Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

Nyílt levél a földművesssövetkeseíi vezetőkhöz és tagokhoz Kedves Tagtársaim! rTudom, hogy valamennyiőtöket, — ugyanúgy, mint engem, — igen-igen foglalkoztatott és foglalkoztat ma is vártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata. Bizonyos, hogy ennek nyomán a Ti földművesszövetkezeteiteknél is megvitattátok a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kér­dését és ezen belül saját helyeteket, egyéni problémáitokat. Tu­dom, hogy érdekel benneteket az is, hogyan él ma egy olyan dolgozó paraszt, aki a közös gazdálkodás útjára lépett. Tgy, ha meghallgattok, elmondom a saját sorsomat, elért fejlődésemet: ötvenkét éves parasztember vagyok, a múlt rendszerben hosszú évekig cselédeskedtem. A felszabadulás nekem is meghozta a szabadságot és az emberséges életet. A földreform során 5 kataszteri hold földet kaptam. Igásállatot azonban nem tudtam tartani, így a kapott földet bérelt igával műveltem. Éjjelt nappallá téve dolgoztam, mégsem jutottam sokra. Sokat gondolkodtam azon, hogyan könnyíthetnék a magam és a családom sorsán. Ekkor szereztem tudomást arról, hogy alakulóban van az Iszkra Termelőszövetkezet. Átböngésztem az alapszabályt, utána­néztem, hogy s mint megy ott a dolog. Este a feleségemmel is ismertettem a szándékomat. Ö, aki egy ideig felült a pletykák- •.xak, eleinte ellenkezett egy kicsit, de végül is beleegyezett abba, hogy megpróbáljuk az újat. A kezdet bizony nem volt könnyű, jómagam is többet fog- lalkoztam minden egyébbel, mint a közösbeli munkával. A párt akkor is segítségemre jött és megmutatta a helyes úiat, amelyen járnom kell. Alig egy-két év alatt termelőszövetkezetünk olyan gazda­sági és politikai átalakuláson ment keresztül, hogy tagjainak jö­vedelme már jóval meghaladta az egyéniekét. Jómagam szinte szégyenkezve gondolok vissza azokra az időkre, amikor meg­hátráltam a kisebb nehézségektől. AJ őst már, — nem dicsekvésből mondom, — de nem cserél- nék egy 15 holdas egyéni parasztgazdasággal sem. Ebben az esztendőben már idáig 270 munkaegységem van, mely után 20 000 forintot kapok csak készpénzben. Háztáji gazdaságomból is szép jövedelmet várok. Nyugodtan fekszem le, bizakodva ke­lek, engem nem háborgat végrehajtó. Tagtársaim arra kérlek Benneteket, hogy győződjetek meg arról, amit itt elmondottam. Látogassátok meg virágzó termelő- izövelkezetünket és akkor saját szemetekkel látni fogjátok, hogy hol a Ti helyetek is. Török Sándor, Kalocsa, Negyvenszállás, Iszkra TSZ-tag, földművesszövetkezeti tag. Készülnek a kádak, hordók az idei gazdag szüretre A környéket felveri a vas csengése. A kecs­keméti kádárok abroncsot helyeznek a dongákra és Sinkó Gyula, meg Deák László, mintha egy­mást kergetnék, körbe-körbe járják a kádat. Az abroncshúzó kalapácsot nagy szakértelemmel ütögetik a vaspánt széléhez. A sarokban Szelindei László válogatja a dongákat, méricskél, fürgén hajladozik, illesztgeti egymás mellé a kiválasz­tott darabokat. Nem lehet könnyű a munka, mindhárom sztahanovista arcán gyöngyözik a verejték. Egy másik helyiségben a villanyfűré­szen s gyalúgépen szorgoskodnak, a hatalmas rön­kökből formálják a kád oldalát, alját, a hordók­hoz valót. Lázas munka folyik ezekben a napokban a Kecskeméti Kádárszövetkezet Bethlen városi te­lepén. Tízhektoliteres kádakat készítenek, hogy a szőlőtermést legyen mibe gyűjteni a gazdag szüreten. Sok borhoz több hordó kell, ezért gyár­tanak azt is — kisebbet, nagyobbat, amilyent ép­pen rendelnek. 500 10—15 literes kis hordókra is érkezett rendelés, ezekben utazik majd a bor disznóölésre, karácsonyra, családi ünnepekre. Négy éve együtt dolgoznak a kádárok, je­lenleg húszán. Büszkék mindannyian a szövetke­zetre, arra, hogy saját erejükből gazdagodtak. Mert mijük is volt az indulásnál? A tagok be­hozták szerszámaikat, egy kevés nyersanyagot és elkezdték a javítást. Üjra még nemigen gondol­hattak, nem volt pénzük, hogy nagyobb tétel nyersanyagot vásároljanak. Azóta múltak az évek, kifizették a szerszámokat és jelentős anyag- készlettel rendelkeznek. Fizetésük is meg volt rendesen. Volt úgy, hogy kevesebbet kerestek, akkor újra »rákapcsoltak« és a munkaidő jobb kihasználásával utolérték magukat. így volt ez a normarendezés után is. Augusztusi tervüket már 136 százalékra teljesítették. A kezük alól kikerülő hordók minőségére mindig büszkék, ahogy ők mondják: jó munká­juknak híre szaladt az egész országban. Jönnek is a megrendelések, csak győzzék teljesíteni. A »beteg« hordókat is a Kádárszövetkezet telepeire szállítják gyógyításra. Nemrég 2250 hordót javí­tottak egyetlen vállalatnak. És a szövetkezetek, egyéni gazdák kívánságainak is mind eleget tet­tek. A lázas munka mellett egy pillanatra sem feledkeznek meg az utánpótlásról sem. Az idén három új tanulót oktatnak a szakma mesterfogá­saira és van egy egyéves tanulójuk, aki már ön­állóan is dolgozik. Kuti Árpád bácsi, az elnök, büszke a kollek­tívára és bizonygatja, hogy még sok szép és jó eredményről számolnak be ebben az esztendőben.­A kölcsönbe adott forintok segítették Kiskunmajsa fejlődését HÍREK vaskutrol Vaskúton a termelőszövetke­zetekben és csoportokban gyor­sul a vetőszántás. A Kossuthban már előkészítették a talajt az őszi árpa elvetésére. A Táncsics első típusú termelőcsoport tagjai a rozsot vetik. Az egyéniek is követik a példát. A határban folyik a termés­betakarítás. Vágják a kendert. Holdanként átlagos 25—30 má­zsás termést takarítanak be. A burgonyaszedést is megkezdték. A Gül Baba, Rózsa és Ella átla­gos 60 mázsás termést hozott. A község burgonyabeadását 50 százalékra már teljesítette. Meg­kezdték a korai sét. kukorica töré­Előkészületek folynak a szü­retre. Az ezerjó, a mézes fehér és az oportói kezd már édesedni. A kedvező időjárás lehetővé te­szi a szüret szeptember 20-án való megkezdését. A szőlősgaz­dák megkezdték hordóik előké­szítését, a dongajavítást, az ab­roncsok festését. Mossák a pré­seket, tisztítják a kádakat. A nyári kedvezőtlen időjárás elle­nére is holdanként 15—20 hl bortermésre számítanak. Érik a kadar is. Október első napjai­ban annak szüretelését is meg­kezdik. Versenyben az országos első helyért A solti Szikra Termelőszövetkezet az országos felszabadulási verseny második szakaszában a második helyezést crte el. Első helyre a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet került. Most, hogy a napokban a Szabad Nép közölte a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet versenjvállalását, a solti Szikra tagjai is elhatározták, hogy versenybe indulnak az országos első helyért. Ennek érdekében vállalták, hogy az ősziek betakarítását októ­ber 25-re befejezik, s ez időre az őszi kalászosokat is elvetik. A tápanyag-visszapótlás érdekében minden istállótrágyát kihorda­nak és elterítenek a földeken. Az állatok zavartalan takarmanyo- eásának biztosításáért számosállatonként nem hét, hanem 10 köb­méter silót készítenek, Ezzel silózási tervüket 110 százalékra tel­jesítik« Az elmúlt napokban rövid új­sághír közölte, hogy Kiskun- majsán megkezdték à vasúthoz vezető gyalogjárda cementlapo- zási munkáját. Az építkezési költség körülbelül 90 0U0 forint. Ennek nagyrészét a község fe­dezi az ötödik Békekölcsön be­fizetéséből származó 50 százalé­kos részesedésből. Nem egy dolgozó kíváncsi, hogy mire használja fel államunk a dolgo­zók forintjait. Kiskunmajsa pél­dája fényesen bizonyítja: a visz- szatérítés — ha nem is közvet­lenül — de közvetve mindenki­nek hasznára van, mindenki ja­vát szolgálja. De hát beszéljenek a tények, a számok! Kiskunmajsa a régi feljegy­zések szerint már a középkorban is számottevő község volt. Éle­téről, fejlődéséről azonban keve­set tudunk. A felszabadulás előtt már a nagyközségek közé sorol­ták. A felszabadulás után Kiskun- majsán is megváltozott az élet. A község az ötéves terv idején sok új létesítménnyel gazdago­dott. Egészségügyi és kulturális beruházásokra például 5 millió forintot költöttek (ez az összeg csaknem fele a befizetett adó­nak). Az 5 millió forintból az­után jutott arra is. hogy mint­egy 48 ezer forint költséggel megjavítsák a kígyóspusztai utat, 2 kilométerrel bővítsék a villanyhálózatot, megújítsanak 10 külterületi iskolát. Ez egy­magában 80 ezer forintot vett igénybe. Legnagyobb segítséget az ál­lamtól a dolgozó parasztság kap­ta. Közvetlen a falu szélén meg­épült a gépállomás. Ez felszere­lésével együtt meghaladja a 3 milliós értéket. Az apaállatok fenntartási és gondozási költsé­ge 50 ezer forinton felül van évente. Az elmúlt hónapban be­fejezték a malom korszerűsíté­sét is. Villanyerőre szerelték át. Ez a csaknem egy évig tartó munka másfélmillió forintba ke­rült. A dolgozó szülők nyugodt munkáját és gyermekeik helyes nevelését szolgálja a 80 szemé­lyes általános iskolai napközi otthon, a napközi otthonos óvo­da, a 26 ezer forint költséggel lé­tesített bölcsőde. Itt van a kis­kunfélegyházi járás egyik leg­szebb szülőotthona is. Államunk erre 80 ezer forintot adott. Az 50 személyes járási szociális otthon olyan szép, s olyan jó ellátást nyújt, hogy nyugodtan mondhat­juk: otthonra találtak a munká­ban kifáradt öregek is. Mindezeken túl több olyan lé­tesítmény is épült a községben, amelyről régen álmodni sem mertek. A fürdő, az áruház, a vendéglő, a cukrászda létreho­zása mind azt bizonyítja, hogy kormányunk nemcsak ígéretek­kel, hanem tettekkel is valóra- váltja a jelszót: szocializmust építő hazánkban legfőbb érték az ember. Amíg a község múltbeli veze­tői legfőbb tevékenységüknek a kizsákmányolás fenntartását tar­tották, ma a tanácsok és élenjá­ró dolgozók a lakosság növekvő igényeinek kielégítésén mun­kálkodnak. Ezt bizonyítja a 33t ezer forintos községpolitikai terv is. Kígyóspusztán 50—60 ezer fo­rintos költséggel új kultúrházat építenek és folyamatban van a vasúthoz vezető gyalogjárda át­építése is. A község lakossága egyetért ezekkel a célokkal és ebből a munkából jelentős tettekkel ve­szi ki részét. Adófizetésben pél­dául a járás legjobb községei közé sorolhatjuk Kiskunmajsát; Tervük teljesítéséért a közel­múltban 13 ezer forint prémiu­mot kaptak. Ez a hatalmas arányú fejlődés egész hazánkban törvényszerű­vé vált, Kiskunmajsán is. A köz­ség fejlődő élete még nem jutott tetőfokára. Az általános iskolai napköziben most tervezik 20 000 forintos költséggel megépülő fürdő létesítését. Ez évben to­vább bővítik a villanyhálózatol és jelentős összeget fordítanak a sport fejlesztésére is. Egyik kiskunmajsai látogatá­som során beszélgettem Garas József 86 éves dolgozó paraszt­tal, aki nemrég ünnepelte 60 éves házassági jubileumát. Ga­ras bácsi elmondotta: »Boldog vagyok, hogy a mostani időt megérhettem, mert nagyszerű élet virradt egész népünkre.« S hogy ez a boldogság örökké tart­son, szükséges, hogy minden dol­gozó becsülje és értékelje azo­kat az intézkedéseket és azt a hatalmas arányú munkát, amely a község fejlesztését szolgálja — és ebből a munkából erejéhez mérten ki is vegye részét; Koós Zoltán. A kiskunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezetben teljes ütemben folyik az őszi munka. — A képen: Szabó Gábor fogatos magtakarózza a rozsvetést, Milyen szerződést lehet kötni a szarvasmarhákra? A Minisztertanács a szarvas­marhatenyésztés fellendítése ér­dekében, több más intézkedés mellett, elrendelte a különböző szerződéses aKciók indítását, így többek között a már ismert tenyészbikanevelési szerződések mellett kiszélesítik a bikahízla- lási akciót. Bikahízlalásra már a rendelet előtt is kötöttek szer­ződést a termelőkkel és azt az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek igen meg­kedvelték. Hízlalási szerződést lehet kötni minden 70—300 kiló súlyban lévő, tenyésztésre alkal­matlan növendékbikára és tinó­ra, és azt legalább 400 kiló súly­ban kell átadni. A hizlalás ideje alatt min­den lekötött bika és tinó után 300 forint előleget kap­nak a termelők. A bikáért, a minőségtől függő­en, 9—10—11 forintos árat fizet­nek kilónként. A másik hízlalási szerződés a kiselejtezett, rossz minőségű te­henek, üszők, ökrök hizlalással való feljavítására köthető. Ezzel nemcsak több, hanem jobb mi­nőségű húst is tudunk biztosíta­ni a lakosság ellátásához. A ter­melők számára pedig sokkal ki­fizetőbb feljavított állapotban átadni a selejtes szarvasmarhát hiszen a szarvasmarhahízlalás- hoz aránylag kevesebb abrakta­karmány szükséges, mint a ser- téshízlaláshoz. Az idén igen jó takarmány­termésünk v.an és a takarmány­értékesítés szarvasmarhahízlalás útján sokkal gazdaságosabb, mint a pénzért való értékesítés A hízlalási szerződéssel lekötött szarvasmarhát legalább 100 ki­logramm ráhízlalt súllyal, a szerződéskötéstől számított hat hónapon belül kell átadni. A szarvasmarha alapsúlyácrt az érvényben lévő szabad­árat, a ráhízlalt súly minden kilójáért pedig 14 forintot fizet az állami vállalat. A hizlalás ideje alatt 1500 fo­rint előleget kapnak a ter­melők a szerződés megkötése után. A tehénállomány növelését és az egyénileg gazdálkodók üsző­nevelési kedvének fokozását se­gíti elő az üszönevelési szerző­dés. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok eddig ugyan­is csak abban az esetben nevel­tek üszőt, ha maguk számára akartak tehenet nevelni. Az üszők szabadpiacon való értéke­sítése bizonytalan volt, az állam pedig elsősorban csak törzs­könyvezett üszőket vásárolt. A szerződéses üszőnevelés újabb jó jövedelemforrást jelent a pa­rasztság számára. Kétféle üszőnevelési szerző­dést lehet kötni: tenyészérett és vemhes állapotban átadott üszőkre. A tenyészérett üszőket a szer­ződéskötéstől számított 12—18 hónap múlva, a vemhes üszőket pedig a szerződéskötéstől számí­tott 16—28 hónap múlva kell át­adni. A szerződéssel lekötött, törzskönyvezett tehéntől származó üszőkért 11,50—12 forintot, a nem törzskönyve­zett tehéntől származó üsző­kért, a minőségtől függően, 9—11 forintot fizet az állam kilónként. A tenyésztési idő alatt a szer­ződést kötő termelők minden le­kötött üsző után három részlet­ben 1500 forint előleget kapnak. Ezenkívül a héthónapos vem­hes állapotban átadott üszők után 1000 forint vemhességi pót­lékot is kannak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom