Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-21 / 222. szám
(Folytatás az 1. oldalról) ezek az engedmények nem mehetnek annak az alapvető célkitűzésnek rovására, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság tűz maga elé. Az a feladat, amely a német nép előtt áll és amelyre a németek millióinak figyelme szegezödik, ez a német nép újraegyesítése egységes, békeszerető, demokratikus német államban. Felmerül a kérdés: hogyan lenét kielégiteni a német népnek az újraegyesítésre irányuló kívánságait: vajon a fennálló helyzet mindörökre így marad? Erre mi világosan és határozottan válaszoljuk: a németeknek maguknak kell megoldaniok ezt a kérdést — németek, egy asztalhoz! A német kérdést senki jobban nem oldja meg a németeknél. Németország újraegyesítésének olymódon kell megtörténnie, hogy az egységes német állam békcszerctö, demokratikus legyen, hogy a német állam erői ne irányuljanak más államok ellen. A német kérdés ilyen megoldását mi mindenképpen elő fogjuk segíteni. Világos, hogy a jelenlegi viszonyok közepette a német kérdésnek ilyen alapon való megoldása nehéz dolog. A Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel folytatott tárgyalások megmutatták, hogy a kérdés gyors megoldásának útján nagy nehézségek állnak. Egészen nyilvánvaló, hogy a párizsi egyezménynek hatálybalépése, a Német Szövetségi Köztársaság belépése a NATO-ba, komoly akadályt gördített a német kérdés megoldása elé. Mi az egyetlen helyes kivezető utat javasoljuk, adják c kérdés megoldását a német nép kezébe. A németek megtalálják majd az utat, hogy helyesen döntsenek. Úgy vélem, hogy közös véleményünket fejezem ki, ha azt mondom, hogy a német nemzetnek és a Szovjetunió népeinek közös érdeket fűződnek a békés, baráti kapcsolatokhoz. Meg akarom mondani: bizonyos ideig nyilván számolni kell azzal, hogy Németországban két állam van. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a szocialista építés útjára léptek. Ez hatalmas történelmi esemény a német nép életében. : Ezen az úton önök a mi támogatásunkat élvezik. Teljes sikert: kívánunk az önök nagy alkotó munkájához. Meggyőződésünk, hogy önök újabb nagy sikereket aratnak majd ezen az úton. Szeretnék még szólni egy kér-; désről, azoknak a volt hadifoglyoknak kérdéséről, akiket szov-: jet bíróságok háborús bűnösként; elítéltek, önök emlékeznek arra. hogy e kérdésről Bulganyin elvtárs és én eszmecserét folytattunk önökkel, amikor Genfbői; jövet áthaladtunk Berlinen. Amikor hozzánk érkezett a; Német Szövetségi Köztársaság: küldöttsége, az szintén felvetet-i te ezt a kérdést, kapcsolatba-; hozva a Szovjetunió és a Német: Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatának felvételével. Leszögeztük Adenauer úr és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének tagjai előtt, hogy ezt a kérdést csak a Szovjetunió döntheti el, mivel ezek az emberelv a szovjet néppel szemben követtek el bűntetteket és ezért a szovjet bíróság; elítélte őket. De múlik az idő és; az emberek változnak. Ügy vél-; jük, hogy eleget tehetünk c személyek | időelőtti szabadonbocsátásá- ra vonatkozó kérésnek. Figyelembe vesszük, hogy ezek apák, fiák, férjek és testvérek,1 akiknek rokonaik és közeli hozzátartozóik vannak és ezek vár-; ják őket. Megértjük, hogy te-; kintetbe kell venni ezeket az; emberi érzéseket;: -Ezek az em-' berek már letöltötték börtön- büntetésük jelentős részét és reméljük, hogy helyesen értékelik majd á szovjet kormány nagylelkűségét, és kiszabadulásuk után a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatukban nem a bosszú érzéséből indulnak majd ki. Ezután így folytatta: Ml hajlandók vagyunk kivonni csapatainkat Németországból, de azzal a feltétellel, hogy a hitlerista Németország ellen vivott háborúban volt partnereink is kivonják csapataikat. Van reményünk arra, hogy ez a kérdés a jövőben megoldódik. A genfi négyhatalmi kormányfői értekezlet szülte ezt a reményt. Reméljük, hogy a genfi szellem tovább fejlődik és erősödik, de nem a láthatatlan és érzékelhetetlen szellem formájában, hanem konkrét akciók formájában, mint az részünkről történt, amikor elhatároztuk, hogy 640 000- rel csökkentjük fegyveres erőink létszámát, amikor lemondtunk a finnországi Porkkala-Udd haditengerészeti támaszpont bérbevételéről és számos más intézkedést tettünk. Elvárjuk, hogy a genfi tárgyaló társaink kölcsönösséggel válaszolnak cs ezután mi újabb javaslatokat terjeszthetünk elő, Walter Ulbricht beszéde Walter Ulbricht a hétfői ülésen elhangzott beszédében hangoztatta, hogy a szerződés első cikkelye kimondja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szabadon dönthet bel- és külpolitikájáról, beleértve a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolatokat. Ezzel ellentétben a bonni kormány a nyugati hatalmakkal olyan szerződéseket kötött, amelyek korlátozzák a Német Szövetségi Köztársaság jogait és amelyek által 50 évre ígéretet tették a nyugati megszálló hatalmaknak, hogy csapataikat ott állomásoztathatják és beleszólhatnak Nyugat-Németor- szág beliigyeibe. Nyugat-Németországban mind szélesebb körök ismerik fel, hogy végzetes hiba volt a párizsi egyezmények megkötése, mivel ezek az egyezmények ösz- szeegyeztethetetlenek Németország egyesítésével. A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió között most kötendő szerződés segítséget nyújt a békeszerető németeknek, hogy megszilárdítsák a békét és megmutatja nekik, hogy Németország így soha nem kerül a NATO és a nyugatnémet militaristák diktatúrája alá. Az európai népek békés életére nyilvánvalóan a német mili- tarizmus újjáéledése jelenti a legfőbb veszélyt. Az európai béke biztosításéra és Németország egyesítésére csakis egyetlen lehetőség áll fenn: az európai militarista csoportosulások megszüntetése az európai államok kollektiv biztonsági szerződése útján. A nyugatnémet szövetségi kormánynak reálisan kell felmérnie a helyzetet és tudatában kell lennie annak, hogy csakis a Német Szövetségi Köztársaság területén belül gyakorolhat jogokat. Németország határaira vonatkozóan tett nyilatkozatai értéktelenek, mivel jogerős nemzetközi szerződések állnak fenn. Egyetértünk azzal, hogy a béke őreiként szovjet csapatok maradjanak a Német Demokratikus Köztársaságban mindaddig, amíg a nyugati hatalmak nem hajlandók visszavonni csapataikat Nyugat-Németországból és felszámolni katonai támaszpontjaikat, szükséges szovjet csapatoknak a Német Demokratikus Köztársaság területén való jelenléte. Ez egyáltalán nem érinti a munkások és parasztok hatalmának azt a felelősségét, hogy saját fegyveres erőinek segítségével hatásosan megvédelmezze a Német Demokratikus Köztársaságot, a dolgozók hazá- 1 j át. Otto Grotewohl sárónyilatkozata a hétfői ülésen Otto Grotewohl miniszterelnök hétfőn a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének ülésén zárónyilatkozatot tett: — Bulganyin elvtárs tájékoztatott bennünket arról, —mondotta többek között —, hogy a Szovjetunió kormánya határozatot hozott a főbiztosi hivatal megszüntetésére és a korábbi Ellenőrző Tanács határozatainak hatályonkívül helyezésére. Ezt a Német Demokratikus KöztársaSzüreti mulatság íiszakecskén Tiszakécske, 1955 szeptember 18, vasárnap délután 4 óra. Kocsizörgés, dobpergés. Siet a falu apraja-nagyja meghallgatni az újságot. A kisbíró ércesnek ígérkező hangja megcsendül: »Hirdetmény! A DISZ ókécskei szervezete értesíti a községet, hogy ma este nagyszabású szüreti mulatságot rendez. Belépődíj fejenként öt forint, aki fej nélkül jön, az felét fizeti. Továbbá: ifjú Lovas István és Szürszabó Lajos értesíti a lakosságot, hogy a szüreti bál után, ki erejét elveszti, összkomfortos fogattal, díjmentesen hazaszállítja. Végül; Kása Károly értesíti a lakosságot, hogy a bál alkalmával széttaposott félcipőkből jutányos áron, részletfizetésre, vadonatúj birgeli csizmákat készít.-» Újból megperdül a dob, a menet megindul. Élen a csikósok haladnak, bőujjú ingük, bőszárú gatyájuk lobog. Utánuk a hegybíró, meg a hegybíróné kocsija jön, pirospártás, piros pruszlíkos, fehér szoknyás kislány ül közöttük. A kisbíró büszkén feszít a bakon. Azután hosszú sorban jönnek a kocsikon csőszlegények, csőszleányok. A kocsik tele zöldlombbal, virággal, a küllők körülfonva piros krepszalagokkal, lombokkal. Egyre forognak a kerekek, énekszó száll hátulról a kocsikra, ott mennek a csaposlegények, csaposlányok .., »Hej. élet, élet, betyár élet. ez aztán qz élet.... A kécskei csárda ki van festve...» Nem csoda, hogy még táncra is kerekednek a sátorlombos nagy szekéren, mert mögöttük gumikerekű kocsin az érdemes kécskei zenekar húzza a talpalá- valót. Csak az öreg csősz nyug- hatatlankodik, kunyhónak kinevezett talyigáján, s hol előre igyekszik, hol hátra, aszerint, honnan remélhet 8 cigarettát elemésztő csibukjába dohányt. Reménytelennek látszik. Közben innen is, onnan is biztatják: »Pipázz már: Szíjjad már, öregem!» A- kis fekete puli ebből mit sem ért, de azért nagyon okosan nézdegél cipőgomb szemeivel a csősz subája mellől. Megszaporodnak a menet kísérői. Kislányok futnak a kocsi mellett, nagyon izgatja őket a bál, no meg a hegybíróék kislányának piros pruszlikjQ. Egy- rc-másra felhangzik a sóvár kérés: »Vedd már le a pullóvere- det.» Lassan visszaér a menet oda, ahonnan elindult, elégedetten tárgyalgatják: — Sok volt a néző, biztosan sok tesz a táncos L. Mindenki lekászolódik a kocsikról és ekkor jön a nagy nap egyik fénypontja. A fényképész hangját hallani, amint nagy izgalommal, buzgalommal rendezgeti a társaságot, meg a fényképezőgépet. Bizony ott lesz a képen mindenki, a bájos kis szőke csőszlány — Palásti Marika, meg Majtényi Erzsiké, aki igazán nem is izgult a bál miatt. ság törvényhozó testületéi iránti bizalom kifejezésének tekinti. Bulganyin elvtárs joggal utalt arra, tárgyalásaink, amelyek befejezésükhöz közelednek, nagy történelmi jelentőséggel bírnak. Ugyanezeket a gondolatokat juttatta kifejezésre Hruscsov elvtárs is. Mi teljesen egyetértünk ezzel a felfogással. Mindkét nép olyan társadalmi kapcsolatokra törekszik, melyek nagy és széles perspektívákat követelnek meg a gazdasági, politikai és kulturális kérdésekben. Kapcsolatainknak tehát széles perspektívára van szükségük. Éppen ezért reméljük, hogy baráti kapcsolataink megalapozása minden időkre szól és hogy ezek a kapcsolatok szét- tépheíetlenek. Ilyen talajról kiindulva, meg lehet valósítani azokat a nagy humánus célokat, amelyeket a szocializmus tűzött ki elénk. ç Még egy utolsó szót szeretnék szólni azokhoz a fejtegetésekhez, amelyeket ön, Hruscsov elvtárs, a volt háborús bűnösökre tett, akik az általuk elkövetett bűncselekményekért büntetésüket töltik. Erről egészen röviden nyilatkozom, s ezt is csak azért teszem, mert a polgári sajtó foglalkozott azzal a ténnyel, hogy mi itt nem tárgyaltuk meg a háborús elítéltek kérdését. Miért nem volt erről legalább bizonyos mértékben szó? Azért* mert erről Berlinben már teljes mértekben megegyeztünk. Ezt az ügyet nem politikai kérdésként kezeljük, hanem emberiességi szempontból ítéljük meg, amint ezt Hruscsov elvtárs kifejtette. És még egy utolsó szó. Tanácskozásainkból világosan kitűnt, hogy baráti kapcsolataink megszilárdítása és fejlesztése nagyjelentőségű a jövő szempontjából: hogy népeink és az európai népek érdekében áll. KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA. Moszkvában aláírták a jegyzőkönyvet a Szovjetunió és Finnország között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés érvényének meghosszabbításáról, valamint az egyezményt a Porkkala-Udd támaszpont kiürítéséről. WASHINGTON. Hétfőn Washingtonban megkezdődtek a három nyugati hatalom diplomáciai szakértőinek megbeszélései, hogy előkészítsék a három nyugati külügyminiszter jövőheti newyorki találkozásainak anyagát. Amerikai szóvivők szerint ezen az értekezleten különösen a genfi külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatos kérdések kerülnek szóba. A szakértők tanácskozásán nyugatnémet diplomaták is részt vesznek mindany- nyiszor, amikor a német kérdésről szó lesz. NEW-YORK. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, az ENSZ közgyűlés 10. ülésszakán részvevő szovjet küldöttség vezetője szeptember 19-én látogatást tett az ÉNSZ főtitkáránál. BERLIN. A bonni kormány hétlő esti minisztertanácsán Adenauer kancellár javaslatára egyhangúlag jóváhagyta a Moszkvában kötött szovjet—nyugatnémet egyezményt a két állam diplomáciai kapcsolatainak megteremtéséről. Adenauer a szövetségi gyűlés csütörtöki ülésén kormánynyilatkozatot tesz a szovjet—nyugatnémet egyezményről. A szövetségi gyűlés a két napra tervezett külpolitikai vita után pénteken szavaz a2 egyezmény ratifikálásának kérdésében. MOSZKVA. Otto Grotewohl és Walter Ulbricht Moszkvában megbeszélést folytatott a finn köztársasági elnökkel és a finn miniszterelnökkel. BELGRAD. Tito elnök hétfőn fogadta a jugoszláviai látogatásra érkezett Mendes-France volt fiancia miniszterelnököt, akit ebeiden látott vendégül. INNEN—ONNAN — A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata a fényképpálya' zatot 1955 november 1-ig meghosszabbította. — November 7 tiszteletére tisztasági versenyt indítanak a dunavecsei járás MNDSZ-asszo- nyai. Egyben vállalták, hogy 200 új tagot szerveznek be. — A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dolgozói közül 26-an üdültek az idén az ország különböző nyaralóiban, pihenőhelyein. csak éppen egész éjszaka egy szemet sem aludt. Letelepszik az öreg csősz is a csoport elé subájában, a képen majd biztosan nagyon tekintélyes lesz festett, vattából ragasztott bajusza. A hegybíróék kicsi lánya előbb pityereg, de aztán elfogó- dottan odaáll ő is a helyére. Csak a kis Tóth Bécit sajnáljuk, szép ruhájában úgy ült a lován, mintha hozzánőtt volna, de mikor eljött az indulás, lova megmakacsolta nuigát és Béci nem mehetett a többiekkel. — Sebaj, Béci! Jövőre majd kipótolod. Fényképezés után hazaszállin- góznak a fiatalok vacsorázni. Csak a csaposok maradnak, ők korán kezdték, éjszakának érzik az időt, s a járásuk matrózokéra emlékeztetőén imbolyog. Nyolc órakor a csőszpárok megnyitják a bált. Ott ropja a csárdást Prikkel Sára is, az állami gazdaság agronómusa. Két kocsival vettek részt a felvonulásban, A táncolókat nézi bámész szemmel egy nyolc éves kislány. Elárulja, hogy nagyon szeret táncolni és, hogy Horváth Klárikának hívják, — nyolcadik általánosba jár. A nagymama közben ijedten keresi, hová lett. Ma este apja méri az italt a mulatságon, hát ő sem akart otthon maradni. »Ez a csipet kislány hogy tudja ille- getni magát, el se tetszene hinni Szeretnénk, ha tanulna, járattuk már tánciskolába. De az iskolában is ötös tanuló.» Nézem Klárika selyempillás szemét, fényes hajfonatát, kipirult arcocskáját, topogó lábacskáját. Táncost keresek neki, de a nagyfiúk nem állnak kötélnek. Ezt nem lehet megbocsátani! A feldíszített bálteremben egyre magasabbra csap a jókedv, s a legizgalmasabb játék következik: a lopás. Lelopni a sok díszítésre felaggatott kiflit, szőlőt, a titokzatos csomagokat amelyek tartalmát csak készítőik ismerik. Jaj annak, akit elcsíp a csősz és megbírságolják. Ezekből a bírságokból lesz majá az ókécskei DISZ-szervezet helyiségein új ablaktábla, szép függöny, no meg posztó a bil- liárdasztalra. Mulatság közben ne feledkezzünk meg arról, hogy nem if volt olyan könnyű ezt a jó hangulatot idevarázsolni. Miklós Erzsiké, a szervező titkár tudná elmesélni: mennyi munkába került mind ennek az előteremtése, a tanács, a tsz megkér- Iclése fogatokért. Azt sem volt könnyű eldönteni, ki, melyik lovat kapja, és még sok más apróságot, ami veszélyeztetni látszott a mulatság sikerét. Megérte a fáradságot. Ezt lehet leolvasni a csillogó szemekről, a mosolyos, fiatal és idős arcokról egyaránt. Mire véget ér a mulatság, kezd felhasadozni a hajnal, narancsszínű fényt vet a gondosan, kékes-ezüstre permetezett szőlőkre, s az almafákra, melyekről lekandikálnak az ősz csókjától sárga-piros gyümölcs ők. Ibrányi