Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-06 / 209. szám

Hogyan készülnek a bajai járás propagandistái az új oktatási évre Az augusztus 15-én megtar­tott propagandista tanácskozá­son mélyrehatóan elemeztük a propaganda-munka fontossá­gát, jelentőségét. Megbeszéltük propagandistáinkkal az oktatás előkészítésével kapcsolatos leg­közelebbi feladatokat. Ezzel a tanácskozással alap­jában véve megkezdődött a propagandista elvtársak ré­szére az 1955—56-os pártok­tatási év. Feladatuk az, hogy egyéni tanu­lással elkezdjék a foglalkozások­ra való felkészülést. Propagandistáink 74 százalé­ka többéves tapasztalattal ren­delkezik. Közöttük olyan elvtár­sak vannak, mint Dara János, a nagybaracskai pártbizottság tit­kára, Németh Imre, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a Garai Állami Gazdaság igazga­tója, Szabó Ilona, az érsekcsa- nádi általános iskola igazgatója, Ermler Sándor, a Bácsbokodi Vajüzem igazgatója, Pétiké Já­nos dávodi tanácselnök. A járási part-végrehajtóbizottság nagy re­ményeket fűz a több éve propa­ganda-munkát végző, tapasztala­tokban gazdag elvtársak mun­kájához. A tanácskozáson olyan elvtár- íak is részt vettek, akik ez évben végeznek először propaganda-munkát. ilyenek Rihagyel Mihály, azÉr- »ekcsanádí Célgazdaság igazga­tója, Kürtös Ádám, a csátaljai pártbizottság titkára, Valkai Jó- tsef, dávodi termelőszövetkezeti mezőgazdász, Radies István, sü- kösdi tanácselnök és még jóné- hányan. Azonban ezek az elv­társak megfelelő politikai és szakmai képzettséggel rendel­keznek. Megfelelő képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy ma­gasszínvonalú, a hallgatók ér­deklődését lekötő foglalkozáso­kat vezessenek a politikai isko­lákon. Tapasztalataink a propagandisták egyéni tanulásáról A járási párt-végrehajtóbizolt- ság határozatot hozott a propa­gandisták egyéni tanulásának ellenőrzésére, segítésére. Mint­egy 30 tagú ellenőrző csoportot hoztunk létre a járási pártbi­zottság tagjaiból és aktíváiból. Az ellenőrző csoport tagjai meg­kapták mindazokat az anyago­kat, melyekből a propagandis­ták tanulnak. így felkészülve mennek ki a tanulás ellenőrzé­sére. Az ellenőrzés eddigi tapaszta­latai arról tanúskodnak, hogy az elvtársaknak csak egy része ve­szi komolyan a tanulást és kezd­te meg a felkészülést. Dicséret illeti meg szorgalmáért Kriskó Irire elvtársat, a nagybaracskai községi pártalapszervezet titká­rát. Rendszeresen tanulja az anyagot. Kriskó elvtárs, a Poli­tikai Iskola I. évfolyamán pro­pagandista. Elmondta, hogy na­gyon tetszik neki az oktatási anyag témája. O maga is sok újat tanul az anyag feldolgozá­sakor. Ugyanezt lehet elmonda­ni Nagy András elvtársról is, aki Hercegszántón propagandista. Propagandistáink többségé­nek az asztalán azonban szinte sértetlenül találtuk az útmutatókat, íz ellenőrzés alkalmával. Többen közülük még csak bele sem la­poztak. Bihari Sándor elytárs, a Bajai Gépállomás függetlenített átkára például a legutóbbi tag­gyűlésen azt mondta, hogy ed­dig azért nem tanult, mert nem tudta, mit kell tanulni. Bihari elvtárs ugyanakkor kapta meg az útmutatót, amikor Horváth elvtárs, aki szintén a gépállomás pártszervezetében propagandista. Horváth elvtárs felajánlotta, nogy szívesen rpegmagyarázza, mit kell tanulni, hiszen az út­mutatóban minden benne van; még az irodalomjegyzék is. — Ugyanitt Végső elvtárs, a gépál­lomás igazgatója sem kezdett Hozzá még a tanuláshoz. Vannak olyan elvtársak is, «int például Gál József herceg-. szántói tanácselnök, aki a szak­mai tanulásra hivatkozva igyekszik még mindig elhá­rítani magától a propaganda- munkával járó kötelezettsé­geket. Illés elvtárs, a bácsbokodi füg­getlenített titkár pedig, amellett hogy ő maga még nem kezdte el a tanulást, az útmutatókat sem juttatta el minden propagandise tához. A propagandisták többsége tehát a munkára való hivat­kozással eddig még nem kez­dett hozzá a tanuláshoz. Ez az indok azonban nem fo­gadható el, mert munka min­dig lesz. Jó munkát pedig csak úgy lehet végezni, lia állandóan növeljük marxista-leninista kép­zettségünket. A propagandisták egyéni ta­nulására kihat az is, hogy a függetlenített pártfunkcio­náriusok sem mutatnak pél­dát e tekintetben. Sürgősen változ­tatni kell ezen. A községi füg­getlenített párttitkárok járjanak Nagy az igyekezet a Kiskun­félegyházi Gépgyárban. A bri­gádok, — ha nem is beszélnek róla, — de úgy versenyeznek, mintha . az élüzemi címet akar­nák megszerezni. Ha csak csu­pán a termelési eredményeket nézzük, azt kell megállapítani, ha szeptemberben is ilyen szép munkasikereket érnek el, mint augusztusban, teljesítik az .ön­költségcsökkentés tervét, akkor régi vágyuk teljesül a gyár dolgozóinak. Mit is jegyeztek eddig az üzem termelési naplójába? Jú­Nagy szégyen érte a Kecs­keméti Épületlakatosipari Vái- lalatot júliusban. Bár minden adottsága megvolt, hogy tervét túlteljesítse, a hó végén mégis csak 53,8 százalékos készáruterv teljesítéséről adhattak számot, pártszervezet és a gazdaság­jó példával elöl a tanulásban. Ezzel erkölcsi alapra is szert tesznek a propagandisták tanu­lásának ellenőrzésében. Segítsék a propagandistákat a tanulásban. Időről Időre szervezzék meg a meghatározott témák tanulmá­nyozását, hiszen nem másról, mint a párt politikájának okta­tásáról, megértetéséről, hirdeté­séről Van szó. A járási párt-végrehajtóbizott­ság, az ellenőrző csoport tapasz­talatait összegezve megállapítot­ta, hogy az 1955—56-os pártok­tatási év sikere érdekében fo­kozni kell a propagandisták ta­nulásának ellenőrzését, segíté­sét. Ezért az ellenőrző csoporton ps a függetlenített pártappará­tuson keresztül a jövőben foko­zottabban megköveteljük az anyag rendszeres tanulmányozá­sát. Csak így tudjuk a párt ha­tározatának megfelelően megin­dítani az új oktatási évet, emel­ni a párttagság eszmei-politikai képzettségét. Varga Antal, a bajai járási pártbizottság másodtitkára. A Építik, építik csigalassúsággal... A Kecskeméten most épülő Rákóczi úti bérházra kifüg­geszthetnénk egy táblát a következő felírással: »kpül, mint a Luca széke«. Dékány elvtárs, az építés vezetője bizonyára más táblát he­lyezne elé. Azt íratná rá: 195b december 1. Vagyis ekkor alcar- ják átadni az épületet. Azonban erre senki sem merne mérget venni. Főként nem harapná meg érte az ujját Rigó elvtárs sem, az építkezés egyik kőművese, aki még csak három nete dolgozik az építkezésen, de ez idő alatt már elég sok tapasztalatot gyűj­tött. Nem nagy dolgok azok, amelyekről Rigó elvtárs az egyik kémény építése közben beszél, de mégis tanulságosak és méltán magyarázzák a csigalassúság titkát. Bár nem szívesen nyilatko­zik, mert attól tart, hogy következményei lehetnek, amelyet: reá nézve nem lennének kedvezőek. Munkaidő alatt odamegy hozzá a brigádvezetö és megkéri, menjen el vele egy pohár sört meginni. — Jobban esik az munkaidő után, szaki — nyugtatta meg Rigó elvtárs a »szomjúhozó« embert. Ez aztán elténfergett onnan. Hogy leöblítette-e a torkát, azt már nem tudja Rigó elvtárs, mert neki nem az a dolga, hogy azt figyelje. A munkafegyelemmel Rózsa Antal műszaki vezető szerint sincs különösebb probléma. No, de mégis! Amíg az ebéd nem érkezik, tehát 12 órától sokszor fél 1-ig. meg háromnegyed 1-ig kedvetlen ligás-lógás van. Olyankor az anyagellatók már nem adnak anyagot, mondván, hogy minder pillanatban érkezhet az ebéd. Így a munkaütem csökken, s az egész építkezésen dolgozó emberek hangulata ebédvárásba csap át. Ki tudja, milyen titka lehet annak, hogy a vállalat konyhája nem készíti el rendes időre az ebédet, vagy ha elkészíti, miért nem szállítja ki időben az építkezési helyekre? F önn a tetőn, arról susognak a munkások, hogy vajon az Almási-féle kilenctagú brigádból miért nem jöttek be dolgozni öten. Egyesek úqy tudják, hogy Almást brigádvezzlö, valami otthoni munkával foglalatoskodik, négyen pedig valahol tapasztási munkát vállaltak. Hát valakinek csak kell tudni pontosan, hogy hol vannak az emberek. Dékány elvtárs nem tudja. Rózsa elvtárs már érte­kezleten van, tőle sem lehet megkérdezni. Az anyagellátás terén is akad időnként herce-hurca. Az építkezésen van egy felvonó, meg egy daru. Mégis megtörténik, ha az emeleten is, meg a tetőn is dolgoznak egyszerre, hogy 10— 15 percet várni kell az anyagra valahol, és ez sokszor 15—20 perces kiesést jelent egy-egy személynél, vagy brigádnál. Ezen hibák javarésze a műszaki vezetésből sarjad és komo­lyan hátráltatja az építkezés befejezését. Az ilyesmik révén nem vált valóra az az ígéret sem, hogy augusztus 20-ig tető alá vonják az épületet. Íme, ilyen »zsánerkép« fogadja az embert a Rákóczi úti bérház építésénél. így is lehet építeni, bár ez nem válik dicsé­retére a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnak. A/wvw\e-vvvvvvwwvvvw< E&y lépéssel közelebb az élüzemi címhez----­V isszaszerezték az üzem becsületét húsban a készáru terv 102.1 százalékos volt. Ehhez párosult a 95.2 százalékos tervszerűség. Ez a szép eredmény fellelkesí­tette augusztusban a brigádok tagjait. A versengés meghozta a várt sikert. A nem végleges adatok szerint a várható befe­jezett termelési terv 105 szá­zalék lesz. A készáru .tervnél 100.1 százalékos eredményt vár­nak. A 95 százalékos tervszerű- cég pedig azt bizonyítja, hogy azok a cikkek készültek el, amit a tervben megjelöltek. vezetés úgy határozott, hegy augusztusban kiküszöbölik az üzem becsületes dolgozóival együtt a csorbát, vi&szaszerzik az üzem becsületét. Ez sikerült is. Augusztusban 132,3 százalék­kal teljesítették havi készáru­tervüket. Jobb gazdálkodást a tanács kereskedelmi vállalatainál Az elmúlt öt év alatt felfej­lődtek és megerősödtek a tanács kiskereskedelmi és vendéglátó­ipari vállalatai. Együtt a többi kereskedelmi szervekkel betöltik feladatukat a lakosság növekvő igényeinek kielégítésében. Ma már elenyészően kevés a hiány­zó cikkek száma. A kereskede­lem raktáraiban a szükségletet bőven fedező, bő választékú, egyre javuló minőségű árukész­let áll a vásárlóközönség rendel­kezésére. Korszerűbb a techni­kai felszerelés. Növekedett a ke­reskedelem dolgozóinak szakmai tudása. Kultúráltabbá vált ke­reskedelmünk. A felsorolt eredményeket, nem követte nyomon a költségek ará­nyos csökkenése. A kiskereske­delem és a vendéglátóipar indo­kolatlanul magas költséggel dol­gozik, a költség-előirányzatokat rendszeresen túllépik. A laza, sok esetben bűnös gazdálkodás több millió forint eredményrom­láshoz vezetett. A megyei tanács kereskedel­mi osztálya elsősorban a lakos­ság jó ellátását tartotta szem előtt. A gazdálkodással, a költ­ségek alakulásával nem sokat foglalkozott. Ezt rábízta az osz­tály es a vállalatok közé ikta­tott irányító szervekre. Ezek a jövedelmező gazdálkodást bizto­sítani nem tudták, fenntartási költségeik növelték a vesztesé­get. Ellenőrzésük felszínes volt s éppen ezért a gazdálkodás megszilárdítása helyett a laza­ságokhoz vezetett. A leltárhiányok és selejtkárok tetemes részt képviselnek a vesz­teség-kimutatásban. A szocialis­ta tulajdon védelme a kereske­delemben még nem vált az ösz- szes dolgozók ügyévé. Ez év feb­ruárjában csupán a kirakatok­ban történt fakulás, rongálódás címén több, mint 45 000 forint értékű árut írtak le vállalata­ink. Tavalyi naptárakat több, mint 10 000 forint értékben ír­tak le. A kiskunfélegyházi 27-es számú boltnál június 11-én tö­rés címén elkönyveltek 4 üveg rumot, 3 üveg bort, több üveg pálinkát, stb. Nem nehéz arra következtetni, hogy az ott dol­gozók szeretik a szeszesitalt. Közel 50 000 forint kár érte népgazdaságunkat a múlt évben trafikáruk megromlásából kifo­lyólag. A vállalatok nem okul­tak ebből. Igen nagy készleteket hagynak felhalmozódni, jelenleg is. A kiskunhalasi trafiknak 277 napra, a bajai 60-as számúnak 509 napra elegendő áruja van jelenlegi forgalmához képest. — Kiskunfélegyházán a 79. számú trafik 17 napi, a 85. számú pe- dik 12 napi készlettel zavarta­lanul tudja a forgalmát lebonyo­lítani. A fogyóeszközök felhasználá­sa terén fennálló nagymérvű la­zaság a vendéglátóipari vállala­toknál okoz igen nagy károkat- Evőeszköz, pohár, stb. eltulaj­donítása nagyfokú a fogyasztó közönség részéről is. Sokan vir­tusból tulajdonítanak el evőesz­közöket, poharakat az éttermek­ből, ezzel összességében évente sok 100 000 forinttal károsítják meg népgazdaságunkat, ezen be­lül saját magukat is. Nem foglalkoztunk a termelé­kenység, az egy főre eső forga­lom alakulásával sem megfele­lően. A munkaerő elosztása nem áll arányban az egységek forgal­mi terveivel. Vállalatainknál öt­letszerűen osztják el a munka­erőt, nem végeznek alapos elem­ző munkát. így történhetett meg, hogy a Kecskeméti Kiske­reskedelmi Vállalat 80. számú boltjában egy dolgozó van csu­pán, aki 63 000 forint forgalmat bonyolít le havonta. Ezzel szem­ben a kiskunfélegyházi 13. szá­mú boltban két személy dolgo­zik és azonos adottságuk mellett csak 23 600 forint az egy főre eső forgalom. Ugyanígy a bajai 13. számú illatszerboltban 12 000 forint, ezzel szemben a kecske­méti 40. számú hasonló boltnál 44 000 forint az átlagos egy főre eső forgalom. Ez az aránytalan­ság oda vezet, hogy egyes dolgo­zókat túlterhelték, míg más bol­tokban a ráérőstől nem tudnak a dolgozók mit csinálni. A mun­kaerő helyes elosztása és foglal­koztatása igen nagy tartaléko­kat jelent a jövedelmezőség te­rén. A szállítóeszközök sincse­nek teljesen kihasználva. Sok az üresjárat, sok az állás. Az áruszállítás jobb, főleg gyorsabb megszervezése sok ezer forinttal növelheti a vállalatok eredmé­nyét. Az egyes vállalatok költ­séggazdálkodása között nagy az eltérés. A kecskeméti vállalat az átlagosnál 7 százalékkal na­gyobb, a Kiskunhalasi Kiskeres­kedelmi Vállalat az átlagosnál 3 százalékkal alacsonyabb költ­séggel gazdálkodik. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata nyomán 'elkes vállalások születtek a kereske­delemben is a költségtervek csökkentéséért. A gazdasági ve­zetőket aktívan támogatják a vállalati párt- és szakszervezeti vezetők, a becsületes kereske­delmi dolgozók. Az azóta elért eredmények számottevők. Ez idá szerint minden kereskedelmi é# vendéglátó vállalatunk túltelje­sítette a nyereség-előirányzatát a folyó negyedévben. Meg van­nak a feltételek ahhoz, hogy gazdaságos kereskedelemmel va­lósítsuk meg a lakosság még jobb ellátását. Szalai Károly, a megyei tanács VB ke­reskedelmi oszt, vezetójei A könnruionr kiváló dolgosói Baksa Pál, a Kiskőrösi Mező- gazdasági KTSZ kovácsa. Több ésszerűsítési javaslata van. So­kat segített a környékbeli ter­melőszövetkezeteknek. Munkáját kifogástalanul és pontosan végzi. Éppen ezért nyerte el a »Köny- oyűipar kiváló dolgozója« kitün- ' tetőst. Teljesítménye 19.0*/», Kreszló János, a Bajai Cipész KTSZ alapító tagja. Mint párt- titkár, sztahanovista, a ktsz fenn­állásának 10. évfordulójára meg­kapta a »Könnyűipar kiváló dol­gozója« címet. Az augusztus 20-1 versenyben az új cipők alja- munkájánál brigádjával együtt 202 százalékot ént el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom