Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

Ez aztán a születésnapi ajándék

Tóth Lujosnénak kifizették az 50 000 forint nyereményt

— Tóth néni! Tóth néni! — kereste egy izgatott hang a bajai kórház bácsalmási tüdőosztályának konyháján özv. Tóth Lajosáét. Tóthné kezében az aznapi újsággal felkelt kis ülő- zsámolyáról.

— Mi a baj, Ter ka?

— Semmi, örömhírt hozok. Tóth néni nyerte az 50 000 forintos nyereményt.

Tóth Lajosné már akkor négyszer is ismételgette az újság hasábjairól kötvényének a számát: 34.846—45. De nem hitt a szemének. Meg is törölte a szemüvegét, hátha csak az játszadozik vele.

Sírni is, meg nevetni is szere- ett volna egyszerre. De csak a orkát fojtogatta a megillető- iés. Mi van azon tagadni való, sokszor gondolt arra, talán egyszer nyerni is fog. De ennyi pénzt...

Tiszta szívből adta forintjait kölcsön az államnak. Amikor felkeresték a jegyzésgyűjtők, mindig a gyermekeire gondolt, jövőjükre, mely boldogabb lett, mint az övé volt.

Izgatottan számolta át a kezeihez kiszámolt pénzkötegeket. Aztán visszaadta. Betétkönyvei kért helyette.

— Benn hagyom, nem akarok belőle egy forintot sem elkölteni. Házat akarok venni.

Tóth Lajosné szerény, halk- szavú asszony. Szinte suttogva mondja, élete legörömtelibb születésnapját ünnepli az idén. Merthogy éppen születésnapjára köszöntött be az 50 000 forint.

Egy dolgos, munkás élet ezernyi küzdelme, keserve a múlt.

Öreg napjait a megbecsülés, a szeretet övezi a bácsalmási kórházi konyhán. Nem tagadja, — mi tagadás is volna azon, — soha még olyan boldog álma nem volt abban a régen lakott Baj- zsy-Zsilinszky utcai házban, mint az elmúlt éjszakán volt.

Jól gazdálkodik a mi államunk minden kölcsönadott forinttal. Amit kölcsönadunk, magunknak adjuk, abból lesz szebb az életünk, abból lesz nyugalmasabb az öregkorunk. És a végén minden forint gazdagon vissza is térül.

A betétkönyvet gyorsan kosarába rejti. Aztán szapora léptekkel az állomásra indul. Sietős az út hazafelé. Hívja a kötelesség, várja a kórházi konyha. .,

SZABÓ DÖMÖTÖR ÉS BRIGÁDJA

Jobban megbecsüli a tanító izt a gyereket, aki szorgalmasai kitűnik tanulótársai közül, mert arra mindig számíthat, azt példaképül állíthatja a többiek elé. így van ezzel az üzem is. Hiszen az is iskola, az élet iskolájának egyik része, amelyik megtanítja az embert arra, hogy miként váljék a köznapok felett hőssé, a munka hősévé.

A kecskeméti asztalos szövetvezetet is ilyen iskolának lehet levezni, hiszen 100 munkást toglalkoztat, 100 komolykötésű férfit, szocialista alapon.

Ennek az üzemnek is van példaképe, melyet az elnök oda- illíthat bármelyik munkapad- íoz, mert az mindig és mindenütt feltalálja magát.

Keressük meg az üzemben, Szabó Dömötörnek hívják.

Ott találjuk meg, ahol a bú- torasztalosok dolgoznak. Ö is az. Éppen az enyvező bakon szorítja a csavarokat. Középtermetű, feketehajú, szikár ember, csak úgy eszi a munkát.

Leteszi a szorítókulcsot, fúj egy kicsit, hiszen nem valami leányálom a sok csavart szorongatni. Egész ember kell oda. Még pedig olyan, mint Szabó Döme.

— Hogy megy a munka, Szabó elvtárs?

— Megy ez!

Még mindig érződik a hangián, hogy nem kis erő árán szorultak a préscsavarok.

— Ez nem a legszebb része az

Asztalosmunkának, úgye?

— De szakmábavág, — bizonyítja magas hanghordozással. — Ezt is úgy kell szeretni, mint a többi munkát.

— És szereti?

— A kenyéren kívül három dolgot szeretek: a családom, a pártom, meg a szakmám.

Hogy miért is kedves ez a * i

három dolog. A család, meg a párt a helyét jelöli, a szakma a kenyeret, meg az örömét szerzi. Mert nagy öröm ám az, hogy 3 havonta a kilenctagú brigád, amelyiknek Szabó Dömötör a vezetője, 25 darab hálószoba- bútort készít, magas százalék mellett. Ami, hozzávetőlegesen 150 és ha ezt forintra váltjuk, százalékonként 10 forintot számíthatunk. Ezt a havikeresetet úgy hívják, hogy 1500 forint. A Szabó Döme brigádja hulladéknak csak a forgácsot számítja.

— Mert ami úgy nevezi magát, hogy hulladék, az ide ke- rüi-e, — mutat az enyvezőbak alá.

— Mit csinálnak vele?

— Azt, amit most. öt centis hulladéktól ötven centiméteresig, furnérlemez közé szorítjuk, enyvet rá, bele a bakba és itt bútoralapfává változik, — mondja erőlködve, már újra a csavart húzza.

Brigádjának a többi tagjai is szorgalmasak. Ebben a hónapA gépállomások közötti versenyben

a Solti Gépállomás vezet.

Ez a gépállomás őszi idénytervét 20,7 százalékra teljesítette és az egy erőgépre jutó teljesített műszaknormák száma meghaladja a 18-at. A második legjobb gépállomás a kiskunfélegyházi, amely a tervteljesítésben csak 2 százalékkal maradt a solti mögött, az egy erőgépre jutó teljesített műszaknormák száma pedig 14,5 volt a legutóbbi értékeléskor.

Az őszi idényben legjobb eredményt elért brigádok közül

első helyre a Kecskeméti

Gépállomásról I. Szabó Jában már 16 hálószobabútor le van furnérozva, most politúrozzák. Olyan szépen dolgoznak így közösen, hogy szinte étvágyat kap tőlük az ember arra, hogy közéjük álljon. Nem is csoda, 1950 óta együtt dolgoznak, egy csoportban. Még a névnapokat is közösen ünnepük, összeszoktak.

— Jó így dolgozni! — mondja elégedetten Szabó elvtárs, és már ügyet sem igen vet ránk, szorítja újra az enyvezőbak prését.

A nolitúrozókhez állunk. — Schäffer elvtárs azt mondja: — Dömével jó dolgozni. Kiss elvtárs azt mondja: — Dömével jó lehet dűlőzni. Laczi elvtárs azt mondja: — Döme talpig ember. A többiek azt mondják: — Döme a szakma igazi illetékese.

A szövetkezetben azt beszélik: Szabó Döme a legjobb munkás. De emellé a kijelentés mellé sok szeretet és kedves szó járul, ami egy szóba sűrűsödik: megbecsülés,

nos ifjúsági brigádja került,

amely benevezett az országos ifjúsági versenybe is. A brigád egy gépére jutó teljesített műszaknorma meghaladta a 31-et. Második legjobb a solti Kohn Konrád brigádja 28,5-es, egy gépre jutó műszaknormák teljesítménnyel.

Az őszi talajmunkét végző traktorosok versenyében Kachstädter Márton solti traktoros lett az első 52,7 niüszaknormával. Második a Kecskeméti Gépállomás traktorosa, Tihanics István 48,1 műszaknormával, harmadik Klein Péter solti traktoros 45 műszaknormás teljesítménnyel.

A gépállomások versenyjelentéséből

NAGY ÉVFORDULÓK

lis éve halt meg fíartók Béla

1945 szeptember 26-án ragad- :a el a halál nagy tervek kősóit, alkotóerejének virágzásában Bartók Bélát. A nép, amelyből jött, soha nem felejtette el. lilába üldözte el hazájából a fasizmus szennyes áradata, a magyar dolgozók milliói mindig • isszavárták a távoli tengeren- úlról ezt a finom arcú, álmodo- sószemű, hatalmas művészt, aki igész életét a nép kincseinek feltárására, örökéletű művészednek felmutatására szentelte.

1861 március 25-én született Vagyszentmiklóson, Iskolai tanulmányai után zenét tanult, és

i Budapesti Zeneakadémián ko- -án feltűnt Kossuth című szimfonikus költeményével. 1306-ban Bartók már a. Zeneakadémia zongora főtanszakának rendes tanára. Már korábban is szívesen foglalkozott népdalgyűjtéssel.\ és egymásután megjelenő műveiben a vtagyar és szomszédos dallamkincs csillámai nemesítik meg mondanivalóját. Kodállyal való barátsága a nép- 'alkutatás rögös, de felmérhe- ,ellen kincseket rejtő útjára vezette, És halála órájáig le sem

tette a népdalgyűjtő koltázó füzetet. Gyűjtött, jegyzett, rendszerezett és példátlan szorgalommal, tudományos alapossággal feldolgozott mindent, ami a nép mélységeiből jött. Uj ágát teremtette meg a zenetudománynak: az összehasonlító népzene-tudományt, és szinte elválaszthatatlan sajátjává vált zeneszerzői tevékenységének is a tudományos alaposság kutató szelleme.

Hatalmas erejű tevékenysége kiterjed a szomszédos népek zenéjére is. Már 1909-ben magyar és szlovák népdalösszeállításokat komponál zongorára, gyermekeknek, 1910-ben két román táncot ad ki és 1911-ben felharsan az Allegro Barbara izgató, csodálatos zenéje. Román népi táncok, zongora-átiratok, magyar parasztdalok, népdalok mellett, melyek nagyrészt zongoradarabok, a legcsodálatosabb hangszer, az emberi hang erejével is hirdeti rövidesen a nagy mester a népet. Az első jelentősebb kórusmű négy szlovák népdal vegyeskarra és zongorára, aztán következnek a többiek, 27 kórus gyermekkarra, az »Elmúlt időkből« című hatalmas kórusmű.

Hazájában gáncsot, megnem- j éitést, rideg makacsságot talált, ! pedig olyan csodálatos alkotások jelentek meg művei között, mint a »Fából faragott királyfi« és a »Csodálatos mandarin« című táncjáték, hat vonósnégyes, a Cantata Prof ata, a hatalmaserejű zenekari Concerto és drámai művészetének nagyszerű alkotása, a »Kékszakállú herceg vára« című egyfelvonásos opera.

Brácsa-versenyét már befejezetlenül hagyta, amikor messze iaegenben elhunyt. Hagyatéka ó-iási. Nemzedékeknek mutatta meg a művészet igazi értelmét, a modern zene legnagyobb alkotói sorában emlegetik világszerte. Kezdeményezéseit, forradalmi zenei újításait egyre több ifjú zeneszerző hasznosítja.

Nemcsoda, hogy a Béke-Vi- lágtanács halála után nemzetközi békedíjjal jutalmazta. Nem véletlen, hogy az idén a Bartókén keretében a magyar és nemzetközi zenei élet a halhatatlan költő, a magyar nép forró szerelmese emlékét idézi.

Képek megyénk fejlődéséről

A világhírű kalocsai paprika minőségének megjavítása érdekében államunk nagyarányú beruházásokkal fejleszti paprikafel- dolgozó iparunkat. Ötéves tervünk során modern szárítópajtákkai, új gépi berendezésekkel bővültek a Kalocsakörnyéki paprikaszárító és feldolgozó telepek. — Képünk a Kalocsai Fűszerpaprika- ipari Vállalat sükösdi telepének új szárítópajtáját ábrázolja. Hasonló nagyszabású, modern pajta épült Kalocsán és Miskén is. Az épület földszintjén korszerű munkatermek vannak, öltözőkkel és mosdóhclyiségckkel.

Nemrégiben még csak a kiásott munkagödör jelezte, hogy a kiskunhalasi Petőíi-szigeten (volt Natkai-sziget) épülőfélben van megyénk egyik legszebb vidéki strandfürdőjének nagymedencéje. Ma már ezen a munkahelyen befejezés előtt állnak a betonozási munkálatok, hogy a következő strandidényben már a kiskunhalasiak kényelmét és felüdülését szolgálhassa ez a korszerű, fokozatosan fejleszthető tervek alapján épülő fürdő. — Képünk a nagymedence föidmunkálaíainak befejezése idején készült.

Egyre bővül földművesszövetkezeteink bolthálózata. Ebben as évben már 50 új, illetve szakosított bolt nyílt. Ezek közül 20 ü tanyavilágban.

Ebben az évben falvainkban elsőízben bútorszaküzletek i? nyíltak. Bútorszaküzlctet kapott Kiskunmajsa, Tiszakécske, Kis kőrös és Jánoshalma.

De megyénk dolgozó parasztsága már községi áruházakban if kielégítheti szükségleteit. Több, mint 2 millió forintos beruházással épült áruház Kecelen, Izsákon és Jánoshalmán. Kerekegyház; -kisáruházat- kapott.

A képen: A Keceli Földművesszövetkezeti Áruház textil osztáij a,