Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-13 / 215. szám
PradicsomszálJítás az Érsekcsanádi Állami Gazdaság konyhabertészetébcl, Ezt láttuk az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Nyilatkozatok és felszólalások a moszkvai szovjet—nyugatnémet tárgyalásokon Csehszlovák vendégek Kecskeméten Hétfőn délelőtt két nagy autóbusz állt meg a városi- tanács bejárata előtt. Az utasok — kedves vendégeink — kiszálltak, hogy fogadják a városi pártbizottság és a városi tanács üdvözlését. Gazsik I. szlovák földművelésügyi miniszter, a 46 tagú csehszlovák paraszt küldöttség vezetője köszönte meg az üdvözlő szavakat és smondotta, hogy őket azért küldte országunkba a párt, hogy a jó tapasztalatokkal egymást gazdagítsuk, mielőbb felépítsük mindjét országban a szocializmust. Az első állomás a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet volt. Az intézet fejlődéséről, kísérleteik eredményeiről beszélt Horváth Erzsébet, tudományos munkatárs. A tolmács fordítását nagy figyelemmel kísérték a mezőgazdasági szakemberek, a termelőszövetkereti elnökök és tagok, a gépállomások vezetői. A ceruzák sűrűn szántották a jegyzettömböket. A kísérleteket, a nemesítések eredményét képeken és természetben egyaránt megcso- Jálták. A kérdéseknek nem akart vége szakadni. Ki a munka gépesítése felől érdeklődött, ki a terméseredményeket kérdezte és voltak, akik a betegségek leküzdéséről tettek fel kérdéseket. Stromp József, a jánoki szövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő, nagy érdeklődéssel nézte az érett paradicsomokat. Megízlelte a piros, jóízű termést és elismeréssel bólintott. Apróra kikérdezte a laboratórium dolgozóját a »Kecskeméti Törpéről«, mert ahogy ó mondja, alighanem ilyent termesztettek ők is. Többen vetőmagot szeretnének hazavinni, hogy náluk is meghonosítsák a kitűnő fajtákat, másol a termesztés módszereiről, tőtávolságokról, kezelésről kérnek lészletes írást. És a jegyzettömbbe felkerül az intézet pontos ciné. Levelet írnak és a válaszborítékban ott lesz a mag, az utasítis. * A Kisfái Tangazdaság törpe almafáit, szépen gondozott szőlőjét vidám csoportok csodálják. A küldöttség tagjai közül sokan ;udnak magyarul, ők vállalják a tolmács munkáját. Sorrajárják a gyümölcsöst, megnézik az almákat, körtéket, kérdezősködnek, és 1 szép termé érett gyümölcseiből szívesen fogadják az asztalra kirakott kost Jót. A dicsérő, elismerő szó mindennél szebb ajándék a vendégátóknak. Nem felejtik el soha a csehszlovák parasztküldöttség láogatását sem itt a tangazdaságban, sem az intézettjén, mert a vendégektől kapott kedves ajándékra nap mint nap oüszkén teki.thetnek. Büszkék vagyunk, hogy a nyolcnapos magyarországi tanulmányúiból í$y napot itt, Kecskeméten töltöttek kedves vendégeink és a ni munkánkról, törekvéseinkről, az itteni tapasztalatokról mesélti fognak Csehszlovákiában az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben, Perczel János csikcriai egyénileg dolgozó paraszt cornwall-scrtése III. dijat nyert a kiállításon. — A képen: Perczel János és fia a díjnyertes kocával. A Kíponli Vezetőség DISZ-szel kapcsolatos titározatának tennivalóit vitatták meg A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége szeptember hó 10-én, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor tartotta második ülését. N. A. Bulganyin elvtáfs- nak, a szovjet küldöttség vezetőjének javaslatára az üléseken felváltva a két küldöttség vezetője elnököl. A szeptember 10-i ülésen dr. Konrad Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja elnökölt. Az ülésen folytatták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti közvetlen diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok, valamint a kultúr- kapcsolatok megteremtése kérdésének és a két felet érdeklő más kérdéseknek megvitatását. Az ülésen Bulganyin, Adenauer, Hruscsov, Molotov, Brentano és Hallstein szólalt fel. ÍV. A. Bulganyin elvtára nyilatkozata Bulganyin elvtárs nyilatkozatában három problémát érintett: a Szovjetunió és a Nyugat- Némctország kapcsolatainak rendezését, a Szovjetunióban lévő német háborús bűnösök kérdését és Németország újraegyesítésének kérdését. Bulganyin elvtárs nyilatkozatában hangoztatta, hogy a Szovjetunió a Német Szövetségi Köztársasággal is normális kapcsolatokat óhajt létesíteni. — Ügy véljük, nincsenek olyan komoly érvek, bármilyen ügyeskedéssel is keressék ezeket, amelyek a lelenlegi körülmények között gazolnák e kapcsolatok rendelésének elodázását. Az ilyen ha- .ogatás nem szolgálná sem a szovjet nép, sem a német nép érdekeit. Akik békére, a béke megszilárdítására törekszenek, s valóban tudatában vannak annak, milyen áldozatokat és nyomorúságot hoz magával a háború, azok egyetértenek abban, nogy szükséges rendezni állatnánk kapcsolatait — mondotta. — A szovjet küldöttség örömmel üdvözli Adenauer úrnak azt a kijelentését, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem állít -.emmiféle »előzetes feltételt« a Szovjetunióval való kapcsolatok rendezéséhez. Ez ellent mondana azoknak a közöttünk történt levélváltásoknak, amelyek megelőzték a jelen tárgyalások kezdetét. A Szovjetunióban lévő nemet háborús bűnösök kérdésére vonatkozólag Bulganyin elvtárs hangoztatta, hogy véleménye szerint itt bizonyos félreértésről van szó. A Szovjetunióban nincs semmiféle német hadifogoly. Minden német hadifoglyot szabadon bocsátottunk és hazakiild- tünk. A Szovjetunióban csupán a volt hitlerista hadsereg háborús bűnösei tartózkodnak, ol3ran bűnösök, akiket a szovjet bíróságok a szovjet nép, a béke és az emberiesség ellen elkövetett, különösen súlyos bűntettek miatt elítéltek. Valóban országunkban szeptember 1-én 0626 háborús bűnös maradt. Ezek azonban olyan emberek,’akiknek a legemberségesebb szabályok és mértékek szerint is; mint bűnösöknek, börtönben a helyük. Ezek olyan emberek, akik kivetkőztek emberi mivoltukból, ezek martalócok, gyújtogatok, a nők. gyermekek és aggok gyilkosai. A szovjet bíróságok érdemük szerint ítélték el őket és nem tekinthetők hadifoglyoknak. — Meg szeretném továbbá jegyezni — folytatta —, hogy ha itt megvizsgálnánk e bűnösök kérdését, akkor úgy kellene eljárni, hogy ebben részt vegyenek, mind a Német Szövetségi Köztársaságnak, mind a Német Demokratikus Köztársaságnak a képviselői. Ez a kérdés érinti Németország mindkét részét. Minthogy nem gondoljuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége az adott feltételek mellett kívánatosnak tartja az említett kérdés megvizsgálását a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság képviselőjének részvételével, nyilvánvaló, hogy a problémát célszerűtlen a mostani tárgyalásokon megvitatni. Ezután Bulganyin elvtárs foglalkozott Németország újraegyesítésének kérdésével. — Kérjük önöket — mondotta —, ne higyjenek azoknak, akik a dolgot úgy tüntetik fel, mintha a Szovjetuniónak aggályai lennének Németország békeszsrető és demokratikus államként való újraegyesítését illetően. A kancellár úr tegnapi beszédének a szóbanforgó kérdésről tett egyik kijelentése miatt szükségesnek tartjuk ezt a magyará- zatot. Nem lennénk teljesen nyíltak, ha nem mondanánk meg, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása óta olyan akadályok merültek fel Németország nemzeti újraegyesítésének útján, amelyek elkerülhetők lettek volna. A Szovjetunió kénytelen számolni a kialakult helyzettel. Ennek ellenére mi lehetőségekei keresünk a felmerült nehézségek leküzdésére és arra, hogy módot találjunk akár fokozatosan véget vetni minden európa katonai csoportosulásnak. E céloknak felel meg az a javaslat, amelyet a Szovjetunió az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére terjesztett elő. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének útján, — amely Európában a katonai csoportosulások felszámolásához vezetne — sokkal biztosabb eszközt lehetne találni a német probléma megoldására, beleértve Németország egysége helyreállításának feladatát is. Szó esett itt a négy hatalomnak a német kérdés megoldása terén fennálló kötelezettségeiről Ezzel feltétlenül egyet kell értenünk. A Szovjetunió mégis mindig elismerte, hogy a német kérdés megoldása, beleértve Németország újraegyesítésének feladatát is. mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye, az adott körülmények között tehát a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együttes erőfeszítésének ügye. Adenauer kancellár nyilatkozata Adenauer kancellár nyilatkozatának elején hangoztatta, hogy örömmel üdvözli Bulganyin elv- torsnak azt a kijelentését, amely szerint Bulganyin is azon a nézeten van, hogy minden kérdést teljes nyíltsággal kell megtárgyalni. — A hadifogoly-kérdésről beszélve, szeretném felhívni a figyelmét arra — mondotta —, hogy tegnapi felszólalásomban a »hadifogoly« szó egyáltalán nem fordult elő. Szándékosan kerültem ezt a szót. Ha figyelmesebben megvizsgálja az általam mondottakat, megállapíthatja, hogy inkább valamennyi »visz- szatartott« személyről beszéltem. Ön »háborús bűnösökről« és a szovjet bíróságok ítéleteiről beszélt. Hasonló az eset az Egyesült Államokkal, Nagy-Britan- niával és Franciaországgal való viszonyunkban is. Ott azonb'ar. megértették, hogy azok az ítéletek, amelyeket a háború utáni időszakban ezen országokban a bíróságok hoztak, nem voltak mentesek az indulati élményektől, annak az időnek a légkörétől, hogy a tanuk is ennek a hatása alatt álltak: hogy annak az időnek az egész légköre nem volt alkalmas olyan ítélethozatalra, mintha az ítéletet az egész tényanyag nyugodt megvizsgálása után hozták volna. Ebből levonták a következtetéseket és majdnem valamennyi elítéli büntetésének hátralévő ídejél kegyelmi úton csökkentették. Brentano külügyminiszter nyilatkozata után Hruscsov- elvtárs szólalt fel. . (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap élután Kecskeméten a megyei iárt-végrehajtóbizott- ság tanáctermében megyénk nagyobb ipri üzemeinek vezetői, a kerskedeiem és a pénzügyi szerva felelős irányítói értekezletet Irtottak. Az értekezleten Zári Károly elvtárs, a megyei pát-végrehajtóbizottság titkára eleiezte a Központi Vezetőség DtZ-re és a fiatalok nevelésére vonatkozó határozatának végehajtását, meghatározta a negyei pártbizottság ilyenirányú határozatából adódó feladatokat és javaslatot tett a további munkára. Az értekezleten részvevő kommunista gazdaságvezetők megértették a tennivalók fontosságát. Rövidesen hozzákezdenek az e feladattal kapcsolatos munkatervük kidolgozásához, mely a DISZ szervezeti megerősítésén kívül a politikai, kulturális és sportélet fellendítését is magába foglalja. BACSKISKUNME6YEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 215. SZÄM Ara 50 fillér 1955. SZEPTEMBER 13. KEDD
