Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-15 / 217. szám

Milyen segítséget adott államunk a gátéri Vorosilov lermelőssövetkesetnek? Államunk felbecsülhetetlen segítséget nyújt termelőszövet­kezetünknek. A tagok közös ösz- szefogásán kívül az állam adja meg a lehetőséget arra, hogy a fejlett, nagyüzemi termelés mód­szereit alkalmazva magasabb terméseredményeket érjünk el, mint az egyéniek. Egy néhány példát szeretnék itt leírni erre vonatkozóan. A legfontosabbal — a gépi. se­gítséggel kezdem — hisz ez az alapja a nagyüzemi termelés­nek. Termelőszövetkezetünkben a Kiskunfélegyházi Gépállomás a tavaszi kampány kezdetétől egész mostanáig naponta átlago­san 5—6 gépet üzemeltetett. Az erőgépek mellett zetorok, uni­verzális gépek, különféle talaj­művelő eszközök, fogasok segí­tették munkánkat. Hogy mit je­lent a gépi segítség, arra példa a lucerna és az egyéb takar­mánybetakarítás. Egy hold lu­cerna levágása egy ember teljes napi megerőltető munkájába ke­rül. Ennek pénzbeli értéke 80 forint. Ugyanezt a gép 22 forin­tért 2 órán belül elvégezte. 48 hold lucerna kézikapálása tehát 3840 forintba került volna, a gép pedig 1056 forintért elvégezte. A gépek segítségével tehát csak a lucernakaszálásnál 2784 forint megtakarítást értünk el. A kukorica művelése pedig még ennél is olcsóbb a gépi munka révén. Termelőszövetke­zetünknek 110 hold kukoricája can. Kézi erővel való megmű­velése — egyszeri kapálást szá­mítva —; 8250 forint. Ha négy­szer kapáljuk gépi erővel, ak­kor ez összesen 33 ezer forint. Ezzel szemben a gépi kapálás — amit ugyancsak négyszer vé­geztünk — mindössze 9680 fo­rintba került. Tehát az idő­megtakarításon és az emberi munkaerő máshol való hasznosí­tásán felül még 23 320 forintot tudtunk megtakarítani a gépek alkalmazásával. Termelőszövet­kezetünk élt is azzal a segít­séggel, amit e téren államunk nyújtott. A növényápolási mun­kákat az idén már 80 százalék­ban géppel végeztük. Nem utolsó soi ban említendő az sem, hogy gépi művelés esetén nagyobb a terméshozam. Kukoricából pél­dául a tervezett 20 mázsával szemben 35—40 mázsás termés­re számítunk holdanként. Bur­gonyából a tervezett 80 mázsa helyett 130—140 mázsát is elér­jük. A jó gépi munka következ­tében a mi termelőszövetkeze­tünkben megszűnt minden ide­genkedés és húzódozás a gépi munkával szemben, mert a tényék bebizonyították Jiasznos- ságát. Egy másik és igen jelentős segítség az is, hogy államunk lehetővé tette a termelőszövet­kezetek termelésének szak­szerű irányítását, a termelő- szövetkezetbe kihelyezett álla­milag fizetett szakemberek ál­tal. Ez a mi termelőszövetkeze­tünkben is megalapozta a munka jó megszervezését és ezen ke­resztül a terméshozamok növe­kedését. Szakszerű irányítással üt is jobban meg tudtuk szer­vezni a munkát, hogy mindent a megfelelő időben és jó minő­ségben végezhessünk el. Azt is az állam nagyszerű se­gítségének köszönhetjük, hogy az elmúlt évben fertőző betegség­ben egyetlen állatunk sem pusz­tult el. Az állatorvos és a gyógyszer a legkisebb bajnál is azonnal kéznél van, és ennek pénzbeli értéke felbecsülhetet­len. Az állam által fizetett ál­latorvos őrködik a tagság közös tulajdonát képező és ezenkívül a háztáji állatállomány egészsé­ge felett. — És mindez a segít­ség ingyenes. Mindezeken kívül termelő- szövetkezetünket az állam kü­lönböző hitelekkel is segíti. Ebben az évben 13140 forint rövidlejáratú hitelt, 17 000 forint középlejáratú hitelt és 12 900 fo­rint hosszúlejáratú hitelt kap­tunk. Ezek a hitelek lehetővé tették, hogy bővítsük, korszerű­sítsük gazdaságunkat, 35 000 fo­rint értékben tehergépkocsit vásároljunk és egyéb gazdasági felszereléseket. Úgy gondolom, ezek a példák fényes bizonyítékai annak, hogy államunk a dolgozóktól kölcsön­kapott forintokat hasznos, jól kamatozó dolgokra költi. Mi az állami segítséget azzal há­láljuk meg, hogy még több, ízletes zöldségfélével, még több kenyérrel, hússal járulunk hoz­zá az ország ellátásához. Szentmiklási István, a gátéri Vorosilov TSZ agronómusa. Miről tudósít a műszaki intézkedések terve az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban? AZ ALFÖLDI Kecskeméti Konzervgyárban az utóbbi idő­jen sok szó esik a műszaki in­tézkedések tervéről, mely lénye­gében véve főbb vonalakban meghatározza az olcsóbb terme­lés tennivalóit. Tükörképe ez a terv a vezetői rátermettségnek ■s. * PAPIRHALMAZ az asztalon, feljegyzések a Budapesti Kon­zervgyárból, újítások és sok egyéb javaslat fekszik Virág László , ifjú mérnök asztalán. Ezeket vizsgálgatja és használ­ja fel a most készülő műszaki intézkedési tervhez. Mit fogunk dcsóbban termelni, mit akarunk ezért bevezetni, hogyan akarjuk íz újítást kivitelezni, ki a fele­lős és éhhez hasonló gondolatok foglalkoztatják Virág Lászlót. Egy pipírköteg megsárgult lapjaival hívja fel az ember fi­gyelmét. A papírlapon ez áll: Műszaki intézkedések terve, 1955. januártól július 31-ig. Belelapozunk Virág elvtárssal együtt és pontról pontra vész- izük, valóság-e, vagy csak óhaj íz, amit ez a terv mutat? A kapacitás-növelés az első feladat, Ennek egyik módja a szugátüzem építése, mely 2 mil­lió 200 ezer forintba kerül. Az idén már 2600 mázsával több gyümölcskenyér, cukrozott gyü­mölcs készül majd. A beállított Két borsófejtőgép, az új paradi- esomsűrítő segíti a termelés nö­velését. A hidraulikus prés be­állítása meggyorsította a meggy­bor készítését. — Az újabb elgondolás sze­rint — fűzi hozzá Virág elvtárs — a nyersanyagfelhasználást a porszívó-rendszer bevezetésével a meggybornál 10 százalékkal csökkentik. Kazánjavítások, 500 darab bádogtálca a szugátüzemnek, vákumüstök beépítése, megeme­lése, mosoda felállítása, a vá- Kumüstök páraelszívó-csöveinek cseréje, meg sok egyéb gépi tö­kéletesítés vagy javítás segítette d terv teljesítését. Nem takargatja Virág elvtárs a mulasztásokat sem. Például a négy autokláv (sterilizáló beren­dezés) beszerzése nem történt meg. S ezért egy hónapban 100 ezer üveg konzervvel kevesebbet tartósítanak. Nem készült el a vernírezó-üzem sem (ónozó üzem), baj van a szénpor gaz­daságos felhasználásával is. No, de nem sokáig — közli Virág elvtárs —, mert amit nem valósítottunk meg az első félévi tervből, a most készülő új terv első feladatnak jelöli meg. — Az egyik legnagyobb fel­adatunk a második félévben, hogy átépítjük az üzemrészeket. Ezáltal egységes rendszert vi­szünk a konzervgyártás folya­matába. Külön gyümölcs, külön főzelékfeldolgozó műhelyt léte­sítünk. Igyekszünk a kézi mun­kát gépi munkára átszervezni. Éppen ezért egy cimkézőgépet, egy üvegmosó-gépet, ládamosó­gépet, uborkaválogató-gépet kí­vánunk beállítani a termelésbe. Ez nemcsak az idei, hanem a jövőévi terv túlteljesítését is segíti. Igen sok újítást vezetünk be. Rövidesen hozzákezdünk Rad- nai elvtárs által javasolt vasúti korlát elkészítéséhez, mely hasz­nált anyagból készül. Kripóczki Istvánná, Chiovini Béla vagon­rakodó ajtóval kapcsolatos ja­vaslatát is megvalósítjuk. Ta­pasztalatcsere útján a Budapesti Konzervgyárból megkérjük a paradicsom csővezeték sterilizá­lását szolgáló újítást. Felkeressük versenytársunkat, a Kinizsi Konzervgyárat és az életrevaló újításokat szívesen felhasználjuk. * VIRÁG LÁSZLÓ mérnök elv­társ csak egy hónapja van itt, Ez idő alatt is igen sok és hasz­nos dolgot cselekedett. Minden ténykedésével, ötletes, új meg­oldásaival, mint újító is segíti a termelés technikai színvonalá­nak emelését, az olcsóbb kon- zervgyártást. Búcsúzóul még annyit mond: — Ez a terv még módosulhat, sőt biztosan bővül. Az üzem ügyes dolgozói sok olyan újítási javaslatot adtak és adnak be, mely igen jelentős mértékben segíti kialakítani a gazdaságo­sabb termelést. cA Qtíptifsáíj Let) e/es iádújából A harkahötönyi diszisták A Harkakötöny-pusztai tanya­világban létrehoztunk egy 40 tagból álló DISZ-szervezetet. A diszisták pártmegbizatásaikat lel­kiismeretesen teljesítik. Például ifjúsági cséplő-munkacsapatunk cséplésben 38 vagonos teljesít­ménnyel első lett. Azért fejlő­dik cs erősödik a tanyavilág DISZ-szervezete, mert az ott dolgozó pedagógus: Bogyó Ele­mér, törődik az ifjúsággal. A A Népújság elintézte Örömmel közlöm a Népújság­gal, hogy a 180 forintos bérsé­relmem, amely miatt az újság­hoz fordultam, elintézést nyert. Az összeget már meg is kap­tam. Ezért most ezúton mondok hálás köszönetét szerkesztősé­ül tiszakécskei dolgozó parasztok válasza A Tiszakécskei Permetezőgép­gyár dolgozóinak felhívását el­olvastuk lapjukból. Valóban iga­zuk van. Nekünk, dolgozó pa­rasztoknak a munkásosztállyal vállt vállvetve kell teljesíteni kötelezettségünket, mert csak így lesz több húsáru az üzletek­ben és több cipő, ruha és m«­közeljövőben is esti szabás-var­rás és számtan tanfolyamokat szervez. A község belterületén Varga János igazgató ugyancsak támogatja a DISZ munkáját. Még nagyobb eredményeket ér­nénk el, ha a többi községi pe­dagógusok is részt vennének a DISZ segítésében. (Kriszt Gás­pár községi párttitkár. Harka- kötöny.) güknek szives fáradozásukért, amely által valóra vált. hogy el­akadt fizetésemet a legnagyobb megelégedésemre megkaptam. Maradok továbbra is a Népújság hűséges olvasója (Kapus Imréné gátéri iskolai tanítónő). zőgazdasági gép a dolgozó pa­rasztoknak. Magunk részéről el­határoztuk, hogy serteshatralé- kunkat a legsürgősebben íendez- ZÜk és így válaszolunk az ipari munkások felhívására. (Kovács László és Csillag Sándor dolgo­zó parasztok. Tiszakécske.) KALOCSAI NAPLÓ Uj élet a kultúrhásban Egyik legszebb vidéki kultűr- házunk a kalocsai, amely pár éven keresztül, mint járási kultúrház tevékenykedett, most pedig közvetlenül a városi ta­nács irányítása alá került, hi­szen lényegében elsősorban a kalocsai dolgozók élvezték ed­dig is a kultúrház adta lehetősé­geket, előnyöket. A kultúrház valóban igyekszik is színvonalas szórakozást, tanu­lást lehetőséget teremteni. Mi­óta a városi tanács átvette irá­nyítását, máris megegyezés tör­tént, hogy havonta két alkalom­mal vendégszerepei falai között a Kecskeméti Katona József Színház (első ízben szeptember 19-én az •>Aranyember«-rel). A Szegedi Állami Színház is ígé­retet tett, hogy sorra bemutat­ja, többek között, az operatár­sulat műsorát. Először a »Sevil­lai borbély« című vígoperával keresi fel Kalocsát. Megalakul a városi népi együttes is. A helybeli DISZ-bizottság szervezi a fiatalokat. Egyes csoportok niáris dolgoznak, de nem ár­tana, ha a DISZ közreműködé­sével a kultúrház részletes téli programot dolgozna ki a fia­talok bevonásáról a kultúr­munkába. Az énekkarban, az alakuló zenekarban, a tánc­csoportban és a színjátszó- együttesben sok fiatal találna érdeklődési körének megfelelő művészeti munkában való rész­vételre lehetőséget, A szakkö­rök is eléggé befelé fordultak a múltban. Nem törekedtek tag­létszámuk növelésére. Arra sem, hogy minél több fiatalt hívjanak soraikba. Most ez volna a másik fontos tennivaló; A kalocsai ‘járási kultúrház tehát városi kultúrházzá alakult és minden lehetősége megvan árra, hogy az elmúlt esztendők­nél jobb, színvonalasabb munkát végezzen. Figyelmébe ajánljuk azonban a városi tanácsnak, hogy a kultúrház művészeti te­vékenységének irányítása mel­lett ne hagyja figyelmen kívül a gazdasági ügykezelést sem. Amíg a járási tanács volt fele­lős, a kultúrházban tapasztalt súlyos visszaélések ellenére sem fejtett ki rendszeres ellenőrzést. Nem is beszélve a megyei ta­nács illetékes osztályáról, amely szintén teljesen figyelmen kí­vül hagyta a gazdasági vezetés tevékenységét. Bővül a fürdő Az ötéves tervben jött létre a kalocsai kádfürdő, állami tá­mogatással és a kalocsai dolgo­zók áldozatkész segítségével. A fejlődés azonban nagy lépések­kel halad előre, a nemrég még nagy örömmel fogadott fürdő máris kicsinek bizonyul. Most elkészültek a fürdő kibővítésé­nek tervei. A tanács város- és községgazdálkodási vállalata, különösen az állami eszközök felhasználása nélkül, házikeze­lésben megoldja egy 12-szer 6 méteres, fedett medence épí­tését a jelenleg is meglévő épü­letben. A fürdőben melegvíz szolgál­tatás lesz és zuhanyozókat is építenek. Többen felhívták a tanács figyelmét arra, hogy va­lamikor az úgynevezett Árpás­ér iszapját gyógykezelésre hasz­nálták a kalocsai öregek. Jó lenne megvizsgálni az iszap gyógyító hatását és felhasználni a fürdőben, ha jónak bizonyul. A tanács örömmel fogadta a javaslatot és máris intézkedések történnek az iszap megvizsgálá­sára. Az iszapkezelést a vizsgá­lat sikertelensége esetén is be­vezetik, más vidékről hozott iszap felhasználásával, mert nemcsak a városban, hanem a környéken is sokan érdeklőéi­nek és várnak gyógyulást, kínzó reumatikus bántalmaikból. Anyakönyvi hírek Az elmúlt hét anyakönyvi éclatai érdekes képet mutat­nak. Azt mondják az anya­könyvi bejegyzések, hogy tíz új­szülöttel gazdagodott a kalocsai társadalom, hét ifjú pár háza­sodott össze és egyetlen halál­eset sem volt. Lássuk a részle­tes adatokat! SZÜLETÉSEK: Czár Éva, Mária, apja: József, anyja: Csa­nádi Mária; Tóth Sándor, apja: János, anyja; Szabó Zsófia; Molnár Csilla, Mária, apja: Zol­tán, ányja; Sáfrán Mária; Né­meth Maria, Ilona, apja: Lajos, anyja: Horváth Mária; Bagó Ilona és Bagó Erzsébet ikrek, apjuk: János, anyjuk: Czár Má­ria; Dudás Sándor, apja: Sán­dor, anyja: Horváth Margit; Okner József, apja: József, any­ja: Forgó Eszter; Szécsi Ibolya. apja: István, anyja: Vén Mar­git; Iván Erzsébet, Borbála, ap­ja: András, anyja: Nagy Borbá­la; Kupusz Zsuzsánna, apja: Géza, anyja: Mihály Zsuzsánna; HÁZASSÁGKÖTÉSEK : Farkas Károly és Szőnyi Má­ria; dr. Zsáky Mátyás és Piris; Erzsébet; Magony László és Illés Mária; Horváth József és Korsós Rózsa; Eberwein Antal és Mácsai Ilona; Mézes János és Vörös Borbála. Haláleset nem volt. Ami nem tetszik a kalocsai dolgosoknak Számtalan panasz hangzott el már a Kalocsai Vendéglátóipari Vállalat ellen. A vállalat vezető­sége azonban hosszú Idő óta nemigen tesz semmit a hibák kiküszöbölésére. Inkább külön­böző magyarázatokat és elmé­leteket gyártanak, ha egy-egy dolgozó bírálatát a panasz- könyvbe is beírják. Pedig vol­na mit tenni a vállalat portá­ján, azért, hogy a dolgozók igé­nyeit minél hathatósabban tud­ják kielégíteni. Nem egyszer előfordul, hogy a cukrászdában savanyú a fagylalt. Azok a vendégek pe­dig, akik nem utcán akarják elfogyasztani a fagylaltot, bi­zony pórul járnak sokszor, ha az asztal mellé ülnek. Kétszer- annyi ideig tart, amíg végre a megrendelt fagylaltadagjukat megkapják, mintha beálltak volna a fagylaltpult előtt tola­kodó embergyűrübe, amelynek a méretei, különösen vasárnap délután hatalmasan megnöve­kednek. Azok sem járnak túlságosan jól, akik a vendéglőben étkez­nek. Az idegenek, akik valami­lyen okból Kalocsára látogat­nak és a vállalatnál étkeznek, azt bizonyítják, hogy a megye városai között bizony majdnem az utolsó helyen áll a kalocsai vállalat ízletesség és jó kiszol­gálás szempontjából. Jó lenne, ha a vállalat ala­posabban körülnézne a saját portáján és az évek óta fennálló hibákat végre már kijavítaná; * Még mindig nem nyílt meg a Kossuth utcai kis cukrászda, pedig hetek óta ígérik. Las­sacskán vége lesz a fagylalt­szezonnak, de a hírek szerint még mindig hiányzik az az egyetlen felszerelési tárgy, amelynek megérkezésétől tették függővé a cukrászda megnvjfá- sát. Javult a gázellátás Kecskeméten Az utóbbi időkben szépen ja­vult Kecskemét gázellátása. — Nem Is olyan régen még pana­szok voltak ezzel kapcsolatban. A Gázértékesítő Vállalat meg­nyugtatásként közli a város la­kóival, hogy a gázprobléma meg­oldódott. Ezután úgyis ad a vál­lalat töltött tartályokat, ha köz­vetlen mindjárt nem adják le e fogyasztók a kiürülteket. A gáz­osztás továbbra is a szokásos módon történik, tehát havonta, és az a család, ahol három gyer­mek van, három hetenként jut­hat úiabb töltött uáztartályhoz;

Next

/
Oldalképek
Tartalom