikus átalakulás végrehajtása óta békés jóviszony kiépítésére és állandósítására törekedett és törekszik minden országgal. Ezt a célt tartják szem előtt a ma­gyar küldöttek minden nemzet­közi szervezetben, az ENSZ több szakosított intézményében és bizottságában folytatott tevé­kenységükben és az ENSZ mun­kájában is azért akarnak részt- venni, hogy a különböző tár­sadalmi berendezésű országok békés egymás mellett élését és együttműködését előmozdítsák. A Magyar ENSZ-Társaság és a felsorolt szervezetek tagjai bíz­nak abban, hogy a genfi kor­mányfői értekezlet nyomán ki­alakult kedvezőbb légkörben most már lehetővé válik ennek a régi kívánságnak a teljesítése. Az a szilárd meggyőződésünk, hogy a bebocsátásukat jogosan igénylő új tagok felvétele az ENSZ befolyásának lényeges megnövekedéséhez fog vezetni és hogy a szélesebb tagságra tá­maszkodó Egyesült Nemzetek Szervezete fokozott mértékben tudja majd beváltani azokat a reményeket, amelyeket a világ- szervezet munkájához a békéért áhítozó népek fűznek. Mihályfi Ernő elnök, Kerek Gábor főtitkár. Vasárnapi t KECSKEMÉT Labdarúgás: Széktói pályán Kacs- keméti Honvéd—Perecesi Bányász NB II. mérkőzés. A mérkőzés a ki­esés szempontjából döntő fontossá­gú mindkét csapat számára. A Honvéd az elmúlt két hétben főleg lelkesedésből nyújtott kiváló telje­sítményt. A kecskeméti sportkedve­lőit széles tábora itt ismét azt vár­ja a Honvédtói. hogy odaadóan küzdjön és győztesen hagyja el a pályát. Ehliez segítséget nyújt majd a kecskeméti szurkolók lelkes buzdí­tása is. A mérkőzést 2 órakor kez­dik. Előtte 12 órakor: Kecskeméti Ki­nizsi—Kecskeméti Építők barátságos mérkőzése. Délelőtt 10 órakor: Orgo- vány—Kecskeméti Törekvés osztályo­zó mérkőzés. Városi pálya, 8 óra: K. Bástya— Lakitelek. 1 óra: K. VM-K. Vasas II. oszt. mérkőzés. Birkózás: Kecskeméti Kinizsi— Budapesti Honvéd OB I. Ujkollé- gium, délelőtt 10 óra. Atlétika: Városi pálya, délelőtt 10 óra: K. Kinizsi az AKK, valamint a Budapesti XIII. kerületi DISZ- szervezet részvételével. Az atlétikai verseny után torna-, ökölvívó bemu­tató, majd labdarúgó-mérkőzés lesz. A versenyt az AKK DISZ szervezete rendezi. KISKUNHALAS Kiskunhalasi Törekvés—Soltvad- kerti FSK megyei I. osztályú mér­kőzés. Jv.: HoUai. IZSÁK Izsák—Kiskun máj sa. Délután 2 óra, Jv. : Rozsnyai. LAJOSMIZSE Lajosmizse—Hajós. Délután 2 óra. Jv. : Mácsai. KISKUNHALAS Kiskunfélegyházi Szpartakusz— Kiskőrösi Szpartakusz, délelőtt 10 óra. Osztályozó. Jv. : Hámori. portműsor KALOCSA Kalocsai Bástya—Kecel. Délután 3 óra. Jv. : Rácz. BAJA Bajai Vörös Lobogó II.—VaskúU Traktor. 8 óra. Jv. : Csákvári. DAVOD Dávod—Kunfehértó, 2 óra. Jv. : Hammer. JÁNOSHALMA Jánoshalma—Bátya. 2 óra. — Jv. : Gyarmati. A Kunbaja—Mélykút mérkőzés el­marad, mert Kunbaját az MTSB tö­rülte a bajnokságból. SÜKÖSD Csávoly—Solt. 2 óra. Jv. : Soóa. — Osztályozó. KUNFEHÉRTÓ Szakmár—Katymár. 2 óra. — Jv. : Fetrekanics. Osztályozó. • Kiválóan szerepeltek a Kecskeméti Magasépítő MöHSZ céllövői a budi- pesti országos céllövőversenyen. A versenyen 22 csapat 160 ver­senyzője küzdött az elsőségért. A küzdelem értékét emelte még az is, hogy e 160 versenyző mind üzemi dolgozó, illetve sportoló. Kecskemét csapata a 6. helyen végzett. E ki­váló eredmény elsősorban Laczó István sportfelelős érdeme, de versenyen résztvett fiatal verseny­zők mindannyian dicséretet érde­meinek. A versenyen Laczó Irénke a 160 versenyző egyetlen női ver­senyzője volt, aki nemcsak kiváló eredményével, hanem sportszerű, pél­dás magaviseletével a Központi Ve­zetőség dícséretét is kiérdemelte, Kecskemét város fiataljai, vegye­tek példát Laczó Irénkéröl, köves­sétek példáját és munkahelyeiteken jelentkezzetek a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség lövészköreibe, a sportlövészet elsajátítására. Lányi József, Löv. Társ. Sz. cin­HÍREK 1955. Október 23. Vasárnap Napkelte: 6,14 Holdkelte: 12,46 Napnyugta: 16,42 Holdnyugta: 22,21 Névnap: Gyöngyi. Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, többfelé cső. Mérsékelt délnyugati szél. Enyhe éjszaka, a nappali felmele­gedés gyengül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 13—16 fok között, helyenként 16 fok felett. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet vasárnap tíz fok felett. ÜGYELETES ORVOS KECSKEMÉTEN: Október 23-án az egész város területén reggel 6 prától este 8 óráig dr. Alvinczi Nagy László (Beniczki Ferenc utca 5.), tart ügyeleti szolgálatot. ÖSSZKOMFORTOS bútorozott szo­bát adok délelőtti elfoglaltságú nö. nek gyermekeim tanításáért. — Kós, Kecskemét, Wesselényi u. 10. sz. — Vasárnap is nyitvatartó üz­letek Kecskeméten. Reggel 7—9 óráig a Kossuth téren a 3-as sz. fűszerbolt és 7—10 óráig a Nagy­kőrösi utcában lévő kenyérszak- üzlet lesz nyitva. — A Magyar Vöröskereszt se­gítsége. A Vietnamban pusztító vihar áldozatainak a Magyar Vöröskereszt ruhaneműt és gyógyszert küldött, — Micsurln-ünnepség Kecs­keméten. Az MSZT agrárszak­osztálya és a városi tanács mező- gazdasági osztálya okt. 25-én este 7 órai kezdettel Micsiirin születé­sének 100 éves évfordulója al­kalmával ünnepi díszelőadást rendez a városi tanács közgyű­lési termében. A díszelőadáson beszédet mond Bognár Károly tudományos kutató, az MSZT agrárosztályának elnöke. — ítélet feketevágás és árdrá­gítás miatt. A Bajai Járásbíró­ság Morvái Ferenc keceli lakost 3 évi börtönre, 600 forint pénz- büntetésre, 600 forint értékű va­gyonelkobzásra és jogainak gya­korlásától 3 évi eltiltásra Ítél­te. Morvái Ferenc Érsekcsaná- don az elmúlt év nyarán egy termelőszövetkezeti tagtól bika­borjút vásárolt és azt engedély nélkül levágta, húsát pedig Sü- kösdön és Érsekcsa nádon érté­kesítette, Az ítélet még nem jog­erős, NAGYMAROSI KÁLMÁN: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége »Az „Auróra” nevű cir­káló hajó a Téli Palotára irányított ágyúinak dör­gésével jelezte október bó 25-én az új korszaknak, a Nagy Szocialista Forrada­lom korszakának kezde­tet.« (Párttörténet.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának ünneplésére készül a szovjet néppel együtt az egész haladó emberiség. A 900 milliós béketá­bor népei mellett millió és mil­lió becsületes ember készül ar­ra, hogy zászlót hajtson annak az országnak születése tisztele­tére, amelyben először valósult meg a munkásosztály vezetésé­vel a dolgozó nép hatalma, mely elsőként valósította meg azt a társadalmat, amelyben megszűnt az embernek ember által vaió kizsákmányolása. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom meg­nyitotta a világtörténelem uj korszakát: a kapitalizmus ösz- izeomlásának és a szocializmus diadalának korszakát. Az Októberi Forradalom győ­zelmének napja azért lett az egész nemzetközi munkásosztály is a haladó emberiség legben­sőbb ünnepe, mert gyökeres for­dulatot jelentett az egész világ kizsákmányolt tömegeinek har­cában. Bebizonyította, hogy a proletáriátus képes az országot sikeresen vezetni a burzsoázia nélkül is. Az Októberi Forradalom azt jelentette, hogy az imperializ­mus egész világot átfogó lánca szétszakadt és a legnagyobb ka­pitalista államok egyikében, a föld egyhatod részén a proletá­riátus vette kezébe a hatalmat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme hatása­ként az első világháború végén forradalmi mozgalom kezdődött Európa más országaiban is. Meg­mozdult a magyar proletáriátus is. A magyar munkásosztály di­cső fegyverténye volt a Magyar Tanácsköztársaság megalakítása. Lenin ez alkalomból üdvözletét küldött a magyar munkásoknak, melyben többek között ezeket írta: »Ti háborút viseltek. Egye­dül jogos, igazságos, igazán for­radalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmá­nyolok ellen, háborút viseltek a szocializmus győzelméért. Az egész világon mindaz, ami a munkásosztályban becsületes, a ti pártotokon áll. : -, Legyetek szi­lárdak és a győzelem a tiétek lesz!« A Tanácsköztársaság 133 na­pos fennállása után elbukott, de a magyar munkásosztály az im­perialista intervenciósok elleni harcokban a haza iránti forró szeretetnek, a hősiességnek, az önfeláldozásnak olyan példáit mutatta, amelynek emléke örök dicsősége lesz hazánk történel­mének. A Nagy Október csillagának fénye elhatolt a világ minden szegletébe. Ez a tény az elnyo­mottak millióit mozgósítja a szabadságért és a haladásért való önfeláldozó harcra. A világ csaknem valamennyi országú­ban megalakultak a kommunis­ta pártok és most az első sorok­ban harcolnak a munkásosztály ügyéért, az egész dolgozó nép ügyéért. Az Októberi Forrada­lom által elvetett magvak kez­denek már gyümölcsöt hozni. A második világháború idején a Szovjetunió vállalta a német fasizmus ellen vívott harc leg­nagyobb terhét, s felszabadította a leigázott népeket a fasiszta járom alól. A népi demokratikus országok megteremtésével újabb csapás érte a kapitalista rend­szert. A mi hazánkat is a Szov­jetunió hadserege szabadította fel. Országunk nagy utat tett meg a felszabadulás óta. A ma­gyar dolgozó nép a Szovjetunió segítségével hagy sikereket ért el a szocialista gazdaság építé­sében. A marxizmus—leniniz- mus tanításai alapján, a mun­kásosztály hősies helytállása nyomán országunk ipari ország­gá vált. Ma fejlett szocialista nehéziparral rendelkezünk. A falun sikerrel hajtjuk végre a termelőszövetkezetek megerősí­tésének és fejlesztésének kettős feladatát, mezőgazdaságunk szo­cialista átszervezését. A demokratikus tábor meg­alakulásának roppant nagy a nemzetközi jelentősége. E tábor országai között kialakultak a testvéri együttműködés és köl­csönös segítség viszonyai, ame­lyek az egyenjogúságnak, a nem­zeti érdekek tiszteletbentartásá- nak, mindegyik ország függet­lenségének elvein alapulnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a kapitalista orszá­gok kizsákmányolt dolgozóinak is bátorságot, öntudatot adott. Franciaország és Olaszország nagyszerű munkásosztálya a kommunista pártok vezetésével büszkén emeli magasra a nem­zeti függetlenségért vívott harc zászlaját. Ez azt bizonyítja, hogy a nyugati világban ellenállhatat­lanul törnek előre a béke, a de­mokrácia és a szocializmus erői. És mindenütt szerte a világon, a kapitalizmus igájában sínylődő népek milliói készülnek ünne­pelni a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalmat, amely számuk­ra is a felszabadulás útját mu­tatja. Az Októberi Forradalom az imperializmust nemcsak az anyaországokban rendítette megj Csapást mért az imperializmus mögöttes területére is, mert megingatta az imperializmus uralmát a gyarmatokon. Kína Kommunista Pártja több évtize­des kemény harc után győze­lemre vezette a hatalmas ország 600 milliós népét, felszabadítva az angol, amerikai imperialisták és azok kiszolgálója Csang Kaj- sek könyörtelen kizsákmányolá­sa és elnyomatása alól. Üj helyzet van kialakulóban a gyarmatokon. Az események bebizonyították, hogy elmúlt a gyarmatok és függő országok za­vartalan kizsákmányolásának korszaka. A kínai forradalom győzelme, a koreai és vietnami népnek az imperialista agresz- szorokra mért csapásai minden­ki számára világossá tették, hogy nem lehet többé »büntető expedíciókkal«, sőt a legmoder­nebbül felszerelt gyarmati had­sereggel sem elnyomni a gyar­mati népek szabadságharcát. —i Ezek a tények gyökeres válto­zásokhoz vezettek, amelynek eredményeként jött létre a co­lomból, majd ezt követően a bandungi értekezlet. A bandungi értekezlet egyik legfontosabb eredménye, hogy az 1400 millió embert képviselő 29 ázsiai és afrikai ország kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom