Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-29 / 229. szám

Gyorsítsuk meg az őszi vetést À gondos évi munka eredmé­nyeképpen a termés betakarí­tása most sokkal több munkát igényel, mint eddig bármikor. A betakarításra kerülő termények átlagtermései az idén jóval ma­gasabbak lesznek az előző évek­nél. Tekintélyes területet fog­laló szőlőkultúránk három egy­mást követő rossz év után szin­tén gazdag termést ígér. A kapásnövények érése ál­talában megkésett és most szinte egyidőben kell letör­ni a kukoricát, letakarítani a szárat, leszedni a naprafor­gót, kiásni a burgonyát, fel­szedni és elszállítani a cu­korrépát. Mindezek mellett még más nö­vények betakarításáról is gon­doskodni kell. A betakarítással egyidőben kell megteremteni a jövő évi bő termés alapját is, az időben és jó minőségben vég­zett őszi szántással és vetéssel. Mindezekhez összesen alig 35— 10 nap áll rendelkezésünkre. A jövő évben jó gabonater­mésre — és ez minden ter­melőnek érdeke —, csak akkor számíthatunk, ha jól előkészített talajba, jóminő- ségü, tisztított és csávázott vetőmaggal időben végezzük a vetést. A kunfehértói Vörös Hajnal, a solti Szikra, a hajósi, Haladás Termelőszövetkezetek, valamint Lavatti József keceli, Szabó Ist­ván kiskunfélegyházi és Lukics György kunszentmiklósi egyé­nileg dolgozó parasztok idei szép eredménye is arra utal, hogy csak a jól és időben végzett munkával lehet magas átlagter­méseket elérni. Ez évben különösen nagy jelentősége van, hogy a ren­delkezésre álló szabad terü­leteken máris gyorsított ütemben végezzük a talaj- előkészítést és vetést. Az őszi búzavetések mintegy 50 százaléka kapásnövények után kerül. Éppen ezért nagy munka- torlódás állhat elő, ha a fő beta­karítási idény megkezdéséig nem végzünk a már rendelke­zésre álló szabad területeken a vetéssel. A talajelőkészítési munkákat napjainkban már a betakarítás­sal egyidejűleg kell végezni és a nagy munkák i közepette is biztosítani kell a jól beérett, kellően üllepedett magágyat. A száraz időjárás miatt a jó vető- áfij'készítés nélkülözhetetlen eszköze a fogas és a henger. Ezért valamennyi rendelkezésre álló fogast, sima- és gyűrűshen­gert munkába kell állítani. Különös gonddal kell előké­szíteni a vetőágyat a kukorica után. Nagyban megkönnyíti a munkát az, ha a töréssel egy­idejűleg lekerülő szár után azon­nal elvégezzük a szántást és a szántás előtt tárcsát járatunk a talajon. Homoktalajainkon min­den esetben alkalmazni kell a hengerrel való mesterséges tö­mörítést. Az őszi vetések sikerének má­sik fő tényezője a jó minőségű tisztított és csávázott vetőmag. Ez évben a vetőmagvakban te­kintélyes károk keletkeztek. A csírázási százalék a gabo­nák legnagyobb részénél ala­csony. Ez fokozottabban megköveteli, hogy a vető­magot alapos gonddal kell kiválasztani. Vetés előtt csíráztatási próbá­kon kell meggyőződni' a mag csírázási százalékáról. Ahol a csíráztatási próba 85 százalék­nál alacsonyabb, az ilyen gabo­nát feltétlenül ki kell cserélni jobb csíraképességű vetőgabo- nára. Ott, ahol minőségi vető­mag nem áll rendelkezésre, áz egyéni termelők egymásközötti cseréje után is le lehet bonyo­lítani. A 85 százalék feletti, de 95—98 százalékot el nem érő csíraképességű vetőmagból leg­alább 10—15 kilóval többet kell vetni kataszteri holdanként; A vetőmag tisztítása és csá- vázása minden termelő ré­szére kötelező. Ez a termelőknek saját érdeke is. Csak a jó minőségű, tisztított és csávázott vetőmagból várha­tunk a jövő évben nagyobb ter­mést. Az őszi vetések végrehajtási­nál mindennapos késés nagy károkat okozhat. Ezért a már előkészített területe­ken minél rövidebb idő alatt fejezzük be a vetést. Több év termelési tapasztalata mutatja, hogy a szeptember vé­géig elvetett rozs és őszi árpa adja a legjobb termést. Már most meg kell kezdeni az őszi búza vetését is, hogy a bokrosodás minél előbb megin­dulhasson és a növény az idő­járás viszontagságaival szem­ben ellenállóbb legyen. Ahhoz, hogy az őszi vetéseket időben befejezhessük, feltétle­nül meg kell gyorsítani a beta­karítást is. A kukorica már nagy területeken törésre érett, s a burgonya felszedése és a napra­forgó betakarítása sem tűr ha­lasztást. Az őszi vetésekkel egy­időben erre kell most minden erőt mozgósítani. Bank Gyula, megyei főagronómus. Ükét ünnepeljük esen a napon... A megyében sokfelé ismerik Baráth Béla főhadnagy elv- ■ársat. Vannak, akik nevére is emlékeznek, de sokan csak úgy beszélnek róla: ... az a fiatal, barnaszemű politikai tiszt. Ha .mlahol megtorlódott a munka, — nem győzték a kenyérnekvaló betakarítását, ott termett katonáival és fáradtságot nem kímélve izívvel-lélekkel dolgoztak a nép javáért. Az elmúlt nyáron Kecs­kemét három termelőszövetkezetében nyújtottak segítő kezet, az idén a bajai Vörös Fény tagsága ismerte meg lelkes csapatát, mikor mentették a gabonát a zuhogó záporok elől. Huszonnyolc éves és 5 éve a néphadsereg tisztje. A 12 éves kis Béla dehogyis gondolta valaha, mikor 10—12 fillérért cipelte i nagyvásártéren a nehéz kosarakat, hogy valaha emberszámba veszik. A Baráth-fiú, a szegény munkásapa három fia nem re­mélhetett semmi jót... De ennek a reménytelenségnek 1915- ben vége szakadt. A fiatal fiú munkát kapott, segédmunkás lett a Magyar Textiliparban... És 48-ban megvehette élete első öltönyét. Azután sor alá került és ott a katonaságnál elkezdett tanulni a négy és fél iskolát végzett fiatalember. Megismerte a tudományt és nem tudott soha megválni tőle. Tanult és tiszt lett, politikai tiszt. , — Úgy gondoltam, hogy itt a hadseregben dolgozhatom leg­jobban — mondja Baráth Béla. *— Itt a munkás- és parasztfia­talokat taníthatom a szabad haza szeretetére és nevelhetem őket helytállásra, áldozatkészségre. Munkám legszebb jutalma, ha a leszerelő katona elém áll és megköszöni mindazt, amivel gazda­godott. Sokat tanul és még többet tanít Baráth Béla főhadnagy elv- társ. Ma már két kitüntetés díszíti feszes egyenruháját, és a ka­tonák bizalmából választott tanács tagjának mondja magát. Sze­reti a dolgozó népet, a munkások, parasztok eredményei büsz­keséggel töltik el és még jobban megerősítik hivatásérzetét. Ez az alkotó nép szívéből sarjadt katonafiú — sok ezer és ezer tár­sával együtt — a legszentebb, a legmagasztosabb hivatást vá­lasztotta: őrködni a béke, az építés felett és tanít — minden ifit megtanít a mi hazánk szeretetére, eredményeink megvé­désére. A miskei Táncsics Termelőszövetkezet jó munkaszervezéssel készült fel az őszi betakarításra Már tapasztalatból tudjuk, tiogy csak a korán és jó minő­ségben elvetett őszi kenyérga­bonák hozhatnak jó termést. Fersze ahhoz, hogy az őszi vete- mények időben a földbe kerül­hessenek, gondosan és jól fel kell készülni. Az idén mi is újszerűén szerveztük meg a munkát és ed­digi eredményeink azt mutatják, hogy ez a íhunkaszervezés jobb, mint az előző éveké. Mi a legfontosabb teendő ilyenkor ősszel? Az őszi kenyérgabonavetéssel szoros kapcsolatban van az őszi betakarítás. Ha ezt nem Vszer- vezzük meg jól, akkor az a ve­tések késlekedésében mutatja hatását, ezért mi már előre gon­doltunk erre, amikor a területe­ket egyénekre osztottuk fel. Ki­számítottuk például a kukorica­betakarításnál, hogy egy fő na­ponta 400 négyszögölről tudja betakarítani a terményt, össze­sen 90 hold kukoricánk van. A növénytermelési brigádnak pedig 27 tagja. Ez azt jelenti, hogy a 27 tagunk 13 nap alatt tudná az összes területen a kukoricatö­rést elvégezni. Ez hosszú idő, különösen most, amikor a ka­pások beérése megkésett. Ná­lunk kb. október közepe táján tudjuk csak megkezdeni a ku­koricatörést és ez azt jelentené, hogy csak október vége felé fog­hatnánk hozzá a búza vetésé­hez, — melynek jórésze mintegy 60 hold — ezután a kapásnö­vény után kerül földbe. Legfon­tosabb feladatunknak tartjuk te­hát, hogy a betakarítás munká­ját úgy szervezzük meg, • hogy minél több tag részt vegyen benne és így lerövidítsük a ha­táridőt. Mivel egyéniekre osz­tottuk fel a területet, nagyobb lehetőség van a családtagok be­vonására is. Számításunk sze­rint még így körülbelül 15 csa­ládtagot tudunk bevonni a kö­zös munkába. Ez azt jelenti, hogy az így rendelkezésünkre álló 42 munkaerővel alig kilenc nap alatt, tehát 4 nappal koráb­ban befejezhetjük a kukorica­törést és ez lehetővé teszi, hogy az őszi vetést is hamarabb meg­kezdjük. Őszi árpánk és rozsunk el van vetve, — éppen a napokban fe­jeztük be ezt a munkát. Most tehát minden erőt a már beérett kapásnövények (burgonya, nap­raforgó) betakarítására fordí­tunk, — valamint a trágyahor­dásra, mert őszi búzánk nagy- részét az idén is jól előkészített, trágyázott talajba akarjuk el­vetni. Csak így számíthatunk arra. hogy az idei 8 mázsánál jóval magasabb átlagtermést érjünk el. Markó Menyhért, tsz-elnökh. Biztos pénzíorrás a szerződéses sertésiiízlalás. Kukoricabeadási kedvezmény Magas átvételi ár Kamatmentes előleg Kukoricáját jobban értékesíti Melléktakarmányait jól fel­használja Sertéseit magas áron adja el Nagy jövedelemre tesz szert, ha MOST kóf sertéshizlalási szerződést Szerződés köíhs ‘ 5 az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségénél, illetve a községi felvásárlóinál. 400 KALOCSÁI NAPLÓ A munkásosztály válaszol »Üdvözöljük üzemünk élenjáró dolgozóit, akik termelési terveik teljesítése mellett megtakarított forintjaikat is példamutatóan adják kölcsön dolgozó népünk államának« — mondja egy ked­ves hang a hangszóróból a Ka­locsai Paprikafeldolgozó Vállalat csomagoló termében és utána vidám dal csendül üdvözlésére azoknak, akik elsők között írták alá nevüket a békekölcsönjegy­zési íven. Az üzem csasztuskabri- gádja nagy munkára határoz­ta el magát. Dallal üdvözli mindazokat, akik a nappali mű­szakban már jegyeztek, de pihe­nés nélkül teljesíti feladatát az éjjeli műszakban is azoknak a megbecsüléséül, akik anyagi teljesítőképességük arányában jegyeztek békekölcsönt. Szívesen küld jutalomműsort a brigád Bakos Istvánnak is, aki három gyermeke jövőjéért jegyzett 1650 forintos fizetése után 2000 forintot. Különös me­legséggel szólt a hangszóró, ami­kor Klein Mihály elvtárs 500 forintos jegyzését köszöntötte.. Klein elvtárs havi keresete nem több általában annál, ameny- r.yit jegyzett. Idős, beteges em­ber létére szívesen, örömmel ad­ta kölcsön forintjait. Gyakran lehet találkozni az üzemben a műszaki részleg dol­gozóival, akik a jegyzésgyűjtés­ben készségesen nyújtanak se­gítséget. A részleg valamennyi dolgozója példamutatóan jegy­zett és napi munkája mellett szívesen segít a jegyzésgyűjtő brigádoknak. Az üzemben harsogó vidám zene hullámai visszaverődnek az új paprikaszárító pajtáról is; Udvözlik annak munkásait, akik befejezték ezt a gyönyörű, mo­dern építményt, hogy jövő hétfőn ,az első üzemi próba után, kedden a rendes napi ter­melés számára adják át. Az el­ső exportszállítmányok a jövő hónap 10-én hagyják el az üze­met. Most, a békekölcsönjegy­zés ideje alatt is, az exportszál­lítások minőségének sikeréért folyik a harc a szárítóban. csomagolótermekben, a gépek mellett. Mi újság az Iszkrában? Huszonöt hold őszi árpát, 11 hold őszi takarmánykeveréket és 2 hold rozsot tettek már a föld­be a kalocsai Iszkra Termelő- szövetkezet tagjai. Végeztek a napraforgó betakarításával is. A gyönyörűen tisztított és kiváló minőségű mag rövidesen az ál­lami raktárakba kerül. Mostanában nagy a mozgoló­dás a tsz földjein, meg a tágas udvaron, amelyet naponta tisz­tára söpörnek az otthonmaradt, a ház környékén foglalatoskodó tsz-tagok. A jegyzésgyűjtés első napjai kemény munkában talál­ják a termelőszövetkezetet. A legelső jelentések arról szólnak, hogy Török Sándor kertész, a gyümölcsös gondozója, 500 forintot jegyzett, Bolvári Istvánná, az egyik munkacsapat tagja, egyébként tanácstag, 400 forintos jegyzése után kanyarí- totta oda nevét az ívre. Emlékeztetnek a jegyeztetők, hogy volt olyan idő, amikor három napig sem ettek semmit. Levél 1 Emlékezetes dátum volt Ka­locsa életében, amikor a kis csehszlovákiai város, Lidice már­tírjainak emlékére 35 rózsafát küldtek a város békeharcosai a testvéri csehszlovák népnek és megkapták a kalocsai Lidice- emlékpark felavatása után a cseh békeharcosok üdvözlő le­velét. A levélre bensőséges han­ga választ küldtek a kalocsaiak. Miről is írt a. kalocsai levél? »Városunk minden dolgozója a szocialista építés területén úgy igyekszik dolgozni, hogy hazánk gazdag, boldog ország legyen, gyermekeink élete széppé, gond­talanná váljon. Tudjuk azt, hogy ugyanazért a célért harcolnak, a nagy Szovjetunió segítségével, a baráti országok, így a testiféri Csehszlovákia dolgozói is. Céljaink közösek, ugyanazt az útat járjuk. Országaink egymást Üres volt a kamra, és munká­ra se volt kilátás. Most munka­egységenként 30 forint értékű terményt és pénzt kap majd minden tsz-tag. De távol is van ez a kétféle élet ma már egymástól ! És ahogy gyűlnek a jegyzést- gyűjtő íveken a nevek, úgy szaporodik a bevetett holdak száma, s betakarításra érik a gazdagon termő kukoricatábla. Csak a silózás megy nehezen. Haragszanak is érte a Kalocsai Gépállomásra. — Hogy van lelkűk kijavítat- lanul hagyni ezt a szép gépet? — csóválják a fejüket a silózó­gép mellett elmenő tsz-tagok. Kiderült, hogy egy órát se ten­ne ki az a javítani való, amire harmadik napja várnak a tsz udvarán. A szelektor, az egye­nesen egy hete áll mozdulat­lanul. Az egyik meghajtó szíj­ról egyetlen csavar hiányzik. Mégsincs értő kéz, aki megja­vítaná. segítik a jobb jövő, a szocializ­mus építésében. Ezért minden eredmény, amit akár Csehszlo­vákiában, akár Magyarországon érünk el, közös eredmény... .4 lidicei rózsakert virágai, melyek között a mi rózsatőink is virá­goznak, hirdessék az életet, 0 szépség, az igazság szeretetét, a béke erejét, amely erőt vesz a halál, a rombolás, a pusztítás fe­lett.-» A levelet azóta, talán olvassák a lidicei békeharcosok és a mos­tani lelkes napokban, bizonyára szeretettel kísérik figyelemmel, hogyan állnak helyt a kalocsai dolgozók a békekölcsönjegyzés idején is. Hiszen a kölcsönadott forintok éppúgy a békét szolgál­ják, mint a testvéri együttér­zésből fakadó szeretet, közös helytállás a termelésben, az élet minden területén. Anyakönyvi hírek Kalocsáról SZÜLETÉSEK: Tóth Marian­na, apja; János, anyja: Lengyel Julianna; Sós Lajos, apja: Im­re, anyja: Fick Magdolna; Csordás József, apja: József, anyja: Földi E.; Morvái József, apja: József, anyja: Sörfőző Kata­lin; Sárközi András, apja: Káz- mér, anyja: Lakatos Etel; Kisa Ibolya, Ilona, apja: László, any­ja: Paska Ilona: Fővényes János, apja: János, anyja; Markó Te­rézia; Kóré Mária, apja: Ár­pád, anyja: Bogár Éva; Ecsédi Eszter, apja: János, anyja: Ko­zák Eszter; Deák Erzsébet, Mar­git, apja: László, anyja: Patyi Mária; Nagy Károly, apja; Ká­roly, anyja: Kovács Anna; Kiss Ilona, apja: András, anyja: La­katos Ilona; Tusák Erzsébet, ap­ja: Ferenc, anyja: VÖlgyesí Er­zsébet; Beké Hajnal, Klára, ap­ja: Mátyás, anyja: Major Kata lin; Matos Margit, apja: Lajos, anyja: Peák Margit; Molnár Péter, József, apja: István, any­ja; Kádár Rozália, Guzsvány Albert, apja: Ferenc, anyja Gyöngyösi Julianna. HÁZASSÁGKÖTÉS: Szabó Ist­ván Bertalan és Mácsai Julián­ná; Hajas Sándor és Kollár Er­zsébet; Molnár János és Trift Mária; Kolompárt János és Ko­zák Gizella Etelka. HALÁLESETEK. Szabó Má­ria, Katalin; Mácsai Ferenc; Geiszbuchler Lipótné Potoczki Róza; Kovács Mária; Rekedi Nagy Istvánná Szegedi Erzsébet, Varga Károly,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom