Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-17 / 219. szám
1 Nem hiányzik Sarolta nagysága! — Úgy volt az, elvtárs! Én nem hazudok' Sarolta nagysád szépségéért! Ezekkel a szavakkal ért véget a beszélgetésünk Tóth Imré- nével, a Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalat kopasztójával. Sarolta nagysága beszélgetésünk alatt többször szóbajött, mivelhogy ő volt az üzem tulajdonosa és sokan emlékeznek még az üzemben reá, mert ha megharagudott a munkásasz- szonyra, mindig azt vágta a fejéhez, hogy »te büdös kommunista-«. Tóthnénak is a fülébe harsogta ezeket a szavakat nem is egyszer, mivel Tóthné szakszervezeti vezető volt és bi- zeny, ha kellett, a sarkára állt, és még akkor is dobbantott a lábával, ha Sarolta nagysága állt előtte. Sok keserves emlékkel megpakolva dolgozik ez a Tóthné. Huszonhét éve jár az üzembe és ebből az időből elég sok keserűség fakasztotta könnyekre. Ha a múltról beszél, a kezeit mutatja. Fájnak, tönkrementek. A tőkés télen nem fűtötte az üzemet, az ínszalagok átfáztak és most sok álmatlan percet szereznek neki. Jól emlékszik még azokra az Időkre, amikor késő estéken holtfáradtan tért haza a kietlen, hideg lakásba, férjét ritkán találta otthon, mert az elkeseredésében a kocsmák küszöbét taposta. Az élet céltalansága, a sok nyomor vitte rá az ivásra és ennek köszönhette halálát is. A gyerekek szolgáltak, mert akkora darab kenyér nem jutott az asztalra, hogy nekik js jusson. A legkilátástalanabb jövő, az éhezés, a nyomor, a bánat, a keserű pohár, a hideg könny áztatta szét a családi sze- retetet. A veszekedés naponta fekete foltokkal tarkította Tóthné arcát. Sohasem tudta a család, hegy holnap honnan lesz kenyér, mikor mondja a nagysága, hogy »mától kezdve nem akarlak látni az üzemben!« Hisz nem egy becsületes édes- aryával megtette ezt, ha véletlen az ideges anyai kéz elejtett egy tojást. Ilyenkor megmutatták neki a kaput, vagy azt csinálták vele, amit Varga Antal- néval, akinek szétverték a hátán a megkopasztott csirkét. Hát ilyen volt a Sarolta nagy- sádék uralma alatt a munkásasszony élete. Ezt a keserű szájízt édesítgeti most Tóthné esténként, amikor második férjével megbeszélik, hogy ez e hónapi keresetből mire telik Toncsinak, Sándornak, meg a többi gyerekeknek. Van, miből tervezni, mert szépen keresnek. A férje vasutas, jól fizetik. Az asszony szintén hazaviszi a maga 800 forintját. Sőt ehhez még Jóska is segít, a fiuk, aki ebben az évben érettségizett, most Tiszakécskéről, az állami gazdaságból küld a családnak a megspórolt forintjaiból. Nemsokára Sándor is megáll a maga lábán. Ugyan még malomipari tanuló, de ha felszabadul, ő is szépen keres. Mária, alkalmi munkás, sokat segít a családnak. Imre még általános iskolás. Tónika meg még alig pár hete gyűjtögeti a tudományt, még csak elsős. De esténként azt sugdossa az édesanyja fülébe, hogy majd ő is Mezőtúrra akar menni, hogy elvégezze a gépészeti technikumot, úgy mint a Jóska bátyja. — Jól van, kisfiam, mehetsz! És ilyenkor érzi Tóthné, meg a család, hogy milyen nagy is az ő boldogságuk. Hiszen valamikor még, Sarolta nagysága idejében, azt gondolta, .'hogy gazdasági cselédnek szülte minden magzatát, akik majd rongyokba burkolózva, haza-haza- kullognak hónapok múltán egy- egy fél órára, hogy elpanaszolják szüleiknek keserves életük búját, bánatát. Milyen szörnyűek már ezek a gondolatok. Sokszor úgy érzi Tóthné, hogy ezek nem is az övé, hanem a nagysága gondolatai voltak. Hiszen ő, az édesanya nem azt akarta, de Sarolta nagysága ezt sugalmazta neki, ezt olvasta ki minden gonosz pillantásából, minden őrjöngő dührohamából. De ha levelet kap a Jóska fiától, aki azt írja haza, hogy kedves szüleim, nagyon boldog vagyok, akkor csókot kap a négyéves Jutka, amikor hazafelé ballag vele az üzemi napköziből, és otthon melegebben öleli keblére a kis Toncsikát. Este pedig, amikor együtt van az egész család, közösen fogalmazsák a levelet Jóskának és beleírják, hogy mi is boldogok vagyunk és sokszor csókolunk. — Eszik. — Télre készülnek a kiskunhalasi KTSZ-ek DCéptk az Orizátyús JHezűtyazcLaiázL JCláüíiájml A Csehszlovák Köztársaság kiállított gépei között szerepel a legújabb típusú lánctalpas, magasnyomású permetezőgép is* Megyénkből a látogatók nagy érdeklődéssel nézik a Sztálinyec-vontatású szölő-talajforgató ekét, A Német Demokratikus Köztársaságban készült egyetemes traktornak is igen sok nézője akadt, Hírek Fetsőszentivánról Jó hírnevük van Kiskunhalason a kisipari termelőszövetkezeteknek. Munkájuk megbízható és pontos, s emiatt sokan fordulnak hozzájuk különféle munkák elvégeztetésével.. A szövetkezetek is igyekeznek maguknak biztosítani a folyamatos munkát és már télre gondolva, megkezdték a szerződések kötését. A Fa- és Építőipari Szövetkezet asztalosai a tél folyamán is tudnak majd mivel foglalkozni, hiszen egy sereg rendelést biztosítottak. Sőt, már a tél beállta előtt is új szobabútort készítenek Maczkó Jánosnak, többek között két darab szekrényt, két ágyat, ~egy asztalt, négy darab körszéket, egy darab egyszár- nyas tükröt. Nem is drágán, 5830 forintért készítik. Selymes Ferenc két darab üvegajtót és egy darab ablakot rendelt náluk. Karácsonyra Berte Eta részére készítenek politúros hálószobabútort, amely áll két szekrényből, két ágyból, két éjjeliszekrényből, tükörből, asztalból és négy párnázott székből. A kaptafakészítők sem unatkoznak a télen. A megye valamennyi lábbelikészítő ktsz-ének csinálják a kaptafákat. Terveik szerint 6000 pár kaptafát készítenek a tél folyamán. A kőművesek karácsonyig, de ha az idő megengedi, tovább is akarnak dolgozni. Egyelőre a vkg. csoportnak végeznek lakásátalakításokat különféle mellékhelyiségekből. Tompára is elmennek, ahol a Sütőipari Vállalatnak építenek egy kemencét, egy raktárt a kenyérnek, meg egy fürdőt a dolgozók részére. A Városi Szikvízüzem is velük építteti meg a fürdőjét. A Baromfifeldolgozó Vállalat, pedig járdabetonozásra kötött velük szerződést. Rövidesen tatarozzák majd a felsővárosi óvodát, a Köztársaság utca 2. szám alatt meg a Ruházati KTSZ akar felállítani egyenruházati részleget, a helyiségátalakítási munka elvégzése ott is a ktsz kőműveseire vár. A Mezőgazdasági Szerszámokat Gyártó KTSZ-ben is fellelhetők már a télre való készülődés nyomai. A kádároknak van munkája, hiszen 1000 darab boroshordót készítenek és 60 darab 300 literes kádat. A kovácsok majd ballonkere- kű kocsik gyártásához fognak. Havonta hat darabot akarnak készíteni belőlük. A mintapéldány most készül és ha beválik, Az idei év jó terméseredményeinek okát vizsgálva megállapítást nyert, hogy a termésátlagok alakulásában nagy szerepe van a műtrágyák alkalmazásának. Ebből viszont az a következtetés is levonható, hogy a talajerő fenntartásához nélkülözhetetlen a műtrágya, mint a korszerű termelés egyik legfontosabb eszköze. Ebben az évben a Földművelésügyi Minisztérium, továbbá a MÉSZÖV és a MÜNÖSZER Vállalat a megye területén számos műtrágyázási kísérletet állított be. A szakszerű útmutatás alapján folyó kísérletek eredményei igen hasznosak. A kéleshalmi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben például 4 holdas búzatáblát jelöltünk ki kísérleti célra. Azt egyenlően négy felé osztottuk, az 1-es számú tábla 50 kiló nitrogént és 25 kiló pétisó műtrágyát kapott, a 2-es számú tábla nem kapott műtrágyát, a 3-as számú táblán 25 kiló nitrogén és 25 kiló pétisó műtrágyát szórtunk ki, továbbá szárba indulás előtt 25 kiló nitrogén műtrágyát kapott fej trágyaként. A cséplést a kijelölt parcellánként végeztük el és az eredmény a következőképpen alakult: Az 1-es számú táblán hol- dapkénti átlagban 10,65 mázsa búza termett, a 2-es számú táblán 9,65 mázsa, a 3-as számú táblán 11 mázsa. Az 1-es táblán már a kezdeti fejlődés is sokkal jobb volt, mint a mellette lévő 2-es tábláé, aratáskor pedig a szármagasság között mintegy 10 cm különbség volt. A helvéciai Szabadság Termelő- szövetkezetben az őszi búza és őszi árpa fejtrágyázásával kísérleteztünk. A koratavaszi fejtráa jövő hónap elején el is kezdik a nagy munkát. Ezenkívül a helyi javításokra is nagy gondot fordítanak. A bognárok 100 000 forint értékű javítást végeznek a Baromfifeldolgozó Vállalat hizlaló ketrecein, gvázás eredményeképpen a gabona gyönyörűen fejlődött. Árpából megadta a holdankénti 16 mázsát, búzából pedig a 10 mázsát. Megjegyzendő, hogy a termelőszövetkezet gyenge táperejű, homokos talaján még soha ilyen jó gabonatermés nem volt. A szalkszentmártoni Békéért Termelőszövetkezetben a műtrágyázott őszi árpa 220 kilóval termett többet holdanként, mint a műtrágyázatlan terület. Nemcsak a termelőszövetkezeteknél, az egyéni gazdáknál is hasonló eredmények tapasztal- hatók. Kiskunmajsán Kakas Lajos 1 hold búzájából 800 négyszögölt műtrágyázott. Az eredménnyel azután méltán meg lehetett elégedve, mert a műtrágyázott parcella 76 kilóval termett többet, mint a másik, és hcldankénti átlagban elérte a 10,40 mázsát. Mikó József kisszállás! dolgozó paraszt kísérleti célra ugyancsak 400 négyszögöl búzaterületet jelölt ki. Május utolsó napjaiban 30 kilogramm pétisót szórt fej trágyaként a vetésre. A műtrágyázott terület 445 kilót termett — 70 kilóval többet, mint a vele szomszédos műtrágyázatlan terület. E néhány példa meggyőző bizonyság arra, hogy a műtrágyákkal eredményesen elősegíthetjük a talaj táperejének visz- szapótlását. Termelőszövetkezeteink az idei őszi vetésekhez lényegesen nagyobb mennyiségű műtrágyát igényeltek, mint az elmúlt évben. A megrendelések már a 300 vagont is felülmúlják, ami az előző évekhez képest komoly fejlődést jelent. Márton Béla. Az új emeletes iskola építése már előrehaladt. Még ebben az évben sor kerül az új iskola felavatására. Az iskola berendezése • is megérkezett. * A MÁVAUT megállót a tanács 4000 forint költséggel kitataroz- tatta, kicsinosította. Az utazó- közönség kényelmét szolgálva a megálló épületében bevezetik a dohány- és az italárusítást. Cserepes tanyavilágában tár« sadalmi munkával megépült as új nevelői lakás. A tanyavilág dolgozói szeretettel köszöntötték az új épületbe beköltözött tanítót. * A Jókai és Szabadság utcákat a tanácsházától a MÄVAUT megállóig cementlapokkal fedik. A kikerült téglaburkolattal további utcákat fognak kikövezni. MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ Műtrágyázást tapasztalatok
